Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-18 / 40. szám, szerda
á j szú 3 987. II. 18. ' Súlyos harcok Nyugat-Bejrútban Rádiójelentés szerint tüzszüneti megállapodás született Varsói Szerzódés-NATO-konzultációk Munkareggeli a nagykövetségen (ČSTK) - A Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség képviselői Bécsben tegnap tartották az első véleménycserét a leszerelési tárgyalásokat célzó további lépésekről. A megbeszéléseken a Varsói Szerződés tagországait a bécsi utótalálkozón részt vevő küldöttségek vezetői képviselték. A francia nagykövetségen 23 ország - a Varsói Szerződés 7. a NATO 16 tagállamának - képviselői tanácskoztak. A megbeszéléseket a jövő hét végén folytatják. Hírmagyarázatunk: Csak pár soros jelentést tettek közzé a múlt héten arról, hogy a Varsói Szerződés tagországainak bécsi nagykövetségei munkareggelire szóló meghívót kaptak a francia nagykövetségtől. Nem hivatalos, pu- hatolódzó jellegű konzultációk kezdődtek a VSZ és a NATO között az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről, a stockholmi konferencia folytatásáról. Amiért fontos a hír: a NATO részéről most történik az első kézzelfogható lépés tavaly júniusa óta, amikor is a Varsói Szerződés tagországai budapesti felhívásukban javaslatot tettek arra, hogy az Atlantióceántól az Uraiig (tehát nemcsak Közép-Európában) csökkentsék a hagyományos fegyverzetet és fegyveres erőket. A nyomaték miatt került zárójelbe, hogy már nemcsak Közép-Európá- ról van szó, hiszen ismeretes, a szintén Bécsben folyó középeurópai haderőcsökkentési tárgyalások tizenhárom éve folynak - eredménytelenül. Még a 11 ezer szovjet és a hat és fél ezer amerikai katona kivonásában sem tudtak eddig megegyezni. A sikertelenség oka egyértelműen a NATO halogató taktikája. Hosszú lenne e maratoni párbeszéd történetét részletesen elemezni, csupán emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az észak-atlantiak évekig húzták az időt a meddő létszám vita erőltetésével, majd pedig az ellenőrzéssel kapcsolatban támasztottak irreális követeléseket. A bécsi tárgyalások sikertelensége miatt az utóbbi időben egyre többen kérdőjelezik meg, hogy szükség van-e rájuk egyáltalán, s nem kellene-e egy új fórumot keresni. Nos, a Varsói Szerződés budapesti javaslata azt célozza, hogy a hagyományos fegyveres erők terén való szembenállást ne csak Közép-Európában, hanem az Atlantióceántól egészen az Uraiig csökkentsék alacsonyabb szintre: vagyis ebbe a folyamatba vonják bele a helsinki Záróokmány minden aláíróját, a harminchárom európai országot, az USA-t és Kanadát. Irreális elképzelés ez? Nem, nagyon is reális a lehetőség a megegyezésre, erre éppen Stockholm a jó példa, ahol olyan lényeges kérdésben sikerült egyeztetni az álláspontokat, mint az ellenőrzés. Amikor reális lehetőséget emlegetünk, nem azt kell érteni alatta, hogy a megvalósítása könnyű lesz. A lehetőség azért reális, mert a csökkentés minden európai nép érdeke, akár tudatosítják ezt egyes kormányok, akár nem. A budapesti felhívás értelmében első lépésként, egy-két éven belül 100-150 ezer főt vonnának ki, majd további megállapodások eredményeként kb. egynegyeddel csökkentenék mindkét oldalon a szárazföldi erőket és a harcászati légierőket is. Ez azt jelentené, hogy körülbelül fél-félmillióval lenne kevesebb katona mindkét térfélen. Képletesen szólva tehát nem könnyű falatokat tálaltak fel a munkareggeli résztvevőinek. Egyelőre ugyanis hosszabb azoknak a kérdéseknek a lajstroma, amelyekben nem egyeznek meg, mint azoké, amelyekben igen. Ezt érzékelteti, hogy a budapesti felhívásra a NATO jó fél évig még csak nem is válaszolt. S a munkareggeli sem volt olyan akció, amely valamilyen nyugati, lépéselőnynek számító kezdeményezést jelentene. A két tömb közötti kapcsolatfelvételt ez ügyben a szocialista országok kezdeményezték: a bécsi utótalálkozón Lengyelország tavaly december 8-án javasolta, hogy rendezzék meg a stockholmi konferencia második szakaszát, s ez legyen a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének fóruma. A munkareggeliról, vagyis a nem hivatalos konzultációk megkezdéséről a javaslatot a február 11 -i brüsz- szeli deklaráció tartalmazta. Ezt Jurij Kaslev, a bécsi utótalálkozón részt vevő szovjet küldöttség vezetője a Népszabadságnak adott nyilatkozatában így jellemezte: A deklaráció „konzultációt javasol, ám nem a leszerelésről, hanem a »kiegyensúlyozatlanság megszüntetéséről«. A leszerelés szó elő sem fordul a nyilatkozatban. Eszerint a 35 résztvevős stockholmi értekezletnek csupán a bizalomerősítő intézkedéseket szánják céljául. A dolog lényege: azt akarják, hogy az összeurópai tanácskozás többé ne foglalkozzék a leszereléssel, a NATO és a Varsói Szerződés tárgyaljon egymással - az ó szóhasználatukkal - a hagyományos fegyverzetek ellenőrzéséről." Mire utalnak Kaslev fődelegátus szavai? Mindenekelőtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy a NATO-országok a bécsi utótalálkozó témakörének a lehető legnagyobb mértékű leszűkítését szeretnék, javaslataik kizárólag a „harmadik kosárral“, s ezen belül is csak az emberi jogokkal és a kiutazásokkal foglalkoznak, még a kulturális kérdéseket sem érintik. A témaválasztás leszűkítése jelzi: céljuk az összeurópai folyamat de- formálása. (A szocialista országok minden irányban tettek kezdeményezéseket, fogalmazhatnánk úgy is, hogy azok mindhárom helsinki „kosarat“ érintik.) Az a megállapítás, hogy a NATO-országok nem a leszerelésről, hanem az „aránytalanságok megszüntetéséről“ akarnak tárgyalni, érzékelteti, hogy a NATO-körök ragaszkodnak eddigi, már régóta hangoztatott, elcsépelt álláspontjukhoz, mely szerint a Varsói Szerződés a hagyományos erők terén fölényben van. S az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy amikor a nyugatiak ún. aránytalanságokat akarnak felszámolni, akkor mindig egyoldalú engedményeket akarnak kicsikarni a másik féltől. A másik dolog, melyben eltérő a felek véleménye, az, hogy kik tárgyaljanak. A NATO, s főleg Washington szerint csak a két tömb tagállamainak kellene. A szocialista országok véleménye, hogy Európában nemcsak a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai vannak, s nemcsak ők rendelkeznek fegyveres erőkkel. A semlegesekre és el nem kötelezettekre gondolunk, amelyek Stockholmban is pozitív szerepet játszottak. Egy munkareggeli jelentőségét nem szabad túlbecsülni, de ennek a munkareggelinek a jelentőségét alábecsülni sem szabad. Konzultációk kezdődtek arról, hogyan kezdjenek tárgyalni a majdani tárgyalások megkezdéséről. Bonyolultnak tűnik, de már megszokhattuk, hogy a leszerelési párbeszédek nem egyszerűek. Bízunk abban, hogy ez a találkozó elmozdulást jelent a holtpontról, a jobb irányába. (-nák) Sandinista vezető európai tárgyalásairól (ČSTK) - Nyugat-Bejrút legtöbb negyedében tegnap is folytatódtak a súlyos harcok a helyi szervezetek fegyveres alakulatai között. Az összetűzések változatlan hevességgel már tegnapra virradóan is folytak és első becslések szerint legkevesebb 12 halálos és 40 sebesült áldozatot követeltek. A harcok vasárnap kezdődtek a síita Amal mozgalom fegyveresei és a Libanoni Kommunista Párt tagjai között, s ezekbe más csoportok is bekapcsolódtak. Hétfőn este az Amal tagjai további incidenst provokáltak ki a kommunistákkal, és az gyorsan .átterjedt a libanoni főváros muzulmánok lakta negyedeire. A konfliktus lényege az, hogy az Amal mozgalom ki akarja terjeszteni» ellenőrzését a fővárosban, és fokozatosan uralma alá akarja hajtani Libanon minden muzulmánok lakta területét. E szándékok ellen foglalt (ČSTK) - A VNA hírügynökség jelentése szerint a vietnami államtanács hétfői ülésén személycserékről döntöttek egyes kormányhivatalokban. A minisztertanács alelnökévé nevezték ki Nguyen Co Thachot, Nguyen Khant, Nguyen Ngoc Iriut, Tran Duc Luongot, Dnan Duy Thant és Nguyen Van Chinht. Nguyen Co Thach egyúttal továbbra is külügyminiszter marad. Nemzetvédelmi miniszterré Le Duc Anhot, belügyminiszterré pedig Mai Chi-Thot nevezték ki. A Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa néhány szervezési változást is végrehajtott a minisztertanács eddigi szerkezetében. Az államtanács határozatot hozott arról A megállapodás elmaradt (ČSTK) - A Közös Piac külügyminiszterei brüsszeli ülésükön nem tudtak közös nevezőre jutni a napirenden szereplő két téma egyikében sem. A földközi-tengeri térség nyolc országával való gazdasági együttmúködésre vonatkozó megállapodást a résztvevők nem eléggé előkészi- tettnek minősítették, és a végső döntés meghozatalát májusra napolták el. A másik napirenden szereplő téma Magyarország és az Európai Közösségek Bizottságának tervezett tárgyalássorozata volt. Magyarország a többi szocialista országhoz hasonlóan a Közös Piaccal való megállapodás megkötését logikusan ahhoz a feltételhez köti, hogy előrelépés történjen a Közös Piac és a KGST közötti kapcsolatok normalizálásáról folyó tárgyalásokon. állást a Libanoni Kommunista Párton kívül a Haladó Szocialista Mozgalom, valamint más kisebb bejrúti szunnita szervezetek. A kommunisták a támogatásukról biztosították a palesztin ellenállási mozgalom egységeit is. Nyugat-Bejrútban tegnap szinte teljesen megbénult az élet, rendkívül veszélyessé vált az utcán való tartózkodás és a telefonok sem működtek. Az üzletek, iskolák és hivatalok zárva tartottak, az emberek nem hagyták el lakásaikat, a harcok térségében lakók óvóhelyekre menekültek. A bejrúti állami rádió közölte, hogy Nabih Berri, az Amal elnöke és Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke teljes tűzszünetről állapodott meg. Arról azonban nincsenek értesülések, hogy a fegyverszünetet mindenütt megtartják-e. is, hogy Vietnamban április 19-én törvényhozói választásokat tartanak, megválasztják a nemzetgyűlés, valamint a helyi szervek képviselőit. A kilenctagú központi választási bizottság elnöke Truong Chinh, az államtanács elnöke. (ČSTK) - Az atomfegyverek nélküli világért, az emberiség túléléséért jelszó jegyében lezajlott moszkvai fórum egyesült államokbeli visszhangját foglalta össze a moszkvai Pravda tegnapi számában Gennagyij Vasziljev, a lap New York-i tudósítója. Beszámolójában megállapítja: az amerikai tájékoztató eszközök különbözően értékelik a moszkvai békefórumot. Az egyik oldalon a televízió és a sajtó tájékoztatta az amerikaiakat a fórumról - igaz nem nagy terjedelemben - és nyíltan nem foglalt állást a fórum jelszavával szemben. A másik oldalon azonban tapasztalni olyan erőfeszítéseket is, amelyek igyekszenek bizalmatlanságot kelteni a moszkvai találkozó célja iránt és kétségbe vonni a szervezők valódi szándékait. Ez a negatív hozzáállás, amelyet nyilván a hivatalos körök ösztönöznek, nem csak a tájékoztató eszközök eljárásában tükröződik. Nyilván befolyással volt néhány ismert ameLázár György Olaszországban (ČSTK) - Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására tegnap hivatalos látogatásra Rómába érkezett Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kétnapos látogatása folyamán a vezető olasz személyiségekkel mindenekelőtt a két ország közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további bővítésének lehetőségeiről tárgyal. A megbeszélések folyamán véleményt cserélnek a jelenlegi nemzetközi helyzetről, valamint a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlődéséről is. Lázár György a Corrierre della Sera című lapnak adott interjújában a magyar-olasz kapcsolatok jelenlegi helyzetét igen kielégítőnek minősítette. Lázár György találkozik az olasz parlament két házának elnökével is és fogadja őt Francesco Cossiga olasz elnök. Szovjetunió Új egészségügyi miniszter (ČSTK) - Jevgenyij Csazovot nevezte ki egészségügyi miniszterré a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Jevgenyij Csazov 1929-ben született és orosz nemzetiségű. Diplomáját a kijevi orvosi egyetemen szerezte. Az orvostudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának a tagja. 1968-tól az egészségügyi miniszter helyettese. 1976 óta a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája mellett működő országos tudományos kardiológiai központ igazgatója. Jevgenyij Csazov a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségek Tanácsa egészségügyi és szociális bizottságának, valamint az SZKP Központi Bizottságának a tagja. Az atomháború elhárításáért küzdő nemzetközi orvosmozgalom társelnöke, e mozgalom szovjet bizottságának az elnöke. rikaira is, akik végül nem utaztak el Moszkvába. Az amerikaiak többsége üdvözli a Szovjetunióban beállt változásokat, a nyilvános tájékoztatás bővülését, a közélet demokratizálását és a gazdasági reformokat. Ezek a változások azonban rosszul leplezett aggodalommal töltik el azokat, akik a lázas fegyverkezés, a szocialista országokkal szembeni ellenségeskedés hívei - szögezi le a Pravda tudósítója. Egon Bahr, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt egyik vezető személyisége, az SPD parlamenti csoportjának leszerelési szakértője, aki részt vett a moszkvai békefórumon, felszólította Helmut Kohl szövetségi kancellárt, rendezzen az NSZK-ban is hasonló találkozót. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott nyilatkozatában Bahr rámutatott, jó lenne, ha ez a fórum nem maradna egyedülálló akció. Síkra- szállt a leszerelési erőfeszítések fokozásáért és a kollektív biztonsági rendszer megteremtését célzó politikáért. Natta sajtóértekezlete (ČSTK) - Alessandro Natta, az Olasz KP főtitkára a Svéd Baloldali Párt - Kommunisták vezetőségének meghívására látogatáson tartózkodik Stockholmban. Sajtótájékoztatóján pozitívan értékelte a Szovjetunió külpolitikáját és a szovjet társadalom demokratizálódási folyamatát. Véleménye szerint mindez nemcsak a kommunisták, de egész Európa számára nagy jelentőségű lehet. Az OKP főtitkára tárgyalt a svéd kommunisták vezetőivel, s találkozott Ingvar Carlssonnal, a kormány elnökével. Ezeken a megbeszéléseken megvitatták a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harc és a leszerelés egyes kérdéseit. (ČSTK) - Bayardo Arcé, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetősége végrehajtó bizottságának koordinátor-helyettese az elmúlt napokban Madridban tárgyalt néhány nyugat-európai szociáldemokrata párt képviselőivel. Hazatérése után a managuai repülőtéren beszámolt róla, hogy a madridi megbeszélések résztvevői élesen elítélték az USA Nicaraguával szembeni agresszív politikáját és egyben támogatásukról biztosították a nicaraguai forradalmat. Véleményük megegyezett abban is, hogy a közép-amerikai válság megoldásának egyetlen reális útja a Conta- dora-csoport által javasolt békeprogram megvalósítása. A managuai nemzetvédelmi minisztérium közölte, a határ menti Zelaya Norte tartomány egyik községének mezőgazdasági létesítményeit hétfőn fegyveres ellenforradalmi bandák támadták meg. Vasárnap helyi idő szerint este kilenc órakor az amerikai televízió megkezdte az Amerika című tizennégy és fél órás sorozat sugárzását. A film leírja az USA életét Megértették 1997-ben, amikor már 10. éve tart az országnak a szovjet csapatok általi megszállása az ENSZ védnöksége alatt. E tákolmány Egyesült Államok szerte a felháborodás hullámát váltotta ki. Mindjárt az első rész befejezése után tüntetések voltak, az ABC televíziós társaság New York-i épülete és fiókjai előtt Los Angeles-ben, Chicágóban és más nagyvárosokban csakúgy, mint az Egyesült Államok New York-i ENSZ-missziójának székháza előtt. Az ABC társaság a telefonhívások százait jegyezte fel, amelyekben a nézők nemtetszésüket nyilvánították az új programmal. Az amerikai közvélemény igen hamar leleplezte a sorozat szerzőinek provokatív antiszovjet és anti- kommunista szándékát; megértette, hogy ennek lényege a Szovjetunió és az ENSZ nevének befeke- títése. Az Egyesült Államok lakosainak szemében ez a film azt a benyomást hivatott kelteni, hogy a szovjet kormány nyílt beavatkozásra készül más országok ellen, sőt ki akarja robbantani a harmadik világháborút. A józanul gondolkodó emberek tudatosítják, hogy ez nem más, mint jobboldali propaganda és abszurd fantáziálás. A háborúellenes mozgalom aktivistái figyelmeztet-' nek arra, hogy a befeketítés, az uszítás, a bizalmatlanság és az újabb hidegháború szítása helyett érintkezést és együttműködést kell szorgalmazni az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei között. (ČSTK) A bejrúti palesztin táborok körül is folytatódnak a harcok. A felvételen az égő Burdzs Barazsna menekülttábor. (Telefoto: ČSTK) Személycserék Vietnamban Ne maradjon egyedülálló akció Vélemények a moszkvai békefórumról
