Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-15 / 11. szám, csütörtök

Jasló hagyatékához hűen Január 15-e a csehszlovák tüzérség és rakétaegységek napja KOMMENTÁLJUK A Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egység 1944 végére már jelentős erőt képviselt. A Kárpátokon átjutva a hadtest az Ondava mentén rendezkedett be védelemre. Nemcsak ezen a szaka­szon, hanem a Kárpátoktól egészen a Balti-tengerig megszilárdult a szovjet harcvonal. Csak itt-ott ke­rült sor harcokra. A szovjet hadveze­tés nagy téli támadásra készülődött azzal a céllal, hogy áttörjön Német­ország területére és megteremtse a háború győzelmes befejezésének előfeltételeit. Ebben a csehszlovák alegységeknek is jelentős szerepet szántak. A hadtest parancsnoksága december 18-ánVapta a parancsot, hogy az egész tüzérséget Jaslótól délkeletre eső térségbe csoportosít­sa át a 38. hadsereg hadműveleté­nek támogatására. Mindezt úgy kel­lett megvalósítani, hogy az ellenség semmit se vegyen észre. A negyven kilométeres védelmi szakaszon a csehszlovák hadtest támogatására az Ondava mentén néhány páncéltörő és aknavető, va­lamint egy 152 mm-es tarackon kí­vül más nem maradt, éppen ezért cselhez folyamodtak: ágyú- és harc­kocsimaketteket készítettek. Ezeket olyan terepszakaszon helyezték el, ahol ugyan láthatók voltak, de a fa­siszták tüzérsége nem okozhatott bennük kárt. A felderítök sem tétlen­kedtek, csónakokat úsztattak le a fo­lyón, fűrészport szórtak a vízbe, éj­szaka pedig kivilágított kocsioszlop tartott a harcvonal felé. A fasiszták olyan következtetésre jutottak, hogy a velük szemben álló csapatok tá­madásra készülnek. A „vándorlöve- gek" - amelyek hol itt, hol ott adtak le néhány lövést, majd miután be­mérték őket, tüzelóállást változtattak - csak megerősítették őket ebben a hitükben. A csehszlovák katonák tehát elérték céljukat. Közben mind az öt csehszlovák Gyakorlaton a tüzérek és a rakétaegységek tagjai (Libor Hajský - ČTK felvétele) tüzérezred elhagyta a hadtest védel­mi vonalát. Kilencven kilométeres út állt előttük a Kárpátok magaslatain át. Az út kimerítő volt, mivel a várat­lan olvadás után újra beállt a fagy, a vontató járművek, a gépkocsik gyakran megcsúsztak, de a cseh­szlovák tüzérek kitettek magukért. Valamennyi tüzérezred idejében megérkezett a megadott terepsza­kaszra, ahol a vezérlövegek és ak­navetők azon nyomban tüzelóállást foglaltak. Ezt követően a kezelősze­mélyzet számára fáradságos munka kezdődött: a tüzelöállás mielőbbi ki­építése. Az átfagyott, kőkemény ta­laj nem engedett egykönnyen. Mun­kájukat nehezítette, hogy csak éj­szaka dolgozhattak. Amint kivilágo­sodott, megszűnt minden munka, mozgás, nehogy az ellenség valamit is észrevegyen. A csapatmozgások­ból még a tapasztalatlanabb kato­nák is megsejtették, hogy nagy do­log készülődik, hamarosan támad a Vörös Hadsereg. Ez fokozta szor­galmukat, felderítést végeztek, fel­A kivitel egynegyede... Hazai gépipari termékek a külpiacon Megközelítően az egész cseh­szlovák külkereskedelmi forgalom egynegyedét teszik ki a kohó- és nehézgépipari termékek. Az utóbbi időben megfigyelhető a külkereske­dőknek és a gyártóknak az az igye­kezete, hogy kivitelre olyan termé­kek kerüljenek, amelyek munkaigé­nyesebbek. Éppen ezért az utóbbi évek során az ágazat külkereske­delmi mérlegében a kohászati ter­mékek részaránya csökkent. Míg 1981-ben a kohó- és gépipari ex­portnak 37,8 százalékát tették ki a kohászati termékek, addig 1985- ben már csak 34,8 százalékát. A kohászati- és gépipari termé­kek exportjában beállt változás - amely során a háttérbe szorultak a kohászati félkészáruk - nemcsak szemléletváltás eredménye, hanem ezt elősegítették a külső, objektív körülmények is. Mivel a külpiacon a félkészáruval szemben sokkal ha­tékonyabban tudunk kereskedni a gépipari termékekkel, bekövetke­zett annak lehetősége, hogy a kohá­szati termékeket külkereskedel­münkben egyéb termékekkel, köz­tük nemesacél készítményekkel pó­toljuk. A kohászati termékek kivitelé­nek üteme ebben az ötéves tervidő­szakban is fokozatosan csökken. A csehszlovák nehézgépipari ter­mékek legnagyobb külföldi megren­delője a Szovjetunió, ahová elsősor­ban elektromos és dízelelektromos mozdonyokat, trolibuszokat, villa­mosokat, hajómotorokat, szerszám­gépeket és gumiipari vulkanizációs berendezéseket adtunk el. A beru­házási egységek exportja során vegyipari gépsorokat, téglagyári és tejipari berendezéseket, gabonasiló­kat és takarmányelókészítő egysé­geket szállítottunk. A közel-keleti or­szágokban a legnagyobb érdeklő­dést a köolajfeldolgozó berendezé­sek és villanyerőművek iránt tanúsí­tották. A hő- és vízerőműveket, akárcsak komplett kulcsrakész ce­mentgyárakat szállítottunk Dél- Amerikába, elsősorban Argentínába és Brazíliába. Az egyes külkereske­delmi vállalatok a 8. ötéves tervidő­szak idejére az egyes termelési­gazdasági egységekkel ún. export­fejlesztő programmegállapodásokat írtak alá, amelyek célja a kivitel je­lentős növelése. A Vítkovice-kon­szern termékeit például a Ferromet, a Skodaexport, a Strojexport, a Technopol és a Strojimport külke­reskedelmi vállalatok egyaránt érté­kesítik, és mindegyikükkel van a konszernnak egy-egy szerződése. A kohó- és nehézgépipari ágazat folyamatosan fejleszti a nemzetközi együttműködést és szakosodást. Jelenleg 86 kétoldalú és 71 sokolda­lú együttműködési megállapodást tart nyilván az ágazatvezetés, első­sorban a KGST-országok vállalatai­val, de a nemzetközi munkameg­osztásban nem szocialista partnerek is részt vesznek. Sót, számuk ebben az ötéves tervidőszakban tovább növekedik. A Szovjetunióval folyó együttműködés során 1990-ig há­rom jelentős nagyberuházás valósul meg. Ezeknek a célja új energia- és nyersanyagforrások feltárása. Ez a nárom: a Haladás Gázvezeték, amely Janburgból indul, Karacsaga- nakban az Uráli Gázipari Komple­xum és Krivoj Rog-i Ércjövesztő- és Dúsító Kombinát. (č-f) kutatták a célpontokat, felülvizsgál­ták a lóelemeket, a híradósok távbe­szélő vonalat építettek, a gépjármű­vezetők pedig lőszert szállítottak. A támadás kezdetének időpontját nem tudták a katonák, amint később kiderült, a szovjet hadvezetés 1945. január 20-ra tervezte, de az esemé­nyek közbeszóltak. A nyugati szö­vetséges hadseregek az Ardenek- ben nehéz helyzetbe kerültek, és Churchill brit miniszterelnök levél­ben azzal a kéréssel fordult a szov­jet hadvezetéshez, hogy ha lehetsé­ges, mielőbb indítsanak támadást, és ezzel könnyítsenek a szövetsé­ges csapatok helyzetén. A levél ja­nuár 6-án íródott, és hat nap múlva a Visztula bal partján Szandomír térségében megindult a történelmi jelentőségű támadás. A 38. hadse­reg - alárendeltségébe tartoztak a csehszlovák tüzérek is - sávjában minden kilométeren kétszáz löveg várt túzparancsra. Január 15-én moszkvai időszámítás szerint 8.45 órakor megérkezett a parancs. Jasló térségében a tűz és a vas iszonya­tos zápora zúdult az ellenségre. Az ötven percig tartó tüzérségi előké­szítés alatt az első tüzérezred 1857, a második 1699 gránátot lőtt ki. A tüzérek a kemény hidegben ingujj­ra vetkőzve ördögi gyorsasággal „küldözték“ a gránátokat a fasisz­tákra. Az ő érdemük is, hogy délre elesett Jaslo, és négy nappal ké­sőbb felszabadult Krakkó. A szovjet hadsereg főparancsnokságának na­piparancsában a csehszlovák tüzér- ezredek dicséretben részesültek, és az öt közül három megkapta a jaslói címet. Néphadseregünk katonái nem fe­lejtették el ezt a történelmi ese­ményt, a tüzérek jaslói helytállását. Azóta minden évben január 15-én ünnepeljük a csehszlovák tüzérség és rakétaegységek napját. Pártunk következetes honvédelmi politikája eredményeként tüzéreink ma kor­szerű haditechnikával rendelkeznek, s fiatalabb fegyvertársaik lettek a ra­kétaegységek is. E két fegyvernem, amely legutóbb a múlt kiképzési év­ben és számos közös hadgyakorla­ton tett felkészültségéről tanúbi­zonyságot, jogos büszkeséggel ün­nepel és vallja magáénak Jasló ha­gyatékát. N. J. SZÉLES KÖRŰ FELHASZNÁLÁSRA Új polietilén készítmények Az egész országban mintegy 350-re tehető azon feldolgozó vállalatok száma, amelyeket a Bratislavai Slovnaft lát el nagynyomású polietilénnel, amit a keres­kedelmi szakemberek Bralen néven is ismernek. A Slovnaft termékeit egyaránt felhasználja a feldolgozóipar legtöbb üze­me, akárcsak számos ipari szövetkezet. Tekintettel arra, hogy ebből a vegyipari alapanyagból eleget gyárt a vállalat, a továbbfeldolgozás során nagyon széles skálán mozog a belőle készült árucikkek névsora. Többek között csomagolóanya­gok, fóliák, flakonok alapanyagául szol­gál; az egyik legnagyobb igénylője az élelmiszeripar, a mezőgazdaság részére alagcsöveket, fóliát lehet belőle készíteni; az építőipar elsősorban a villany- és víz­vezeték szereléshez szerelvények, csö­vek formájában használják fel; mig egész sor használati tárgy - tálcák, vödrök, játékok - készítésére is alkalmas. A Bra­len legnagyobb továbbfelhasználói a nyit­rai (Nitra) Plastika, a sviti Chemosvit, a napajedlái Fatra, a bratislavai Kablo válla­latok mellett az egyik legismertebb ipari szövetkezet, a bratislavai Kožatex. Nemrég tovább bővült ezen vegyipari alapanyagok választéka: a Bralen RB 03- 44 és a Bralen FB 2-46 tovább bővítik az eddigi felhasználási skálát. Ezekből ké­szül ugyanis a tejipar számára a csoma­golóanyag. A zacskóstej vásárlóinak a jö­vőben kevesebb bosszúságot okoz majd ez a csomagolás, mint a korábbi. A Bralen KB 2-35 legnagyobb felhasználója az elektrotechnikai ipar, s ezen belül a brati­slavai Kablo. Ez a polietilén fajta nemcsak nélkülözhetetlen, de gyártásának beveze­tésével a Slovnaft jelentős devizamegta­karítást is biztosít a népgazdaság részé­re, hiszen még a közelmúltban is impor­tálni kellett ezt a szigetelőanyagot. Tulaj­donságainak a jellemzésére egy adat: a nagyfeszültségü kábelek szigetelésénél használják, mégpedig a 35 kilovoltig terje­dő elektromos feszültség átvitelére. Ugyancsak az elektrotechnikai iparban használják fel a KB 1 -36-os termékszámú Bralent, amelynek a korábbinál sokkal jobb szigetelő tulajdonságai több mint egynegyedével csökkentik az iparág poli­etilén szükségletét. Ennek a gyártmány­nak a bevezetése is importpótló jelentő­séggel bír, és tulajdonságai a hasonló készítmények között a világ élvonalába sorolják. Ezzel szemben a Bralen FA 5-48 nélkülözhetetlen az élelmiszer- és a koz­metikai iparban egyaránt. ^ ^ Szóból ért az ember Az őszinte szavakból. Kell-e hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy amit bírálunk vagy amivel dicsekszünk, megalapozott legyen. Homályos célzások, félreérthető általánosítások helyett sokkal szívesebben vesszük a nyílt beszédet. Még akkor is, ha kemény szavak hangzanak el a címünkre. Ezeket a gondolatokat egy pártelnök fejtegette nemrégiben. Szavai egy másik beszélgetés alatt jutottak eszembe, amikor a riportalany - innen a harmincon, a lelkesedni tudás adottságá­val megáldott fiatalember arról beszélt, hogy az üzemükben, ahol mérnökként dolgozik, bizony sok visszásságot kellene meg­szüntetni. Türelmetlenül - ez is a fiatalság szép jellemvonása -, egyszerre szeretné látni a változást. A fiatalember azt is megemlítette, hogy náluk igen heves viták folynak a pártcsoportgyüléseken, keményen odamondogatnak egymásnak. Azt hiszem, ez a megállapítás figyelmet érdemel. A múltban gyakorta ostorozták a kommunisták passzivitását, többek között azt, hogy a taggyűléseken kevesen szólalnak fel, nem beszélnek a problémákról, vagy ami még rosszabb, elhallgatják azokat. Ám nehéz elképzelni, s még nehezebb megvalósítani, egyszerűen időhiány miatt, hogy a pártgyűlésen mindenki felszólalhasson. A csoportgyülések tapasztalatai - és szögezzük le: ez örvende­tes jelenség - azt bizonyítják, hogy itt egy-egy kisebb közösség mindennemű problémája felvetődik. Több idő jut a problémák felvetésére, megoldására. De nemcsak ezért. Szűkebb körben az ember szívesebben beszél gondjairól, közvetlen munkatársai előtt nem szégyell „szónokolni“, népesebb hallgatóság előtt viszont - különösen az, aki nehezen fejezi ki magát - nem szívesen beszél. Hogy a pártcsoportgyüléseken az úgynevezett kényes problé­mákról is a legnagyobb természetességgel beszélnek, nem jelenti - nem jelentheti! - azt, hogy ami szűk körben elhangzik, visszhang nélkül marad. Igenis fontos, hogy a felsőbb fórumhoz, a taggyűléshez is eljusson. Méghozzá késedelem nélkül. S meg­engedhetetlen, hogy a csoportgyűlésen felvetett bármilyen kér­dés megválaszolatlanul maradjon. A pártcsoportvezetők úgymond a közvetítő szerepet töltik be a pártcsoport tagjai és a pártbizottság között. De értékes tapasz­talatot jelent a pártbizottság tagjai számára is, ha résztvesznek a csoportgyűléseken, s közvetlen közelről látják-hallják, mi foglalkoztatja az embereket. Folynak az évzáró taggyűlések. S már most elmondhatjuk, hogy a vitában felszólalók többsége .felelősségteljesen értékel és bírál, az eredményekből és balsikerekből egyaránt okulva, jogai­val és kötelességeivel élve tolmácsolja a saját vagy egy szűkebb közösség véleményét. Az őszinte szavak csodatevő erővel bírnak, s vonatkozik ez a taggyűléseken elhangzó vitafelszólalásokra is, amelyeket úgy szoktunk jellemezni: nyílt, őszinte, elvtársias. Legyenek hát a vitázók nyíltak, s tolmácsolják meggyőződé­süket. Azért hangsúlyozzuk ezt, hogy ne legyenek olyan felszó­lalások, amelyeket előre megszerkesztenek, megszépítenek, majd felolvastatnak valakivel. Ilyenre is van példa. KOPASZ CSILLA A Žilinai Számí­tástechnikai Kuta­tóintézet munka­társai is bekap­csolódnak a KGST-országok 2000-ig terjedő komplex tudomá­nyos-műszaki programjának tel­jesítésébe. A szovjet partne­rek megrendelé­sére egy 32 bites mikroszámítógép kifejlesztésén dol­goznak, ez kom­patibilis az SM 52-12 típusú szá­mítógéppel. Bal­oldali felvételün­kön Éva Gyur- kovská mérnök, a mikroszámító­gép processzorét ellenőrzi. Jobbol­dali felvételünkön munkatársával, Jozef Lacko mér­nökkel, a mikro­számítógépet tesztelik (Vladimír Gabčo felvétele - CSTK) új s; 4 1987. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom