Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-14 / 10. szám, szerda
ÚJ szú 5 . 1987. I. 14. Nő a munkaképtelenség aránya Miért betegeskedünk? A munkaképtelenség aránya 1985-ben 4,33 százalék volt (a szövetkezeti parasztságé 4,14 százalék). Ez a szám az utóbbi tíz évben a legmagasabbat jelenti. Hogyan lehetséges ez, hiszen szüntelenül arról beszélünk, hogy javítjuk a dolgozókról való gondoskodást? Hogy képet alkothassunk arról, mit jelent ez a népgazdaság számára, megemlítjük, hogy 1985-ben munkaképtelenség miatt naponta 312 ezer személy maradt távol munkahelyéről, illetve 30 ezer szövetkezeti tag nem dolgozott. A helyzet kedvezőtlen, hiszen a munkaképtelenség aránya tavaly sem javult. A csővezetékek tartópillérei, hidak és különböző technológiai berendezések a vágsellyei (Šaľa) Dusio vállalatnál sokoldalú gondoskodást kívánnak. A vegyianyag-tartaimú levegő különösen a fémből készült hidak, berendezések részeit támadja meg. Ezért a vállalatnál már több mint tíz éve dolgozik a žilinai Slovšport tíztagú mázolóbrigádja Milan Milo vezetésével. Télen a csarnokokban és egyéb épületekben kapnak munkát. A felvételen Milan Žídek (balról), Mester Stanislav, František Grešák és Csamaj Géza látható munka közben. Milan Aľakša felvétele Felejthetetlen három hét A leggyakoribb okok A munkaképtelenség okai között az első helyen a légzőszervi megbetegedések állnak. Tudjuk, az influenzajárványok okozzák a legtömegesebb munkaképtelenséget, de a légzóutak betegségei az influenzajárvány nélkül is az első helyen állnak. Ezt a balesetek követik. Különösen a nem üzemi balesetek egyre több gondot okoznak. Gyakoriságuk nő, számuk csaknem a négyszerese az üzemi baleseteknek. A harmadik helyen a mozgás- szervi betegségek állnak. Kinek áll módjában, hogy javítson a helyzeten? A betegek gyógyítása az egészségügyi dolgozók feladata, de természetesen sok függ attól is, mit hajlandó a beteg saját egészsége érdekében tenni. Vitathatatlan, hogy alapvető feltétel a gyors és helyes diagnosztizálás, a betegség meghatározása és a gyógyítás megkezdése. A lakosság egészségi állapota szempontjából azonban döntő a megelőzés, a szervezet ellenállóképessége is. Ezen a téren még nagyon sok a lemaradásunk és tartalékunk. A légzóutak betegségeire kétségtelenül hatást gyakorol környezetünk. Az ember maga nem szüntetheti meg az ipari szennyezést, és elképzelhetetlen, hogy mindenki az erdők közelében éljen. Egyelőre a veszélyes munkahelyeket sem szüntetjük meg. Egyes tények tehát objektíve adottak és a társadalomnak arra kell törekednie, hogy az ilyen környezet, illetve veszélyes munkafolyamatok követelményeit a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. A megbetegedést előidéző tényezők közül' azonban több nem elkerülhetetlen. Ezek csupán a rossz munkaszervezés és irányítás következményei. A legellenállóbb szervezet sem bírja ki a munkát fűtetlen vagy rosszul fűtött helyiségben. Az egészségügyi dolgozók szüntelenül figyelmeztetnek, hogy a szervezet ellenállóképessége szempontjából helytelen, ha túlfűtött hálószobákban alszunk. Tizenhét fokos szobahőmérsékletet ajánlanak, de a központi fűtéses házak többségében éppen éjszaka fűtenek a legjobban. Nappal enyhén fűtenek, vagy le is állítják a fűtést, míg éjjel teljes erőből dolgoznak a kazánok. Nem szabályozhatja mindenki a fűtést. így van, aki kinyitja az ablakot, mások fokozatosan megszokják a nagy meleget és érzékenyebbé válnak. A túlfűtött vagy nem fűtött vonatokról és autóbuszokról minden télen sokan beszélünk. A nők egyre gyakrabban betegek A nők munkaképtelenségi aránya 1985-ben elérte a 4,62 százalékot. Az arány ismét nőtt, így tehát nem beszélhetünk bizonyos tényezők rövid idejű vagy véletlenszerű hatásáról. Az okokat a nők kedvezőtlen élet- és munkafeltételeiben kell keresni, Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, és erre mutattak rá a Szövetségi Gyűlés szociálpolitikai bizottságának tagjai is, hogy néha túl sok nehezedik a nők vállára és a szolgáltatások sokszor nem működnek, vagy rosszul dolgoznak. A megbetegedés aránya a bánya- és energetikai iparban a legkedvezőtlenebb, a második helyen az élelmiszeripar áll, amelyet a textil-, ruházati és bőripar követ. Mivel nőkről beszélünk, azt a két ágazatot vesszük szemügyre, amelyben túlnyomó többségben nők dolgoznak. Az élelmiszeriparban a nők igen sokszor kedvezőtlen viszonyok között dolgoznak, munkahelyükön gyakran ingadozik a hőmérséklet, sok az elavult műhely, és munkájuk nagy fizikai megterheléssel jár. A textil-, ruházati és bőriparban a zajártalmat az új üzemekben sem sikerült csökkenteni. Ugyancsak kedvezőtlenül hat a szalagmunka egyhangúsága és a túlórák aránytalanul nagy száma. Ahányszor szóba kerülnek a szombati műszakok, eszembe jut az egyik igazgatóhelyettes, aki elmondta, hogy a nőkben teljes mértékben megbízhat, akármikor munkába állnak, ha arra az üzemnek szüksége van. Nem gondolta ezt rosszul, sót értékelni akarta a nők áldozatkészségét. Csakhogy nem élnek vissza a nőknek ezzel a hajlandóságával? A háztartási teendők egy része elhalasztható, de valamikor mindent meg kell csinálni és így az a nő, aki szombaton is dolgozik, esténként és éjjel pótolja lemaradását. Ennek szükségszerű következménye lehet, hogy gyakrabban betegszik meg. De nemcsak az iparban, a mezőgazdaságban is gyakrabban betegek a nők, mint a férfiak. Vannak munkahelyek, ahol megszüntették, hogy a nőknek az engedélyezettnél nagyobb terheket kelljen mozgatni. Ha azonban jobban megnézzük a dolgot, és összeadjuk a naponta felemelt ötkilós csomagokat, rájövünk, hogy egy műszak alatt így is tonnákat mozgatnak. Ez pedig fárasztó. Ráadásul a válások gyakorisága miatt sok asszony magára marad gyermekével, maga teljesíti a gyermekneveléssel járó kötelességeket. A Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége tavaly júliusban foglalkozott a munkaképtelenség kedvezőtlen alakulásával és feladatul adta a szakszervezeti szerveknek, hogy maximális figyelmet szenteljenek a dolgozókról való gondoskodásnak. Ami a nőket illeti, mindenütt alkalmazni kell azoknak az üzemeknek a tapasztalatait, ahol sikerült javítaniuk a nők munkafeltételeit, csökkenteni túlterheltségüket. A feladat teljesítéséért a szakszervezeti szövetségek elnökei felelősek. Le kell azonban szögezni: a felhívások, illetve az egyének kezdeményezései nem elegendőek, a nők megbetegedési arányának növekedése olyan súlyos jelenség, hogy a problémákat szervezési intézkedésekkel kell megoldani. A tervek kidolgozásakor nem szabad számolni a túlórákkal, úgy kell megszervezni a munkát, hogy a feladatokat a munkaidőben valósíthassák meg. A szakszervezetekkel és az egészségüggyel minden ágazatban elemezni kell a munkaképtelenséget és így feltárni a feszültségeket. Egyelőre a fő okokat nem ismerik, vagy pedig sok helyen egyszerűen nem akarják ismerni. Mindenkinek vigyáznia kell egészségére Említettük szervezetünk kis ellenállóképességét. A legkisebb szellő hatására is megbetegszünk, de szívesebben szedjük a különféle orvosságokat, minthogy változtatnánk életmódunkon. Nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is keveset mozognak, sokan kövérek. Az elhízottak könnyebben betegszenek meg, és a mozgásszervi betegségek is gyakoribbak körükben. Sokan dohányoznak, és míg számos országban hatásosan harcolnak a dohányzás ellen, nálunk csak nagyon óvatosan mutatnak rá káros következményeire. Nézzük meg az üzemi konyhák étlapjait. Zöldség, zöldségsaláta alig van a kínálatban. Nagy érdeklődéssel olvashatunk a magas kort megélt emberekről. Ók hosszú életük titkaként leggyakrabban a mérsékletességet, illetve a kényelemszeretet legyőzését emlegetik. Érdeklődéssel olvasunk róluk, de ritkán követjük példájukat. Sok kérdést a szervezeteknek, a termelővállalatoknak kell megoldaniuk. Az ember maga nem javíthat a helyzeten, még akkor sem, ha tudja, árt az egészségének. Ugyanakkor az, aki elhízott, kényelmesen él, dohányzik, alkoholt fogyaszt, egy bizonyos idő elteltével megbetegszik még akkor is, ha munkafeltételei ideálisak. Szervezete egyszerűen nem bírja a megterhelést. Az állami és szakszervezeti szervek foglalkoznak a munkaképtelenség kedvezőtlen arányával, de fel kell figyelniük erre az egyes munkahelyeknek is. ZDÉNA ŠTÉPÁNKOVÁ ,,Nagyon jól érezzük magunkat, a levegő kristálytiszta, a koszt kitűnő. Sajnálom, hogy néhány nap múlva hazautazunk“ - idézünk Viera Prokešovának, az Orlová-Lutyné-i alapiskola pedagógusának leveléből, amelyet az Alacsony-Tátra-i Trangoška-szállóból küldött kollégáinak. Decemberben osztályával erdei iskolában járt itt. - Már harmadszor vagyok erdei iskolában, egyszer Skýcovban, másodszor Žilina mellett jártam, de talán itt érezzük magunkat a legjobban. A gyerekek vidámak, nyugodtak, szívesen járják a környező erdőket. Tegnapelőtt érdekes találkozásunk volt a hegyi mentőszolgálat tagjaival. Azon az estén Ladislav Bohál mérnök, tapasztalt erdész, a mentő- szolgálat önkéntes tagja az Alacsony-Tátra-i Nemzeti Park állat- és növényvilágával ismertette meg a bányászcsaládok gyermekeit. A szálló éttermében nagy figyelemmel hallgatták szavait, majd kérdésekkel ostromolták az erdészt. A lavinák, a medvék, hiúzok és farkasok és sok minden más is érdekelte a tanulókat. Megtudták a gyerekek, hogy a mentőszolgálat tagjai önzetlenül segítenek az embereknek, mert a hegyek gyönyörűek, de azok számára, akik túlbecsülik erejüket, veszélyeket is rejtenek. Ha valaki a városban megbotlik az eljegesedett gyalogjárón, tíz percen belül megérkezik a mentő és kórházba szállítják. Az NDK-ból érkezett turistának azonban, aki a Chabanec környékén eltörte a lábát, négy órát kellett várnia, míg a mentőszolgálat tagjai megtalálták. Társa két órát gyalogolt, míg telefonhoz jutott és bejelenthette a balesetet. Időnként lavinák is alázúdulnak, harminc évvel ezelőtt Dolná Lehota fölött egy nagy lavina esett az erdei munkások szálláshelyére, 14 férfi és két szakácsnő vesztette életét. És az állatvilág? A közeli erdőkben őzek, szarvasok, hiúzok és medvék élnek. Farkassal már nagyon rég nem találkoztak. A gyerekek már másnap levélben számoltak be szüleiknek a Nemzeti Park szépségeiről és érdekességeiről. Egyikük így írt: „ Itt az Alacsony - Tátrában medvék is élnek. Az egyik a szállodánkig is eljutott, láttuk nyomait. Mancsa olyan mint egy tányér“. A nyomokat a gyerekek valóban látták és Juraj Brincko, a szálló fiatal szakácsa (aki társaival együtt kitünően főz) megerősítette, hogy valóban mackó járt ott, a kukák tar- * talmát dézsmálta meg. Félelemre azonban nincs ok, napközben a medve a sűrű erdőben tartózkodik és éjjel a gyerekek mélyen alszanak. Nappal ugyanis sokat mozognak a friss levegőn. Este sem unatkoznak, különféle versenyeket rendeznek számukra. Még pizsamabáluk is volt. Ebben a különleges iskolában a gyerekek szombaton is tanulnak, örültek, hogy ellátogattak Banská Bystricába és megtekintették a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumát. Breznóban Božena Nemcová emlékházában jártak és Tálén fenyőfagallyakból font koszorút helyeztek el Vaszil Babkin szovjet vöröskatona sírján. A legnagyobb élményük a havazás volt, a közeli parkolóban hóembereket építettek, de sajnos felmelegedett és elolvadtak. Amikor ott jártunk, a gyerekek éppen sétára indultak Milan Navrátil nevelővel. Arra a kérdésre, nem túl hosszú-e a három hét, az orlovái tanulók nevében Robert válaszolt. „ Dehogy, inkább túlságosan rövidek ezek a hetek.” Valóban rövidek, de annál szebbek és emlékezetesebbé BÁTORI JÁNOS FELÜLETESSÉG ÉS KÖVETKEZETLENSÉG Jobban vigyázzunk a népvagyonra A nýrskói Okula nemzeti vállalat dolgozói évente mintegy két és negyedmillió szem üveg keretet gyártanak, 250 féle kivitelezésben. A gyártmányfejlesztés e mennyiségnek körülbelül az ötödrészére terjed ki. A gyártási program teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele a termelési folyamatok automatizálása és gépesítése. A vállalatnál az idén tizennégy új gép alkalmazását vezetik be. A felvételen Jana Pálová a szemüvegkereteket poliészteres bevonattal látja el elektrosztatikus közegben. A ČSTK felvétele A szocialista tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények minden évben több tucat milliós károkat okoznak a népgazdaságnak. Az összes bűncselekményeknek mintegy 20 százalékát teszi ki a gazdasági bűnözés, amelynek veszélyessége nemcsak gyakoriságából következik, hanem hatással van a társadalmi élet egyéb területeire is. A legkellemetlenebb mellékhatása az, hogy kedvezőtlen visszhangot vált ki a becsületes dolgozók millióiból, továbbá negatívan befolyásolja a szállítói-megrendelői kapcsolatokat is. Kedvezőtlen következményekkel jár az is, hogy a gazdasági bűnözés egyes eseteinek felderítése nagyon összetett probléma, megelőzése nem egyszerű, ráadásul a lakosság túlnyomó része megbocsátó álláspontra helyezkedik az ilyen bűnesetek megítélésénél. Annyit mindenképpen le kell szögezni a tapasztalatok alapján, hogy a szocialista vagyon ellen elkövetett bűncselekményeket elsősorban a meggazdagodás vágya ösztönzi. A lakosság jelentős hányada ugyanis szeretné megkerülni a jogi normákat és ily módon nem megérdemelt javakhoz jutni. Olyan életvitelre törekszenek, amelyek során fogyasztási törekvéseik és igényeik meghaladják a jövedelmük által biztosítható határokat. A fogyasztói életfelfogás, a nagyvonalúság iránti vágy, a nyereségvágy és kapzsiság az ilyen embereket gyakran a törvény határain túlra sodorják. Nem kétséges, hogy jelenleg még a gazdasági bűncselekmények elleni harcban nélkülözhetetlen a büntetőjog alkalmazása, valamennyi gazdasági bűncselekmény következetes megtorlása, azok megbüntetése, akik spekulációk útján és egyéb törvénytelen módon igyekeznek kisajátítani becsületes polgártársaik munkájának eredményét. A gazdasági bűncselekmények meggátolásának és csökkentésének egyik alapvető feltétele a tudatos megelőzés, mégpedig az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint a nyilvánosság részéről. Nagyon sok helyen azonban nem eléggé következetesen és elvszerűen lépnek fel ezekben a kérdésekben. Például egyes vezető dolgozók passzívan viszonyulnak a gazdasági bűnr-'és meggátolását szorgalmazó intézkedések meghozatalához. Sokan közülük nagyvonalúan ítélik meg a fegyelmezetlenségeket és a munkahelyi rendetlenséget, és az egyes kihágások elbírálásakor nem vonják le a megfelelő következtetéseket. Meggyőződésünk, hogy a sikeres megelőzés egyik alapfeltétele az ellenőrzés javítása minden területen. A hiányos vagy pontatlan kimutatásokat ugyanis sokan saját meggazdagodásukra használják fel. Jelentős fogyatékosságok mutatkoznak még a népvagyon védelmében is. Kétségtelen, hogy nagyon sokat tehetnek az állampolgárok is ezen a területen, mindenekelőtt azzal, hogy időben figyelmeztetnek a környezetükben előforduló törvényellenes cselekményekre, hogy az illetékes szervek megtehessék a szükséges óvintézkedéseket. (č-f)
