Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-08 / 6. szám, csütörtök

U szú 5 1987. I. 8. Jelentős lépés a gyorsítás folyamatában GYAKORLATTÁ VÁLT A TERMÉKEK ÁLLAMI ÁTVÉTELE A SZOVJETUNIÓBAN Az új esztendő első munkanapjával a Szovjetunió népgazdaságának számos ágazatában bevezették a termékek állami átvételének a rendszerét. Ezzel a jelentős intézkedéssel kapcsolatban Vladimír Jancura, a Pravda moszkvai tudósítója még az elmúlt évben interjút készített Borisz Szokolov- val, a műszaki tudományok doktorával, a Szovjetunió Állami Szabványügyi Hivatalának első elnökhelyettesével. A beszélgetés tartalmát, illetve a kérdé­sekre adott válaszokat összefoglalva ismertetjük. A termékeknek közvetlenül a ter­melésben való állami átvétele nagy fontosságú intézkedés a minősét) szabályozása és javítása területén, amely 28. ágazatban mintegy 1500 nagyvállalatot érint. Az intézkedés bevezetését és sikeres érvényesíté­sét gondos előkészítő munkával tá­masztották alá. Borisz Szokolov kifejtette, hogy a Szovjetunióban az utóbbi hóna­pokban sok egymással összefüggő intézkedést fogadtak el olyan gaz­dasági mechanizmus kialakítása céljából, amely ösztönzi a jó minő­ségű termékek gyártását és hátrá­nyokkal sújtja az alacsony színvona­lú termékeket előállító, az új követel­ményekkel lépést nem tartó vállala­tokat. Például a legmagasabb minő­ségi osztályba sorolt termékek nagykereskedelmi árát, ezek haté­konyságától függően 30 százalékig “terjedő arányban lehet növelni, míg az alacsonyabb, vagyis az 1. minő­ségi osztályba soroltaknál már a gyártás első évében levonnak az árból 5 százalékot, a másodikban 10, a harmadikban 15 vagy még több százalékot, esetleg gyártásukat teljesen beszüntetik. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa jú­niusban határozatot hozott a terme­lés minőségi színvonalának lénye­ges javítására. Ebből kiindulva a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendeletet adott ki a munkásoknak és a műszaki-gazdasági dolgozók­nak a selejtes termékekkel okozott kárért viselt fokozott felelősségéről. A rendelkezések nemcsak minőségi munkára való ösztönzést, hanem szankciókat is tartalmaznak. Az ilyen mechanizmus természe­tesen csak akkor működhet megbíz­hatóan, ha minden vállalatnál és minden időben egyaránt tárgyilago­san értékelik a gyártmányok minő­ségét. A műszaki ellenőrzés rend­szere nem felel meg ennek a köve­telménynek, ugyanis megvalósítói a vállalati vezetésnek vannak alá­rendelve. A vállalatok vezetői sze­mélyileg is érdekeltek a gazdasági mutatók sikeres teljesítésében, ezért a fogyatékosságok elkendőzé­sére törekedtek. Az állami ellenőr­zés azt Is megállapította, hogy az utóbbi években gyakorlatilag min­den vállalatnál elnézték a műszaki dokumentáció megsértését. Borisz Szokolov véleménye sze­rint az sem jelentene megoldást, ha a műszaki ellenőrzést kivennék a vállalati vezetés hatásköréből és más szervezetnek rendelnék alá. A műszaki ellenőrzésnek ugyanis megvan a maga létjogosultsága. A technológiai folyamat szerves ré­szét képezi, s ha igazán jól működik, megfelelő időben jelzi a termék vég­leges minőségének .kialakítása fo­lyamán előforduló hiányosságokat. A francia szakirodalom adatai sze­rint egy elektromos alkatrész hibájá­nak eltávolítása egy televíziókészü­lék összeszerelése előtt átlagosan 0,03 frankba, összeszerelés után 30 frankba, eladás után pedig 300 frankba kerül. Ez is azt bizonyítja, hogy szükség van a műszaki ellenőr­zés intézményének további fenntar­tására. A termékek állami átvétele és a hagyományos műszaki ellenőrzés egyidejű alkalmazása nem jelent fe­lesleges kettősséget. A műszaki ellenőrzést lényegesen több dolgo­zó valósítja meg, mint a termékek állami átvételét. Feladataik is eltérő­ek. Az előbbi szemmel tartja a tech­nológiai folyamat minden részletét, a nyersanyag átvételétől a készter­mék kibocsátásáig. Az állami átvétel szervezetének a szakértői figyelmü­ket a termelési folyamat egészére összpontosítják, s a termelőket a fel­tárt hiányosságok kiküszöbölésére ösztönzik. Az újabb minőségellenőrző szer­vezet életre hívása nem jelenti a mi­nőségért való felelősség megosztá­sát. A termékek állami átvételének dolgozói csak saját munkájukért vi­selnek felelősséget, s ilyen értelem­ben csak a minőségi előírásoknak megfelelő termékeket részesíthetik elismerésben. A termékek minőségi színvonaláért továbbra is a gyártó felelős. A termékek állami átvételé­nek és a műszaki ellenőrzésnek kö­zösek a céljaik: az alacsony színvo­nalú gyártmányok előállításának a megakadályozása. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen arra utaltak, hogy ha­tározottan meg kell javítani a mű­szaki ellenőrzés színvonalát is, ami megköveteli a gazdasági vezetés és Nagyobb feladatok - igényesebb pártmunka A Malom- és Sütőipari Tröszt ve­zérigazgatósága mellett működő üzemi pártszervezet decemberi tag­sági gyűlésén az évzáró taggyűlés előkészítésével foglalkozott. Mint azt a tagsági gyűlés megállapította, a beszámoló előkészítésébe minél több párttagot és párton kívüli gaz­dasági vezetőt kell bekapcsolni, mi­vel szükség van az alapos és beható elemzésre. A Malom- és Sütőipari Vállalatnál tavaly az árutermelésben felmerülő hiányosságok jelentősen befolyásol­ták az áruforgalmazási tervet, a munkatermelékenységet, és kiha­tással vannak a pénzügyi terv és a tervezett jövedelem tervének telje­sítésére. A termelési terv nem telje­sítésének egyik oka, hogy nem megfelelőek a szállító-megrendelői kapcsolatok, melynek következté­ben akadozott a folyamatos terme­lés. Csupán a ZDROJ és a fogyasz­tási szövetkezet üzletei a tavalyi el­ső félévben a tervezettnél 11 600 tonna kenyér és pékáruval vettek át kevesebbet, mint az a szerződésben volt, 916 tonna száraztésztát és 895 tonna cukrászdái terméket nem for­galmaztak. Az 1987-es évi terv feladatai jóval igényesebbek az 1986-os évinél, azért is, mert a lemaradást is pótolni kell. Tartalékaink vannak a munka jobb irányításában és szervezésé­ben, a termelőkapacitások kihasz­nálásában, a termékszerkezeteknek a szükségletekkel való összehango­lásában, a minőségben, a munkaidő jobb és gazdaságosabb kihasználá­sában, az energiával való takaré­kosságban, a szállító-megrendelői kapcsolatok javításában. E tartalé­kok feltárása és a hiányosságok okainak elbírálása a pártszervezet mellett működő pártcsoportok fel­adata, amelyek a legjobban ismerik a helyzetet, ők tudják legjobban megítélni az egyes párttagok és gazdasági vezetők munkáját és fele­lősségét az egyes feladatok teljesí­tésénél. Ezért a pártcsoportok az évzáró gyűlést megelőzően külön értékelik a pártbizottság tagjainak jelenlétében az egyes pártcsoportok munkáját, s az itt elhangzott beszá­molók és felszólalások alapján ké­szítik majd elő az évzáró beszámo­lóját. A pártcsoportok tanácskozásain résztvesznek a párton kívüli vezető dolgozók is, és kifejthetik nézeteiket, észrevételeiket. így bővül azck szá­ma, akik résztvesznek az évzáró taggyűlés előkészítésében s a to­vábbi feladatok kitűzésében. Az ed­digi tapasztalatok a pártcsoportok munkájában azt bizonyítják, hogy helyes, ha a pártcsoportok az egyes problémák megvitatásánál és a ha­tározatok kidolgozásánál bevonják a párton kívüli gazdasági vezetőket, újítókat és a szocialista munkabrigá­dok vezetőit. Ez a közvetlen kapcso­lat hozzájárul ahhoz, hogy az elfo­gadott párthatározatokat a pártonkí- vüliek is magukénak tekintik, így felelősséget éreznek azok teljesíté­séért is. SLADOVNÍK JÓZSEF a pártszervezetek szoros együttmű­ködését. Fontos feladat a műszaki ellenőrzést végzők felelős kiválasz­tása, a szükséges mérőműszerek biztosítása, valamint a szervezet te­kintélyének helyreállítása. El kell ér­ni, hogy a vállalati műszaki ellenőr­zés következetesen és magas szín­vonalon végezze a munkáját. Amikor a központi szervek úgy döntöttek, hogy a legmagasabb szinten kell megerősíteni az ellenőr­zést, először kísérletileg kipróbáltak két megoldást. Az egyik kísérlet ke­retében néhány vállalatnál a gyárt­mányokat a megrendelő képviselői vették át. A másik kísérletnél a kije­lölt vállalatoknál a Szovjetunió Álla­mi Szabványügyi Hivatalának fel­ügyelői ellenőrizték a termékek mi­nőségi színvonalát. Az első módszer nem vált be, mert a megrendelők a szállítókkal való kapcsolataik meg­romlásától tartva közel sem voltak olyan igényesek, mint ahogy azt vár­ni lehetett volna. Ezzel szemben a szabványügyi hivatal felügyelői teljes mértékben eleget tettek a ki­vánalmaknak. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorbacsov elvtárs a Togliatti városban tartott aktivaértekezleten a moszkvai Frezer üzemben szer­zett tapasztalatokról a következőket mondotta: ,,Az új szolgálat megrázta az üzem kollektíváját, s olyan légkör megteremtéséhez vezetett, amely­ben mindenki számára világos volt, hogy a selejtes termékek nem jutnak tovább.“ Már a kísérletek során beigazoló­dott, hogy ez az új intézmény lehető­vé teszi a termelők tárgyilagos érté­kelését. Egyes, korábban sikeresnek tartott vállalatok is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Az állami átvétel intézménye ismétlődő selejtgyártás, illetve rossz minőségű termékek gyártása esetén be is tilthatja a ter­mékek kibocsátását. Ez minden kö­rülmények között károsan hat a gaz­dasági mutatók teljesítésére, a vál­lalat pénzügyi helyzetére, s ebből kifolyólag a keresetek alakulására is. Mindez azt jelenti, hogy a vállala­toknak még az állami ellenőrző szerv közbelépése előtt számos problémát meg kell oldaniuk. Minde­nekelőtt a műszaki dokumentációt kell összehangolni az állami szabvá­nyokkal. Egyidejűleg meg kell újítani a technológiai eljárásokat, hiszen az esetek többségében éppen a tech­nológia elégtelensége akadályozza a leghaladóbb gyártásszerkezeti megoldások érvényesítését. Az is előfordul, hogy kiváló a gyártásszer­kezet és modern a technológia, de a műhelyekben megsértik a techno­lógiai fegyelem legelemibb előírása­it, kihagynak bizonyos gyártásfolya­matokat. Rendet kell teremteni a termékek paramétereinek mérésé­ben is, mivel a pontosság a minőség alapja. A termékek állami átvétele során nem vizsgálnak meg külön-külön minden gyártmányt - ez gyakorlati­lag lehetetlen volna. Statisztikai módszerekkel kiválasztott munka­darabokat vonnak ellenőrzés alá. Csupán a nagy és az összetett ter­mékeket látják el minőségi jellel. A megvizsgált termékcsoportot kísé­rő dokumentációnak minden eset­ben tartalmaznia kell a szabvány- ügyi hivatal megbízottjának jegyző­könyvét. Nem lesz nehéz annak megállapítása, hogy kinek köszön­hető a jó, illetve a gyenge minőség. Az új intézkedés a szovjet ipari vállalatok egyharmadát érinti. Itt ál­landó megbízottak lesznek. Abban az esetben, ha a szabványügyi hiva­tal területi szervei értesülnek arról, hogy valamelyik állandó ellenőrzés alá nem tartozó vállalatnál hiányos­ságok vannak, eseti ellenőrzésre kerül sor. Az eseti ellenőrök jogköre azonos az állandó megbízottakéval. Borisz Szokolov elvtárs végezetül elmondta, hogy a rossz minőségű termékek előállításának megakadá­lyozása és hatékony megelőzése az új ellenőrző szerv küldetésének csu­pán egyik oldala. Az új szolgálat olyan bonyolultabb feladat megoldá­sát is elősegíti, mint a szovjet termé­kek tudományos-műszaki színvona­lának lényeges emelése, hiszen eb­ben rejlik a fejlődés kulcsa. L. L. ^0^ p ­A Kladnói Egyesült Acélművekben a múlt évben fejezték be a középfinom hengerde építésének 3. szakaszát, amely az egyik legnagyobb kohóipari beruházás volt. Ezzel egyidejűleg kipróbálták a hengersorokat és a hűtőbe­rendezéseket. A képen: Jaroslav Hurda (jobboldalt) és Zdenék Rambousek látható a vezérlőteremben. (Petr Josek felvétele - ČTK) Építőink Ukrajnában Sikerek, de gondok is... A csehszlovák építőipar képvise­letében a Banská Bystrica-i Magas­építő Vállalat dolgozói is azon mun­kálkodnak, hogy a Krivoj Rogi-i Érc- jövesztő és Dúsító Kombinát mi­előbb felépüljön. Ettől az ukrajnai várostól nem messze, az építkezés utolsó fázisában egy 40 ezer lakosú kohászváros is épül. Az elkövetkező négy év alatt a Banská Bystrica-i vállalat dolgozói, akik Dolinszkaja község közelében építik saját bázi­sukat, a külföldi építőkkel együtt 1500 lakást építenek fel. Arról, hogy mi várja a dolgozókat a vállalati székhelytől 1500 kilométerre, Anton Turoňnyal, a Banská Bystrica-i Ma­gasépítő Vállalat igazgatójával be­szélgettünk. • Csak a minap tért vissza a vállalat távoli telephelyéről. Jó vagy rossz hírekkel...?- Amit mondhatok, az eléggé ve­gyes. Szerencsére több a jó hírem, mint a kevésbé örvendetes. Siker­ként könyveljük el, hogy a külföldi építők közül mi állunk a legjobban, ami azt jelenti, hogy a márciusi kez­dés ellenére - amikor Dolinszkaja körzetében a lakásokat építeni kezdtük - 170 lakásegységet rövi­desen átadunk. Zömével kilencszin- tes lakótömbökben egy-, két- és háromszobás lakásokat építünk Mindenképpen siker ez a tény, hi­szen jelenleg mindössze 150 tagú kollektíva dolgozik az említett tér­ségben. A legutóbbi ellenőrző napon meggyőződhettünk arról, hogy az első 24 lakásos épülettömböt janu­árban kiváló minőségben átad­hatjuk. • Ez ígéretes siker ugyan már ai elején, azonban feladataikat aligha tudják megoldani a jelenle­gi munkáslétszámmal.- Ez így igaz, de az 1987-es év nagyobbik felében több mint 400 dolgozónk lesz itt, amit az indokol, hogy 336 lakásegységet kell a 87-es évben átadnunk. Ez 150 millió koro­na termelési értéket jelent erre az esztendőre. A későbbiek során - fel- tételezésünk szerint - a vállalatnak mintegy 600 dolgozója építi majd Dolinszkaja mellett a kohászvárost. • Alighanem előnyt jelent az önök számára, hogy a Haladás gázvezeték építése során Kami- sinban több mint 1200 lakást épí­tett fel a vállalat. Értesüléseink szerint a szovjet fél nagyon elége­dett volt az önök munkájával.- Ennek természetesen örülünk, de ez egyúttal kötelez is bennünket. Kamisinban egyébként a lakásokon kívül felépítettünk még négy óvodát több mint hatszáz gyermek számá­ra, és éppen mostanában fejezzük be az egészségügyi központ és az üzlethálózat építését. Megjegyzem, hogy Dolinszkajában is építünk egy iskolát 1700 diák részére, valamint egy 640 férőhelyes óvodát. Az álta­lunk felépített lakótelep járulékos lé­tesítményeit a prievidzai Priemstav dolgozói építik. • Milyen az együttműködés az önök vállalata és a kombinát fő kivitelezője, a ČKD Praha között?- Együttműködésünk ugyan kon­fliktusmentes, csak éppen gondot okoz számunkra, hogy a ČKD illeté­kes dolgozói még mindig nem jelöl­ték ki számunkra a konkrét telephe­lyet. Ezért jelenleg még csak ideigle­nes raktározó létesítményeink sin­csenek, pedig az építőanyag szinte özönlik Dolinszkaja térségébe. Ugyanis a kavics, a homok, a tégla, a cement és az üzemanyag kivételé­vel az építőanyagot - beleértve a la­kóházak valamennyi szerelvényét - mi szállítjuk. Mind ez idáig a meg­érkezett építőanyagot a szabad ég alatt tároljuk. Igaz, a ČKD illetékes dolgozóinak az a véleménye, hogy Dolinszkajában ne építsünk ideigle­nes létesítményeket, hanem olyano­kat, amelyeket a város későbbi lakói is használhatnak majd. Tehát azokat a lakásokat, amelyekben egyelőre dolgozóink laknak, vagy a későbbiek során lakni fognak, utánuk majd a kohászok veszik át. • Korábban már jelezte, hogy azért egyéb gondok is akadnak...- Elsősorban a vranovi gázbeton- gyárra vonatkozik ez, ahonnan nem megfelelő minőségű előregyártott elemeket kapunk, ráadásul nem is olyan méretben, mint ahogy azt mi megrendeltük, és ez sok fölösleges munkát jelent számunkra. Eddig hiá­ba figyelmeztettük őket, ezért a vál­lalati pártbizottságunk kapcsolatba lépett a vranovi gyár kommunistái­val, hogy a hiányosságot helyrehoz­zák. Mi ugyanis nemcsak jó minősé­gű munkát akarunk végezni, nem­csak a korábban kivívott jó hírnévre vigyázunk, hanem a gazdaságossá­got is szem előtt tartjuk. Nem va­gyunk megelégedve a Krásno nad Kysucou-i Faipari Művekben gyár­tott nyílászárókkal sem. Ugyanis va­lamennyi ablakot kénytelenek va­gyunk újra mázolni. Ez pedig nem­csak fékezi a munkánkat, hanem növeli a kiadásokat is. • Más szóval az önök által áta­dott lakások minősége azon is múlik, hogy miként dolgoznak Vranovban vagy Krásno nad Kysucouban. Milyenek a tapasz­talataik a szovjetunióbeli partne­rekkel?- Kamisinban nagyon kedvező tapasztalatokat szereztünk. A párt- és állami szervek nagyra értékelték munkánkat, amit számos oklevéllel bizonyíthatunk. Sőt, még egy szá­munkra kissé szokatlan, de minden­képpen érdekes emlékmű is tanúsít­ja a jövő nemzedékek előtt a cseh­szlovák építőipari dolgozók jó mun­káját. Igaz, a két nép barátsági ha­gyományait más módon is gazdagí­tottuk... Kamisinban több mint har­minc dolgozónk talált magának élet­társat, így most továbbra is ott dol­goznak. Az ottani szovjet elvtársak egyébként sajnálják is, hogy Krivoj Rogba kell távoznunk. Az építőka­pacitások átcsoportosítása azonban szükségszerű, hiszen - ahogy már a korábbiakban is hangsúlyoztam •- az ukrajnai ércdúsító felépítésén nagy feladatok várnak ránk. Mi pe­dig azokat maradéktalanul teljesíteni akarjuk. • Erre mi jelenti az első számú garanciát az önök részéről?- Elsősorban a dolgozók nem mindennapi áldozatkészsége. A szovjetunióbeli építkezésre ugyanis nem toborozzuk, hanem ki­választjuk a dolgozókat. Mindenki, aki ott dolgozik, bekapcsolódik a szocialista munkaverseny valami­lyen formájába. Vállalatunk a kombi­nát építésében résztvevő valameny- nyi vállalattal egy közös szocialista kötelezettségvállalást tett, ez pedig kötelez bennünket, hogy minden la­kást és minden egyéb létesítményt határidőre, kiváló minőségben ad­junk át. BÁTORI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom