Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-07 / 5. szám, szerda

t Minőséget minden szinten Évzáró taggyűlés előtt a bútorgyár kommunistái A losonci (Lučenec) bútorgyár kommunistái a legutóbbi taggyűlé­sükön érintették azokat a problémá­kat is, melyeknek alapos elemzésé­re a februári évzáró taggyűlésen kerül sor. A fő napirendi pontként természetesen a nyolcadik ötéves tervidőszak első esztendeje terv­feladatainak teljesítését vitatják meg Minden bizonnyal konkrétan, kritiku­san és tárgyszerűen szólnak a gon­dokról is. Annak ellenére, hogy az üzem tavaly teljesítette a legfonto­sabb tervmutatókat, változatlanul sok még a tennivaló egyes munka- területeken, mindenekelőtt a minő­ség, a gyártmányfejlesztés, a mun­kafegyelem és a szállítói-megrende­lői kapcsolatok terén. Nagy gondja a bútorgyárnak az épületek és a gépi berendezések elavultsága. Kiselejtezésre váró gé­pekkel mind nehezebb eleget tenni a mennyiségi kívánalmaknak. A szüntelen tervteljesités, gondok, a feszített munkatempó közepette nem marad idő a gyártmányfejlesz­tésre, innovált termékek gyártásá­nak bevezetésére. Márpedig e nél­kül hosszabb távon aligha lehet megmaradni a piacon. E gondokkal tisztában vannak a gyár kommunista és párton kívüli dolgozói is, akik tavaly 140 millió koronát meghaladó értéket hoztak létre, s a termékek­nek több mint a felét külföldön érté­kesítették. zony egészségtelen munkakörnye­zet nehéz, fizikailag is megerőltető munkával párosul, aligha csodálkoz­hatunk a gyár munkaerőgondjain. Nem elsősorban a munkahelyek számszerű betöltése okozza a ne­hézséget, hanem a jó szakemberek hiánya. A bútoripar - legalábbis Nógrádban - ma már nem igen válogathat a jelentkezők közül. Tény, hogy az elmúlt években nyug­díjba menő szakmunkásokat nem tudták megfelelőkkel helyettesíteni. Tavaly ugyan már tíz saját nevelésű fiatal kezdte meg a munkát, de még ez sem elegendő az igényes felada­tok teljesítéséhez. A jövőben évente legalább tizenöt szakmunkásra len­ne szüksége az üzemnek, hiszen a nyugdíjba vonulók mellett az anya­sági szabadságon levő nők pótlása sem könnyű. A nők ugyanis ma már a termelésben is többségben van­nak, s az elkövetkező években szám­arányuk csak növekedni fog. Az üzem párt- és gazdasági vezetői a közelmúltban közösen kidolgozták az évtized végéig terjedő időszak intenzifikációs programját, melynek keretében sor kerül a termelési esz­közök, a gépek és berendezések cseréjére is. Ugyancsak jelentős be­ruházásokat eszközölnek a raktáro­zási kapacitás növelésére és a szál­lítás korszerűsítésére. A tervidőszak végéig felépül egy korszerű konté­nerállomás. Az elképzelések végre­hajtásában rendkívül komoly szerep hárul a bútorgyár száz főt meghala­dó párttagságára, a párttagjelöltek­re, az élenjáró kollektívák és szocia­lista munkabrigádok tagjaira. Különösen a termékek minőségét kell javítani, hiszen sajnos - ma még gyakori a reklamáció a kereskede­lem és a fogyasztók részéről. És ezért nemcsak a munkások a felelő­sek, baj van az irányítással és az ellenőrzéssel is. S ugyanakkor a minőségi problé­mákat helytelen lenne csupán az akadozó alapanyag-szállítás, a gyenge minőségű faanyag és a préselt áru körére szűkíteni, mert a reklamációk egy része konstrukci­ós hibákból ered, ami már természe­tesen a tervezés, a gyár belső ügye.- A legutóbbi párthatározatok szellemében mi is nagy gondot for­dítunk a jövőben a műszaki fejlesz­tésre - mondotta Kacáni elvtárs - a termelés korszerűsítését célzó intézkedések azonban csakis a munkafegyelem megszilárdulásá­val, a dolgozók szemléletében bekö­vetkezett változásokkal párosulva hozhatnak megnyugtató eredményt. Reméljük, hogy erőfeszítéseink meghozzák a kívánt eredményeket, s már az idén kedvező fordulatot érünk el a bútorgyártásban, minde­nekelőtt termékeink minőségét ille­tően. -h.a­llllllllllllllllllll A Cseh Műszaki Fő­iskola Atomfizikai Kara 1955-ben nyílt meg. Hallgatói ha­gyományos tantár­gyakat is tanulnak, matematikát, fizikát és kémiát. A kar nagy gondot fordít arra, hogy végzettjei képesek legyenek a tudományos isme­reteket felhasználni a gyakorlatban. A képen: Ladislav Pina mérnök, kandi­dátus (jobboldalt) a negyedéves hall­gatókkal a nagy tel­jesítményű lézerek laboratóriumában. (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) KOMMENTÁLJUK MmtmiíiiáÉÉimkíääiÉmitÉmmÉiäiááiiÉÍmiÉákmimááíkiäiáäáÉÍiÍÉmímbimmmMiiim^iim Egyenletesebben és az igényekhez igazodva Hetek óta számvetések, mérlegelések hangzanak el népgaz­daságunk fejlődéséről. Számos fórumon megállapítják, hogy a mezőgazdasági dolgozók általában jó munkát végeztek. A CSKP KB 4. ülésén előterjesztett beszámolóban azt olvashat­tuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók az elmúlt évben teljesítet­ték, a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, bár a növényter­mesztés egyes ágazataiban lemaradás következett be, az állatte­nyésztés viszont túlteljesítette az előirányzott termelési tervet. Az eredmények ellenére tehát mégsem lehetünk elégedettek. Az állattenyésztésben is eléggé jelentős kilengések voltak az elmúlt év egyes időszakaiban. A konzervgyárak például novemberben nem kaptak elegendő sertéshúst és tojást a termékek készítésé­hez, ugyanakkor a mezőgazdasági vállalatok a tervezettnél jóval több tejet és baromfihúst adtak el. A növénytermesztésben szintén nagy különbségek voltak, s egyes szakaszokon a mezőgazdasági vállalatok jelentősen lemaradtak a termelésben. Amint az SZLKP KB ülésén is elhang­zott, a tervezett mennyiséggel szembeni hiány a gabonaféléknél hat, a cukorrépánál huszonnégy, a burgonyánál pedig tizenegy százalék volt. A kiesések miatt a mezőgazdasági vállalatok többségénél nem tölthették fel kellően a takarmányalapot. Tény, hogy a mezőgazdasági termelés bizonyos mértékben az időjárás alakulásától is függ. A felsőbb párt- és gazdasági szervek is elismerték, hogy a hosszan tartó szárazság következ­tében egyes körzetekben a tervezettnél alacsonyabb volt a hek­tárhozam. Az alaposabb elemzések viszont arra is rámutattak, hogy ahol minden lehetőséget felhasználtak a termelés növelé­sére, ott mérséklődtek a károk. Szép számmal akadnak olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek mind az elmúlt, mind a jelen­legi tervidőszakban egyenletesen termelnek. Ezeknél növényter­melésben nincsenek túl nagy különbségek az egyes évek ered­ményei között, ami kedvezően hat az állatállomány takarmányel­látására. Kiemelhetjük az ostrovi Haladás Efsz jó példáját. A színvonalas agronómiai tevékenység eredményeként a hozzá tartozó kooperációs körzet mezőgazdasági vállalatai az elmúlt évben 15,4 százalékos cukortartalommal 42,14 tonna cukorrépát termeltek hektáronként. Szemes kukoricából hektáronként 6,63 tonnát takarítottak be. Volt miből feltölteniük a takarmányalapot. A Rimaszécsi (Rimavská Seč) Efsz-ben a kalászosok átlagos hektárhozama 6,73 tonna, a szemes kukoricáé pedig 7,94 tonna volt. Ennél a mezőgazdasági vállalatnál az aszály ellenére 1447 tonna gabonát termeltek terven felül. A megfelelő összetételű, elegendő és jó minőségű takarmány kedvezően hatott az állatok termelékenységére. Az elmúlt évben az állattenyésztési ágazatuk lényegesen túlteljesítette a tej- és a húseladás tervét. Ezek és más példák is bizonyítják, hogy tervszerűen, fokoza­tosan ki lehet alakítani az egyenletes termelés feltételeit. Termé­szetesen csak akkor, ha előrelátóan, jelentős beruházásokkal biztosítják az alaposan kidolgozott termelési programok megva­lósítását. Nem sajnálják a pénzt a talajművelésre, a tápanyagok pótlására és az öntözésre. Most, amikor egységes földműves-szövetkezeteinkben már készülnek a zárszámadó közgyűlésekre, az állami gazdaságok­ban pedig az értékelő konferenciákra, alaposabban kellene foglalkozni az egyenletesebb termelés feltételeinek kialakításá­val, valamint a termelésnek az igényekhez való igazításával. Mert semmi szükségünk arra, hogy egyes termékekből a mezőgazda- sági vállalatok a tervezettnél indokolatlanul többet termeljenek, miközben egyes szakaszokon nem teljesítik a tervet. BALLA JÓZSEF A gazdasági és szociális fejlesztés feladatai és céljai a 80-as évek második felében és távlatilag 2000-ig- 4. TÉMA ­Vladimír Kacáni elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke példaként a Bebrava néven ismert szekrénysor gyártását említette meg. Ennek egyes elemeit a Žarnovicai Furnér­lemezgyár szállította. A fafeldolgozó üzem azonban nem minden idő­szakban állt feladata magaslatán. A rendszertelen szállítások a har­madik negyedévben 3 millió koronán felüli termeléskiesést okoztak, ami természetesen nyereség csökke­nést eredményezett. Az év utolsó negyedében nagy erőfeszítéseket tettek a hiány pótlására, ami csak rendkívüli műszakok beiktatásával, túlóráztatással sikerülhetett. Minden bizonnyal szóba kerül a taggyűlésen a munkakörülmények kérdése is, hiszen a műhelycsarno­kok többségéből hiányoznak a szel­lőztető berendezések és a szociális létesítmények is. Ha a sokszor bi­Pótolhatatlan hőenergia-forrás Energetikai programunk megvalósítá­sában nélkülözhetetlen a további atome­rőművek építése. Amíg napjainkban az igy nyert villamosenergia aránya 15 szá­zalék körül mozog, addig az ezredforduló­ra már ötven százalékos részesedése várható, sót Szlovákiában még ennél is nagyobb lesz ez az arány. Időközben ugyanis már el kell készül­nie a Kelet-szlovákiai kerületben felépülő kecerovcei atomerőműnek. Hogy éppen ezen a helyen lesz, abban - többek között - a település Kassa (Košice) és Prešov közti kedvező fekvése is közreját­szik. Mindenekelőtt mindkét város hőe­nergia-ellátásában válik nélkülözhetetlen­né, mivel együttvéve 1500-2000 mega­watt hőmennyiséget szolgáltat majd Ily módon az urán hasznosítása a mai 31 százalékról a duplájára emelkedik, (č-f) A jó gazda a termény betakarí­tása után összegezi, mit sikerült el­képzeléseiből megvalósítania, mi az, amit a jövőben jobban kell csi­nálnia. Szocialista társadalmunknak is felelősségteljesen, átgondoltan kell értékelnie és terveznie, hiszen több millió ember sorsáért felelős. A jól működő népgazdaság a har­monikus, egyenletes fejlődés felté­tele. A szociálpolitika a gazdasági fejlődés meggyorsításának, a töme­gek aktivitása fokozásának, az új ember formálásának, a szocialista életmód kialakításának jelentős esz­közei A csehszlovák gazdaság fejlődésének feltételei a 80-as évek elején A 7. ötéves tervidőszakra vonat­kozó fejlődés igényességének és bonyolultságának megértése felté­telezi, hogy helyesen határozzuk meg távlati céljainkat, az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttéréssel kapcsolatos elképzeléseinket. A CSKP XVI. kongresszusa megha­tározta a gazdasági és szociális fej­lődés irányait, és kitűzte azt a célt, hogy meg kell őriznünk, s javítanunk kell a nép életszínvonalát, meg kell szilárdítani szociális biztonságát. A népgazdaságban a forrásképzés növelésének fő tényezője az intenzi- fikálás, a hatékonyság, minden munka jó minősége lett. A gazdasá­gi feladatok teljesítésének feltételei azonban sokkal bonyolultabbak vol­tak, mint ahogy azt feltételeztük. Meg kellett birkózni a külpolitikai helyzetben és a világgazdaságban végbement változások kedvezőtlen következményeivel. Az imperialista országok többsége fokozta politikai, gazdasági és pénzügyi diszkriminá­cióját a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal szemben. Ebben az időszakban lényegesen többet kel­lett költeni nyersanyagok, tüzelőa­nyagok és energetikai források be­szerzésére. Az ötéves tervidőszak első két évében le kellett küzdeni a rosszabb termés, illetve a kedve­zőtlen időjárás következményeit is. Aktívan kellett reagálnunk ezekre a problémákra. Több intézkedést hoztunk, főleg az energia- és alap- anyag-igényes termelések részará­nyának csökkentésére, a beruházá­sok korlátozására, a behozatali poli­tika megszigorítására, külföldi adós­ságunk törlesztésének meggyorsítá­sára, és bizonyos változásokat haj­tottunk végre a termelés és a fo­gyasztás szerkezetében, beleértve a szükséges ármódosításokat is. A 7. ötéves terv feladata volt, hogy a népgazdaság az intenzifiká- lás révén alkalmazkodjon a 80-as évek új, igényes feltételeihez, mi­közben korlátozni kellett a nemzeti jövedelem belső felhasználását kül­gazdasági egyensúlyunk felújítása érdekében. Ezzel meg kellett terem­teni a feltételeket a népgazdaság folyamatos, intenzív fejlesztéséhez. A 7. ötéves terv koncepciójával és a népgazdaság dinamikájának foko­zatos felújításával összhangban az alapvető koncepciós célokat elértük. Annak ellenére, hogy az első évek­ben alacsonyabb volt a növekedés dinamikája, a CSKP XVI. kongresz- szusa által kitűzött alapvető felada­tokat és célokat teljesítettük. Meg­szilárdult gazdasági és külgazdasá­gi mérlegünk is. Adósságunk tör­lesztése a feltételezettnél gyorsabb volt. Ez lehetővé tette, hogy már 1984-ben a megteremtett nemzeti jövedelemből nagyobb összeget for­dítsunk az életszínvonalra, a beru­házásokra és védelmi erőnk meg­szilárdítására. Annak ellenére, hogy haladást ér­tünk el az intenzifikálásban és a tár­sadalmi termelés hatékonyságának növelésében, a 7. ötéves tervidő­szakban nem értük el az intenzifiká- lás kitűzött szintjét. A fejlődés dina­mikájának meggyorsításával párhu­zamosan javítottuk ugyan a minőség színvonalát, de ez a javulás társa­dalmi méretekben nem érte el az állami terv előirányzatát. Nem telje­sítettük teljes mértékben az intenzifi- kálással kapcsolatos feladatokat. Az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés feltételei A CSKP XVII. kongresszusa le­szögezte, fejlődésünk mai szakasza belpolitikai és nemzetközi szem­pontból is azt a kulcsfontosságú fel­adatot állítja elénk, hogy meg kell gyorsítanunk társadalmunk gazda­sági és szociális fejlesztését, lénye­gesen növelnünk kell népgazdasá­gunk teljesítőképességét és haté­konyságát. Az életszínvonal további javításá­nak feltétele a társadalom szociális­gazdasági fejlesztésének meggyor­sítása a népgazdaság és a társadal­mi élet valamennyi területének in- tenzifikálása alapján. A gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításá­val függ össze a társadalmi haladás fontos problémáinak megoldása. Napjainkban nemcsak a Szovjetuni­óban, s nemcsak nálunk szükség­szerű ennek a stratégiai irányvonal­nak a megvalósítása, hanem - amint azt a testvérpártok kong­resszusai is igazolták - az egész szocialista közösségben is. Ez az irányvonal kifejezi napjaink gyors történelmi fordulatának követelmé­nyeit. Abban rejlik az intenzifikálás lé­nyege, hogy javítanunk kell az arányt aközött, amit az egyik oldalon a gazdaságba fektetünk, vagyis a nyers-, alap- és tüzelőanyagok, az energia, az élőmunka, a beruházási eszközök stb. mennyisége és a munkánk végeredménye között. Az extenzív gazdasági fejlesztés­ről az intenzív fejľesztésre való átté­rés lényegében abban rejlik, hogy meg kell gyorsítanunk a tudomá­nyos-műszaki haladást, a progresz- szív szerkezeti átalakításokat, el kell mélyítenünk a nemzetközi munka- megosztást, főleg a szocialista gaz­dasági integrációt, javítanunk kell a munka minőségét, át kell alakíta­nunk a tervszerű irányítási rendszert és tökéletesíteni a gazdasági me­chanizmust. Amint a CSKP XVII. kongresszu­sa megállapította, a csehszlovák gazdaság alacsony teljesítőképes­ségét az okozza, hogy a termelési új sa 4 1987. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom