Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-30 / 24. szám, péntek
A gazdasági mechanizmus átalakításának kérdései Aj szú 7 987. I. 30. (Folytatás a 6. oldalról) a progresszív tervfeladatok vállalásában, továbbá a vállaíati törvény előkészítésére, s a szervezeti felépítés ésszerűsítésére irányuló munkák idejében való elkezdésére az egész népgazdaságban Ez határozottan nem egyszeri akció lesz, hanem sokoldalúan előkészített és megfontolt fokozatos folyamat. A legbonyolultabb problémát a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak komplex átépítése képezi, ahogy azt az alapelvek célul tűzik, mert ettől függ az egységes kritériumok és normatívumok bevezetése, a szerkezeti változások irányításának megbízhatósága, valamint a teljes önálló elszámolás bevezetése. Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt jóváhagytuk a nagykereskedelmi árrendezés irányelveit az ipari és az építőipari ágazatok többségében. így reagáltunk a behozott nyersanyagok árcsökkenésére, valamint a belső termelési költségek szükséges csökkentésére, hogy áraink megközelítsék a világpiaci árakat. A gazdasági mechanizmus átalakításának az alapelvei azonban megkövetelik, hogy a nagykereskedelmi árakban megbízhatóbban kifejezésre jussanak azok a költségek is, amelyeket társadalmunk az oktatásra, a dolgozók egészségügyi és szociális ellátására fordít. Ezáltal lényegesen reálisabbakká válnának az árarányok az egyes ágazatok és szakágazatok között, s az ilyen árak hatékonyabban ösztönöznének az emberi munka új technikával való helyettesítésére. Ezt a nyitott kérdést már a legközelebbi időszakban meg akarjuk oldani. A gazdaság új feltételekre való átállítása kétségkívül a legbonyultabb feladatunk lesz. Nem lehet ugyanis mindent előre számításba venni, mindent előre látni, s mindenre előre reagálni. Ugyanígy nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az emberek viselkedését, vagy létrehozni az egységes normatívumok és elvonások bevezetéséhez szükséges egyenjogú feltételeket, amikor tudjuk, hogy ilyen egyenjogú feltételek a mai hosszú távra szóló gazdaságpolitikában egyszerűen nem léteznek. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszakban átmeneti intézkedésekre, hibáink folyamatos kijavítására, a nehézségek leküzdésének vállalására és bizonyos türelemre lesz szükség. Elvtársak! Már sokszor hangsúlyoztuk, hogy a gazdaság az a fő harcmezó, ahol a szocializmus jövőjéért küzdünk. Ez a jelmondat most minden eddiginél érvényesebb. Ha sikeresen akarjuk folytatni ezt a küzdelmet, meg kell változtatnunk nemcsak a vezetés módszereit és eszközeit, hanem az ebben a folyamatban részt vevő emberek gondolkodását és hozzáállását is. Soha nem volt könnyű megváltoztatni az adott, nem megfelelő állapotokat. Mindig akadnak olyan emberek, akik félnek a változásoktól, ezt a félelmüket azonban különböző módon elkendőzik, habár itt csupán attól rettegnek, hogy nem tudnak majd eleget tenni a fejlődés követelményeinek, s ez veszélyezteti a helyzetüket. Egykor V. I. Lenin is figyelmeztetett arra, hogy az új feladatokat ne akarjuk régi módszerekkel megoldani, mert ez nem vezetne eredményre. Mindannyiunkat át kell hatnia annak a tudatnak, hogy mindaz, ami fékezi a gyorsabb haladást, közös igyekezetünket ássa alá. Mint ahogy a magaslatokon nem dolgozhatnak szédülékeny emberek, éppúgy nem sokat segíthetnek nekünk azok a közgazdászok vagy gazdasági vezetők, akik félnek elutasítani az elavult módszereket, s csak egy helyben topognak. Ez egyébként mindenkire vonatkozik, aki még nem ébredt fel, s még sokáig az alapokból, vagy a régebbi érdemekből szeretne élni. Az ilyen embereket gyorsan és határozottan fel kell ébresztenünk. A fő követelmény az, hogy a vezető dolgozók minden irányítási szinten sokoldalúan legyenek felkészülve, tüzetesen ismerjék a reform lényegét és összefüggéseit. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egész társadalom és az egyes személyek alapvető érdekeit szolgáló intézkedések hatása legyengüljön egyesek érdektelensége, illetve azok jelentőségének, értelmének és céljainak meg nem értése miatt. Az évek hosszú során át változatlan irányítási módszerek természetesen rányomták a bélyegüket a vezető dolgozók gondolkozására is. Sokan az alapvető módosítások szükségességét mindenhol látják, csak azokon a szakaszokon nem, amelyek az irányításuk alá tartoznak. Mások egyetértenek ugyan a változtatások szükségességével, de csak formálisan, a valóságban pedig fékezik az előkészítésüket. A gazdasági mechanizmus átalakítása olyan feladat, amely nem túri a felemás megoldásokat, vagy az opportunista hozzáállást. Ha ez a megállapítás általános érvényű, kétszeresen is vonatkozik a vezető káderekre. Minél magasabb és felelősségteljesebb beosztást töltenek be, annál jobban megköveteli tőlük az idő, hogy megértsék a sorra kerülő változtatások lényegét, elsajátítsák az irányítás új alapelveit, s hozzálássanak ezek gyakorlati érvényesítéséhez. Nem elegendő csupán szóban egyetérteni, hanem cselekedni is kell. kai. A vezető dolgozókról az iparban, a kereskedelemben és más ágazatokban úgy beszélnek, hogy ók a népgazdaság kapitányai. Nem indokolatlanul, hiszen rajtuk múlik, hogy miként tudják elvezetni a reájuk bízott részlegeket a kitűzött célokhoz. A tapasztalt vezető tudja, hogy az embereket meg kell nyernie, fel kell ébresztenie az érdeklődésüket és a kezdeményezésüket. Neqi egy mai igazgatónak hozzá kell szoknia, hogy az alapvető döntéseket megbeszélje a dolgozó kollektívákkal, s figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az új feltételek között megnövekszik e kollektívák illetékessége a vállalati ügyek intézésében. Ezért irányítási munkájában arra kell törekednie, hogy minél jobban bevonja az embereket a döntési folyamatokba való részvételbe. A munka és a gazdálkodás feltételeivel és eredményeivel összefüggésben alapvetően megnövekednek a kollektívák és az egyének önállóságával, felelősségével és kezdeményezésével, alkotó tevékenységével, szervezettségével és fegyelmezettségével szemben támasztott követelmények. Egyúttal a közös elbírálás, a közösen hozott döntések, valamint a sokoldalú ellenőrzés jelentősége is megnövekszik. Mindez jelentős mértékben elősegíti az emberek aktivizálódását, ezért azzal is számolunk, hogy az irányítás átalakításának nagy nevelő hatása is lesz. Arról van szó, hogy az alapelvekkel összhangban felülvizsgáljuk és átdolgozzuk a dolgozók döntésekben való demokratikus részvételének a formáit. Az új irányítási mechanizmus szükségessé teszi a munkaverseny adott formáinak, a szociális programok tartalmának, valamint a formalizmustól mentesített munkakezdeményezés fejlesztésének az átértékelését is. Az átalakítás mindezzel széles teret nyit a politikai, az eszmei-nevelő és a szervezési munkához. A kommunista párt szerveinek és szervezeteinek a vezetése alatt, a kommunisták személyes példa- mutatásával határozott harcot kell folytatnia az emberek tudatáért és tevékeny hozzáállásáért minden munkahelyen. Azzal számolunk, hogy ebben a kommunisták mellett jelentős szerepet töltenek be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, valamint a Nemzeti Front további szervezeteinek a tagjai is. Már hozzászoktunk, hogy a vállalatok vezetői, igazgatói elsősorban a felettes szerveknek számolnak be a munkájukról. Ezek értékelik, hogy miben volt sikeres a vállalat, és miben nem. Az alapelvek érvényesítése abban is változást fog hozni, hogy a vezetés munkáját elsősorban és nagyon igényesen a dolgozók kollektívája fogja elbírálni, hiszen a kollektíva viseli a saját gazdasági vezetése által hozott jó és rossz döntések következményeit. Ne feledkezzünk meg róla, hogy éppen a vezető káderek vannak mindennap kitéve a közvélemény szigorú bírálatának, s hogy az emberek sokkal szigorúbban ítélkeznek róluk, mint saját magukról. Ez abból is következik, hogy viselkedésükben és cselekedeteikben példamutatást akarnak látni, s elvárják, hogy tetteik ne legyenek ellentétben a szavaikkal. Ilyen az élet és ezzel mindenkinek számolnia kell. És amennyiben a párt a gazdasági irányítás területén kitűzött célok elérésének egyik feltételét az egészséges erkölcsi légkörben látja, ebből az is világosan kitűnik, hogy elsősorban a vezető dolgozóktól kell elvárni a szigorú erkölcsi tisztaságot. Emlékezzünk vissza ebben az összefüggésben annak az ellenőrzésnek az eredményeire, amely a tervteljesítés és a szervezetek gazdálkodási eredményeinek a kimutatására vonatkozott. Hogyan tölthetnek be, s nem is rövid ideje vezető funkciókat olyan emberek, akik a szocialista törvényességgel, s a szocialista erkölcs alapelveivel ellentétben, arra törekedve, hogy társadalmi elismerésben, s főleg jogtalan pénzügyi előnyökben részesüljenek, elferdítik, sót meghamisítják a terv teljesítésére és a gazdasági eredményekre vonatkozó adatokat? Hol maradt a párttal szembeni és társadalmi felelősségük, valamint azoknak a dolgozóknak a felelőssége, akik ezt az eljárást eltűrték? Hiszen mindenki számára ugyanez a felelősség, ugyanez a fegyelem és törvény vonatkozik, ezeknek tehát kivétel nélkül mindenkinek alá kell vetnie magát, bárkiről is van szó, s bármilyen funkciót tölt be. Mint mondani szokás, a jó vezetőt arról is fel lehet ismerni, hogy milyen közvetlen munkatársakkal vette körül magát. Véleményem szerint a vezető dolgozóknak ebben a vonatkozásban is szabadabb kezet kellene biztosítani, hogy lényegesen szélesebb jogkörük legyen a kiválasztásukban. Ez a személyi felelősség erősítéséhez tartozik. Ezzel az irányítás egyik gyenge pontjának a megoldását is elősegítenénk, azt, hogy az új káderek nincsenek eléggé felkészülve a vezető tisztségek elfoglalására. Az irányítás számára rátermett és tehetséges embereket kell keresni, s lehetővé kell tenni a számukra, hogy szakmailag is felkészülhessenek erre a munkakörre. Eddig szavakban elismertük ugyan a kádertartalékok képzésének a szükségességét, de a tényleges helyzet nem ad okot az elégdettség- re. Megtörténik, hogy a határozott fellépésű egészségesen törekvő igényes és munkaszerető embert inkább a háttérbe szorítják, ahelyett, hogy igényes munkafeladatokat bíznának rá. Ebben a vonatkozásban a pártszervekre és a pártszervezetekre nagy felelősség hárul, hogy a kádermunkában a formalizmus legkisebb megnyilvánulását sem tűrjék el. A perspektív emberekkel való munka elhanyagolása egy idő után komoly politikai hibának, s gazdasági kárt okozó mulasztásnak minősül. Ebben az időszakban olyan emberekre van szükség, akik a gazdaságnak és a társadalomnak a legjobbat tudják nyújtani, ami bennük rejlik. Az ilyen emberek mindig teljes politikai támogatásunkban fognak részesülni. Érdekünkben áll, hogy a mai vezető káderek közül azok, akiknek megvannak hozzá a szükséges képességeik és tulajdonságaik, ezeket hatékonyan kihasználhassák a népgazdaságban és annak irányítási rendszerében objektiven szükséges változások végrehajtásához. Ebben az összefüggésben szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy az átalakítás egész folyamatát az önökkel való közvetlen és aktív együttműködés útján akarjuk megvalósítani. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a kölcsönös és teljes bizalom, a mély demokratizmus, a teljes nyíltság, s a bíráló szellem a kölcsönös kapcsolatokban. Ez alkalmat nyújt arra, hogy a saját helyén mindenki bebizonyíthassa valódi képességeit, teljesítményeit, öntudatának tényleges színvonalát. Itt a szavak és a kijelentések nem jelenthetnek mércét. Csak a tetteket és azok eredményeit vehetjük figyelembe. Elvtársak! Rendkívül jelentős időszakba léptünk, amelyet a CSKP XVII. kongresszusának határozatai készítettek elő. Pártunk központi bizottságának, a szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának az a meggyőződése, hogy önök, mint élenjáró politikai és gazdasági' dolgozók, mindent megtesznek az irányítási rendszer átalakításában kitűzött célok eléréséért, s azért is, hogy ezek a célok dolgozóink széles körű aktivitásának és kezdeményezésének új forrását képezzék, s közös törekvésünk határozott és következetes megvalósításukat eredményezze, szép hazánk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágzása érdekében. Jelentés az USA nemzetbiztonsági stratégiájáról (ČSTK) - Ronald Reagan elnök szerdán a Kongresszusnak jelentést küldött az USA nemzetbiztonsági stratégiájáról. Ez a 41 oldalas dokumentum valamiféle programnyilatkozat a kormány kül- és katonapolitikai céljairól a következő két évre. Fö vonása, hogy megerősíti az erőpolitika folytatásának, a szocializmus és a haladás erői elleni „keresztes hadjárat“ folytatásának, a szuverén államok belügyeibe való beavatkozásnak a szándékát. Reagan elnök kormánya fő külpolitikai céljának az amerikai katonai erő további erősítését jelöli meg, valamint „az USA szabad hozzáférésének biztosítását az óceánokhoz és a világűrhöz“, a szövetségesekkel való katonai tömbök és kapcsolatok szilárdítását, valamint a Szovjetunióra gyakorolt nyomás növelését minden hozzáférhető eszközzel. Ezeket a célokat a Fehér Ház politikájának hagyományos eszközeivel - katonai erővel, szuverén államok zsarolásával, az ellenforradalom exportálásával és Washington „ügyfeleinek“ bőséges pénzelésével - akarja elérni. Katonai téren a jelentés az Egyesült Államok fö prioritásának „Amerika átfegyverzését“ jelöli meg, aminek alapja a stratégiai támadó erők korszerűsítése. A leszerelésnek szentelt fejezetben az elnök bizonygatja, hogy „az atomháborúban nem lehet győzni és hogy e háborút sohasem szabad kirobbantani“. Igaz, hogy e kétségtelen tény elismerésén kívül a jelentés egy szót sem tartalmaz arról, hogy Washington bármiképpen módosítani akarná obstrukciós állásfoglalását az atomfegyverkezés korlátozásáról folyó tárgyalásokon. Albánia Választási előkészületek (ČSTK) - Albániában tetőznek a parlamenti választások előkészületei, melyekre vasárnap, február 1 -én kerül sor. Csütörtökön a kongresszusi palotában Ramiz Alija, a Népi Gyűlés Elnökségének elnöke, az Albán Munkapárt első titkára találkozott választókerületének választóival Az Albán Munkapárt lezajlott IX. kongresszusán kitűzött célokra hívta fel elsősorban a figyelmet. Beszédének külpolitikai részében hangsúlyozta: országa a többi országgal az egyenjogúságon, kölcsönös tiszteleten, önrendelkezésen, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló jó kapcsolatokra törekszik. GENFBEN szerdán megkezdődött a kormányon kívüli szervezetek különleges bizottságának ülése. A több mint 20 nemzetközi és nemzeti szervezetet tömörítő bizottság megvitatja az atomfegyverkezés ellen és az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséért vívott harc problémáit. FRANK CARLUCCI, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap megkezdte háromnapos körútját a közép-amerikai országokban. Kíséretében van Elliot Abrams, az Egyesült Államok külügyminiszterének helyettese. A KOREAI Népi Demokratikus Köztársaság képviselői, akik a Vöröskereszt, a gazdasági együttműködés és a parlamenti kapcsolatok vonalán Dél-Koreával tárgyaltak, követelték a Team Spirit 87 fedőnevű amerikai -dél-koreai hadgyakorlat lemondását. PHOMPENHBEN, Kambodzsa fővárosában megtartotta soros plenáris ülését a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, amelyen értékelték a párt múlt évi tevékenységét, és kitűzték 1987. évi tevékenységének fő irányait - közölte az SPK kambodzsai hírügynökség. WILLY BRANDT, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke beismerte, hogy téves elhatározás volt az ún. radikálisokról szóló rendelet, amelynek meghozatalában, mint az NSZK kancellárja 1972-ben maga is részt vett. A SALVADORI hazafiak közölték, hogy a hétvége folyamán 24 órára megszakítják a Duarte-rezsim elleni hadműveleteiket, jóakaratuk gesztusaként, hogy lehetővé tegyék az egészségügyi dolgozóknak a gyermekek beoltását fertőző betegségek ellen. A MÁLTAI parlament törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely az alkotmányt a szigetállam semlegességét és el nem kötezettségét megerősítő függelékkel bővíti ki. ATHÉN központjában szerdán este mintegy 15 ezer személy békés tüntetést tartott. Áthaladtak a főutcákon, s az amerikai nagykövetség épülete előtt hatalmas békegyülést tartottak. A tiltakozó akció szervezői rámutattak, hogy már országszerte mintegy félmillió aláírást szereztek az amerikai atomfegyverek Görögországból való eltávolítását követelő kérelem alá. IRAK tegnap újabb Irán-ellenes légitámadásokról adott hírt, melyekben az elmúlt 24 óra alatt 276 repülőgép vett részt. Ismét Iszhafán, Khorramabad, Dezfúl iráni városokat bombázták. Teheránban bejelentették, hogy az iráni nehéztüzérség az elmúlt órákban iraki gazdasági és katonai célpontokat lőtt a front egész szakaszán. HAITIN szerdán megkezdődött a demokratikus mozgalom I. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 800 küldött vett részt az egész országból, valamint számos politikai párt képviselői, köztük René Theodore, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja Központi Bizottságának főtitkára is. A DURBANI KÓRHÁZBAN szerdán belehalt súlyos sérüléseibe egy 10 éves kislány, aki immár a tizenharmadik áldozata annak a brutális gaztettnek, amelyet a múlt héten az afrikai Kvamakkuta faluban a fajüldöző dél-afrikai rezsim szolgálatában álló terroristák követtek el. A TUC brit szakszervezeti központ vezetősége felhívta az Egyesült Államokat, hogy törölje tervezett kísérleti atomrobbantását és csatlakozzék a nukleáris kísérletekre meghirdetett szovjet moratóriumhoz. MONTREALBAN szerdán életfogytiglani börtönre ítéltek két szikh terroristát azért, mert bombát akartak elhelyezni a New York-London vonalon közlekedő indiai repülőgép fedélzetén. OLIVER TAMBO, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke George Shultz amerikai külügyminiszterrel tegnap éjjel folytatott Washingtonban tárgyalásokat. A változás követelménye mindenkire vonatkozik A lehetőség mindenki számára adott. Azt, hogy egyesek ezt hogyan használták ki, azt majd az elért eredmények alapján bírálják el a dolgozók kollektívái, a párt- és a szakszervezeti szervezetek. Nincs szükségünk mesteri szónoklatokra, amelyek csak ismételgetik az elfogadott határozatokat. Csak azok végeznek értékes munkát, akik közvetlenül megvalósítják a határozatokat, s az általuk irányított szervezetekben társadalmunk és az egyes kollektívák érdekeinek megfelelően járnak el. A munkastílus átalakításának a követelménye mindenkire vonatkozik, a munkásokra és a mesterekre egyaránt. Ez azonban nem könnyű és nem egyszerű feladat. Elkerülhetetlenül szükséges azonban, hogy minden szinten megváltozzon az emberek többségének a gondolkozása és hozzáállása, mert a teljesen új feladatokat régi módszerekkel nem lehet teljesíteni. Ez új és nem csekély igényeket fog támasztani főleg a vezető káderekkel szemben, alaposan próbára teszi a képességeiket. A szakszerűség és a szocialista társadalmunkhoz való tartozás természetes feltétel és követelmény, de önmagában nem elégséges, mert a vezetéshez is érteni kell. A vezetés is hivatás, melynek csak az tud eleget tenni, akinek tehetsége van hozzá, képes a dolgozókat irányítani és nevelni, komplex módon és összefüggésekben gondolkozni, s aki saját tevékenységére is bírálóan tud tekinteni. Ugyanolyan szükséges tulajdonság a rugalmasság, a gyors tájékozódó képesség, a probléma fő láncszemének a felismerése, a felelősség és az egészséges kockázatok bátor vállalása. Vezető beosztásban csak energikus és tehetséges emberek érvényesülhetnek. Nemcsak a vállalatukhoz tartozó munkahelyeket kell ismerniük, hanem elsősorban az itt dolgozó embereket. Ebből a szempontból azok az igazgatók mutatnak példát, akik mindig találnak időt arra, hogy az emberek közé mehessenek, akik szó szerint együtt élnek a gyáruk-
