Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)

1987-01-27 / 21. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. I. 27. Pusztába kiáltott szó? Vízgazdálkodásunk kérdő- és felkiáltójelei Víz. Életünk csakúgy, mint gazdaságunk zavartalan fejlődése elkép­zelhetetlen nélküle. Számtalanszor ismételik ezt az illetékes irányitó szervek, a hírközlő eszközök és nem kevésbé azok, akik - hol itt, hol ott, hol kisebb, hol nagyobb mértékben - úgymondva a saját bőrükön tapasztalják vízgazdálkodásunk „fehér foltjainak“, a tekintélyes számú, jobbító szándékú központi és alsóbb fokú intézkedések következetlen megvalósításának következményeit. Egyebek között a vízfogyasztás korlátozását, községek sorában és egyes élelmiszeripari üzemekben az egészséges ivóvíz hiányát, felszíni vizeinken a szennyeződés előidézte halpusztulást és sorolhatnánk a további tényeket, amelyek meggyő­zően bizonyítják: a helyzet enyhén szólva nem éppen rózsás. A vitkovicei Klement Gottwald Vasmű elsősorban kohó-, vegy- és energiaipari vállalatok, külszíni szénbányák, valamint hajótengelyek és acélszerkezetek gyár­tói számára állít elő berendezéseket. A vállalatnál fokozatosan áttérnek a számító- gépes irányításra. A képen: Vlasta Vlčková mérnök és Jiŕí Krchňák mérnök ellenőrzi a szovjet megrendelésre tervezett hengerdei berendezéshez készült számításokat. (Petr Berger - ČTK felvétele) Az első tapasztalatok Egy fiatal képviselő tervei Ezt már hosszabb ideje tudjuk. Tanúbizonysága ennek, hogy a for­dulat elérése érdekében a szlovák és szövetségi kormány is főleg 1982-ben és 1984-ben nagyon konkrét, a lényegre rátapintó, s az orvoslás módját is megjelölő határo­zatokat hozott. Ennek nyomán a he­tedik ötéves tervidőszakban csak Szlovákiában 3,3 milliárd koronát fordítottunk vízvédelemre, neveze­tesen a kétmillió korona beruházási költséget meghaladó víztisztító mű­vek építésére, ami nem kis összeg. Az eredmény azonban - mi tagadás - elég sovány. Vizeink szennyező­dése a korábbi tervidőszakhoz ké­pest ugyan lassúbb ütemben, de mégiscsak növekedett. Ebben az egy mondatban összegezhető an­nak a felmérésnek az eredménye, amelyet az elmúlt év derekán zárt le az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­sága, együttműködésben további il­letékes szervekkel. Az okok nyomában Hogy is lehetséges, ez, hiszen Szlovákiában a felszabadulás óta több mint meghúszszorozódott a szennyvíztisztítók száma? A vá­lasz kézenfekvő. Ez a jelentős mennyiségi növekedés távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy lépést tartson a fő szennyező források, vagyis az ipar, a mezőgazdaság és a lakásépítés hasonlíthatatlanul gyorsabb ütemével. Jelenleg példá­ul felszíni vizeinket több mint ötven százalékos hányadban (!) a lakóte­lepi csatornahálózat tisztítatlan vize szennyezi. A bajt tetézi, hogy az említett felmérésről szóló jelentés megállapítása szerint „az üzemek felelős dolgozói nem tudatosították eléggé a vízforrások szennyvízzel szembeni következetes védelmének szükségét.“ Mi több, a tervező és a vízgazdálkodási szervek is sok esetben elnézték a vízvédelmi tör­vény megszegését és nem szálltak következetesen síkra azért, hogy az iparfejlesztéssel és a lakásépítéssel párhuzamosan, elfogadható ará­nyokban tisztítóművek is épüljenek. Az építőipari szervezetek így azután többnyire büntetlenül késhettek kivi­telezésükkel, természetesen arra hi­vatkozva, hogy kapacitásukat telje­sen lekötik egyéb, fontosabb beru­házások. Csakhogy ez esetben jog­gal megkérdőjelezhető, hogy éssze­rű-e a vízgazdálkodási követelmé­nyeknek ilyen háttérbe szorítása, vajon nem tanúskodik-e az ilyen mostoha bánásmód rövidlátásról, amely már ma, de még inkább a jö­vőben megbosszulja magát? Annál is inkább így vethető fel ez a kérdés, mivel a kivitelezők érvelése sok esetben elfogadhatatlan. Cáfolja például az, hogy miközben a vízvé­delmi beruházásoktól főleg a mun­kaigényességük miatt idegenkednek és kivitelezésükben mélyen a terve­zett szint alatt maradnak, addig más építkezéseiken esetenként maga­san túlteljesítik tervfeladataikat. Nem vitás tehát, hogy anyagi érde­keltségük is ilyen - helytelen - irány­ba orientálja őket. A beruházók és a tervezők is ludasak Igazságtalanok lennénk viszont, ha csak a kivitelezőket bírálnánk. Tény és való, hogy a tisztítóművek­nek már a tervdokumentációját is többnyire megkésve készítik el, hogy az építkezéseken a beruházók gondatlanul látják el felügyeleti tevé­kenységüket, hogy összehangolat­lan az alvállalkozók munkája, hogy a már kész víztisztítók üzemeltetése és karbantartása sok vonatkozás­ban kifogásolható, hogy alkatrészel­látásuk gyakran joggal okoz az üze­meltetőknek fejfájást. így azután aligha lehet csodálkozni azon, hogy például miért késik évekkel a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) cu­korgyár szennyvíztisztítójának elké­szülése, pedig nagyon fontos vízvé­delmi beruházás ez. Már a tervdoku­mentációját négyéves késéssel hagyhatták csak jóvá. S noha végre 1983 tavaszán ez megtörtént, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kivitelezésének kezdetét csak 1985-re tűzte ki. Az eredetileg kijelölt augusztus helyett azonban - a beruházó hibájából - csak októ­berben indult az építkezés. S az SZSZK NEB megállapítása szerint még az elmúlt év derekán is megol­datlan volt a beruházás pénzellátá­sának kérdése. A következetes határozat­megvalósításért Vajon várhatunk-e előrelépést ebben a tervidőszakban az említett (és számos további nem említett) szemléleti és gyakorlati torzulás ki­küszöbölésében vagy legalább eny­hítésükben? Reményre feljogosíthat az, hogy a kétmillió korona beruházási költsé­get meghaladó vízvédelmi létesít­mények építésére ebben a tervidő­szakban az előzőhöz képest az SZSZK kormánya tavaly mintegy 800 millió koronával többet irányzott elő. Mégpedig az anyagi eszközök összpontosításával a legnagyobb szennyező források felszámolására. Persze ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy az eredetileg tervezett 52 ilyen beruházás helyett csak 33 megvaló­sítását tűzte ki célul. Némi javulást eredményezhet az is, hogy a Z- akció keretében is tervezik 76 kis szennyvíztisztító építését. Mindez azonban lényegesebb fordulatot nem idézhet elő, ha a víz- gazdálkodással kapcsolatos törvé­nyek, határozatok és rendeletek „aprópénzzé váltásában“ nem kö­vetkezik be alapvető fordulat. Ezt a célt szolgálja elsősorban a szlovák kormány legutóbbi, 1986. október 31-i keltezésű, 253. számú határo­zata. Mi a lényege? Több illetékes mi­nisztériumnak, továbbá a kerületi nemzeti és a bratislavai fővárosi nemzeti bizottságnak feladatul adja, hogy szavatolják a vízvédelmi beru­házások szerződéses határidőknek megfelelő kivitelezését. Ez alól kivé­telt csak a kormány adhat: Továbbá gondosabban kell felügyelniük a tervdokumentáció idejében történő kidolgozására. Bratislavában a fő feladat e határozat értelmében az, hogy a lakásépítést összehangolják a szennyvíztisztítók építésével. Fon­tos rendelkezés, hogy növelni kell a víz tisztaságáért felelős dolgozók anyagi érdekeltségét ezzel kapcso­latos feladataik teljesítésében és a szükségnek megfelelően nagyobb jogkörrel kell felruházni - főleg a bír­ságolást illetően - a vízgazdálkodási állami felügyeletet. Ebben a határozatban számos további rendelkezés is koncepciózu­sán arra irányul, hogy enyhítsük víz­gazdálkodási gondjainkat. Eredmé­nyességük azonban az eddigi ta­pasztalatok szerint attól függ, hogy sikerül-e olyan megvalósítási me­chanizmust létrehoznunk, amely egyértelműen és a probléma társa­dalmi jelentőségének megfelelően ösztönözni fog a feszültségek felol­dására. Továbbá attól függ, hogy a központi és a nemzeti bizottsági szervek milyen határozottsággal, következetességgel, szigorral és mi­lyen rendszerességgel fogják ellen­őrizni saját döntéseik gyakorlattá váltását a kivitelezés szférájában és ennek milyen feltételeit teremtik meg. Végül pedig az üzemekben, a vállalatoknál, a termelési-gazda- sági egységekben véget kell vetni az unos-untalan, sokszor oktalan hivat­kozásnak a hátráltató objektív körül­ményekre. Csak így érhető el, hogy az át­gondolt intézkedések ne váljanak pusztába kiáltott szóvá. GÁLY IVÁN Milliók a környezet­és egészségvédelemre A nyolcadik ötéves terv időszaká­ban Közép-Szlovákiában is megkü­lönböztetett figyelem kíséri a nagy állami beruházásokat. A kerületi nemzeti bizottság egy korábban ho­zott határozata értelmében az elkö­vetkező két év során az erőket és eszközöket a már folyamatban lévő építkezések meggyorsítására és be­fejezésére kell irányítani. Az új beruházások főként a kör­nyezetvédelmet, az egészségügyi és szociális ellátás javítását szolgál­ják. A századfordulóig szóló ökoló­giai program keretében Banská Bystricában, Banská Štiavnicában és Martinban építenek víztisztító be­rendezéseket. Rendelőintézet épül Bojnicében és Žiar nad Hronomban, a kerületi székhely kórháza pedig új osztállyal bővül. Ugyancsak Banská Bystricában nevelőintézet is épül, s a közeli fenyvesekben, Krahule térségében pedig erdeiiskola, Már folyamatban van a tömegközle­kedés teljes rekonstrukciója, a ki­lencvenes évek elejéig fokozatosan áttérnek a trolibuszközlekedésre. Gazdaságossága mellett ez a válto­zás elsősorban a környezetvédel­met szolgálja Banská Bystricában. Már dolgoznak a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a martini ren­delőintézet tervein, s előkészületek történtek a žilinai, martini kórház bővítésére is. A következő tervidő­szakban kerül sor a Banská Bystri- ca-i szemészeti pavilon építésére. A szociális létesítmények közül meg kell említeni a losonci (Luče­nec) és a žilinai nyugdíjasotthon ter­vét, Rimaszombatban pedig gyer­mekotthon épül. -h.a­Közel nyolc hónap telt el azóta, hogy tavaly májusban a népképvise­leti testületekbe megválasztott kép­viselők átvették megbízólevelüket. Sokan közülük először töltik be ezt a megtisztelő, felelősségteljes tiszt­séget. Különösen a fiatal képviselők számára újdonság, hogy választóik bizalmát élvezve vehetnek részt a közügyek intézésében. Milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt egy fiatal képviselő? Erről beszélgettem a 26 éves Hana Gemrichovával, aki a főváros egyik régi városrészének lakói választot­tak meg Prága 1. Városkerületi Nemzeti Bizottságának képviselő­jévé.- Előrebocsátom, hogy nem va­gyok tősgyökeres prágai. Észak- Csehországból, Mostból kerültem a fővárosba. Előtte Leningrádban könyvtártudományi diplomát szerez­tem, s a négy évig tartó tanulmánya­im után kerültem a CSSZK Kulturális Minisztériuma nemzetközi főosztá­lyára. Munkahelyem és lakásunk is a Kisoldalon van, úgyhogy elegendő alkalmam nyílt e régi városrész éle­tének, örömeinek és gondjainak megismerésére - mondja mintegy bemutatkozásképp a fiatal képvise­lőnő.- Azonban különbség, ha valaki egy választókerület lakosa, vagy ha tagja a kerület képviselő-testüle- tének...- Sosem vontam ki magam a tár­sadalmi munkából. Munkahelyemen most is a szakszervezeti bizalmi te­endőit látom el, s tagja vagyok a SZISZ Központi Bizottsága mellett létesített, a fiatal szakemberek prob­lémáival foglalkozó szakbizottság­nak. Bevallom, meglepődtem, ami­kor képviselőjelöltnek javasoltak. Ez nem csupán megtisztelést, hanem elsősorban felelősségteljes munkát, a választókkal való kapcsolatot, ér­dekeiknek, örömeiknek és gondjaik­nak ismeretét követeli meg... Sokat tépődtem azon, hogy munkám mel­lett el tudom-e végezni a képviselői teendőket? Végül is döntöttem: vál­lalom a jelöltséget... Amikor első ízben álltam a vá­lasztók elé, s ismertettem velük a választási program célkitűzéseit, éreztem, hogy az emberek érdeklő­déssel és rokonszenvvel követik szavaimat. Ám tudom, hogy a legha­tásosabb választási beszéd sem ér egy fabatkát sem, ha a felvázolt célok nem valósulnak meg... Jóle­sett tapasztalnom az emberek bizal­mát, amikor aprónak tűnő, de szá­mukra fontos ügyes-bajos dolgaik­ról beszélgettek velem. Tudja, eb­ben a régi városrészben több idős ember él, mint a lakótelepeken, s nemcsak a régi városrészeknek, hanem lakosainak is megvannak a sajátos problémái.- Például?- Megemlíteném az üzlet- és szolgálta tóhálóza t szétszórtságát, vagy a régi lakások felújításának állandóan időszerű kérdését. A Po- horelec negyed új önkiszolgáló élel­miszerboltjának terve most készült el. Ugyancsak kész a Jánsky vrch nevű hegyoldal épülettömbjeinek felújítási terve. A felújítási munkála­tok évekig tartanak, de egyszer el kell kezdeni... Hana Gemrichovát beválasztot­ták az 1. városkerületi nemzeti bi­zottság tanácsába is, ahol lehetősé­ge nyílik az egész kerületet érintő problémák behatóbb megismerésé­re. Ugyanakkor elnöke az amatőr művészeti mozgalom városkerületi tanácsának is. Ez viszont a közmű­velődésnek ebbe a sokrétű ágazatá­ba való betekintést teszi lehetővé. Megtudom tőle, hogy Prága 1. kerü­letében nincs hiány műkedvelő cso­portokban, de színvonal tekinteté­ben van tennivaló bőven. Sok eset­ben a helyiséghiány hátráltatja az eredményes munka kibontakozását.- Megválasztásom után végigjár­tam az egész választókerületet, be­mentem minden boltba, javító- és tisztítóműhelybe, áttanulmányoztam a közlekedési viszonyokat, a termé­szeti környezetet. Ez a „ feltérképe­zés“ azért fontos számomra, hogy például a képviselői fogadónapokon, vagy a polgári bizottság ülésén kellő helyismerettel reagálhassak a fel­vetett helyi vonatkozású kérdésekre- mondja Hana Gemrichová.- Kik segítik képviselői munká­jában?- Elsősorban a nemzeti bizottság tapasztalt képviselői. Értékes szá­momra a polgári bizottság segítsége is. Mindehhez járul még munkahelyi feletteseim megértő hozzáállása képviselői kötelességeim teljesíté­séhez; ami azonban egyáltalán nem értelmezhető úgy, hogy - képlete­sen szólva - lazíthatok munkahelyi kötelességeimen. Ellenkezőleg... S végsősorban nagy támasz szá­momra férjem, Jan - a radotíni ce­mentgyár kutatórészlegén dolgozik- megértő segítsége.- Több, számomra ritka élmény­ben is volt részem az elmúlt hóna­pokban - folytatja a képviselőnő.- Nemrég a prágai szakszervezeti klubban a fővárosi ruhaipari szolgál­tató vállalat háromszáz fiatal varró­nőjének adtam át a nemzeti bizott­ság megbízásából a szakmai képe­sítést igazoló oklevelet. A lányok megilletődöttsége életük e fontos pillanatában átragadt rám is... Szép és tanulságos volt az Eliška Junko- vánál, az egykor híres csehszlovák autóversenyzőnél tett látogatás: 85. születésnapja alkalmából köszöntöt­tük. Munkám szempontjából rendkí­vül tanulságos volt az az ötnapos tanulmányút, amelyen a prágai fiatal képviselők csoportjával vettem részt a múlt év szeptemberében Moszk­vában. Beszélgetésünk végén ismét szó­ba kerül a városkerület választási programjának teljesítésé.- Nem kis feladatok ezek, de a ki­tűzött célok teljesítésében nem sza­bad meghátrálni. Meggyőződésem, hogy ígéreteinket teljesítjük is- mondja búcsúzóul. SOMOGYI MÁTYÁS A Prága-béchovicei Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet szakem­berei mikroszámítógépes vezérlőrendszert dolgoztak ki a kábelek szigetelőanyaggal való bevonásához. Ennek segítségével maximálisan kihasználható a gépsorok teljesítőképessége. A képen: Jan Bydžodvský mérnök, kandidátus elektronikus berendezést ellenőriz. (Jan Vrabec felvétele - ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom