Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-19 / 14. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / II SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1987. január 19. XL. évfolyam 14. szám Ára 50 fillér A holnapra is gondolni kell Az idei tél újból próbára teszi egész Európa lakosságát, s nemcsak északon, ahol tartósan befészkelte magát a mínusz harminc fok körüli hideg, hanem a déli, délnyugati országokban is, ahonnan az utóbbi napokban soha nem tapasztalt hófúvásokról, s szomorú fagyhalálokról is érkeztek hírek. Az emberek igyekeznek kiszabadítani a hótorlaszokból a szenet szállító vasúti szerelvényeket, az erőművek szinte már túlfeszített teljesítményt nyújtva üzemelnek, hogy ezáltal is elejét vegyék a hideghullám még súlyosabb következményeinek. Egyes nyugati országokban mostanában bizonyára az atomerőmüvek építését és üzemeltetését ellenző „zöldek“ sem restellik bekapcsolni a villanykályhát, vagy a villamos hősugárzót, jóllehet tudják, hogy a meleg jelentős része láncreakcióból származik. Ezekben az országokban sokan gondolhatnak arra is, hogy mégiscsak helyes volt a szovjet földgáz vásárlása, illetve a Szovjetuniót egyes nyugati országokkal összekötő gázvezeték megépítése mellett dönteni. Ebben a szélsőséges téli időjárásban ugyanis még a zúzmarával terhelt nagyfeszültségű áramvezetékek is könnyen elszakadhatnak, a földgáz viszont biztonságosan, zavartalanul áramlik a föld alatti vezetékben. Nem tudjuk pontosan, hogy az európai tél milyen szerepet játszik a kőolajpiacon, de tény, hogy e másik hagyományos energiaforrás világpiaci ára az utóbbi napokban újból emelkedni kezdett. Ebben a legzordabb téli időszakban az energiaellátás kérdései nálunk is előtérbe kerülnek, több szó esik róluk, mint az év bármely más részében. Ilyenkor érezzük meg azt is, milyen nagy ára van annak, hogy az egy főre számított energiafogyasztás tekintetében még mindig a világ élenjáró államai közé tartozunk. Nálunk az energiaellátás csaknem 40 százalékkal nagyobb tehertételt jelent, mint egyes szomszédos országokban, például Magyarországon és Ausztriában, vagy a hasonló feltételekkel rendelkező Franciaországban. A hetvenes évek elején bekövetkezett energiaválság óta nálunk is óriási erőfeszítésekre volt szükség az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, habár a szovjet kőolajszállítás előnyös feltételeinek köszönhetően sokkal kedvezőbb helyzetben voltunk, mint a nyugat-európai országok. A népgazdasági beruházások egyre nagyobb hányadát a hazai szénjövesztés fejlesztésére, valamint a hosszabb távon is megoldást jelentő atomerőmüvek építésére kellett fordítani. Pártunk és kormányunk céltudatos gazdaságpolitikája az energiaforrások takarékosabb felhasználására irányuló 02- es állami célprogram kitűzésében is megmutatkozott, melynek megvalósítása során a hatodik ötéves tervidőszakban 13,3 millió tonna, a hetedikben pedig 13,9 millió tonna egyezményes tüzelőanyagnak megfelelő energiát sikerült megtakarítani. Ez szép eredmény, hiszen mindkét tervidőszakban az előirányzott feladat túlteljesítését jelentette, de mivel a többi iparilag fejlett országban is hasonló programokat valósítottak meg, sok esetben nálunk is eredményesebben, így aztán az egy lakosra számított energiafogyasztás nemzetközi „ranglistáján“ továbbra is az élcsoportban maradtunk. Az utóbbi évek egyik nemzetközi érvényű tapasztalataként könyvelhetjük el, hogy a legdrágább energia a hiányzó energia, a legolcsóbb pedig a megtakarított energia. Manapság ez a felismerés meghatározó szempontként érvényesül az energiagazdálkodásban. A mi feltételeink között ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyag-energetikai komplexum fejlesztése még hosszú ideig a kiemelt népgazdasági feladatok közé fog tartozni, előtérbe helyezve az elsődleges energia- források szerkezeti összetételének szükségszerű, az adott feltételekhez igazodó fokozatos átalakítását. Ugyanakkor az eddiginél is igényesebb programot kell megvalósítani a népgazdaság energia- szükségletének relatív csökkentésében. E célkitűzéseknek megfelelően a 8. ötéves tervidőszakban az elsődleges energiaforrások fogyasztása mintegy 2,5 százalékkal növekszik, ezen belül viszont a hazai szilárd tüzelőanyagok részaránya 61 szálékról 55,5 százalékra, a folyékony tüzelőanyagoké 21,7 százalékról 18,5 százalékra csökken, a gáznemü anyagoké pedig 11,0 százalékról 14,7 százalékra növekszik. A legjelentősebb szerkezeti változást az atomenergetikai fejlesztés fogja eredményezni, ugyanis az előirányzatok szerint 1990-ig a villamosenergia-terme- lésben az atomerőmüvek részaránya 28-30 százalékra növekszik. Az egész 8. ötéves tervidőszakban atomerőműveink annyi áramot fognak termelni, amennyinek az előállításához hagyományos hőerőművekben 115 millió tonna energetikai barnaszénre lenne szükség. A 02-es állami célprogram a 8. ötéves tervidőszakra 15,4 millió tonna egyezményes tüzelőanyagnak megfelelő megtakarítást irányoz elő, ami azt jelenti, hogy a népgazdaság energiaigényességét évi átlagban 2,9 százalékkal kell csökkenteni. Ezt a feladatot az energiafogyasztás következetes ésszerűsítésével, a tudományosműszaki haladás nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásával, s főleg a termelés megfelelő szerkezeti átalakításával kell teljesíteni. Nem könnyű programot kell tehát megvalósítanunk ebben az ötéves tervidőszakban, melynek végrehajtását lényegesen megkönnyíthetik azok az energiamegtakarítások is, amelyeket a nem termelési szférában, a társadalmi fogyasztás egyes területein érhetünk el, ahol az ésszerűsítések útján úgyszintén sokat tehetünk. Amint az előbbiekből is kitűnik, energetikai mérlegünkben, főleg a fűtőolajok csökkenő hányadának a pótlása céljából egyre növekvő szerephez jut a Szovjetunióból szállított földgáz. Ennek a mennyiségét azonban csak úgy növelhetjük, ha az integrációs építkezések keretében továbbra is részt veszünk a szovjet lelőhelyek kiépítésében, illetve a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázvezetékek építésében. A Szövetség Gázvezeték megépítésében való részvételünkkel például eddig 17,6 milliárd köbméter földgázhoz jutottunk, amely az orenburgi lelőhelyről származott. Jelenleg a Haladás Gázvezeték építésén veszünk részt, amely a jamburgi földgáz továbbítására szolgál, hogy a 8. ötéves tervidőszakban további 4,8 milliárd köbméterrel növekedhessen a fogyasztása, s 1990-ben elérje az előirányzott 15,6 milliárd köbmétert. MAKRAI MIKLÓS SZOMBATON ÉS VASÁRNAP MEGTARTOTTÁK A KERÜLETI SZAKSZERVEZETI KONFERENCIÁKAT Tárgyilagosan, bíráló szellemben értékelték az elért eredményeket (ČSTK) - A CSSZSZK tíz kerületében, továbbá Prágában és Bratislavá- ban szombaton és vasárnap megtartották a kerületi, illetve a városi szakszervezeti konferenciákat. A XI. szakszervezeti kongresszust előkészítő konferenciák tanácskozásain részt vettek a Szakszervezetek Központi Tanácsának, továbbá a párt kerületi és városi bizottságainak küldöttségei, az állami és a társadalmi szerveknek s a kerületi szervezeteknek képviselői. A beszámolók és a vita tárgyszerű, kritikus szellemben értékelte a FSZM tagjai által a legutóbbi szak- szervezeti kongresszus óta elért eredményeket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti szervezeteknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztése stratégiai irányvonalának megvalósításáért. Elsősorban még-jobban kell munkálkodniuk az idei állami tervfeladatok teljesítésén, a munkaaktivítás fejlesztésén, amelynek célja a termelési fogyasztás csökkentése, a munka termelékenységének növelése, s a gyártmányok minőségének javítása, valamint a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkalmazása. A konferenciákon egyben felmérték a vállalatok szociálpolitikai helyzetét, a politikai nevelő munka eredményeit, valamint a szakszervezet nemzeti bizottságokkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködése bővítésének kérdéseit. A konferenciákon megválasztották az új kerületi szakszervezeti szerveket, illetve a FSZM csehVasil Bil’ak fogadta Romes Csandrát (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára szombaton fogadta Romes Csandrát, a Békevilágtanács elnökét, aki a Csehszlovák Békebizottság meghívására tett rövid munkalátogatást hazánkban. Nyílt, elvtársi beszélgetés keretében foglalkoztak a világ békemozgalmának, a háborúellenes mozgalomnak időszerű feladataival. Hangsúlyozták, hogy a Békevilágtanács további tevékenységében döntő fontosságú a világ nyilvánosságának minél nagyobb mérvű mozgósítása olyan konkrét lépések támogatására, amelyeknek célja a tömegpusztító fegyverek felszámolása, a nukleáris fegyverkísérletek betiltása és .az ürháborús tervek megvalósításának elhárítása. A fogadáson jelen volt Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára, Tomáš Trávníček, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke és Bedŕich Švestka, a Csehszlovák Békebizottság elnöke. országi és szlovákiai kongresszusának küldöttjeit. Prága A főváros több mint 700 ezer szakszervezeti tagját képviselő 400 küldött tanácskozásán az SZKT küldöttségét Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke vezette, a városi pártbizottság küldöttségét pedig Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára. Jirí Bílek, a Prágai Szakszervezeti Tanács elnöke a tevékenységről szóló beszámolóban egyebek között kiemelte, hogy a fővárosi ipari vállalatok és üzemek tavaly 100,2 százalékra teljesítették a bruttó termelés, 99,9 százalékra az árutermelés tervét, míg a módosított termelési érték tervét csupán 98,7 százalékra. Több vállalat nemcsak a mennyiséget illetően, hanem elsősorban a minőségi mutatókban nem felelt meg a terv elvárásainak. Ennek egyik oka az volt - állapította meg a beszámoló -, hogy nem karolták fel eléggé a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok, az újítók és a feltalálók kezdeményezését. A vitában a tervidőszak első éveinek nehézségeiről szólva többen megállapították, hogy a hét végi műszakok ugyan sok mindent megoldottak, de továbbra is problémák tapasztalhatóak az anyagellátásban. A vitában felszólaló Antonin Kapek köszönetét mondott az eredményes dolgozókollektíváknak. Egyidejűleg rámutatott arra, hogy a szakszervezeti szervezeteknek és szerveknek jóval felelősségteljesebben kell megoldaniuk a dolgozók által felvetett problémákat és észrevételeket. Érdekeltebbekké kell őket tenni a termelés minőségének és hatékonyságának javításában. Kiemelten foglalkozott a dolgozókról való gondoskodásnak, a fővárosban a tercier szférának javításával is. Karel Hoffmann a vitában hangsúlyozta, hogy a szociális és a gazdasági programok igényesek és megvalósításuk szüntelenül megkívánja a szakszervezeti tevékenység tökéletesítését. Kiemelte az SZKT kezdeményezésének jelentőségét, de tarthatatlannak minősítette azt a helyzetet, hogy ehhez a kezdeményezéshez Prágában a szakszervezeti alapszervezeteknek csupán 24 és a szocialista munkabrigádoknak 37 százaléka csatlakozott. Tavaly októberben a vállalatoknak 56 százaléka tett felajánlást a munkatermelékenység növelésére, 53 százalékuk az anyagfogyasztás csökkentésére, viszont csupán 32 százalékuk a gyármányok minőségének javítására. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy szélesebb körben kell alkalmazni a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást. Végül köszönetét mor)dott a főváros szakszervezeti dolgozóinak ered ményeikért, és további munkájukhoz sok sikert kívánt. Bratislava A szlovák főváros szakszervezeti konferenciáján az SZKT küldöttségét Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szak- szervezeti Tanács elnöke vezette. Jelen volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a városi pártbizottság vezető titkára is. A beszámoló egyebek között megállapította, hogy tavaly 193 bratislavai gazdálkodó szervezet csatlakozott az SZKT kezdeményezéséhez, 18 vállalat pedig reagált a prágai felhívásra. A FSZM szervei a munkakezdeményezés fejlesztésén túl hozzájárultak az egészség- és a munkavédelem javításához is. Hiányosság viszont az, hogy az üzemi étkeztetésben a szakszervezeti tagoknak csupán 43 százaléka részesül, arfii szlovákiai viszonylatban a legkisebb hányad. A vitában Gejza Šlapka hangsúlyozta, hogy a gazdasági terv feladatai nem teljesíthetőek csupán a munkakezdeményezés fejlesztésével. Több bratislavai vállalat nem tesz eleget feladatainak, nem kielégítő a lakossági szolgáltatások színvonala, s nem lehetünk elégedettek a gyártmányok minőségével, a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag fogyasztása csökkentésének mértékével. Szakszervezeti szerveinknek - mondotta - gondolkodás- módjukban és cselekvésükben le kell küzdeniük az extenzív fejlődés időszakában beidegződött helytelen szokásokat. Ivan Goňko felszólalásában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy növelni kell a szak- szervezeti tagok aktivitását. Forradalmi feladat - mondotta - konkrét tettekké váltani a CSKP XVII. kongresszusának programját. A vitában - többek között - Rafael Luknár, a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek dolgozója a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazásának előnyeire mutatott rá. Bírálta viszont azt, hogy a vállalat irányító szervei, eltekintve a gazda- (Folytatás a 2. oldalon) Az elmúlt hét végén Bratislavában több ezer ember, gép és tehergépkocsi dolgozott az utak és a villamospályák használhatóvá tételén (A ČSTK felvételei)
