Új Szó, 1987. január (40. évfolyam, 2-25. szám)
1987-01-17 / 13. szám, szombat
Egv} hét a nagyvilágban január 10-töl 16-ig Szombat: Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes Jordániát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Izraelt érintő közel- keleti körútra indult Vasárnap: A szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett, majd többek között Csernobilba is ellátogatott Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója Hétfő: Wojciech Jaruzelski legfelsőbb lengyel vezető Rómában kezdett tárgyalásokat - Nakaszone japán miniszterelnök helsinki látogatásával megkezdte európai körútját, mely során Berlinben, Belgrádban és Varsóban tárgyalt Kedd: Budapesten merényletet követtek el Enrique Gonzales kolumbiai nagykövet ellen Szerda: Bécsben megalakult az SPÖ és az ÖVP koalíciós kormánya f'QÍitnrtnk- Genfben megkezdődött a nukleáris és az űrfegyverekről szóló szovjet-amerikai tárgyalások 7. fordulója - Afganisztánban érvénybe lépett a kormány által meghirdetett egyoldalú tűzszünet Péntek: A CSKP KERB küldöttségét Jaroslav Hajn elnökkel az élén Varsóban fogadta Wojciech Jaruzelski Közép-Amerika Szándékok és lehetőségek Nicaraguának új alkotmánya van: Daniel Ortega elnök aláírásával január 9-én lépett érvénybe az ország történetében első, valóban demokratikus alaptörvény. A sandinista vezetést nem érheti az a vád, hogy az alkotmányt rákényszerítette a lakosságra. Kidolgozását olyan össznépi vita előzte meg, amelyben mindenki elmondhatta a véleményét, s a dokumentumot az a nemzetgyűlés hagyta jóvá, amelyet 1984-ben demokratikus úton választottak meg. Az új alaptörvény intézményesíti a többpártrendszert, a v^yes gazdaságot, a külpolitikában az ország el nem kötelezettségét fekteti le. Elitéli az imperializmust, az újgyarmatosítást, a fajüldözést, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formáját. Első ízben biztosítja a munkához, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz és a művelődéshez való jogot, s az agrárország Nicaragua számára az sem kevésbé fontos, hogy az alkotmány rögzíti a sandinista forradalom győzelme után meghirdetett földreform folytatását A Nicaraguát fenyegető veszély, az Egyesült Államók támogatta fegyveres ellenforradalmi támadások miatt azonban az alkotmány néhány rendelkezését (többek között a tüntetéshez, a sztrájkhoz és a hírek, értesülések szabad közléséhez való jogot) szinte azonnal felfüggesztették, s egyszersmind meghosszabbították az 1985-ben elrendelt szükségállapotot. Hogy mennyire indokolt ez a lépés, azt az elmúlt napok eseményei is bizonyítják. Ismeretessé vált, hogy az USA újabb 105 millió dolláros segélyt kíván nyújtani a kontráknak, s a Nicaraguára nehezedő katonai nyomást emelleff az is jelzi, hogy három hadihajót vezényeltek a közép-amerikai ország atlantióceáni partvidéke közelébe, továbbá, hogy „Nagy Fenyő 87“ fedőnéven közös hondurasi-amerikai hadgyakorlat folyik a nicaraguai határ közvetlen közelében. Az Egyesült Államok diplomáciai téren sem sajnálja a fáradságot, hogy meghiúsítsa a közép-amerikai béketörekvéseket. Philip Habib, az elnök különtanácsadója néhány latin-amerikai államban, többek között Brazíliában és Argentínában tárgyalt. Ismeretes, ez a két ország (Peru és Uruguay mellett) tagja az ún. limai csoportnak, amely az éppen négy éve megalakult Contado- ra-csoport erőfeszítéseinek a támogatására jött létre. Habib „megértést“ kért az USA elképzeléseihez, vagyis az ellenforradalmárok támogatásán és a sandinista rendszer megdöntésének szándékán alapuló politikájához. A Contadora-csoport ilyen közvetett befolyásolása különösen most szembetűnő, hogy Mexikó, Panama, Kolumbia és Venezuela, valamint a limai csoport külügyminiszterei az ENSZ-főtitkár és az Amerikai Álla-. mok Szervezetének főtitkára társaságában közép-amerikai körútra indultak. A helyszínen próbálják meg felmérni a válság tárgyalásos rendezésének lehetőségeit, különös tekintettel a nicaraguai-hondurasi határvidéken tapasztalható feszültségre. A korábbiakban nem volt példa hasonlóan magas szintű delegáció helyszíni szemléjére, s hogy most ez a békemisszió útnak indult, az arról tanúskodik. A világszervezetet és a latin-amerikai államokat rendkívül aggasztja, hogy Közép-Amerikában olyan fegyveres konfliktus robban ki, amely messzemenő nemzetközi következményekkel járna. A tízfós delegáció a napokban érkezik Managuába, s ezzel összefüggésben is vizsgálni kell az új nicaraguai alkotmány érvénybe lépését. Ez - néhány cikkely felfüggesztése ellenére - egyértelmű jelzés a sandinista vezetés céljairól: Nicaragua demokratikus rendszert kíván létrehozni, csak engedjék szabadon lélegezni... Ausztria Nagykoalíció - nagy gondok Bécsben a héten megalakult az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖDP) koalíciója, ami egyáltalán nem keltett meglepetést. Bár a szociáldemokraták és a konzervatívok vezetői közötti tárgyalások csaknem két hónapig tartottak, az ún. nagykoalíció létrejötte már a tavaly novemberi választások előtt nyilvánvaló volt. Bécsi politikai körök ezt azzal indokolták, hogy az ország előtt álló gazdasági és pénzügyi problémák megoldásához a kormánynak a parlamentben nagy többségre van szüksége. A mostani koalíció a novemberi választások eredményeképp több mint 80 százalékos többségre támaszkodhat a törvényhozásban. Erre nyilván szüksége is lesz. A mai Ausztria gondjait egyebek között illusztrálja, hogy az állami pénztár hiánya meghaladja a 600 milliárd schillinget, s az idei állami költség- vetés is több mint százmilliárd schilling deficittel számol. A gondokat tehát a nagykoalíciónak kellene megoldania, melynek élén a szocialista Franz Vranitzky kancellár és a konzervatív Alois Mock alkancellár áll. Mock emellett megkapta a külügyminiszteri tárcát is. Az új bécsi kormány létrejötte így újabb bizonyítéka annak, ami már tavaly novemberben is megnyilvánult, nevezetesen a politikai jobbra- tolódásnak. Ezt a jobbratolódást jelzi az a befolyás, amelyre az ÖVP tett szert a kormányban. A párt tagjai fogják vezetni a kulcsfontosságú tárcák közül nemcsak a külügy-, hanem a gazdasági és hadügyminisztériumot is. Ismeretes, az új alkancellár és külügyminiszter az ún. fekete in- ternacionálé (a klerikális és konzervatív pártok nemzetközi szervezete) elnöke is. Az osztrák külpolitikában már az elmúlt hónapokban is tapasztalható volt a nyugat-európai gazdasági tömbhöz való erőteljes közeledés szándéka. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó hír, hogy Bruno Kreisky volt kancellár, az SPÖ tiszteletbeli elnöke lemondott erről a tisztségéről, amivel Mock külügyminiszteri kinevezése ellen tiltakozott. A neves szociáldemokrata politikus ezt az eddigi osztrák külpolitikától való eltérésnek minősíti. A nagykoalíció programjának részletei még nem ismeretesek, ám bizonyos, hogy az állami pénzügyek és az államosított ipar „szanálása“ a dolgozók kárára fog történni. Korlátozni fogják az állami szektorban a munkahelyek számát, a „bérmódosítások“ által a költségvetés hiányát kívánják csökkenteni, s a tervekben szerepel több államosított vállalat magánkézbe adása. A bécsi lapok eléggé tartózkodóan reagáltak a koalíciós kormány létrejöttére, s rezignáltan állapították meg, hogy az SPÖ és az ÖVP szövetsége a jelenlegi helyzetben az egyetlen lehetséges megoldás. Megfigyelők arra is rámutatnak, hogy a nagykoalíció lényegében „eltemeti“ az ún. osztrák utat, amelyet a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben a gazdasági és szociális politika példájaként állítottak be. P.G. Afganisztánban csütörtökön lépett érvénybe a kabuli vezetés által meghirdetett egyoldalú tűzszünet, s a hírek szerint számos ellenforradalmi csoport már le is tette a fegyvert, illetve felfüggesztette támadásait. Ugyancsak a héten rendezték meg a Nemzeti Hazafias Front kongresszusát, amely megerősítette, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt által kezdeményezett nemzeti megbékélési politikát a lakosság valamennyi rétege támogatja. Nadzsib főtitkár beszédében jelentős intézkedéseket jelentett be, amelyek célja, hogy az ellenforradalmi csoportok tagjai is bekapcsolódhassanak a normális életbe. Afganisztánban széles körű közkegyelmet hirdetnek meg, s pl. az ún. menekültek hazatérését kölcsönök folyósításával is igyekeznek megkönnyíteni. Nadzsib azt is közölte, a legutóbbi magas szintű szovjet-afgán tárgyalásokon megállapodás jött létre a szovjet csapatok teljes kivonásáról, ám ez a terv csak akkor valósulhat meg, ha megszűnik az országot fenyegető külső beavatkozás. Képünkön: az afgán párt főtitkára a hazafias front kongresszusán beszédét mondja (Telefoto - ČSTK) KIS ___ NYELVŐR Hi ányzó írásjelek A minap az egyik járási lap böngészése közben a következő címen akadt meg a szemem: „Zöldség, gyümölcs- és virágkiállítás". Bár a cím írásmódja nem sugallta, mégis rögvest világos volt számomra, hogy a szerző nem csupán a gyúmölcskiállításról és a virágkiállításról, hanem a zöldségkiállításról is tudósítja az olvasót, de a cím - mint már az előbbiekben említettem - végképp nem fejezte ki egyértelműen a szerző gondolatmenetét. Valóban gyakran nem figyelünk kellőképpen az írásjelek alkalmazására. Esetünkben - a hibás írásmódból kifolyólag - a gyümölcs- és virágkiállításról számol be a szerző. Hiszen a zöldség szónak (amely persze itt egy szóösszetétel előtagja) a végéről hiányzik a kötőjel, amely a címben tulajdonképpen egyenlő a kiállítás utótaggal. Helyesen tehát így írandó: „Zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítás“. ~ De nézzünk egy másik esetet! Figyeljük meg a követk^ő mondatot, amelyet egy szövetkezeti elnök szájából rögzített papírra a cikk szerzője: „A cukorrépa az idén sajnos nem nagyon sikerült.“ A mondat elolvasása után, azt hiszem, valamennyiünk számára világos, milyen problémát részletez a riportalany. Logikai szempontból tehát nem lehet semmiféle kifogásunk a papírra vetett gondolat ellen. De ismét helyesírási bizonytalanságról kell szólnunk. Az idézett mondatnak a következőképpen is ugyanaz lenne az „értéke“, mint a fentiekben: X,A cukorrépa az idén nem nagyon sikerült.“ A mi esetünkben azonban a mondatban megtalálható a sajnos szó közbevetésként. A mondatba ékelődést valamiképpen jelölni szükséges. Tegyük ezt vagy kötőjelpárral, vagy pedig vesszőpárral. Mivel példánkban egyszavas beékelődésről van szó, alkalmazzuk inkább a vesszópáros megoldást: „A cukorrépa az idén, sajnos, nem nagyon sikerült.“ SUSLA BÉLA Az okleveles vegyészmérnöki diploma és társai A toliforgatónak talán a felületesség a legnagyobb ellensége. A tartalom nyelvi formába öntésére összpontosítja figyelmét; arra nagyon is ügyel, hogy amit közölni akar az olvasóval, az belekerüljön írásába, de arra már kevésbé, hogyan kerüljön bele. Sokszor az az érzése az olvasónak, hogy a szerző el sem olvasta papírra vetése után a mondatot, különben észrevette volna benne a zavaró hibát. Mert milyen hibának minősíthetnénk például azt, ha nem zavarónak, amelyet egy jobb lapnak a hasábjain fedeztem fel: „Stefanovits Pál okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett 1942-ben..Azt tudjuk, mi a vegyészmérnöki diploma; azt is, hogy ezt vegyészmérnöki oklevél-nek is hívják, de okleveles vegyészmérnöki diplomá-róI nem szoktunk beszélni. Természetes, hogy aki vegyészmérnöki oklevelet vagy diplomát szerez, az okleveles vegyészmérnök is. Van tehát vegyészmérnöki oklevél, vegyészmérnöki diploma, illetve okleveles vegyészmérnök kifejezésünk, de az okleveles vegyészmérnöki diploma szókapcsolat túlszerkesztett, szokatlan, zavaros. Egy másik lapban a folytatásos regényíró kifejezéssel találkoztam. Nemigen kell bizonygatnom, hogy nem a regényíró szokott folytatásos lenni, hanem a regénye, amely folytatásokban jelenik meg. Az ilyen regényeket író esetleg folytatásos regények írója lehet, tehát egy kicsit hosszabb kifejezéssel tudjuk jelölni. De megvan a mód a rövidebb jelölésre is, sőt a hibáztatott kifejezést alkotó szavakból szerkesztett szókapcsolat használatára is, csak más módon, más helyesírási megoldással rendezzük el benne a szavakat. Nem így: folytatásos regényíró, hanem igy: folytatásosregény-író. Vagyis a helyesírási szabályzat szerint az úgynevezett mozgószabályt alkalmazzuk ilyenkor, vagyis alkalmi összetételt szerkesztünk: az egyébként különírt folytatásos és regény szavakat alkalmilag egybeírjuk, s kötőjellel kapcsoljuk az egybeírt alakulathoz az író szót mint utótagot: folytatásosregény-író. Ezzel a megoldással ugyanaz lesz a jelentése a szónak, mint ennek a három különírt szóból álló kifejezésnek: folytatásos regények írója. Ugyanígy járhatunk el, ha a használt autók eladására szolgáló piacot akarjuk megnevezni, mert ugyebár a használt autópiac - ahogyan már leírva láttam ezt a kifejezést - mégiscsak mást jelent, mint a használtautó-piac. Egy másik cikk alcímében a szerző azt jelezte, hogy „a magyar tanítási nyelvű oktatás“ néhány évtizedéről lesz szó írásában. Hát bizony a magyar tanítási nyelvű oktatás kifejezés az okleveles vegyészmérnöki diplomához hasonló; ebben is egy kicsit több szó van, mint amennyire szükség volna. Az iskola lehet magyar tanítási nyelvű vagy magyar tannyelvű. Az oktatás ellenben nem lehet magyar tanítási nyelvű, még magyar tannyelvű sem, csak magyar nyelvű. Ha a szerző a magyar nyelvű oktatásról ír a fővárosi Duna utcai iskolával kapcsolatban, senki sem akad fenn rajta, de „a magyar tanítási nyelvű oktatáson“ többen megütköztek. Az oktatás és a tanítás - bár nem mindig, de itt mindenesetre - szinonimái egymásnak, így nemcsak fölösleges e két szót a kifejezésben használni, hanem zavaró is. Vagy az egyiket, vagy a másikat választhatta volna a cikk írója: tehát megalkothatta volna a kifejezést így is: magyar nyelvű oktatás, s így is: magyar nyelvű tanítás. Még megemlítjük azt is, hogy nem jó, ha a borosüveg ,,félig van tele", mint ahogy írta valaki. Vagy tele van, vagy félig van. A félig és a tele ugyanis kizárja egymást. Ez nem is nyelvi, hanem inkább logikai kérdés. Ne zavarjuk meg ilyen hibákkal az olvasót, hallgatót! JAKAB ISTVÁN Futkározhat-e az iszony? Érezte, hogy az iszony futkározik a torkában - ezt olvastam egy kéziratban. Mi is lehet ennek a félresikerült mondatnak a jelentése? Alighanem az akar lenni, hogy valakit szörnyű iszony vagy iszonyat fogott el valamitől. Csakhogy az iszony nem futkározhat, és kivált nem valakinek a torkában. Valakin végigfuthat az iszony érzése. Vagy például azt is mondhatjuk: Iszony futott át a csontjain, a csontja velejéig átjárta az iszony stb. A futkározik ige jelentheti azt, hogy valamilyen érzés ismételten átfut valakin, valamin, valakiben, de inkább csak ilyenformán: a hideg futkározik a hátán, titkos borzongások futkároznak benne stb. Az ember torkában nem szokott futkározni se az iszony, se a hideg, se más. Az ember torka összeszorul a félelemtől, iszonyattól, ijedségtől, vagy fojtogathatja valakinek a torkát a félelem, rémület, iszony stb. Hogyan javíthatnánk ki a fenti hibás mondatot? Például úgy: Érezte, hogy az iszony összeszorítja a torkát. Vagy: Érezte, hogy minden porcikáját átjárja az iszonyat, érezte, hogy az iszonytól a hideg futkározik a hátán stb. MAYER JUDIT újsa 4 1987. I.
