Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-19 / 51. szám
A náchodi Rubena gyártja poliuretánból ezt a 120 köbcentiméteres múszívet, amelyet beleoperálnak a bikaborjak szú- gyébe BIKABORJAK MELLETT KECSKEBAK IS- Olvastuk az arról szóló hírt, hogy munkahelyükön eredményes kísérletek folynak kecskékkel is __- Ez a kísérlet már 1984 óta folyik, eddig kilenc egyeddel, de csak a legutóbbi volt valóban eredményes. A Hannibál kecskebak második életének ma éli a 43. napját (a december 2-i hír szerint túljutott az 55. napon is) és mondHannibál kecskebak kissé szomorú, jászlából kifogyott a táp (Jifí Vlöek felvételei) ÍJ SZÚ Harald bikaborjú második életének 189. napjában A brnói orvosi egyetem kutatóinak világraszóló sikere Annak idején riportban tudósíthattam egy több esztendős kísérleti folyamat kimagasló eredményéről. Arról, hogy a Hasszán nevű bikaborjú 150 napot élt meg, miután kioperált szivét műszívvel helyettesitették. Ez akkoriban világviszonylatban a harmadik leghosszabb túlélési idő volt. A ranglista élén akkor csakúgy, mint ma, az amerikai Salt Lake City városában dolgozó J. W. Kolff profesz- szornak, a müszívkutatás legjelesebb úttörőjének Fumijou nevű bikaborja állt, illetve áll 221 nappal. Ezen túlmenően megtudtam, * hogy a világ tizenkét (azóta már mintegy húsz) kutatóközpontjában - köztük Brnón kívül Moszkvában és Rostockban - folyó ez irányú alapkutatás eredményei később hasznosíthatóak lesznek az embergyógyászat gyakorlatában is. Hasonlóképpen, mint ahogy a dél-afrikai Christian Barnard professzor 1968. évi első emberi szív- átültetése óta számos országban jelentős eredményeket értek el az emberi szív transzplantációjával. A megműtötteknek 68 százaléka átlag még három évig él, de akad köztük olyan is, aki immár 16 éve. Csakhogy az is világossá vált, hogy ez utóbbi módszer nemcsak rendkívül költséges, hanem egyelőre nehezen elhárítható kerékkötői is vannak. Főleg az, hogy sok a teljesen elnyűtt szívű ember és kevés az átültethető szív, s még távolról sem megszüntetett veszély az, hogy a szervezet nem fogadja be, „kiveti“ az idegen fehérjét, az új emberi szívet. Vaékú professzor következtetése már akkoriban ez volt: ,,A cél az, hogy a biológiai szívet teljesen és végérvényesen helyettesítsük műszívvel. Jómagam is ennek vagyok a híve.“ UGRÁS A JELENBE- Mi is történt ezen a munkahelyen az eltelt több mint hat év alatt? Pontosan tizenkét évvel a borjakkal megkezdett múszíves kísérleteik kezdete óta? - indítom a párbeszédet.- Amikor ön itt járt, Hasszán szívét Dalibor bikaborjúba operáltuk. Ez is 142 napot élt meg és a sors iróniája, hogy egyszerű áramkiesés okozta kimúlását. Azóta már szerencsére van saját áramfejlesztő telepünk is. Eddig több mint százhúsz ilyen kísérletet végeztünk el. Jelenleg négy bikaborjúval kísérletezünk s közülük Harald ma már a 200. napnál tart, jó egészségben. (Azóta jelent meg az elöljáróban említett hír, miszerint a kísérleti alany december 2- án 212 napos túléléssel ,, európai rangelsö“ lett, egy nappal maga mögé utasítva egy nyugat-berlini borjút.) S ha nem lesz valamiféle bonyodalom, akkor rövidesen akár a világranglista élére is kerülhetünk ezen a kísérleti területen. Emlékeztetek különben arra, hogy az utóbbi években a müszív emberi alkalmazásában is figyelemre méltó eredményeket értek el. Az Egyesült Államokban például az egyik páciens életét a müszív teljes húsz hónappal hosszabbította meg. Igaz, ezek a kísérletek számszerúségükben és eredményeikben is egyelőre elmaradnak a biológiai szívtranszplantációk mögött.- Legalább rövid tájékoztatást kérek a müszív alkalmazásának műszaki vonatkozásairól...- Nos, a müszív lényegében szívpumpa. Többféle típusa van. Az állatok mellkasába beoperált tulajdonképpeni müszív csövekkel van egybekapcsolva a testen kívül elhelyezett hajtó- és vezérlőegységgel. Főleg a későbbi humán alkalmazás szempontjából felette fontos feladat a miniatürizálás, vagyis a szerkezet terjedelmének és súlyának csökkentése. Távlatilag olyan mértékben, hogy mondjuk a múszíves ember az oldalára erősített tasakban, magával hordhassa a legfeljebb 2 kilogrammos vezérlőegységet és így mozgóképes legyen. E tekintetben az elmúlt években jó eredményeket értünk el, de még sok a tennivalónk. A Harald mellkasába rostocki szívpumpát ültettünk, amely kiváló. Á testen kívüli vezérlő- és hajtóegység hazai gyártmány. Szakemberek megállapítása szerint állja a versenyt a legjobb amerikai, japán és nyugatnémet berendezéssel. Egyébként a japánokkal kívánunk együttműködni egy, a mikroelektronikára épülő megbízható közös típus létrehozásában. hatom, hogy pákosztos, vígan ropogtatja a burgonyát, meg az őrölt tápot, a széna azonban nem smakkol neki. Igaz, Japánban volt olyan múszíves kecskebak is, amely mintegy 350 napot élt meg. Csakhogy a lényeges különbség, hogy ebben az esetben a műszívet nem operálták bele az állat testébe, mi pedig igen. S ebben a vonatkozásban a túlélést illetően miénk a világelsőség...- Vannak kapcsolataik hasonló jellegű kísérleti és kutató intézményekkel?- Természetesen. Nemcsak a szocialista országokban működőkkel - itt jegyzem meg, kár, hogy Magyarországon tudtommal Jaromír Vaákű professzor (középen) két szovjet kollégája társaságában ilyen jellegű kísérletek nem folynak, pedig szívesen vennénk a kontaktusokat -, hanem a világ legjelentősebb munkahelyeivel is. A professzor egyébként meleg elismeréssel szól a több tucatnyi orvost, technikust, ápolót, laboránst számláló, áldozatkész kollektívájáról is, amely három műszakban dolgozik. Ennek a kis közösségnek a világ szakköreiben figyelemmel követte és elismert munkásságát is nyugtázta ez idén az, hogy Jaromír Vaskú profesz- szor és két közeli munkatársa, Peter Urbánek mérnök és Jan Cerny docens megkapta a «lement Gottwald Állami Díjat. Mivel zárhatom az újsághírek mögött némileg lemaradó riportomat? Leginkább a további esetleges lemaradások beharangozásával. Először is azzal, hogy talán még e sorok megjelenése előtt tudomást szerzünk arról, hogy Harald lett a világ legtovább élő műszíves bikaborja. Sőt, az sincs kizárva, hogy további, ennél mérhetetlenül fontosabb hír tudatja velünk: — Hazánkban első ízben valósult meg a műszív emberbe ültetése. A professzor ugyanis beszélgetésünket e szavakkal zárta: - A kérdés műszakilag lényegében megoldott. Problémák csak a transzplantációs csapatmunkával kapcsolatban merülhetnek föl. Kísérleteinkben óriási az előrelépés. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a műszív első emberi, klinikai alkalmazására valamikor az évtized végén kerül sor. Most azonban már a legközelebbi jövőben várható... Úgy legyen! Világszerte azoknak a százezreknek és millióknak érdekében, akik a következő évtizedekben az ilyen kísérletek eredményességének is köszönhetően hosszabb- rövidebb időre elkerülhetik a ma még elkerülhetetlen végzetes sorsukat, GÁLY IVÁN mnek első mondatában Minden hiába, a Wr, *a™^n*ny időpontját jelölő rendszerint szer®j|®rsaságaval lepipálja a NP 'tegn^^SaZKKorTa ez utóbbit a Vasárnap. U. Szoba 2ó kerek két hét. miközben december 2-iijj; IT kis^á^bosszúsan* olvasom naUk Európa legtóva^ e.^músznte^ vS professzort r, beszélgetésnek iSÄ'M ezelőtt kezdődött. I6. XII. 19
