Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-12 / 50. szám

Aj szú 17 ^86. XII. 12. TUDOMÁNY A _ 57 éves ügyvéd látható- an megkönnyebbülve hagyta el a rendelőintézet rönt­genosztályát. ,,Nem indíték a mű­tétre“ - jelentették ki a régóta köhécselő beteg tüdejét átvilágító röntgenorvosok. A gyárkémény- szerüen füstölgő dohányos köny- nyű szívvel beleegyezett a további vizsgálatokba. Kezelőorvosa ké­résére váladékot köhögött fel, és a sejtmintát elvitte Alfred Böckling aacheni (NSZK) patológus labora­tóriumába. Ezúttal nagyon ag­gasztó volt a lelet: rosszindulatú sejtburjánzás - tüdőrák. A látszólag felesleges második vizsgálat életmentő volt. A sejtpró­bával felderített, a röntgenképen KÉNYELMES KEREKPAROZAS TECHNIKA sok életét. Gyanús sejtelváltozá­sokat fürkész a beteg köpetében, és kétséges esetekben igénybe veszi a korszerű számítógép se­gítségét is. Geno Saccomanno, amerikai patológus már az 1950-es évek­ben vizsgálni kezdte a föld alatt rákkeltő radon nemesgázt belégző uránbányászok tüdejét. A kiköhö­gött váladékot elemezve sikerült a tüdőrák különböző formáinak rákmegelőző állapotát és korai stádiumát felismernie a bányászo­kon. E vizsgálatok során az ameri­kai orvos megállapította, hogy a tüdőráknak hosszú feljlődéstör- ténete van: átlagosan 11,6 év telik el, mire a panaszok jelentkezése még nem látható parányi dagana­tot eredményesen eltávolították - a beteg két évvel a beavatkozás után is panaszmentes. Az ügyvéd ama kevés tüdőrá­kos beteg közé tartozik, akiknek gyógykezelését időben megkezd­ték. ,, Manapság jobbára elkésett a tüdőrák gyógyításának minden kísérlete“ - jelentette ki Böckling professzor. A kórosan burjánzó daganat felismerésekor a betegek 90 százaléka már kilátástalan stá­diumba jutott. A rossz prognózist az eddigi korai felismerési törek­vésekkel sem sikerült megváltoz­tatni: a kicsiny daganatok felis- merhetetlenek -a röntgenképen, ahhoz pedig, hogy sokatmondó szövetmintához jussanak a tüdő­ből, műtét szükséges. Egy újfajta, vértelen diagnoszti­kai eljárással Böckling professzor jelenleg azt próbálja ki, hogy meg lehet-e menteni az erős dohányo­után érzékelhetővé válik. Klinikai úton, vagyis a röntgenfelvételek elemzése útján csak az utolsó év­ben lehet diagnosztizálni - túlsá­gosan későn a gyógyító beavatko­zásra. Saccamanno módszere most lehetővé tette, hogy ne csak a kifejlett tüdődaganatot lehessen vértelenül és nagy pontossággal megállapítani, hanem megelőző állapotait is. Az amerikai orvosok által kifej­lesztett sejtvizsgálatot eddig nem sikerült megelőző tömeges szűrés céljaira hasznosítani: ehhez túlsá­gosan időigényes és drága ez a próba. Böckling professzor és munkatársai most automatizálni akarják a hosszadalmas diagnó­ziseljárást. Olyan, számítógéppel vezérelt rendszert fejlesztettek ki, amely jelezheti a rákveszélyt, mie­lőtt a daganat egyáltalán láthatóvá lenne. Azt, hogy a gyanúba vett sejtek jó- vagy rosszindulatúak-e, a sejt­OLDOTT EPEKŐ Az ólommentes benzin kompressziótúrését fokozó metiltercier- butil-éter a koleszterin alapú epeköveknek jó oldószere. A gyó­gyászatban ugyanúgy járnak el, mintha a koleszterint üveglom­bikban oldanák fel. Az MTBE-t infúzióval juttatják az epehó­lyagba, majd a feloldott epekövei együtt kiszívják onnan. A leg­hosszabb ilyen oldószeres kezelés - természetesen megismételt infúzókkal és leszívásokkal - 18 órán át tartott. magban levő öröklési anyag, a de- zoxiribonukleinsav (DNS) elválto­zásai alapján ítéli meg a vizsgálat. A számítógép megméri és elemzi a DNS-tartalmat. A kromoszómák számában és felépítésében ész­lelt zavar jelzője lehet a sejtek rákos burjánzásának. A vizsgálati anyag a reggel fel­köhögött váladék. Három egymást követő reggel kell mintát venni a felköhögött váladékból a labora­tóriumba, sejtvizsgálat céljaira. A számítógéppel vezérelt mik­roszkóp célba veszi az asszisz­tensek által megjelölt gyanús sejt­csoportokat. A képernyőn látható­vá tett sejtmagot megmérik, az adatokat értékelik - fél óra eltelté­vel a berendezés kinyomtatja a di­agnózist. Az új módszerrel körülbelül fél évvel korábban kimutathatják, fel­ismerhetik a tüdőrákot, mint a ha­gyományos mikroszkópos szövet­vizsgálattal - fel nem becsülhető értékű időkülönbség, amely döntő lehet a beteg további sorsa szem­pontjából. Minél korábbi szaka­szában eltávolítják műtéti úton a tüdődaganatot, annál valószí­nűbb a teljes gyógyulás - így Böckling. A sejttechnikai módszerrel a beteg elfajult tüdősejtjei jóval korábban kimutathatók, mint rönt­gensugarakkal - ez a módszer az alapja Böckling professzor új eljá­rásának is. A számítógép tulaj­donképpen csak növeli az eredeti - Saccomanno-módszer találati pontosságát. A tumor rosszindula­túságának a prognózis és a keze­lés szempontjából döntő mértéke is pontosabban meghatározható az új módszerrel. Az olcsó és egyszerű önműködő nyomozás ki- kitúnóen alkalmas lehetne az olyan veszélyeztetett személyek korai vizsgálatára, amilyenek az erős dohányosok, az azbeszttel és kát­ránnyal dolgozók - írja a Medical Tribuna című orvosi szaklap. Az aacheni orvosok eddig két­ezer beteg hatezer váladékmintá­ját vizsgálják meg. ,,Sok esetben még kifejlődése előtt felismertük, felfedeztük a tüdőrákot“ - jelen­tette ki Böckling professzor. A ta­lálati pontosság elérte a 86 száza­lékot. Az eredményekre alapozva Aachen körzetében 200 ezer ve­szélyeztetett személy, közöttük erős dohányos vizsgálatát terve­zik. „Megmondjuk majd nekik, hogy egyáltalán meddig dohá­nyozhatnak“ - mondta Böckling professzor, aki az erős dohány­zást tartja a tüdőrák első számú okozójának. Öröklődhet-e a szívinfarktus? A koszorúér-betegségre vonatkozó geneti­kai hajlam jól felderíthető a beteg alapos kikérdezésével. Ha az egyik szülő szívinfark­tusban, koszorúér-elmeszesedésben vagy idült szívelégtelenségben szenvedett, gondol­ni kell a hajlam öröklésének lehetőségére, különösen, ha a vizsgált személy ehhez a szü­lőhöz hasonlít alkatilag. Még nagyobb az örö­költ hajlam lehetősége, ha mindkét szülőnek volt, illetve van szívbetegsége. A koszorúér- betegség családi halmozódásakor rendszerint kiderül, hogy a család több tagjának maga­sabb a vérzsírszintje vagy elhízásra hajlamo­sak. Ilyenkor az örökletes hajlamhoz hozzá­adódnak az azonos étkezési szokások követ­kezményei, amelyek jelentősebb mértékben károsító hatásúak. Egyes felmérések szerint, ha az egyik szülő szívinfarktusban halt meg, a gyermekének kétszeres hajlama van a ko­szorúér-betegségre, ha mindkét szülő szívin­farktusban halt meg, akkor a veszélyeztetett­ség ötszörösre emelkedik. Kedvezőbb a hely­zet, ha a szülök csak idős korukra válnak koszorúérbetegekké, mert ilyenkor az örökle­tes hajlamnak kisebb a jelentősége. Egy másik - szintén öröklött adottságtól függő - tényező a kedvezőtlen, illetve a kóros idegrendszeri alkat. Az ilyen személyiségtípu-. sú emberek központi idegrendszerének cse­kély a tűrőképessége, nehezen vagy nem is tudnak alkalmazkodni a mindennapi életben adódó környezeti hatásokhoz. Mind a fizikai, mind az idegi terhelésekre kóros reakciók keletkeznek az idegrendszerben, amelyek közvetlenül hatnak a szív munkájára és az erek állapotára, így a koszorúerekre is: fokoz­zák a görcskészséget. Személyiségtípus szerint az emberek két csoportba sorolhatók. Az egyik típusba tarto­zók nyugtalan, türelmetlen, önmagukat haj­szoló, mindenkivel versengő, agresszív embe­rek. Az ebbe a típusba tartozók infarktuskoc­kázata kétszerese a másik típusba tartozók­nak, akik nyugodtak, türelmesek, kiegyensú­lyozottak és engedékenyek. A fiatalkorú szív­infarktusos betegek többsége az első típusba tartozó személyiség; ők azok, akik rendszerint dohányoznak is és sok alkoholt, illetve kávét is fogyasztanak. A kedvezőtlen személyiségtípus tehát ön­maga a koszorúér-betegség „kockázati ténye­zője“, de legalább ilyen rizikófaktor az ideg- rendszert károsító külső hatások sokasága. Több mint harminc éve ismeretesek a koszo­rúér-betegséget előidéző káros környezeti ha­tások. Ilyenek a felgyorsült élettempóval járó, egyre halmozódó idegesítő tényezők (a pszi­chés stresszhelyzetek), a levegő szennyező­dése, a gépesített kényelem okozta mozgás­szegénység és még sok más „civilizációs“ ártalom. Szívinfarktuson átesett betegek „vallatása­kor“ kiderült, hogy sok károsító hatás érte őket a betegségük előtt: munkahelyi problémák, például a vezetőnek a beosztottjaival vagy a beosztottaknak a főnökével való konfliktusai, napi tíz óránál több vagy gyakori éjszakai munka; megfeszített szellemi tevékenység fizi­kai inaktivitással (értelmiségiek) vagy tartós fizikai munka szellemi felfrissülés nélkül. A stresszhatásokra idegizgalom következ­tében egy vegyület, a kateholamin szabadul fel; hatására szaporább a szívverés, emelke­Nem a hagyományos nyeregben ülve, hanem a nyugágyszerű ülésben félig fekve lehet kerekezni az új dán kerékpárral. A kereke­zésnek ez a módja bizonyára sokkal kényelmesebb, de valószínűleg sokkal lassúbb is. Nehéz lehet megszokni a kormány furcsa elhelyezését is. fsssss/s/ss//s/s//ss//ss//////s////sss/sss/s/ss. a tetőn kialakított lyukakon áramlik a kamrába, és különálló sugarak­ként irányítható a test érintett terü­leteire. A hőmérsékletet, nyomást és a levegő páratartalmát elektro­nikus úton szabályozzák és meg­akadályozzák a zavaró légörvény- lések kialakulását is. Az égési sé­rülteket kezelő moszkvai központ­ban szerzett tapasztalatok arra vallanak, hogy a steril egységek jelentősen meggyorsítják az égési sérültek gyógyítását. Az égés nemcsak bőrveszteséget jelent, hanem kaput nyit a fertőzéseknek és nagyon igénybe veszi a szivet is. A teril egység megvédi az égett területet a fertőzéstől és a légára­mokkal sokkal gyorsabban előké­szíthetik a sebeket a bőrátültetés­re. Még azoknak a betegeknek a felgyógyulását is lehetővé teszi, akiknek a bőrfelszíne 80 százalék­ban megégett. A helyhez kötött steril egységekben egyszerre öt beteget kezelhetnek, a hordozha­tó egység pedig az egyes betegek kezelését teszi lehetővé az ország bármelyik kórházában. GÉNJAVÍTÓ MESTERKEDÉSEK Legkésőbb három éven belül, de lehet, hogy már egy év múlva sor kerül az első olyan kísérletek­re, amelyek genetikai manipuláci­óval próbálják kezelni emberek öröklött betegségét - jósolja Paul Berg, Nobel-díjas amerikai bioké­mikus. Először két ritka öröklődő betegséget vesznek majd célba: mind az - rövidítve - ADA, mind a PNP-kórt egyetlen hibás gén okozza. A géphiba következtében a beteg szervezete nem hozza létre azt a meghatározott enzimet, amely az immunrendszer normális működéséhez szükséges. A bete­gek normálisan élhetnek, ha a hi­ányzó enzimet — eddig csontvelő­átültetéssel vagy vörösvérsejtek- kel - bejuttatják a szervezetükbe. Az amerikai biokémikusok most azt tervezik, hogy alkalmas „ví­rustutajokkal“ csempészik be az egészséges gént az emberi szer­vezetbe. Majomkísérletekben már sikerült az ADA- és a PNP-gének bezsilipelése a szervezetbe. GYÓGYNÖVÉNY A MIGRÉNROHAM ELLEN A friss őszi margitvirág (Tana- cetum partnemum ) levelei kitűnő­en felhasználhatók a migrénes ro­ham okozta fejfájás, hányinger, hányás megelőzésére - írja a Bri­tish Medical Journal című tekinté­lyes angol orvostudományi folyó­irat egyik legutóbbi száma. Az egyik londoni kórház 17 betegén pró­bálták ki a gyógynövényt, amelyet egyébként az ízületi gyulladás ke­zelésére is használnak. A betegek egy része hatástalan anyagot, pla- cebót, másik részük pedig napon­ta kétszer 25 milligrammnyi, fa­gyasztva szárított margitvirágleve- let tartalmazó kapszulát kapott. Ez az utóbbi hatásosan megakadá­lyozta a migrénes rohamok kitöré­sét - a pusztán placebót fogyasz­tókon rendszeresen erőt vett a migrénes roham. Még további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a margitvirágle- velek rágása nem okoz-e fekélye- sedést, vagy szájüreggyulladást -, az egyébként aktív hatóanyagaira lenne visszavezethető. ÉGÉSI SÉRÜLTEK LEVEGŐKÖTÉSBEN A szovjet kohászati üzemeket olyan különleges egységekkel szerelik fel, amelyekben steril le­vegővel „kötözhetik be“ a súlyos égési sérülteket. Ezek a különle­ges egységek már több száz kór­házban eredményesen kiállták a próbát. A betegeket sokktalaní- tás után azonnal a steril egységbe helyezik. A meleg, steril levegő dik a vérnyomás, nő a vér zsírtartalma és fokozódik a vérlemezek (trombociták) össze- csapódási készsége. Ezek a jelenségek - a szív kisereinek összehúzódásával együtt trombózisra hajlamosítanak, a szívizomban vérellátási zavart, oxigénhiányt okoznak, nem­egyszer a ritmuszavarok súlyos formáját idézik elő. Tehát a sztresszhelyzet - a már évek óta fokozatosan kifejlődő szívkoszorúér-elemzés esetén - hirtelen koszorúér-elzáródást okozva szívizominfarktushoz vezethet. A koszorúér-elmeszesedésre vonatkozó örök­letes hajlam ismerete igen fontos. Az orvosok változtatni rajta ugyan nem tudnak, éppen ezért döntő jelentőségű lehet a többi kockázati tényező megszüntetése a veszélyeztetettség csökkentése érdekében. Az örökletes hajla­mot hordozók tehát ne dohányozzakat; zsír- és szénhidrátszegény étrenden élve ne hízza­nak meg; ha magas a vérnyomásuk, rendsze­resen kezeltessék magukat. Az egészséges életmóddal nagymértékben csökkenthető az örökletes hajlam okozta kockázati hátrány. Nem lehet sokat változtatni a kedvezőtlen idegrendszeri alkaton sem, de a stressz-szi- tuációk csökkenthetők, tudatosan kizárhatók, elkerülhetők. Az idegrendszer teherbíró ké­pessége fokozható is a test és a lélek edzésé­vel. A mozgás, a testedzés hatására javul a szív vérellátása, mert a szív kiserei kitágul­nak. Több vizsgálat igazolta, hogy a vérellátás zavaraiból eredő szívbetegségek ritkábban fordulnak elő a rendszeres gyaloglás, a köny- nyű torna, úszás, kerékpározás mellett. Ezek egészségmegőrző hatásukon kívül a fizikai és szellemi egyensúlyt is biztosítják. Á. T. Bármelyik szoba mennyeze­tére felszerelhető a düsseldorfi kórháztechnikai kiállításon be­mutatott újfajta emelöberende- zés. Megkönnyíti a rokkant, mozgássérült emelgetését le­fektetéskor, az ágy rendbehozá­sakor vagy a tisztálkodáskor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom