Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
Tegnap Hollandia négy városában megkezdődött a 9. női kézilabda-világbajnokság. A december 14-ig tartó világverseny első három helyezettje jogot szerez az 1988-as olimpián való részvételre. Az októberi Holland Kupa alkalmából személyesen is meggyőződhettem: a szervezők alapos munkát végeztek, s a 19 városban lebonyolításra kerülő 54 mérkőzés minden bizonnyal zökkenőmentesen zajlik majd le. A SORSOLÁS SZESZÉLYE. Először lesz tizenhatos mezőny a világbajnokságon, a csapatokat négy csoportba osztották — A- CSOPORT: Jugoszlávia, Szovjetunió, Lengyelország, Ausztria, B-CSOPORT: NDK, Magyarország, Hollandia, USA, C-CSO- PORT: Kina, Csehszlovákia, Norvégia, Japán, D-CSOPORT: Dél-Korea, NSZK, Románia, Franciaország (Szenegál helyett). Amint látjuk, a csoportok élére az 1984-es olimpia első három helyezettje (Jugoszlávia, Dél-Ko- rea és Kina), valamint az 1985-ös B-világbajnokság győztese, az NDK került. Mivel a szocialista országoknak lehetetlenné tették a két évvel ezelőtti olimpián való indulást, a kiemeltek között szerepel olyan mérsékeltebb játékerőt képviselő válogatott, rnint a kínai és a dél-koreai. Ennek következtében és a sorsolás szeszélye folytán egy ágra került a világ abszolút élmezőnyébe tartozó négy csapat: a Szovjetunió, az NDK, Magyarország és Jugoszlávia. Közülük csak kettő küzdhet a világbajnoki arany-, illetve bronzéremért. A lebonyolítási rend szerint ugyanis az A- és B-csoport három-három legjobbja alkotja az egyik középdöntőt (a csapatok magukkal viszik az egymás elleni eredményt), s a két középdöntő csoport első helyezettjei játszanak a vb-cimért, a másodikok a bronzéremért. Nem egy labdajátékban adódnak ilyen paradox helyzetek ... 0 A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK. A szakemberek szerint a világbaj• Jirí Zerzaó, a csehszlovák válogatott edzője nokság legnagyobb esélyese a Szovjetunió válogatottja, amely fejlődésben egy lépéssel mindig ellenfelei előtt járt. A szbornaja játékának fő jellemzője a kitűnő védekezés és a totális letámadás, melyben minden mezőnyjátékos részt vesz. Tapasztalt és fiatal kézilabdázók alkotják az együttest, nagyszerűen kiegészítik egymást. Igor Turcsin edző védenceinek gyengébb oldala talán csak a labilisabb pszichikum. Ha ugyanis vesztésre állnak (ami igen ritkán fordul elő), idegesség vesz rajtuk erőt, s ez csökkenti a csapat ütőképességét. Az esélyek latolgatásánál az NDK-t sorolnám a második helyre, mert a szovjet válogatottal együtt külön klasszist képvisel. Mint a múltban, most is kiváló a játékosok edzettségi állapota. Hogy mennyire komolyan vették a vb-t, arról tanúskodik: augusztus óta együtt készült a csapat. Kombinációik szinte gépiesen begyakoroltak, s ami a legnagyobb változás játékstílusukban: áttértek az agresszív védekezésre. Tanácstalanná válnak viszont és általában hibáznak a támadások során, ha az ellenfél előretol- tan védekezik, megzavarva ezzel gépies játékukat. Úgy tűnik, pillanatnyilag egyforma játékerőt képvisel a magyar és a jugoszláv csapat. Az NSZK-beli Leverkusenhez szerződött Gódor- né ugyan mintha már nem lenne a régi, persze ez csak viszonylagos megállapítás. György Anna személyében újabb gólerős játékosa van a magyar válogatottnak, a beállós posztján (Elekes) és a szélen (Szilágyi) átlagon felüli játékosa- van az együttesnek. A csapatra most is jellemző a variábilis, váratlan elemeken alapuló kombinatív támadójáték. Jugoszlávia együttese sokat profitálhat kitűnő átlövőiből. A világ legjobb átlövőjének és irányítójának tartott Szvetlána Kitics szereplése azonban kérdéses, térdsérüléssel bajldKiesése nagy hátrányt jelentene a „plaviknak“. A mezőny további résztvevői nagyjából egyforma játékerőt képviselnek. 0 BALKEZES JOBBSZÉLSÓ NÉLKÜL. A világbajnokság csoportbeosztását figyelve úgy tűnik, könnyű dolga lesz a csehszlovák csapatnak. Nem kis tévedés lenne azonban ezt el is hinni, hiszen a C- és D-csoportból továbbjutó három-három együttes közül ötnek legalább egyforma esélye van a középdöntő csoport elsőségére, tehát döntőt játszani. Válogatottunk október 15-én a Holland Kupán kezdte meg felkészülését a vb-re. Utána indult a jugoszláviai négyes tornán, Bécsben pedig két mérkőzésen szerepelt az osztrák válogatott ellen. November 5-14 között Nymburkban edzötáboroz- tak a lányok, majd két-két találkozót játszottak Lengyelország, illetve Magyarország ellen. A vb-n Japán lesz válogatottunk első ellenfele. A felkészülésen húsz kézilabdázónő vett részt, s a következő tizenhat képviseli a csehszlovák színeket - kapusok: Hradská (27 éves, 155-szörös válogatott, (Pos- písilová (20, 22), Pösová (25, 34), beállósok: Trandzíková (30, 237), Kufková (36, 209), Sabadoéová (28, 18) szélsők: Mazgútová (27, 154), Smídóvá (20, 32), Koleőáni- ová (25, 22), átlövök és irányítók: Öuriéinová (26, 176), Bu- dayová (27, 58), Stasová (26, 122), Gombos (21,65), Damitáová (24, 129), Gaápariková (28, 148), Hejtmánková (19, 29). A csapat balkezes jobbszélső nélkül szerepel a vb-n. Ez némi hátrányt jelent. Lupáőová ugyan ígéretesen játszott a mérkőzéseken, de megsérült. Talán Budayová képes helyettesíteni. Csehszlovákia válogatottjának célja: olyan helyezést elérni, ami biztosítja az olimpiai részvételt. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg: a csehszlovák válogatottnak még sosem sikerült nyernie a vb-n Románia, Jugoszlávia és az NDK, s az utóbbi öt meccsen pedig Magyarország ellen sem. □ MILYEN IRÁNYBAN? Akárcsak a többi labdajáték, a kézilabda is rohamos fejlődésnek indult az elmúlt időszakban. Ez főleg a védekezésben nyilvánul meg. Gyakran alkalmazzák a férfiaktól már korábban megszokott előretolt agresszív védekezési formákat (1 +5, 2+4, 5+1,6+0), a régi 0+6-os vonalvédekezéssel szemben. Ez a védekezési mód kiváló erőnlétet igényel minden játékostól, s ennek eredményeként törvényszerűen háttérbe szorul a technika. Feltörni az ilyen védelmet csak sok mozgáson alapuló támadójátékkal lehet. Manapság a közvetlen élvonalban, ahol magas, jó mozgású játékosok felsorakoztatása nem jelent különösebb gondot, elsősorban a szélsőjáték minél magasabb fokú fejlesztésével és kétszeresen biztosított védekezéssel lehet eredményesen szerepelni. Ismert tény: akkor növelheti egy csapat sok góllal eredményességét, ha egyre nagyobb súlyt fektet a szélsőjátékra. Nemcsak maguk a szélsők jelenthetnek ugyanis gólveszélyt, hanem az átlövők (nekik már 9-10 méterről is „illik“ betalálni az ellenfél kapujába) és a beállósok eredményessége is tőlük függ. Szét kell húzni a mezőnyt, meglazítva a védőfalat, s így elvonni a többiekről a figyelmet. Különben sokkal kisebb az esély a gólszerzésre, sőt: a beállósok szerepe ilyen esetben csaknem teljesen a helyzetteremtésre korlátozódik. Remekül alkalmazzák a védőfal széthúzását a szovjet és az NDK-beli játékosig. A fejlődés tisztán felismerhető a női kézilabdában: minél több olyan játékost felkészíteni, aki nemcsak hatalmas termetű, hanem gyors, mozgékony és alkalmas váratlan húzásokra is. Mert csak féligazság, hogy a 60 kilós nagyon ügyes ember legyőzheti az 50 kilóst. Amint azonban a 80 kilós épp olyan ügyes lesz, a 60 kilósnak nincs esélye. Gondoljunk csak a kétszeres olimpiai bajnok és a legutóbbi világbajnok szovjet válogatottra. Játéka a korszerű jelen és a jövő kézilabdázása, amelyre már sokan felfigyeltek. Jó néhány olyan magas termetű, izmos sportolót szerepeltetnek, akik alkatuk ellenére gyorsak, hatalmas lövőerővel rendelkeznek. Az erős, magas, többnyire jelentős testsúlyú játékosoknak a védekezésben elég egy-egy odalépés ahhoz, hogy betöltsék a teret, s a támadók olyan falba ütközzenek, amellyel nem tudnak mit kezdeni. Szakmai alaptétel: a csapatjáték alapja a jó védekezés (válogatottunk az ellenféltől függően 1 + 5 és 2+4-es felállásban igyekszik majd hárítani a támadásokat), ez adhat magabiztosságot a játékhoz, önbizalmat, vállalkozó kedvet a jó szerepléshez, a támadásban elkerülhetetlen kockázatvállaláshoz. Ilyen tekintetben sokat várunk az alkaros lövéseiről ismert Duriéino- vától és a presoviak (Trandzíková, Damitéová, Mazgútová) begyakorolt támadási figuráitól. 0 HOGY VOLT? Bár már sok évvel ezelőtt a népszerűbb nagypályás kézilabda mellett játszották a kispályás változatot is, az igazi áttörésre 1957-ig kellett várni; ekkor rendezték meg ugyanis az első kispályás női világbajnokságot. Az első két csúcstalálkozóra még szabadtéren került sor, hogy aztán 1965-ben újabb fejezet nyíljék a sportág történetében: az NSZK- beli vb-vel elkezdődött a terembajnokságok sora. Ez a változtatás azt is maga után vonta, hogy a fejlett sportkultúrával rendelkező országokban az I. osztályú bajnoki mérkőzéseket teremben bonyolítják le. Az 1946-ban Koppenhágában alakult IHF (Nemzetközi Kézilabda Szövetség), égisze alatt (Csehszlovákia 1948-ban lett a most 88 országot tömörítő szövetség tagállama), eddig nyolc világbajnokságot rendeztek. Mind a nyolc alkalommal csak Magyarország, Jugoszlávia és Románia indult. Csehszlovákia egyszer hiányzott. íme a világbajnoki érmesek, illetve a csehszlovák és a magyar helyezések: 1957 - Jugoszlávia 1. Csehszlovákia (Cápová, Janeöková, Aschenbrennerová, Bartáková, Ciháková, Dvoráková, Houáková, Kotlinová, Kuöerová, Malerová, Marzinová, Schmidtová, Kammer- mayerová, Kvasnicová, Risová; a csapat vezető edzője Karel Hoé- t’álek, segítője Ladislav Gross volt), 2. Magyarország (7:1-re kapott ki a döntőben), 3. Jugoszlávia. 1962 - Románia: 1. Románia, 2. Dánia, 3. Csehszlovákia ... 6. Magyarország. 1965- NSZK: 1. Magyaroszág (Rothermel, Guricsné, Romhányi- né, Csenkiné, Hájekné, Balogh, Hanus, Schmidtné, Ignácz, Lengyel, Jányáné, Giba, Babos. Edző: Török Bódog), 2. Jugoszlávia, 3. NSZK, 4. Csehszlovákia. 1971 - Hollandia: 1. NDK, 2. Jugoszlávia, 3. Magyarország (Csehszlovákia nem harcolta ki a részvétel jogát). 1973 - Jugoszlávia: 1. Jugoszlávia, 2. Románia, 3. Magyar- ország ... 6. Csehszlovákia. 1975 - Szovjetunió: 1. NDK, 2. Szovjetunió, 3. Magyaroszág ... 6. Csehszlovákia. 1978 - Csehszlovákia: 1. NDK, 2. Szovjetunió, 3. Magyaroszág, 4. Csehszlovákia. 1982 - Magyarország: 1. Szovjetunió, 2. Magyarország, 3. Jugoszlávia ... 5. Csehszlovákla' VILÁGI ISTVÁN, a csehszlovák válogatott technikai vezetője • Minden labdáért keményen meg kell küzdeni. (Fotó: Gyökeres György, Nagy László és ŐSTK) • A nói kézilabda sem nélkülözi az izgalmas látványosságot &ÚJ szú VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknék: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreíie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. minin ?
