Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
L A nemzetiségek és a munkásfiatalok helyzetéről Beszélgetés a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai (Kosice) Társadalomtudományi Intézetének munkájáról 3 86. XII. 5. A Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetének, távlatainak az általános integrációs folyamatokba való bekapcsolódásának kérdéseivel foglalkozó intézmények sorában sajátos helyet foglal el a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézete. Az intézetben történettudományos, szociológiai és szociálpszichológiai osztály tevékenykedik. Az intézmény megalapításáról egy 1972-es akadémiai határozat rendelkezett. Mai arculata 1976-ban alakult ki, amikor az alapkutatások fontosságának és a helyi követelményeknek a figyelembe vételével, valamint az interdiszcipli- naritás hangsúlyozásával arra is ügyeltek, hogy kizárják a kutatóprogramok párhuzamosságát más hazai intézményekkel szemben. E szempontok alapján fogalmazta meg a Szlovák Tudományos Akadémia Elnöksége az intézményben végzendő alapkutatás két fó irányát: 1. a szocialista nemzetek és nemzetiségek fejlődésének és egymáshoz való közeledésének folyamata. 2. A munkásfiatalok formálódásának vizsgálata. E két téma rövidesen harmadikkal bővül, mivel a következő ötéves kutatóprogram során a cigánycsaládoknak a társadalmi integrációs folyamatokba való bekapcsolódásával foglalkoznak. Mindezt dr. Ladislav Lováé, az intézet igazgatóhelyettese mondta el. Ö kísért el bennünket az egyes munkacsoportokhoz. Beszélgetésünket a nemzetiségekkel foglalkozó munkatársaknál kezdtük. Tevékenységükről dr. Alena Zéróvá tájékoztatott bennünket.- A munkacsoport interdiszciplináris jellege mennyiben határozza meg a kutatás irányát, tehát milyen kérdéscsoportokra helyezték a hangsúlyt?- A szociológiai és a szociálpolitikai érdeklődés főként a nemzetiségek közti viszonyokra, a nemzetiségi lét alkotmányjogi helyzete ismeretének felderítésére, a nemzetiségi öntudatosodás folyamatára, valamint az etnikai magatartásra és sztereotípiákra irányul- hangzott a válasz, -t A kitűzött cél a nemzetiségi tudat összetevőinek az előzetes feltérképezése volt. Az elfogadott kiindulópont pedig az, hogy a nemzetiségi tudat nem ragadható meg bizonyos, az objektivizált tudatformákra jellemző tulajdonságokon keresztül, hanem csakis mint tartalma által adott valami a mindennapi tudat síkján.-Az etnikai magatartás és viszonyulás kérdéskörében mi volt elsősorban az, ami a kutatókat érdekelte?- A kérdőíves feltárás során főként az anyanyelv használatához, a nemzeti sajátosságok és hagyományok megőrzéséhez, a nemzetiségi intézményekhez, a nemzetek és nemzetiségek egymáshoz való közeledéséhez és a más nemzetiségekhez fűződő kapcsolatokat kutatjuk. Az adatgyűjtést Szlovákia nemzetiségileg vegyes területein: négy szlovák-magyar (Komárom-Komárno, Érsekújvár- Nővé Zámky, Rimaszombat- Rimavská Sobota, Tóketerebes- Trebiáov) és négy szlovák-ukrán (Bardejov, Humenné, Svidník, Stará Lubovöa) járásban végeztük. A legfontosabb eredménynek azt tartjuk, hogy a nemzetiségek közötti viszonyok értékelésében pozitív változásokat tapasztaltunk. A nemzetiségek alkotmányos jogainak ismerete viszont még sok kívánnivalót hagy maga után. Beszélgetésünkbe bekapcsolódott Stefan Sutaj is, aki elmondta, hogy a történészek a csehszlovákiai nemzetiségek történetének 1944-1948 közötti szakaszát tanulmányozták annak reális lefolyásában és az egyes politikai pártok tevékenységében elfoglalt szerepe szempontjából. Ezzel szolid alapokat teremtettek az elkövetkező kutatásokhoz, amelyek Csehszlovákia szocialista fejlődése keretében veszik szemügyre a nemzetiségeket, eljutva ezzel a mához. Egyben kifejezte azt a reményét, hogy eredményeik helyet kapnak majd a Szlovákia történelmét taglaló összefoglaló müvekben is.- Mindeddig az elmúlt ötéves terv eredményeiről beszélgettünk. Nyilvánvaló azonban, hogy olvasóinkat e kutatási téma jövőbeli sorsa is érdekli. Erre a kérdésre beszélgetőpartnerem a következőket válaszolta:- Ez a problémakör a kutatási témák hierarchiájában feljebb került, és közös programot alkot a csehországi nemzetiségek életét feltáró szociológiai munkákkal. Ezen belül is közelebb szeretnénk kerülni a nemzeti tudat olyan meghatározóihoz, amelyek nemcsak a külsőleg megmutatkozó és szavakban manifesztálódó hovatartozást jelzik, hanem annak belső, lényegi tartalmait fejezik ki. Ez, persze, sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem könnyű feladat, hiszen nemcsak módszertani buktatókat kell kikerülni, hanem számolni kell a vizsgált egyének és csoportok életstílusával, érzés- és gondolkodásku túrájával, hagyományaival, múltjával stb. Azt kell tehát feltárni, hogy az egyén életvitelében hogyan valósul meg az, amit nemzetintik, nemzetiséginek nevezünk. Nem véletlen tehát, hogy az elkövetkező öt év kutatási programja a szellemi kultúra és a nemzeti tudat kapcsolatának kérdései köré szerveződik. A szociológusok itt az intézményes kulturális tevékenység nemzeti tudatra kifejtett hatását fogják vizsgálni, míg a szociálpszichológiai kutató- csoport az etnikai, nemzeti és a nacionális viszonyt helyezi nagyító alá. A cél pedig, ahová el szeretnének jutni, a személyiség nacionális öntudatosodásának kérdésköre. Mint már említettük, az intézmény másik kutatási témája a munkásfiatalok, pontosabban a szakmunkáképzök diákjainak formálódása. Munkájukról dr. Zla- tica Boucová, a szociológiai osztály vezetője tájékoztat:- A szociológusok az említett fiatalok munkához való viszonyának világnézeti meghatározottságát és hátterét igyekeznek felderíteni. Mivel azonban a világnézet mint olyan, önmagában is gazdagon tagolt és belső szerkezetétől, valamint a hordozói szubjektum minőségétől függően eltérő módon kapcsolódik a valósághoz, a kutatóknak elkerülhetetlenül bizonyos szűkítéssel kellett élniük. Ez azt jelentette, hogy a munkás- fiatalok tudatának szociális struktúráját meghatározó legfontosabb vonatkozásai közül a marxista és a vallásos világnézeti tartalmak polaritására helyezték a hangsúlyt.- Ez a szűkítés nem jelentette-e vajon a kérdés leegyszerűsítését és a feltételezett ellentmondás nem tereli-e el a figyelmet a valós konfliktusokról?- Az elkövetkező időszakban - válaszolja az osztályvezető -, szeretnénk bő víteni vizsgálódásainkat és a világnézetet a mindennapokba való ágyazottságában kutatjuk. Felméréseink eredményei mindenesetre azt mutatják, hogy a család, az iskola és a szélesebb értelemben vett társadalmi környezet nevelő hatásában még jelentős tartalékok rejlenek, főként ami az érzelmi, morális és esztétikai ráhatást illeti. Felméréseink azt igazolják, hogy a szakmunkástanulóknak körülbelül egyharmada tekinthető marxista meggyőződésűnek, negyven százalékuknak a világnézete nem tisztázott, tehát ingadozó, huszonöt százalékuk pedig vallásosnak tekinti magát, vagy pedig nem érdeklődik világnézeti kérdések iránt.- A továbbiakban a szociálpszichológiai felmérésekről kapunk tájékoztatást.- Ezek a felmérések a szakmunkásképzők tanulóinak érték- orientációjára, valamint a választott szakmához fűződő kapcsolataikra irányultak. Mivel az érték- orientációnak reguláié, mozgósító ereje van, belső szerkezetének feltárása lehetővé teszi a munkás- fiatalok társadalmi struktúrába való beilleszkedésének az előrejelzését. Az eredmények azt mutatják, hogy az aktuális értékek sorrendjében e tanulók között az egészség vezet, ezt követi a műveltség, a munka, a megfelelő partneri kapcsolat, a szellemi fejlettség, az önmegvalósítás és csak ezután következik az anyagi jólét, valamint a gyermek. A futu- rális (tehát a jövőt illető) értékorientáció skáláján már eltolódások figyelhetők meg az aktuális értékekkel szemben: előtérbe kerülnek a partneri kapcsolatok és egyén hangsúlyeltolódások is mutatkoznak. Milyen a helyzet a választott szakmához fűződő kapcsolatot illetően?- Felméréseink jó eredményeket mutatnak. A szakmunkásképző iskolák tanulóinak mintegy egynegyede szereti választott szakmáját, s további negyven százalékuk is alapjában véve pozitívan viszonyul választott foglalkozásához. A megkérdezettek mintegy egyharmadának kapcsolata semleges, vagy részben negatív, kifejezetten negatív álláspontot a diákok három százaléka képviselt. Ha azonban e kapcsolat belső szerkezetét vizsgáljuk (ahol megkülönböztetik a nézetet, az érzelmi kapcsolatokat és a viselkedést), akkor felfigyelhetünk az érzelmi mozzanat kedvezőtlen irányába való eltolódásárára azoknál is, akiknél egyébként az összhatás pozitív irányba mutat. Ezt követően az intézet harmadik kutatási témájáról, a cigánylakosság társadalmi-kulturális integrációjának és a folyamat bonyolultságának és ellentmondásosságának kérdésköréről beszélgettünk. A téma társadalompolitikai időszerűsége kézenfekvő, sőt, a Kelet-szlovákiai kerületben égetőnek is nevezhető (gondoljunk csak a népességszaporulatra, valamint a cigányfiatalok körében elterjedt bűnözésre). E kutatási témáról dr. Viera Ba- cová, a kutatócsoport vezetője beszélt.- A kutatás célja nemcsak a cigányság létének feltárása, hanem bizonyos prognosztikai ajánlások kidolgozása is, az irányító szervek számára. Fő célunk a cigánycsaládok tipológiájának kidolgozása szociológiai szinten, a cigánycsalád sajátosságainak meghatározása, majd pedig a család belső viszonyainak a feltárása. Távlati terveinkben az etnikai meghatározottságok feltérképezése is szerepel. Munkánkat bizonyos mértékben nehezíti az is, hogy elméleti forrásanyagaink viszonylag gyérek, és részben elavultak. Ezért jelenleg kutatásainkat az életmód körére szűkítettük, majd a cigány- családokra összpontosítottunk, mivel itt teremtődnek újra és konzerválódnak az életmód elmaradott elemei. Akadémiai intézmény lévén az intézet alapkutatással foglalkozik. Szót kell ejtenünk tehát az egyes tudományágak műhelymunkájáról. Kérdéseimre kísérőm a következőket válaszolja:- A történészek az Akadémia Törénettudományi Intézetével együttműködve foglalkoznak a nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális fejlődésével, amiből természetszerűleg adódik a feladat: kidolgozni e terület kutatásának módszertanát és fogalmi rendszerét. Helyzeti adottságukból kifolyólag Kelet-Szlovákia regionális történelme is kutatásaik tárgya. A szociológiai szakosztály a társadalmi tudat szerkezete feltárásának konkrét módozatait és eljárásait finomítja. Ez persze szervesen összefügg azzal, hogy meghatározzák magának a társadalmi tudatnak a fogalmát, amely hagyományos formájában már nem kielégítő sem a filozófiai, sem pedig a szociológiai elemzések számára. Erre figyelmeztettek az elmúlt időszak kutatásában felmerült problémák a világnézettel, alapállásokkal, nemzeti tudattal kapcsolatban. A tudat ennek nyomán (és más intézetek kezdeményezéseivel párhuzamosan) már mint a valóság belső összetevőjét, a cselekvés elválaszthatatlan velejáróját kezelik. A szociálpszichológia sajátos helyzetben van az előbbi két szakosztállyal szemben, mivel ilyen jellegű más intézete az Akadémiának nincs. A tudományág művelésének feladata tehát a kassai intézet munkatársait illeti. Ez nemcsak kategoriális elemzéseket és a módszerek pontosabb meghatározását is jelenti. A kettős feladaton belül (konkrét felmérések és alapkutatás) a következő kérdéskörökre helyezik a hangsúlyt: a társadalmi csoportok kutatása (nagycsoportok, mint pl. a fiatalság, nemzet: kiscsoportok, mint pl. a közösségek): a közös tevékenységnek a csoportja, mint a tevékenység szubjektumára kifejtett hatása (ezt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Pszichológiai Intézetével karöltve vizsgálják); a társadalmi magatartásformák regulóciójának a problémája (bolgár együttműködéssel). A fogalmi apparátus finomítását és a társadalmi valóság megismerésének elmélyítését segítik elő azok a tervbe vett kutatási témák is, amelyek a személyiség szociálpszichológiájával, a társadalmi megismeréssel és kapcsolatokkal kívánnak foglalkozni. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell az intézet külkap- csolatairól és együttműködéséről más tudományos intézményekkel. A kutatási programok ismertetésénél már szóltunk egyikről-másik- ról. Ezeken túlmenően állandó, ha nem is midig formalizált és intézményesített kapcsolatokat tartanak fenn a kutatócsoportok az Akadémia bratislavai és prágai szakoztályaival, vagy például a Magyar Tudományos Akadémia egyes munkatársaival, akiknek a közvetítésével értesülnek a kutatást érintő problémák ottani megoldáskísérleteiröl. Külön kiemelendő a kijevi testvérintézettel folytatott együttműködés, amelybe az utóbbi időben a Magyar Tudományos Akadémia és az NDK Tudományos Akadémiája is bekapcsolódott. A területi pártszervezetek kezdeményezésére tárták fel a Kelet-szlovákiai kerületnek és a Szovjetunió Kárpáton túli területének üzemeivel fennálló baráti kapcsolatokat történeti és szociológiai vetületeit. Már ebből a felsorolásból is nyilvánvaló, hogy a bemutatott intézmény a XVII. pártkongresszus alapvető célkitűzéseit igyekszik megvalósítani a maga területén. Ezt szolgálja a kutatási eredményeket bemutató publikációs tevékenységük is, amely a helyi jellegű lapoktól kezdve a belső használatra szánt kiadványokig terjed. Rendszeresen, évente két számban bocsátják ki Tudományos információk címmel saját kiadványukat, amely nemcsak az eredményeket foglalja össze, hanem betekintést nyújt műhelymunkáikba is. Talán nem mellékes megjegyezni, hogy az intézet dolgozóinak átlagéletkora alig haladja meg a harminc évet. Ez ugyan nem mindig kedvező a tudományos munkánál, de az a fiatalos lendület, amit ottjártunkkor tapasztaltunk, kedvezően hat a problémafelvetésekre és azok megoldására. Azt kívánhatjuk csak, hogy ez a fiatalos szellem sokáig jellemezze munkájukat. MÉSZÁROS ANDRÁS SPOLOCENSKOVEDN* USTAV SLOVENSKEJ AKADÉMIE VIED V KOSICIACH VEDECKÉ INFORMÁCIE SPOLOCENSKOVEDNtŰSTAV AC«“ Aktuälne otázky Ínter1ÍSSkTch vedách V st
