Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-28 / 48. szám
* ÚJ sző 21 1986. XI. 28 Ne találomra meszezzük a talajt Talajaink egészen az utóbbi évekig a semlegeshez közeli kémhatásnak megfelelő pH-értékeket mutattak s ez a házikerti kultúrnövények többsége számára kedvező volt. Az islállótrágyázás többnyire kényszerű mellőzésével, illetve a savanyú kémhatású műtrágyák nagybani használatával sajnos megindítottuk a savanyodás felé hajló, kedvezőtlen folyamatot. E tekintetben különös figyelmet érdemel az egész világon elterjedten alkalmazott kénsavas ammónia. Erősen savanyítja a talajt, ezért csak a lúgos vagy erősen lúgos talajokon ajánlatos használni, ahol segítségünkre van a kedvezőbb kémhatás kialakításában. Kertünk talajának hozzávetőleges mésztartalmát, illetve kémhatását házilag sósav vagy konyhai ecet segítségével határozhatjuk meg. Ha a száraz talajmintára sósavat vagy ecetet csöppentünk és nem észlelünk pezsgést, akkor a talaj nem tartalmaz meszet. Az ilyen talaj savanyú vagy semlegesbe hajló kémhatású. Gyönge pezsgés esetén enyhén meszes, kissé lúgos kémhatásról beszélünk. Ez az állapot a legmegfelelőbb. Erős, rövid ideig tartó pezsgés esetén talajunk meszesnek, lúgos kémhatásúnak bizonyul, a hosszas habzó pezsgés viszont már erősen meszes, erősen lúgos kémhatásról árulkodik. Kémhatásuk szerint a talajokat szélsőségesen savanyúnak (4,5 pH-értékig), erősen savanyúnak (4,6-5 pH), savanyúnak (5,1-5,5 pH), gyengén savanyúnak (5,6-6,5 pH), semlegesnek (6,6-7,2 pH), lúgosnak (7,3-7,7 pH), az ennél is meszesebb talajokat pedig erősen lúgosnak mondjuk. A savanyú kémhatású talajok feljavítására, a legtöbb növény számára kedvező kémhatás beállítására talajmeszezést használunk. A leggyakrabban használt és a kertészkedók részére is hozzáférhető mésztrágyák a következők: őrölt mészkő, égetett mész, oltott mész és cukorgyári mésziszap. Az őrölt mészkő lassan oldódik és évekig hat a talajban, ezért talajjavító meszezésre kitűnően alkalmazható. A cukorgyári mésziszap valamivel gyorsabban, az egétett és az oltatott mész pedig igen gyorsan hat, ezért ezeket óvatosan kell használni. A legjobb még ősszel kijuttatni őket, mert alkalmazásuk esetén vetni vagy palántázni csak három hónap eltelte után lehet. Hogy mikor milyen és mennyi mésztrágyát használjunk, ahhoz a laboratóriumi talajelemzés nyújthat legjobb támpontot. Ilyen szolgáltatást nyújtanak a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézet (Ústredny kontrolny a skúsobny ústav pol'nohospodársky) kerületi kiren- detségei (833 16 Bratislava, Matúskova 21; 960 01 Zvolen, Janka Kréta 2223; 040 00 Koáice, Svermova 1), de zömmel a ma már minden járásban működő agrokémiai központok is foglalkoznak talajelemzéssel. A kivizsgálásra küldött 0,5-1 kg-os száraz talajmintához mellékelt levélben fel kell tüntetni a feladó nevét és pontos címét, továbbá, hogy honnan származik a talajminta, mekkora a terület és milyen a fekvése (domb, völgy, síkság, világtájak), milyen á talajvízszint, mennyi az átlagos évi csapadék, milyen növényeket tervezünk termelni, mi volt az elóvetemény és milyen hozamot nyújtott, hogyan trágyáztuk a területet az utóbbi két évben, mikor, milyen és mennyi mésztrágyát használtunk utoljára, és milyen elemzést kérünk (kémhatás, NPK, nyomelemek, humusztartalom stb.). A talajmintát papírzacskóba és dobozba csomagoljuk, ne pedig fóliazacskóba. SZALAI LÁSZLÓ Gyógynövények a kertben lünk, és a területet jó mélyen megszántjuk. Legjobb kapások után besorolni a növényforgóba. Szaporítását tavaszi (március-április) tőosztással végezzük: az 50-60 cm-es sortávolságra készített 6-8 cm mély barázdákba egymástól 30 cm-re telepítjük és jól betakargatjuk a töveket, különben kárt tesz bennük a kései fagy. A virágzás előtt kaszált növényeket apró kévékbe kötve árnyékos, jól szellőző helyen lehet megszárítani. Mesterségesen is szárítható, de a hőmérséklet nem haladhatja túl a 35 C-fokot, mert a drog elveszíti az illatát és megbámul. Az idősebb telepítés évente három alkalommal (június, július és augusztus) kaszálható, de arra mindig ügyelni kell, hogy fás vagy 5 mm-nél vastagabb szárú növények ne kerüljenek a drogba. Száradási aránya 4-5:1, kilónkénti fel- vásárlási ára 15 korona. A második évben árankénti átlagban 200 kg drogra számíthat a termelő, de telepítés előtt tájékozódni kell az értékesítési lehetőségek felöl. A tárkönyüröm 0,2-1 százalék - összetételében az ánizséhoz hasonló - illóolajat tartalmaz, a gyógyászaton kívül az élelmiszeriparban és a parfümök gyártásánál is felhasználják. Gyógyászati célokra a gyomorrontás gyógyításakor, valamint azoknál a betegeknél alkalmazzák, akiknek kevés a gyomorsavuk. A drogból tea vagy por formájában 15 perccel étkezés előtt 1-2 grammot lehet fogyasztani. Termesztését és fogyasztását az érzékeny vagy kimondottan allergiás embereknek nem javasoljuk, mert a tárkonyüröm fokozottan ingerli a szem és az orr nyálkahártyáját, és kínzó köhögést idéz elő. Dr. Nagy Géza A tárkonyüröm (Artemisia dra- cunculus - palina dracia) 60-140 centiméter magasra növő, elágazó szárú évelő növény. Vékony, kissé fénylő, lándzsásan hegyes levelei elszórtan helyezkednek el a csupasz száron. Szétágazó bugát alkotó, sárgásbarna virágai nyár végén nyílnak. Az Ázsiából származó, de Kö- zép-Európában és Amerikában is honos növény a mi éghajlati viszonyaink között is eredményesen termeszthető. A zord északi szelektől védett, napsütötte, meleg termőhelyet kedveli. Legszebben a tápanyagokban, főleg mészben gazdag könnyű vagy középkötött talajokon díszük. Vízigényes, de a hideg, elvizenyősödött területeket ugyanúgy nem túri, mint a homoktalajokat. A tárkonyüröm részére kiszemelt területet még ősszel alaposan elő kell készíteni. Tápanyagpótlásra áranként 3 kg szuperfoszfátot és 2 kg kálisót hasznáMitől lesz nagy a lúd mája? A lúdtömök között időről időre feltűnnek olyanok, akiknek állítólag biztos szereik vannak a nagy máj előállítására. Legtöbbször a csekély gyakorlattal rendelkező kezdő tömők adnak hitelt tanácsaiknak, és mindig a maguk kárára. Pedig ha módjukban lenne megvizsgálni, hogy valóban az ajánlott szereknek vagy valami másnak tulajdonítható-e az esetleg elért többleteredmény, a javasolt szer hatástalanságát állapítanák meg. Eddigi ismereteink szerint ugyanis nincs olyan hatóanyag, amelynek tömés alatti adagolásával az ember egészségének károsodása nélkül lehetne növelni a lúd máját. Ezért is tilos bármiféle kémiai anyag vagy gyógyszer tömés alatti adagolása. Ennek előrebocsátása után felmerül a kérdés, van-e mégis valamiféle titka a nagy máj nyerésének? Mint minden szakmának, a lúdtömésnek is megvan a maga titka, vagy inkább titkai, ezeket azonban célszerűbb feltételnek nevezni. Melyek ezek? Például a jó májtermelö képességű fajták vagy hibridek tömése, a szilárd szervezetű és jó egészségi állapotú ludak nevelése, a tömésbe fogott ludak azonos életkora és testtömege, továbbá a tömő szakismerete és gondossága. Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a követelményeket. Sem a húsludak, sem a hústermelésre kitenyésztett hibridek, sem pedig a kettős hasznosításúnak nevezett, húst és májat egyaránt termelő hibridek nem képesek olyan nagy májat és olyan gazdaságosan termelni, mint az egyoldalúan májtermelésre kitenyésztett fajták vagy hibridek. Döntő fontosságú lehet a tömő szakismerete is. Megfigyelések szerint egyazon fajtánál a jó és a kevésbé jó tömő eredménye között a májnagyságban 3-215 g, átlagosán 131 g különbség lehet, ami komoly veszteség. Kérdés: miben különbözik a jó tömő a kevésbé jótol? Elsősorban arra ügyel, hogy tömésre csak egészséges, szilárd szervezetű egyedeket állítson be. A gyenge csontozat, a hiányos vagy rossz minőségű tollazat, a kóros soványság, az imbolygó járás betegségre valló tünetek. Az ilyen egyedek nem birják a töméssel járó megterhelést és elhullanak a tömés folyamán. E veszteségek megelőzésére a jó tömő saját maga nevel fel állományt, vagy ismert, bevált nevelőtől vásárol. Csak azonos életkorú és egymástól legfeljebb 0,5 kg-mal eltérő testtömegú egyedeket fog tömésre. A különböző fajták vagy egymástól 0,5 kg-nál jobban eltérő testtömegú egyedek ugyanis nem egyszerre készülnek el. Ha vegyes falka tömésére kényszerül, a falkát testtömeg szerint szétválogatja és az egyes csoportokat nem azonos napon kezdi el tömni, hogy egyszerre tudja azokat levágásra átadni. A gúnárok és tojók szerinti csoportosítás is javít a tömési eredményeken. A jó tömő feltétlenül ügyel a tömésre használt kukorica minőségére és megfelelő előkészítésére. Tömésre csak az ép szemű és penésszel nem fertőzött kukorica, vagy az ilyenből készített kukoricamassza alkalmas. Betartja a napi tömések számában és mennyiségében a fokozatosságot. Pontos időbeosztással és tiszta környezetben dolgozik. Nem feledkezik meg az állandóan friss és tiszta ivóvízről, valamint az emésztéshez fontos, 2-3 mm szemnagyságú közúzalékról sem. K. L. A csonthéjasok telepítéséről Az utóbbi évtizednek a csonthéjas gyümölcsfélékre vonatkozó nagy felfedezése, hogy a nyugalmi időszakban nem szabad döntően beavatkozni a fák életébe. Ezt eddig jobbára csak -a metszésre vonatkoztattuk. Abból indultunk ki, hogy a friss metszési felületeket ellepő kórokozó gombák ellen a fák a tenyésznyugalmi időszakban nem tudnak védekezni, mert védelmet nyújtó ellenanyag csak a tenyészidöben termelődik a fákban. A többi gyümölcsfélétől eltérően, a csonthéjasok mélynyugalmi időszakot élnek át, amely közvetlenül ősz végén kezdődik és január elejéig vagy közepéig tart. Ez az oka annak, hogy az ősszel elültetett kajszi- vagy öszibarackfa a fagyok beálltáig nem ver gyökeret, mint például az almafa. Ezért is nem ajánljuk a legfontosabb csonthéjasok őszi telepítését. Én a rügyfakadás megindulásakor ásom ki a faiskolában nevelt facsemetéket, ügyelve arra, hogy minél kevesebb gyökér sérüljön meg. A sérült gyökereket megmetszem, majd a fát - számítva a föld későbbi ülepedésére - úgy ültetem el az előkészített gödörbe, hogy 3—4 cm-rel magasabbra kerüljön mint a faiskolában volt. Ültetéssel egyidőben a koronát is megmetszem. Persze a kertészkedók többsége nem maga neveli, hanem vásárolja a facsemetéket, és aki csak teheti, igyekszik még ősszel beszerezni az ültetóanyagot, mert főleg csonthéjasokból tavaszra csak elvétve marad. Ha már őszszel megvásároljuk az ültetóanyagot, akkor az a legfontosabb, hogy megőrizzük a fák nedvességtartalmát. Ugyanis rendszerint a kiszáradás az oka annak, hogy a kiültetett fák nem erednek meg. Akár az őszi telepítés, akár a vermelés mellett döntünk, a többszöri alapos beöntözésról és a kiadós takarásról, illetve felkupacolásról semmiképpen ne feledkezzünk meg. Okosan teszi, aki a tavaszi telepítéshez már most előkészíti az ültetógödröket. A gödör 1x1 méter alapterületű és 70-80 cm mély legyen, az aljára tegyünk érett istállótrágyát és hullott falevelet, majd dobjunk rá néhány lapát földet, hogy a megfelelő ültetömély- ségú gödör kora tavasszal ismételt ásás nélkül rendelkezésre álljon. A visszalapátolásra kerülő földrétegbe 1 kg NPK műtrágyát keverhetünk úgy, hogy a kiültetett csemeték gyökérzetének 10-20 cm-es közelségében tápanyagokban gazdaggá tegyük a talajt. BELUCZ JÁNOS mérnök, a tudományok kandidátusa Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Ruhanemű, névadója neves angol hadvezér. 11. A bakelit névadója. 13. Eldobja-e? 14. Régi írástudó férfi. 16. Kórus. 17. Fiúnév. 19. Kötőszó. 20. Amerikai hírügynökség. 21 Ruhadarab, névadója olasz színész és artista. 23. Lantán, alumínium. 25. Növény. 26 Szárazföldi talapzat. 27. Sziporka. 28. Kötőszó. 29. Képző. 31. Személyes névmás. 32. Azonos betűk. 33. Rag. 34. Német közgazdász. 36. Elgondolás. 38. Könyörög. 39. Ruhaanyag, mely egy szigetről kapta a nevét. 41. Orvosi fecskendő, melyet egy francia orvosról neveztek el. 43. Kifli jelzője. 44. A Duna mellékfolyója. 46. Kék - németül. 48. Z. D. 49. Zenei hang. 50. O. Ő. 52. Módiban van! 53. Római hat. 54. Legegyszerűbb. 56. Obsitos négyhettede! 58. Időegységek 59. Csecsebecse. 60. Hidegvizes borogatás, névadója német gyógyász. 62. Roló fele. 63. Rénium, lantán. 65. Szegecs. 66. Mélységmérő. 67. Négyszög - németül. 70. Híres törökverő. 72. A martinkemence névadója, francia mérnök. FÜGGŐLEGES: 1. Bútor, névadója madame Récamier. 2. Kimerítő. 3. G. V. R. 4. Irány. 5. Átmásol. 6. Franciaországi város. 7. Üz. 8. Bíró fele. 9. Értékei. 10. Itókában van! 11. Betesz. 12. Majdnem azonos betűk. 15. E virág névadója svéd botanikus volt. 18. Kovadarab. 21. Aszkéta. 22. Alfa közepe. 24. Népi hosszmérték. 27. Versmondó. 30. Olaszországi város. 32. Argon, rubidium. 34. Figyel. 35. Csinál. 37. Lepelben van! 38... de Cologne. 39.. . zik, tiroli módon énekel. 40. Madridi napilap. 42. Vad. 43. Kenyér, névadója Sandwich grófja. 45.. . Hood, angol mondái hős. 47. Mérgező alkaloid, névadója Jean Nicot. 49. Az áramerősség mértékegysége, melyet francia fizikusról neveztek el. 51. Őszi kikerics. 53. Városban élő. 55. Ilyen kert is van. 56. Torban van! 57. Meghitt. 60. Ló. 61. Jód, trici- um, nátrium. 64. Borít. 66. Német lázit! 68. A vicc közepe. 69. Képző. 71 Irídium. A november 14-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Losonczy Anna, 27. Laura, 58. Flóra,' 77. Sárvári Anna. Függőleges: 1. Léda, 11. Etelka, 12. Jászai Mari, 16. Ilona, 19. Szegedi Rózsa, 30. Vajda Júlia, 51. Margót, 52. Fanni, 64. Gina. Könyvjutalomban részesültek: Németh Gyula, Ipolybél (Bielovce), Vími Tiporné, Deáki (Diakovce), Kapás Katalin, Kassa (Koáice), Haszay Margit, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Lovass Mária, Losonc (Lucenec). jé
