Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-21 / 47. szám
9 1 ♦ HOGYAN AKARTA A KERESKEDŐ MEGÁLLÍTANI A NAPOT? (Udmurt népmese) Élt egyszer egy gazdag kereskedő, aki kora reggeltől késő estig hajszolta a szolgáit, percnyi pihenést sem engedve nekik. Aztán amikor lenyugodott a nap, pihenőre tértek a meggyötört szolgák, de a kereskedőnek nem volt nyugta, folyton az járt a fejében, hogy mennyi pénzt fizet ki az embereinek. Meg az, hogy még be sem fejezik a munkát, máris itt az éj, és mind ott hortyognak a színben. Egyszer új házat akart építtetni a kereskedő. Ácsokat fogadott fel és azt mondta nekik, hogy napi bért fizet a munkáért. Közben azon törte a fejét, hogyan lehetne egy nap alatt felépíttetni a házat. Bárcsak meg tudnám csinálni! - fohászkodott. Hogyan lehetne megnyújtani a napot? S keresni kezdte azt az embert, aki megtanítja a munkanap megnyújtásának fortélyára. Egy vidám legény vetődött akkoriban a faluba, aki jó pénzért elvállalta, hogy megtanítja az óhajtott tudományra a kereskedőt.- Először is öltözz fel melegen! - mondta. - Vegyél gyapjú inget, arra mellényt, kiskabátot, irhabundát. Vedd fel a meleg botosod, húzzál kesztyűt, prémes sapkát. Ezután keress egy hosszú villát, mássz fel a legmagasabb fára, ülj le egy ágra és tartsd a napot a villával, akkor nem fog lenyugodni. így csak akkor fejeződik be a nap, amikor te kívánod. Megértettél mindent?- Hogyne értettem volna. Most majd megtudják azok a naplopók, hogy nem semmiért kapják a bérüket. Másnap korán felkelt a kereskedő, s mindent magára öltött, ahogy a legény tanácsolta. Felmászott a legmagasabb fára, s a favillával megtámasztotta az eget. Telt-múlt az idő, a nap egyre magasabbra hágott, kimelegedett nagyon a kereskedő. Órák teltek el, belefáradt a nap támasztásába. Ilyen hosszú napot! - törülgetté a verítékét. Végül ledobta a villát, és a szolgák titkos nevetése közben lemászott a fáról. Hát így ért véget a leghosszabb nap. Átányi László fordítása LEGO-ORSZÁGBAN Biliund, Lego-ország fővárosa, kis település Dánia középnyugati részén. Az öt-hatezer lakosú városkának saját repülőtere van, ahol három olyan gép is látható, amelyen ott díszeleg a jól ismert négy betű: Lego. Ezek a vállalat saját repülőgépei, amelyekre bizony szükség is van, hiszen csak a központ található itt. Dániában, több Lego-üzem külföldön működik. Ezek a gyárak együttesen több mint egymillió Lego-elemet állítanak elő — óránként. De mikor és hogyan lett a Lego ilyen nagy és híres? A szegény ácsműhelytöl a játékok játékáig A történet több mint ötven éve kezdődött Billundban. 1932-ben a helyi ács, Ole Kirk Christiansen már alig-alig kapott munkát, mert az embereknek a gazdasági bajok miatt mind kevesebb pénzük volt új házat építtetni vagy a régi tetőt megjavíttatni. A négygyerekes ácsnak ki kellett valamit találnia, hogy mégis megéljen. Elkezdett hát fajátékokat gyártani: pénzért ugyan ezeket sem tudta eladni, de az emberek cserébe ennivalót adtak értük - így aztán a család valahogy átvészelte a nehéz időket. 1947- ben pedig, amikor már mind több országban kezdtek műanyagból gyártani használati tárgyakat, ők is elhatározták: a fajátékok mellett megpróbálkoznak műanyag autókkal, házikókkal, babákkal. És közben folyton azon törték a fejüket, hogyan lehetne valami igazán új, izgalmas játékot csinálni. És egyszer csak rájöttek, hogy az ötlet már évezredek óta megvan! Hiszen a gyerekek mindig is szerettek kő- és fadarabokkal, kockákkal építkezni. Most már csak azt kellett megoldani, hogy a kockák ne essenek szét, összekapcsolhatók legyenek. 1949-ben már a gyerekek kezébe is került a mai Lego őse, „automatikus összerakójáték“ néven. Olyan sikere lett, hogy csakhamar sorra megszülettek a hosszabb-rövidebb, tömzsi és karcsú hasábok, alaplapok, kerekek, emberalakok és a többiek - rajtuk a jellegzetes kis lyukakkal és csapocskákkal az összeerősítés- hez. Kikísérletezték a jól formálható, ám mégis nagyon erős alapanyagot, s hozzá az élénk, kedves Lego-színeket. S hogy honnan ered a Lego elnevezés? A „keresztapa“ maga Ole Kirk Christiansen, akinek ez volt a jelmondata: „A gyerekeknek csak a legjobb az elég jó!" Dánul pedig a „jól játszani“ így szól: „leg godt“. Ebből lett tehát az összerakható játék neve. Hogy a névben benne rejlik a jó játék, az persze még kevés. Nézzünk be a gyárba: hogyan csinálják? Billundban kétszáz-egynéhány gépbe csővezetéken ömlik a piros-sárga-zöid-kék-szürke -fekete „műanyag kavics“, az alapanyag. Először felmelegítik (körülbelül 230 C-fokra), s azután már folyékony állapotban fecskendezik nagy nyomással a formákba. Néhány másodperc alatt nagy mennyiségű Lego-elem készül, legyen az akár egyszerű kocka, kerítés vagy éppen kerék. Az alapanyag kiváló minősége és a szigorúan ellenőrzött gyártási folyamat adja az elemek különleges tulajdonságait, a finom tapintású kockák szilárdak, ütés- és kopásállóak, és igen pontos méretűek. A Lego szakemberei tisztában vannak azzal is, hogy a gyerekek tudják a legjobban, mivel lehet igazán jól játszani. Ezért - bár a Lego- gyárakban felnőttek dolgoznak - az új készletek végső kialakításába, „vizsgáztatásába“ bevonják a gyerekeket is. Legoland Ez a neve annak a kis birodalomnak, ahol aztán a saját szememmel láthattam: Legóból valóban mindent fel lehet építeni! Egy tágas parkban jellegzetes dán, illetve külföldi épületek, városrészek állnak, mind-mind pontos, hű másai az eredetinek - persze „gyermekméretben“. Sok-sok türelem, fantázia, találékonyság és persze rengeteg idő kell ahhoz, amíg több millió elemből felépül a meseváros egy újabb részlete. (Rövidített szöveg - a szerk.) Bán László Gondolkodom, tehát... FECSKE CSABA Mint ráncos anyóka Mint ráncos anyóka, ül az alkonyat: a fölfeslett égre felhőt varrogat. Óriás köténye csillaggal teli. Elgurult gyúszüjét sehol sem leli. A porlasztó A motor működéséhez megfelelően előkészített üzemanyagra van szükség. A benzin vagy a gázolaj ugyanis abban az állapotában, amelyben az üzemanyagtartályban található, nem alkalmas a motor meghajtására. Erről egyszerű kísérlettel is meggyőződhetünk. Ha egy tálkába benzint öntünk és meggyújtjuk, lassú lánggal fog égni. Azonban ha az égő benzint fújni kezdjük, egyre erősebb lobogást láthatunk. A motorban ezredmásod- percnyi idő alatt kell lejátszódnia az égési folyamatnak. Ehhez a gyúlékony anyagot - esetünkben a benzint - oxigénnel kell dúsítanunk, így az égés robbanásszerű gyorsasággal játszódik le. Mivel a levegő negyedrésze oxigénből áll, elegendő a dúsítás (ellentétben a rakétákkal, ahol az óriási hajtómű, valamint a holt- teher csökkentése miatt tiszta oxigént használnak). Ezt a porlasztó teszi lehetővé. MEGFEJTÉS A november 7-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 20, 2, négyzetre emeljük az egyes számokat; sírás, Strauss, sóhajtás, szerződés, sáros, sajnos, szabás (az egyik megoldási lehetőség). Nyertesek: Csémi Szabolcs, Nagymegyer (Őalovo); Bajusz Karolina, Lelesz (Leles); Sántha Andrea, Ekecs (Okoc); Fazekas Andrea, Stú- rovo; Balogh Árpád, Kolá- rovo. A porlasztással, fizikai szempontból, valójában a folyadék felszínét növeljük meg, így gyorsabban tud egyesülni az égést tápláló oxigénnel. A porlasztó tulajdonképpen egy vastagabb és egy, benne elhelyezett, vékonyabb csőből áll. Amikor a motor szivási ütemében a vastagabb csőben a lefelé mozgó dugattyú hatására a levegő hirtelen áramlani kezd, a szívóhatás magával ragadja a vékonyabb csőben levő benzincseppeket, amelyek közben finom folyadék- cseppekké alakulnak (porlasztás). Egyébként ugyanezen az elven működnek a kompresz- szoros szórópisztolyok is, a festékcseppeket nagynyomású levegő ragadja magával. A két csőből álló porlasztót az első működőképes (kompresszió nélküli) robbanómotor megalkotója, a Párizsban dolgozó Jean Lenoir találta fel 1863-ban. Kezdettől fogva nagy gondot okozott, hogy a porlasztás mértéke (a keverék dúsítási aránya) az üzemanyagtartály folyadékszintjétől függött: amikor tele volt a tartály, akkor dúsabbra sikeredett a keverék, ahogyan ürült, egyre szegényebb lett. Ennek következtében a legelső autók füstöltek, pufogtak, rángattak, VÍZ LENT, VÍZ FENT A felső sorokba írjátok be a megfejtéseket, majd a különálló alsó sorba a megfelelő számú betűket. Ha jól dolgoztatok, két, vízzel kapcsolatos szót kaptok eredményül. Készítette: N. L. Puha 2 6 7 Mocsár 2 6 4 tz Funda mentum 1 2 1 4 Meghatározott mennyiség 1 3 1 7 HIÁNYZÓ BETŰK Egészítsd ki az egérrágta papíron szereplő versrészletet! Szabadság, szerelem! E kettő kell ..Szerelmemért fölél életet, badságért fölé > me met. Petőfi Sé néha kenguruként ugráltak. Tehát meg kellett oldani az egyenletes üzemanyagadagolás kérdését. Ezen a problémán bizony sokan elgondolkoztak, és éveknek kellett eltelniük, mire sikerült megtalálni a megoldást. Akárcsak az autót, a modern porlasztót is két tudós mondhatja magáénak: a német Wilhelm Maybach és a magyar Bánki Do- nát. A megoldás roppant egyszerű volt: a benzint nem szabad közvetlenül a tartályból a porlasztócsó fúvókájába vezetni, előbb állandósítani kell a folyadékszintet egy kis tartályban - a porlasztó úszókamrájában. A benzinszint szabályozása is ugyanilyen egyszerű: a kis kamrácskába egy úszódobot helyeztek el, ennek hegyes tűje (tengelye) pontosan illeszkedik az üzemanyagadagoló csövecske furatába. így amikor az üzemanyagszint csökken, az úszódob lesüllyed, a tű kinyitja az adagoló csövecskét. Ezzel a benzin-levegő keverék aránya teljesen független a benzintartály üzemanyagszintjétől. A legmodernebb gépkocsikban már nemcsak az üzemanyagporlasztást alkalmazzák - a kipufogógázok hőjét benzinpárologtatásra is használják. A konstruktőrök ugyanis rájöttek arra, hogy a finoman porlasztóit benzingőz elégetése is gazdaságtalan, a forráspontnál magasabb hőmérsékletre hevített benzin, finom gázzá alakulva, sokkal tökéletesebb égésre képes. Ilyenformán jelentősen csökken az üzemanyagfogyasztás, hiszen a gépkocsi sokkal szegényebb üzemanyagkeverékkel működik. Érdemes még megemlíteni, hogy a porlasztó finom fúvókéi eltömődnének, a motor károsodna, ha a levegő közvetlenül kerülne a porlasztótorokba. Ezért az autókban légszűrőt használnak. Ez finom szűrőpapírból készült henger, amely a levegő porrészecskéit felfogja, s ezzel megakadályozza az autó érzékeny alkatrészeinek károsodását. OZOGÁNY ERNŐ 1986. XI V
