Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-21 / 47. szám
oldogan szorította magához kollégámat, régen látott barátját, földijét. Aztán teljesen váratlanul - lenyűgöző lelkesedéssel - eredményeket kezdett sorolni neki, számokkal is illusztrálva, hogy szövetkezetük jóval túlteljesítette az idei termelési tervet például a gabonafélékből, először sikerült a zöldségből, a napraforgóból és a silótakarmányból, országos elsők lettek a korai burgonya termesztésében, feljövőben az állattenyésztés, amit jeleznek többek között a szeptember végéig elért eredmények, tervteljesitések. Természetesen pénzben kifejtve is több millió korona nyereséget jelentő sikerekről van szó, külön-külön az egyes területeken és egészében véve. Szívesen hallgattam mindezt azért is, mert a Bodrogköz és az Ung-vidék szövetkezeteiről nem sok jó hír érkezett az utóbbi egy-másfél évtizedben, de engem mégis inkább az fogott meg, ahogy a teljesítmények sorolása hangzott. Vagyis az előadásmód. Régen láttam embert eny- nyire örülni - gazdasági eredményeknek. Kezdett érdekelni a személye. Minthogy vendégei voltak éppen, a magyarországi balmazújvárosi Vörös Csillag TSZ képviselői - találkozunk másnap. Mielőtt azonban elbúcsúztunk volna, még bemutatkoztunk egymásnak: Döry Dénes - mondta. 1983. október 1-jétől elnöke a 3250 hektáron, 660 taggal gazdálkodó vajáni (Vojany) Jövő Efsz-nek, melyhez hozzátartozik Deregnyő (Drahöov), Bés (Besa) és Iske (Izkovce) is. Nagyráskán (Veiké Raékovce) született, 1942-ben; itt és Va- jánban járt alapiskolába, majd Lelesz (Leles) következett, a mezőgazdasági szakközépiskola. Ezután a nagyráskai szövetkezetben dolgozik Dőry Dénes, növénytermesztési csoportvezetőként, később, mint főgépesítő. 1974-től 1983- ig a Nagyráskai Helyi Nemzeti Bizottság elnöke.- Hogyan lett szövetkezeti elnök?- Úgy, hogy a járási pártbizottság felfigyelt azokra az eredményekre, amelyeket a hnb élén értem el.- Említene néhányat?- Nagyráska egy sáros kis falu volt. Új iskolát, óvodát, tanítólakást építettünk, futballpályát öltözővel, utakat aszfaltoztunk, megcsináltuk a vízlevezető árkokat, az összesét kockakővel raktuk ki. Hetvenhatban egy nagy kultúrházat adtunk át a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójának tiszteletére. Szabadidőt nem ismerve dolgoztak az emberek a kultúrházon. A falu kulturális életében is ekkor kezdődött íródni a legszebb szakasz, női éneklőcsoport, tánccsoport, .. .amikor már eredményeink vannak (Gyökeres György felvétele) színjátszó együttes alakult. De épült más is. Tudtuk, amit Nagyráskán felépítünk, azt nem viszi el senki. Be akartam bizonyítani, hogy kisebb faluban is lehet eredményeket elérni. És amikor már mindent elértünk, lehetett volna újságot olvasni, akkor kértek fel a járás egyik leggyengébb szövetkezetének a vezetésére, ahol a ráfizetés nyolcvanháromban, össz-szövetkezeti méretben, mintegy tízmillió korona körül volt.- Tehát bizonyítani akart Nagyráskán. Mi hajtotta még ezen kívül?- A szülőfalumról volt szó. Ott élt apám a haláláig. Géplakatos volt a szövetkezetben, a szövetkezeti és a falusi pártszervezet elnöke. Anyám is a szövetkezetben dolgozott, ő ma sem tud egy percig sem nyugodtan ülni, a munkasze- retetet neki köszönhetem. Egy hektár húsz ár földünk volt összesen. Apám sparhel- tet, répavágót meg efféléket készített, emellett ezen a földdarabon gazdálkodtunk, két tehénkével, ösztökélt továbbá, hogy a fiatalok is érezzék jól magukat a faluban, ne menjenek el. A kultúrház- ban nincs hét, hogy ne lenne valamilyen műsor, az ifjúsági házat videoberende- zéssel is felszereltük. Nagyon aktív fiatalságunk van, elsők lettek a járási versenyben, amiért pénzjutalmat kaptak a SZISZ Központi Bizottságától. Hetente háromszor van filmvetítés.- Hány lakosa van Nagyráskának?- Háromszáznyolcvanöt. Kis falu - nagy eredményekkel. A legszebb éveimet töltöttem hnb-elnökként. A faluban szintén megvolt az akarat, ilyet nagyítóval is nehéz találni. Ezt nem azért mondom, mert ma is Nagyráskán lakom családommal. Zsolt fiam másodikos a nagykaposi (Veiké Kapuéany) magyar gimnáziumban, ott tanult Csaba is, aki a szövetkezetben dolgozik. Jó focista.- Ezekután az érdekelne, hogyan sikerült a szövetkezetei a felemelkedés útjára vezetni? Ilyen rövid idő alatt.- Megpróbáltam tettekre buzdítani a kollektívát. Igaz, hogy nem ismertem a szabad szombat és a szabad vasárnap fogalmát. És nem nyolc órát dolgoztunk naponta, hanem gyakran tizennégyet. Kecskés Ferenc mérnök, a növénytermesztés vezetője, Popély Tibor mérnök, az állattenyésztés vezetője és Ladányi László fögépesítö szintén mindent megtettek, hogy feljebb kerüljünk a járás rosszabbik feléről és felzárkózzunk a legjobbak közé. Nyolcvannégyben új üzemi pártszervezetet alakítottunk, Soós Gyula vezetésével, azóta sokat javult a pártmunka, növekedett a párttagok aktivitása. De első helyen a hétköznapok hőseit szeretném kiemelni, akik a traktorok nyergében úgyszintén nem nyolc órát dolgoztak, még éjfél után is szántottak - Szathmáry György, Ondó Gyula, Csen- gery Gyula, Titka Alfréd, Vargócsik János és mások.- Gondolom, azért nem ment ez ilyen könnyen, egyik napról a másikra.- Érdekes, hogy most mennek rám a vádlevelek, amikor már eredményeink vannak. Nem mindenki tapsol nekem, az biztos, de úgy tapasztalom, a tagság kilencven százaléka elégedett a vezetéssel. Még jobban a fizetéssel. Talán azok nem örülnek, akik a zavarosban próbáltak halászni vagy az elkövetett hibák miatt kénytelenek voltak megválni a szövetkezettől. Technikáról, technológiáról úgyszólván nem lehetett beszélni. Berta László is tíz-tizenkét órát dolgozott, mint a sertéstenyésztés vezetője, ügyelve közben a közös vagyon megőrzésére. Nyolcvannégyben a sertések napi súly- gyarapodása mindössze húsz dkg volt, most ötvenhárom-ötvenöt. Építettünk, rekonstruáltuk az épületeket, istállókat.- Honnan tudta, hogy melyek a legelső, legfontosabb teendői, mint újdonsült szövetkezeti elnöknek?- Amíg hnb-elnök voltam, a szövetkezet pártalapszervezetének titkáraként is tevékenykedtem. Ismertem a problémákat.- Tud nyugodtan aludni?- Nem. Illetve úgy mondanám, négy óránál többet nem. Nyugtalanítanak a gondok, feladatok. Mert nem vagyunk versenytársai olyan szövetkezeteknek, amelyek modern istállókkal, kiépített gép- kocsiparkkal rendelkeznek, öntözőberendezésünk sincs elegendő. Egyébként ez a „hobbim“, ezt akarom kiépíteni. Nem beruházási jellegű talajjavító akciókhoz kezdünk hozzá, és további más tervek, például a dinnyeprogram megvalósításához.- Szabadidő?- Azelőtt több volt, több jutott a sportra, kultúrára, a családra. Elnöke voltam a nagyráskai sportszervezetnek, irányítottam a Csemadok-szervezet munkáját. A Csemadok járási plénumának ma is tagja vagyok, ami pedig a sportot illeti, érdekel most is, ösztökélem a fiatalokat versenyekre; három sportszervezetet támogat szövetkezetünk. Szeretem a tévét, olvasom lapjainkat. A könyvek közül inkább a pikánsakat kedvelem, Maupas- sant-t például.- Jól érzi magát, mint szövetkezeti elnök?- Minden kisebb sikernek is örülök. A jogtalan vádaskodás viszont dühít. Amikor valaki a más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem. A közvetlen emberi kapcsolatok az eredmények forrásai. Egy kézfogás a mindennapok hőseivel - sokat tesz. Nézetem szerint a mezőgazdaságot ugyan valóban befolyásolja az időjárás, de a főszerep az emberé. Nyolcvanhárom óta nem hagytunk ki egyetlen vezetőtestületi gyűlést sem. Szemtől szembe tisztázzuk a problémákat Az összes vezető dolgozót arra kérem, legyenek ott közvetlenül a munkavégzésnél.- Kívánsága?- A szövetkezettel kapcsolatban - felzárkózni a legjobbak közé. A magánéletben? Rendes emberek legyenek a fiaimból, állják meg helyüket az élet útjain. BODNÁR GYULA \ A takarmánytermelés mesterei A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztési osztályának értékelése szerint a mezőgazdasági vállalatok többségében a növénytermelés és az állattenyésztés között sikerült megteremteni a kívánt összhangot. A termelési programban megfelelő teret kap a takarmányalap szükséges arányban való feltöltése. Megszűnt a máról holnapra való gazdálkodás, a téli és tavaszi időszakban is van mit etetni az állatokkal. Ezért termelékenységük is egyenletes. A jó példák egész sorát emlegették: egységes földműves-szövetkezeteket .és állami gazdaságokat egyaránt. Ezek közül választottunk ki egy Kis-Duna menti szövetkezetét. Erről már évek óta jót hallottunk. A zárszámadó közgyűléseken kiegyenlített gazdálkodás eredményeit tárta a vezetőség a tagság elé. A tiszta haszon mindig kedvezően alakult, mert nagy gondot fordítottak a bel- üzemi egyensúly megteremtésére. Nem vártak az állami támogatásra, vagy pedig arra, hogy más mezőgazdasági vállalat termelje meg állatállományuk számára a takarmányt. Amikor a gazdasági udvarhoz érkeztünk, nyomban felkeltette figyelmünket a szépen zöldellő lucerna. Kodai István mérnök, a Jahodnái Efsz főagronómusa mindjárt magyarázni kezdte, hogy a lucernatermesztésben milyen módon értek el bő termést. Több év tapasztalata alapján a kaszálás után műtrágyát szórlak a tarlóra és megöntözték, hogy a növények idejében felvehessék a tápanyagot. Ennek hatására gyorsan megindult a sarjadás. Idén, a szárazság ellenére is négyszer kaszálhatták a lucernát. A kidolgozott terv szerint és az időjárás figyelembe vételével úgy dolgoznak, hogy minden takarmányféle hektárhozama a lehető legnagyobb legyen. Idén például aratás után már két-három nap múlva a tarlóra szórták a magot és betárcsázták. A talajt hengerrel jól összetömö- rítették, hogy minél kisebb legyen az elpárolgás. A műveletek elvégeztével 50 milliméternyi vizet juttattak rá. Az ilyen előkészítés után a keverék sűrűn kelt és gyorsan fejlődött. Még kétszer öntözték, ami megmutatkozott a bő termésben is. Átlagosan húsz tonnát takarítottak be hektáronként, de egyes parcellákon többet is. A silókukorica-termelésben elsők a járásban. Hektáronként 50 tonna kiváló minőségű zöldanyagot takarítottak be. A takarmánymérleg tehát nagyon kedvezően alakult ebben a szövetkezetben. Nincsenek abraktakarmány-ellá- tási gondjaik sem. A kalászosok hozama szép volt. Búzából átlagosan hat tonnát, tavaszi árpából pedig több mint öt tonnát takarítottak be hektáronként. Olyan búzafajtájuk is volt, amelynek a hektárhozama megközelítette a hét tonnát. Az agronómus becslése szerint a szemes kukorica átlagos hektárhozama hat tonna körül alakul. Tehát jól föltölthetik a szemestakarmány-alapot is. Nem véletlen a kiegyenlített termelés a szövetkezetben. A vezetőség minden tagja felelősséget vállal minden ágazat fejlesztéséért. Gyurcsek Tamás mérnök, a szövetkezet zootechnikusa szinte minden nap kint volt a határban és ellenőrizte, milyen minőségű takarmányt takarítanak be a növénytermesztési csoportok. Figyelte a tárolási módszereket is. Az ősz vége felé joggal állapíthatta meg, hogy az állattenyésztésben nagyon kedvezőek a feltételek a termelésre, mert elegendő és jó minőségű takarmányt tároltak. A silókukorica gyorsan és jó minőségben került a korszerű, betonozott tárolóba. Tehát a szükséges erjedés kezdődhetett meg. Úgy véli, hogy továbbra is megtartja tápanyagtartalmát és nem kerül sor nagy tárolási veszteségekre. A takarmánytermelés összetételétől függően többféle silótakarmányt is készítettek. A tarlókeverékeket kukoricaszárral keverték. A másik silótakarmányféle a kukoricaszár, répaszelet és répafej keveréke. Egy szál kukoricaszárat sem hagynak a határban. Ami nem szükséges silókészítéshez, abból szárítmányt készítenek. Az állatállomány számára tízféle takarmányt raktároztak el. Ebből az időszakoknak és az állatok súlycsoportjának megfelelően állíthatják össze a napi fejadagot. Ilyen etetés természetesen kedvezően hat az állatok termelékenységének fokozására. Az 1985-ös évben a tehenek átlagos tejhozama 3945 liter volt. Idén is jók a kilátások. Naponta tehenenként 12 liter tejet fejnek. A zootechnikus számításai szerint az év végéig mintegy 40 ezer liter tejjel túlteljesíthetik eladási tervüket. A hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 56 dekagramm. A kocákat jól gondozzák és megfelelő összetételű takarmánnyal etetik. Évente átlagosan húsz malacot választanak el darabonként. Idén is megközelítőleg ennyit várnak. Ez a termelési részleg is jó pénzt hoz a szövetkezeti kasszába. A tagok vásárlási igényének kielégítése után még 600 malacot adnak el a felvásárló szerveknek. Ez is nagyon jó eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy más mezőgazdasági vállalatoknak nincs elég süldő állományuk a hizlaldák feltöltésére. Hosszan beszélgetünk a takarmánytermelés lehetőségeiről és távlatairól. Csóka István, a szövetkezet tapasztalt elnöke elmondja, hogy valamikor náluk is akadtak problémák a takarmánygazdálkodásban. Az 1983-as évben előbb elfogyott a silótakarmányuk, mint ahogy tervezték és emiatt elég sok volt a gondjuk és bajuk. Kilincselniük kellett más mezőgazdasági vállalatoknál, hogy kisegítsék őket. A vezetőség, értékelve a helyzetet úgy döntött, hogy ki kell dolgozni egy részletes takarmánytermelési-programot, amely számol az időjárás kedvezőtlen hatásaival is. Nem sajnálták a beruházásokat a föld termőképességének fokozására, öntözőberendezések vásárlására és üzemeltetésére. Nagyon találóan jegyezte meg az elnök, hogy a pénzt nem lehet megetetni. Főleg az idén kamatozott a befektetés, mert a hosszan tartó aszály ellenére öntözéssel, nagy mennyiségű tömegtakarmányt termeltek. Annyit, hogy más vállalatoknak is eladhatnak belőle. Az elnök számítgatásai szerint egymillió koronát kapnak az eladott tömegtakarmányért. Ez is szép bevétel. A takarmánytermelés mesterei tehát az idei szárazság ellenére is jó eredményeket értek el. Nem fő a fejük amiatt, hogy mit etessenek az állatokkal a téli és tavaszi időszakban. A vezetőség közös felelőssége meghozta az eredményeket. Az elnök, az agronómus, a zootechnikus minden erejével arra törekszik, hogy még jobban kialakuljon a kiegyenlített gazdálkodás előfeltétele. Ennek érdekében dolgozzák ki a terveket és ennek érdekében vitatják meg naponta a megoldásra váró időszerű problémákat. Megteszik a szükséges intézkedéseket, ha úgy látják, hogy valamelyik szakaszon átmeneti lemaradás vagy lazítás észlelhető. Megtörténik a szigorú felelősségre vonás is, mert ebben a szövetkezetben nem nézik el egymás hibáit. BÁLLÁ JÓZSEF