Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-21 / 47. szám
• A kilencvenes évek elején új, a Danubia termőképességét és a Vi- ginta ökostabilitását egyesítő pers- pektiv búzafajtával szeretnénk gazdagítani a fajtaválasztékot - mondja Bohumír Kábrt Klement Gottwald állami díjas nemesítő H LHftTiQ BHUU Beszélgetés dr. Bohumír Kábrt Klement Gottwald állami díjas búzanemesítővei Szlovákia gabonatermesztésében az utóbbi évtizedekben az átmeneti nehézségek ellenére is jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez mindenekelőtt a tökéletesebb szakmai és anyagi-műszaki felkészültségnek, valamint annak köszönhető, hogy nemesitöink - főleg a szovjet búzafajták felhasználásával és átgondolt keresztezésével - olyan kiváló tulajdonságú fajtákat nemesítettek ki és bocsátottak a termelői gyakorlat rendelkezésére, amelyek nem csupán a kísérleti állomásokon, de a mindennapi gyakorlatban is jelesre vizsgáztak. A minap dr. Bohumír Kábrt elvtárssal, a tudományok kandidátusával, a Bucanyi Növénynemesítő Kutatóintézet maholnap hatvanéves, Klement Gottwald állami díjas búzanemesítőjével arról beszélgettünk, hogyan álltak helyt legújabb búzafajtáink az idei aszályban és remélhetnek-e további fajták formájában újabb segítséget termelőink az egyre igényesebb feladatok sikeres tellesítéséhez.- A gabonatermesztés idei eredményeit értékelve agro- nómusaink sokat panaszkodnak a kedvezőtlen időjárásra. Hogyan értékeli az évet a nemesítő?- Tény, hogy a gabonatermesztési eredmények alakulása szempontjából nem úgy sikerült ez az év, mint szerettük volna. A jó ideje nem tapasztalt csapadékhiány főleg itt, a Nyugat-szlovákiai kerületben okozott komoly gondot és terméskiesést, miközben a Kelét-szlovákiai kerület néhány mezőgazdasági vállalata csúcshozamokat könyvelhetett el. Nálunk a szokatlanul meleg április és május is közvetlenül hatott a hozamok alakulására, ismételten aláhúzva a „hideg május, teli zsák“ régi mondás igazát. Persze, ez az év még mindig nem volt olyan rossz, mint az 1979-es, amikor kerületünkben 3,75 tonnára csökkent az átlaghozam. Hogy a gondok ellenére idén is sikerült elérnünk a 4,5 tonnás hektáronkénti átlaghozamot, az mindenekelőtt a színvonalasabb agrotechnikának, az elterjedt öntözógazdálkodásnak és nem utolsósorban a nagyobb teljesítményre képes búzafajtáknak köszönhető.- Az adott feltételek közepette hogyan vizsgáztak a bucanyi nemesítésú és a további új hazai búzafajták?- Mint ismeretes, a Szlovákiában ma termesztett búzafajták alapjában két fő fajtatípust alkotnak. Vannak búzafajtáink, amelyek ideális feltételek között maximális termést adnak, viszont kedvezőtlen feltételek között csak átlagos vagy még ennél is szerényebb hozamot remélhetünk tőlük. Ilyen a Danubia, az Ágra és a buöanyl nemesí- tésű írisz. Ezekre ott célszerű alapozni, ahol öt év átlagában 5,5-6 tonnás hektárhozamot tudnak elérni búzából. A másik csoportot az ökostabil fajták alkotják. Ezeket a már említett jobb fajták kedvező években rendszerint túlszárnyalják, de van egy igen jó tulajdonságuk: a gabonafélék számára kevésbé kedvező feltételekre nem reagálnak lényeges hozamcsökkenéssel. Az idei év igazolta annak helyességét, hogy a buőanyi nemesítésú Vigintát eleve ebbe a csoportba soroltuk be. Ezt a fajtát mindig úgy emlegettük, hogy akár öt év átlagában is képes elfogadható szinten állandósítani a terméshozamot. Ezt az állítást a Viginta az idei nyáron teljes mértékben igazolta, ökostabilitását a Mironovszkaja 808-as szovjet búzafajtától örökölte. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a Szlávia és a Vala is, de ezek termőképesség dolgában nem vehetik fel a versenyt a Vigintával. Ezek az ökostabil fajták lépnek a termelés hatékonyságának növekedésével mindinkább háttérbe szoruló Mironovszkaja helyébe, amelyet termelőink többnyire a talaj kései vagy nem kielégítő előkészítésével, vagy a kései vetéssel vétett hibák kijavítására használtak. Most főleg a Viginta tölti be ezt a szerepet, ami sajnos rontja az eredményeket és a fajtáról alkotott összképet. Ha valahol gyengébben szerepel ez a fajta és panaszkodik az agronómus, a Viginta szerényebb hozamát valószínűleg az említettekkel lehet magyarázni. Pedig tipikusan kései vetésre nagyon jól kihasználható a tavaly is aránylag nagy területen termesztett Roxana. Persze, nem tartozik a bótermö fajták közé, de segítségünkre lehet, ha „kicsúszunk“ a vetés agrotechnikai határidejéből.- Véleménye szerint a termelők tökéletesen kihasználják a rendelkezésre álló fajták adott genetikai termőképességét?- Sokakkal ellentétben én azt vallom, hogy a gyakorlat majdnem tökéletesen kihasználja a búzafajták termőképességét. Én az összehasonlításkor ugyanis nem a nálunk honos kisparcellás termelésben elért eredményekből indulok ki, mert ha ilyen feltételek közepette 7 tonnás átlagot tudok felmutatni, az a nagyüzemi viszonyokra átszámítva csak mintegy 5 tonnának felel meg. A különbség egyebek között abból ered, hogy a parcellák szélső 2-3 sora mindig gazdagabban terem, mint a belső sorok. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a jobb eredmények eléréséhez még sokat kell tennünk a mainál kedvezőbb feltételek megteremtéséért. Igen, tennünk, nemesítöknek és termelőknek egyaránt. Mindenekelőtt a tápanyagellátást kell tudományos alapokra helyeznünk, mert a mai színvonal egyszerűen nem biztosít érvényesülési lehetőséget az újabb igazán bötermő fajtáknak. Ennek egyebek között a nemesítésben is az lett a következménye, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a búza átlaghozamát nem tudtuk az előző időszakban elért színvonal fölé emelni. Az uralkodó hőmérséklet és a csapadékviszonyok mintegy 75 százalékban befolyásolják az adott év termésviszonyait. A hóviszonyokat nem tudjuk befolyásolni, viszQnt a hiányzó csapadékot módunkban áll pótolni. Persze nem mindegy, hogy mikor és mennyi vizet juttatunk a növényzetre. Aki ésszerűen akar élni az öntözógazdálkodás adta lehetőségekkel, annak azt is tudnia kell, hogy a búza kelésekor sok vizet, novemberben szárazságot, télen megint sok csapadékot, azután február végétől hozzávetőlegesen április derekáig ismét száraz időjárást, és végül április közepétől kalászolásig újból sok nedvességet igényel. A száraz időszakok azért fontosak, mert ilyenkor nő a talaj és a levegő nedvességtartalma közötti különbség és fokozódik a növényzet vízelpárologtatása, így a növények a transzpirációs vízzel együtt sok tápanyagot vesznek fel és gyorsabban fejlődnek.- A gabonatermesztés idei eredményei alaposan mégváltoztatták a termesztett búzafajták sikerességi sorrendjét. Ebből kiindulva sok helyütt lényegesen növelték ősszel a Viginta vetésterületét. Nem fogja ez megbosszulni magát?- Agronómusainknak egy-két év termelési eredménye alapján nem kellene elhamarkodott következtetéseket levonniuk. Hogy az idén a Viginta bizonyult a legjobbnak, az a fajta ökostabilitásán kívül annak is tulajdonítható, hogy a nála nagyobb termöképességű fajták részére nem voltak adottak a kedvező feltételek. Mivel soha nem tudhatjuk előre, hogy milyen időjárásra számíthatunk, a területnek mintegy felén ökostabil búzafajtákat célszerű vetni, a többit pedig tartsuk fenn a kimondottan bőtermő fajtáknak, amelyek kedvező feltételek esetén rekordtermést adhatnak. A Nyugat-szlovákiai kerület feltételei között törvényszerű, hogy ha el akarják érni üzemeink a 6 tonnás átlaghozamot, akkor a fajtaösszetételben a bótermö Danubia, írisz, Ágra stb. fajtáknak kell vezető szerephez jutniuk.- Az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint a gabonatermesztés szempontjából szegényebb éveket mindig kiugró vagy legalábbis az átlagosnál jobb évek követik. Elképzelhető, hogy ezúttal is Így tesz?- Bízunk benne, mert van mit törlesztenünk kerületi és országos méretben is. Reményeinket növeli, hogy az utóbbi 35 évben még nem volt rá példa, hogy két rossz év • A bótermö írisz (eredetileg BU 18-as fajtajelölt) ki nemesítéséhez a Siete Cerros és a Kaukáz búzafajtákat használták fel a bucanyi intézetben követte volna egymást. Ami ennél reálisabb alap: a csapadékszegény években kijuttatott tápanyagoknak csak egy részét képesek kihasználni a növények, a többi következő években hasznosul. Ez a tény, feltéve, hogy télen és a jövő év áprilisában-májusában kellő mennyiségű csapadékot kapunk, komoly segítségünkre lehet a lényegesen jobb eredmények elérésében. És természetesen az öntözési lehetőségek hatékonyabb kihasználásában is bízunk.- Ezen az. őszön főleg a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban sok szó esett arról, hogy a gabonatermesztésben kamatoztatni kellene a külföldön jól bevált múvelóutas termelési eljárást. Érdemes kísérletezni ezzel a sokak által ellenzett módszerrel?- Szerintem érdemes, mert a külföldi eredmények és a saját tapasztalataink is mellette szólnak. Mint már említettem, évekkel ezelőtt kiszámítottuk, hogy a parcellák szélső 2-3 sora lényegesen többet terem, mint a belső sorok. Ennélfogva a müvelőutas módszer meghonosítása nagyüzemi feltételek közepette 3-4 százalékkal is növelhetné a hozamot, és közben hatékonyabbá tehetné a gyomirtó és növényvédő permetezéseket. Persze a művelőút alatt nem az erőgép szélességének megfelelő, bevetetlen sávokat, hanem csupán keréknyomnak kihagyott sorokat kell érteni.- Három évvel ezelőtt a nagy termőképességű őszi búzafajták kinemesitéséért Klement Gottwald Állami Díjat kapott a szlovákiai nemesítök csoportja. A kitüntetettek között a Sládkoviöovói Nemesítő Állomáson tevékenykedő Szarnák István mérnök és a Sósszigeti (Solary) Nemesítő Állomáson működő dr. Bartalos Menyhért társaságában ön is ott volt. Reménykedhetünk-e, hogy a közeli jövőben újabb Ígéretes fajtákkal gyarapítják a hazai fajtaválasztékot?- A hazai gabonatermesztésben vezető szerepet betöltő Nyugat-szlovákiai kerület termelési eredményeivel Hollandia és Nagy-Britannia után a világranglista harmadik helyezettje lehetne. Ilyen színvonalon már nem lehet kapkodni a nemesítésben és felelőtlenül ígérgetni. A legközelebbi új fajta valószínűleg Sládkovicovóról kerül majd ki, ahol komoly reményeket fűznek az SK-5560-as fajtajelölthöz. Alapjában véve bőtermő búzáról van szó, de a nemesítés jelenlegi fokán még nem veheti fel a versenyt a legjobb termőképességgel jeleskedő hazai fajtákkal. A nálunk megfigyelés alatt tartott BU-25-ös a már ismert íriszhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de „A“ sütőipari minőségű termést ad. Kedvező években már túlszárnyalta a Viginta hozamát, viszont átlagos évjáratokban úgy viselkedik, mint a Danubia vagy az írisz, és csak átlagos vagy annál gyengébb hozamot kínál. Bízunk benne, hogy az ötéves tervidőszak végén ezt az új fajtát is felkínálhatjuk a gyakorlatnak. A kilencvenes évek elején pedig egy különösen jó fajtával szeretnénk jelentkezni. Azon munkálkodunk, hogy ez már egyesítse magában a Danubia kiemelkedő termőképességét és a Viginta ökostabilitását. Ha ezt sikerül elérnünk, egy időre megoldódnának termelésfejlesztési gondjaink.- Megfelelő hazai fajták hiányában hosszú éveken át sok drága vetőmagot kellett külföldről behoznunk. Most, hogy van néhány versenyképes, saját nemesítésú búzafajtánk, nem lehetne ebből tőkét kovácsolni?- Valószínűleg lehetne, hiszen nemcsak a szocialista, de a tőkés országokban is komolyan érdeklődnek a legjobb búzafajták iránt. A Vigintát Magyarországon még 1983-ban hivatalosan körzetesí- tették, és Bulgária bejelentette, hogy szívesen vállalkozna ennek a fajtának az elszaporítására, hiszen öt év átlagában náluk is a legjobb eredményt nyújtotta. A Szovjetunió Krasznodari Kutató- intézetében is a Viginta végzett első helyen, ami felkeltette a ne- mesítők érdeklődését. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban szintén ellenőrző kísérleteket folytatnak a legjobb búzafajtáinkkal és elismerően nyilatkoznak az eredményekről. Mindez azt jelzi, hogy van esélyünk a külföldi piacokon, csak élni kellene a kínálkozó lehetőséggel. De ez már a Slovosivo feladata, nem a nemesiteké. KÁDEK GÁBOR • Az ökostabilitásáról ismert Viginta (BU 20-as) a nemesítéséhez felhasznált fajták között (Archívumi felvételek) ÚJS 1986.
