Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-14 / 46. szám
r * JÁN NAVRÁTIL Anyunak fehér a keze és anyu leszedi az égboltról és olyan ügyes, hogy csillagokat megszórja porcukorral, is tud vele csinálni. Tésztát - Vehetek belőlük? gyúr, fogja a metszóformát és - Hát persze, sorra gyújtja meg a csillagokat. A csillagocskákat nagyon A pléhtepsi feneke a sötét szeretem. Fénylenek és vanília égbolt. illatát árasztják. Akárcsak anyu- Én rakom fel ókel, egyedül keze. Amikor eloltogatom őket, én! Ne görbítsétek meg a sár- édesen ropognak a fogam kaikat! alatt. S már nincsenek is! A megsült csillagocskákat Csak a vanília illata marad. A szökőkút az utolsó vízimanó lánya. Nem akart egyedül élni a halastóban, így hát beköltözött egy parányi tavacskába a város közepébe. Itt lövöldözi magasba a kövér vízcsep- peket.- Találjátok ki, mit csináltam belőlük!?- Tulipánt.- És most?- Tűzijátékot.- Hát most?- Szőlőfürtöt. i TÁPLÁLKOZÁS 1. A rántás feltalálása előtt a mártásokat, főzelékeket, kenyérrel vagy darabolt mandulával sűrítették. Vajon mikor találták fel az ételek sűrítéséhez a rántást és a habarást? 2. A fejes salátát már a mítoszok keletkezésének korában ismerhették. Legalábbis erre vall, hogy a görög regék Pjnaónja a róla szóló mítoszban salátává változik. A parajt viszont még nem ismerték a régi görögök. Állítólag kik hozták be az első spenótot kontinensünkre? 3. És kiK, hozták be az első borsot Európába? 4. Késsei és villával vagy csak villával eszik a vagdalthúst? 5. Sóárusok már a csiszolt kökorszaküan voltak. Honnan szerezték be az árujukat? ()QS e a/ >fpjjede>f igj -pfaiai tfsupfroujog piedieBuai v 'S 7yzzog ipuzseq uiau ajiuam ze pe fw p /epeg jopups tó*N C >teP -egsaizsaja>i v Z ueqpezpzs //AX V 'l séilaiBapt)- Ezt megeszem - nevet a szökőkút. - Ham - bekaptam! Aztán csokrot formál a víz- sugarakból s a járókelőknek kínálja. Ha érte nyúlunk, lefröcsköl bennünket.- Hi-hi-hi! Este piros fény világítja meg a szökőkutat s a vízcseppek cseresznyévé változnak.- Tessék, kóstoljátok meg! Nem kell. Már ismerünk. BERECK JÓZSEF fordításai POSTALÁDÁNKBÓL A negyedikes tanulók még keveset tudnak Afrikáról, és olyan szép országáról is, amilyen Algéria. Ezekről még nem tanultunk, magam is kevés ismertetést olvastam róluk. Nem sokan vannak abban a helyzetben, hogy egy másik földrészen nyaralhatnak. Nekem szerencsém volt. v Érsekújvárból (Nővé Zámky) indultam hazánk fővárosába, Prágába. Gyorsvonaton mentem a szüleimmel. Prágában megszálltunk, majd másnap már egyedül szálltam a repülőgépre — Afrika felé. Mindez igen izgalmas volt. Indulás előtt névjegyet akasztottak a nyakamba, egyik oldalán a hazai címem volt, a másikon az afrikai, ahová utaztam. A szüleim átadtak egy szép néninek, aki nagyon ügyelt rám, mivel ilyen korú utas nem sok volt. Jó helyre ültetett, így gyönyörködhettem a lenti tájban. Szerencsére, két nyelven meg tudtam értetni magamat az utazás során. Algériában jó lett volna egy kis francia vagy arab nyelvtudás. De ott már várt a tolmácsom, a repülőtéren, azaz a nagybácsim, édesanyám testvére, aki gépészmérnökként dolgozik Algériában már három éve. A családja is vele van. Náluk nyaraltam és volt alkalmam egy-két városban is megfordulni. Az Atlasz-hegység és a Földközi-tenger között fekvő városban, Annabában laktunk, közei a tengerhez. így sokat fürödhettem is. Kirándultunk a Szaharába, autóval. Itt sikerült meglovagolnom egy púpostevét.-(Igaz, hogy ez húsz dinárjába került a bácsimnak). A vakáció leteltével, nagy- nénémmel és a kislányával repültünk egyenesen Prágába, onnan pedig haza. Egész életre szóló szép élményekkel és emlékekkel gazdagodtam. Sokat gondolok Afrikára, de a legjobb mégis itthon. Azért arra is gondoltam, hogy jó lenne még egyszer ellátogatni oda. Máris megkezdtem egy harmadik nyelv tanulását - francia nyelv- tanfolyamra járok. Hudák Viktor, negyedik osztályos tanuló 2 7 6 5 5 2 6 3 6 9 3 8 6 1 7 8 1 6 3 9 4 4 9 L± 7 1 HIÁNYZÓ SZÁM A helyes számjegy beírásával minden vízszintes és függőleges sor azonos lesz. Nos, milyen számjegy hiányzik középről? FÉLKÉSZ SOR Természetesen neked kell őt befejezni. Milyen jelet kell tartalmaznia az utolsó négyszögnek? Az október 31-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Fekete István; könyvtár, kardigán. Nyertesek: Nagy Anna, Kassa (KoSice); Linka Tibor, Somorja (Samorín); Csikós Gábor, Tardoskedd (Tvrdoáovce); ifj. Kukolík Péter, Rimaszombat (Rimavská Sobota); Erdős Emőke, Kéty (Kvetná). ▼ ▼ ▲ ▲A A A A AA * k A MOTOR Az autómotort belsőégésű motornak szokták nevezni, utalva arra a tényre, hogy az üzemanyag közvetlenül a munkatérben ég el, ellentétben a gőzgéppel, ahol az égő szén csupán gőzt fejleszt, és az hajtja meg a dugattyút. Az autó megalkotásának folyamatában a leglényegesebb elemet épp a motor jelentette. A motoron kívül a többi alkatrész már rendelkezésre állt. Tévedés volna azt hinni, hogy a motor kikísérletezése csupán a múlt században kezdődött. A szakembereken kívül azt is kevesen tudják, hogy a gőzgépnek még híre-hamva sem volt, amikor már megpróbáltak belsőégésű motort készíteni. Christian Huygens, holland fizikus (a fény hullámelméletének megalkotója), és Denis Papin, francia tudós (akiről a Papin-fazekat, a „kuktát“ nevezték el) 1673-ban alkotja meg a kétütemű robbanómotor ősét. Egy hengerben puskaport helyeztek el, amelyet izzó fémrúddal gyújtottak meg. A robbanás ereje a henger végébe lökte a dugattyút, miközben az oldalfal furatain- a szelepeken - keresztül eltávozott a levegő és az égéstermék. Ennek következtében a belső nyomás úgy lecsökkent, hogy a légnyomás hatására a dugattyú visszatért eredeti helyzetébe. Mint sejthető, a puskapor nem volt a legmegfelelőbb „üzemanyag“, ezért ez a robbanómotor folyamatos üzemelésre nem volt képes, az viszont tény, hogy szerkezeti felépítését tekintve a kétütemű motor ősének tekinthető. Az első, folyamatos üzemelésre képes motor megalkotása Jean Lenoir, belga származású párizsi kutató nevéhez fűződik. Nagy sikert is aratott vele, azonban az általa szerkesztett gázmotor nagyon alacsony hatásfokkal működött, mivel nem alkalmazta a kompressziót. A mai modern autómotort végül is August Nikolaus Otto német kutató alkotta meg: ö találta fel a kompressziót, a négyütemű üzemmódot, sőt négyhengeres motort is elsőként szerkesztett a világon. Az Otto-motor négy ütemben működik. Szíváskor kinyit a szívószelep, miközben a dugattyú lefelé mozog, s a porlasztóból benzin-levegő keverék áramlik a hengerbe. Amikor a dugattyú eléri a legalsó helyzetét, a szívó szelep bezár, így a második ütemben, a zárt hengertérben létrejön a sűrítés (kompresszió). Mielőtt a dugattyú elérné legfelső helyzetét, a gyertya szikrát ad, meggyújtja az összesűrített keveréket. A következő (munkaütemben a hirtelen kitáguló égéstermékek a dugattyút lefelé lökik. Amikor a dugattyú túljut legalsó helyzetén, ismét emelkedni kezd. Az utolsó ütemben a kipufogó-szelep kinyit, kitolva maga előtt az elhasznált égéstermékeket. Tehát a négyütemű motor esetében csupán a harmadik ütem, a munkaütem a hasznos. Ezért a zökkenőmentes működés végett a legelőnyösebb: négy hengert összekapcsolni. Ez úgy történik, hogy egy ütemmel eltérjenek egymástól, tehát egy hengernek mindig munkaüteme van. A dugattyúk a forgattyústengelyhez hajtókar segítségével csatlakoznak. A szelepek nyitását és zárását a forgattyústengelyhez fogaskerékkel csatlakozó vezérmű: tengely biztosítja. Ezt olykor bütyköstengelynek is nevezzük, utalva arra, hogy a bütykök emelik, a szelepemelő segítségével, a szelepeket. A szelepeket a szeleprugók térítik vissza nyugalmi helyzetükbe. Ezt a motort Otto 1876- ban szabadalmaztatta. Az eltelt több mint 100 év alatt néhány vezérlési mód (például a szelepek elhelyezése) egyes motortípusokon változott, a működési elv azonban a mai napig ugyanaz. Érdemes még néhány szót szólni a nyersolajüzemelésú dízelmotorról is, tekintve, hogy az utóbbi időben egyre több személyautó fut ezzel a nagyon gazdaságos meghajtó- művel. 1897-ben szerkesztette meg Rudolf Diesel. A befecskendezett üzemanyag- a nagy nyomás hatására keletkező hőtől - maga gyullad meg. Ez a motor szintén négyütemű. A leírtakból egyértelműen kiderül két dolog: a dízelmotornak masszívabbnak fcell lennie az Otto-motornál, hiszen nagy nyomást kell a hengerben létrehozni, másrészt lehetőleg ne hibásodjon meg, hiszen nincs saját gyújtása. Ez utóbbi tulajdonságának köszönhetően egyre népszerűbb napjainkban, míg az előbbi miatt sokáig nem lehetett személyautóban alkalmazni, hiszen a motor tömege meglehetősen nagy volt. A legutóbbi másfél-két évtized folyamán több olyan nagy szilárdságú ötvözetet sikerült előállítani, amelyekből akár egyliteres hengerűrtartalmú motorok is készíthetők, és ezek kisautókba is beszerelhetők. Az utolsó találmány dr. Felix Wankel német kutató nevéhez fűződik, aki századunk ötvenes éveiben fejlesztette ki a forgódugattyús Wankel-mo- tort. Bár a hetvenes évek elején a legtöbb világcég hozott forgalomba Wankel-motoros autókat, napjainkban épphogy csak hírmondójuk akad, mivel a tökéletesített Otto- és dízelmotorokkal nem tudja felvenni a versenyt. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy újabban komoly kísérletek folynak a gózautó tökéletesített változatával. Hogy milyen sikerrel, az a jövő titka. OZOGÁNY ERNŐ 9 1986
