Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-14 / 46. szám
Ahhoz, hogy a szövetkezet fejlődjön, a helyi települések lakosságmegtartó erejének is erősödnie kell igazgatóságnak a jelenleg tapasztalható fokozott segítókészségét még egy ideig tovább élvezhetjük, akkor üzemünkben a gazdasági konszolidációs folyamat rövidesen befejeződik, azaz kijutunk a „kátyúból“ - folytatta. A szövetkezet intenzifikációs programjában sok apró és sok nagy feladat szerepel. Az elnök kiragadott közülük néhá- A növénytermesztésről részben már szólt. Ott milyen további feladatokat kell megoldaniuk?- Gabonaféléket 820 hektáron termesztünk, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. Tavalyelőtt 4,32 tonnás termésátlaggal elsők voltunk a járásban. Az idén szintén teljesítettük a tervünket, de ezúttal csak 3,5 tonnás hektárhozamot értünk el. Az intenzifikációs programunk szerint négy-öt éven belül állandósítanunk kellene a 4 tonnás átlagot. Szakszerű vetésforgóval, gondos talajműveléssel s nem utolsósorban a termőréteg rendszeres trágyázásával ez a feladat megvalósítható. Itt jegyzem meg, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban három mezei trágyatelepet építünk. Az elnök elmondta azt is, hogy a melléküzemágban is várható némi változás. A kőfejtést ezután is folytatják, az építkezési csoport a jövőben csak helyben dolgozik majd, hiszen ott is sok a munkája, a mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatrészek gyártását pedig növelni szeretnék. \ ÚJ szú 1986. XI. 14. „A hetedik ötéves tervidőszakban a Rozsnyói (Rozfta- va) járásban öt ráfizetéssel gazdálkodó, azaz lemaradozó mezőgazdasági vállalatuk volt, mégpedig a Hosszúszói (Dlhá Vés), a Pelsöci (Pleái- vec), a RoStári és a Slavo- áovcei Efsz, valamint a Jel- áavai Állami Gazdaság. Közülük az utóbbi időben a roá- tári és a slavoáovcei szövetkezet tagjai megemberelték magukat, s úgy tűnik, kijutnak a kátyúból, viszont a többi három még ott vesztegel...“ - olvasható számos más ténymegállapítás, illetve javulást célzó intézkedés mellett abban a jelentésben, amelyről ez év októberében az SZLKP Rozsnyói Járási Bizottságánál} Elnöksége tárgyalt. Az említett „gyengélkedők“ közül a hosszúszói Aranykalász Efsz-be látogattunk a minap. } Nem Kánaán Mezőgazdasági szempontból aligha lehetne Kánaánnak nevezni ezt a vidéket- állapíthatja meg róla azonnal az ember, miután a Sajó völgyéből Pelsőcön át eléri a Szilicei-fennsíknak azt a pontját, ahol az országút Borzova (Silická Brezová) és Hosszúszá irányában kettéágazik. Erdővel borított hegyhátak, szikladarabokkal díszített kopár legelők, dimbes- dombos, keskeny szántóterületek váltják itt egymást. Változatos, tarka a felszín, s köztudott, hogy természeti alkotásokban a föld mélye, a karszthegység belseje is gazdag ezen a vidéken. Ilyenkor, ősszel maga a feltört termőtalaj is színekben változatos. Ahol a mészkőréteget csak vékonyan takarja, ott halványabb, máshol szinte téglavörös. Lent, a Sajó mentén, könnyebb és ter- möbb a föld, mint a fennsíkon.- Van ennek más jellemzője, más tulajdonsága is - hallottuk a domicai barlangbejárathoz közeli Rózsád dűlőben Lőrincz Lajos tráktorostól. - Ha kevés a csapadék, ez a vidék igen szomjazik, s olyankor az itteni föld kőkemény. Mint például az idén is. Jelenleg ennek adomb- oldalnak csak az egyik felét szántjuk. Nemsokára abba is belekezdtünk - mutatott a cseppkőbarlang magyarországi bejáratának irányába -, de azzal eddig nem bírt sem az eke, sem a traktor. Apropó, szárazság. Volt a közelmúltban olyan esztendő is, amikor a híresnevezetes helyi, föld alatti folyosót elárasztotta a víz. Most viszont a barlang fölötti hatalmas réten - amelyet a mélyben található csodás természeti alkotásra való tekintettel nem szabad művelni- szinte kiszáradt a fű. A turisták, valamint az erdei és mezei vadak paradicsomának - Borzovának, Kecsónek (Keőovo), Hosszúszónak és Ardónak (Ardovo) - kezdetben önálló földműves-szövetkezetei 1972-ben társultak, majd egy évvel később két további Sajó-völgyi szövetkezet a csoltói (Őolto- vo) és a lekenyei (Bohuőovo) is csatlakozott hozzájuk. így jött létre a mai, 3100 hektáros hosszúszói Aranykalász Efsz. Mezőgazdasági földterületét tekintve nem mondható nagynak, ám a közbeeső erdők igencsak terjedelmessé tágítják. A helyiek állítása szerint: az országúton haladva 85 kilométert kell megtenni annak, aki egyetlen körút során minden gazdasági udvarba be akar nézni. S még egy helyi érdekesség a sok közül: a szövetkezet határának legmagasabban fekvő pontja 620 méterrel van feljebb a tengerszinttől, a legalacsonyabb pedig 260 méterrel. Gazdaságosabban és többet kell termelni Ferdinánd Zoltán közgazdasági mérnök idestova három esztendeje elnöke ennek a nagy és évek óta komoly gondokkal küzdő szövetkezetnek. Nincs egyszerű dolga annak a többi dolgozónak sem, akik az elnökhöz hasonlóan azon fáradoznak, hogy szövetkezetük minél előbb - és lehetőleg véglegesen - megerősödjön, illetve a nehéz feltételek ellenére is gazdaságosabban termeljen, mint eddig.- Rengeteg a teendőnk - vázolta röviden a jelenlegi helyzetet az elnök. - Egyesek megkérdőjelezik annak a döntésnek a helyességét, melynek alapján Borzova ide csatlakozott, s nem a hozzá közeli Szilicéhez. Ugyanakkor azt sem tartják a legsikeresebb megoldásnak, hogy Csoltó és Lekenye is ebbe a közösségbe tartozik. Nos, én azt mondom, nem az a lényeges, hogy ki mit hozott a nagy „közösbe", hanem az, ki ijiit tesz érte. Ha egyszer a helyzet így alakult, akkor most ebben az összetételben kell mindnyájunk megelégedésére rendezni közös dolgainkat. Merem állítani, hogy képesek vagyunk rá, van hozzá erőnk, s ha az illetékes felsőbb szerveknek, így például a járási pártbizottságnak, a járási nemzeti bizottságnak és a járási mezőgazdasági nyat. Az állattenyésztéssel kezdte, ami azzal magyarázható, hogy a szövetkezet évi 32 millió korona értékű mezőgazdasági termelésében ez az ágazat 65 százalékos arányt képvisel.- Az állattenyésztésben a tejtermeléssel volt és van a legtöbb baj. Nyolcszázharminc tehenet tartunk, ám az egy tehénre eső fejési átlagunk igen alacsony. Tavaly 2680 liter volt, s az idén is csak 2800 körüli lesz. Előfordult ettől gyengébb átlag is, de a 3000 literes határt még egyszer sem sikerült átlépnünk. Azért nem, mert rendszerint baj volt a takarmánnyal. Hol kevés termett belőle, hol pedig a minősége volt kifogásolható. Ezen most úgy próbálunk javítani, hogy fokozatosan növeljük az évelő tömegtakarmányok vetésterületét. Jelenleg a szántóterületnek már a 20 százalékán termesztünk évelő takarmányféléket, később ezt az arányt 22 százalékra növeljük. Az idei eredményeink a nagy szárazság ellenére biztatóak. Olyan nagy takarmánykészletünk még soha sem volt, mint most. Ugyanakkor szeretnénk tökéletesíteni a szarvasmarha-tenyésztés szakosítását. Borzován például a jövőben csak üszőneveléssel fogunk foglalkozni, hiszen ott csak 116 hektár szántó- területünk van, s így az ottani tehenek takarmányának jelentős részét a 17 kilométerre lévő Lekenyéról hordjuk, és ugyanúgy az almozáshoz szükséges szalmát is. Említést érdemel, mert ez is növeli a termelési költségeket, hogy Bor- zováról az istállótrágyát a Sajó menti gazdaságokba fuvarozgatjuk, ugyanis ott jóval több a szántóföldünk, viszont a trágya kevés. Ezenkívül új létesítmények építése is szerepel a tervünkben. A hosz- szúszói 560 férőhelyes tehéntelepen kicsi az elletőistálló, s minden bizonnyal azért olyan gyakori a borjúfertőzés. Szükségünk lenne a Lekenyén évekkel ezelőtt kiürített 90 férőhelyest felújítani és egy új épületszárnnyal megtoldani. Az átszervezés, illetve az eddiginél gazdaságosabb módszerek bevezetése juh- és sertéstenyésztésünket is érinti. Az utóbbi időben évente 150 tonna sertéshúst adtunk el. A jövőben ennek a kétszeresét szeretnénk. Természetesen, ez csak akkor válik lehetségessé, ha egy-egy anyakocától évente nem 14-16 malacot választunk el, hanem 18-20 darabot, s ha ugyanakkor a napi súlygyarapodás is nagyobb lesz, mint a jelenlegi 0,48-0,50 kg... Repka Irén, Lőrinc Anna, Péntek Ilona és a többi állat- gondozó azt vallja, ha lesz elegendő és jó minőségű takarmány, akkor a tej is több lesz Biztató jelek Mi tagadás, a hosszúszói Aranykalász Efsz-ben valóban sok még a tennivaló, hiszen azonfelül, amit Ferdinand Zoltán felsorolt, a helyiek szeretnék szebbé, korszerűbbé varázsolni a gazdasági udvarokat. Hogy rövidítsék a helyi távolságokat, Hosszúszó és Csoltó között utat akarnak építeni. Minderre a közeljövőben kerül sor, ám az már most is biztos, hogy az üzem gazdasági mérlege biztatóan A csoltói Szögrágy dűlőben idejében elvetették a búzát. Felvételünkön Repka László, Jánosdeák Géza és a traktoros, Molnár János látható alakul, s több mint valószínű, hogy az idei évet kiegyenlített számlával zárják. Évek hosszú során nem jutott óv végi osztalékra pénzük, most viszont néhány koronát megtakarítottak. A szövetkezet gazdasági helyzete tehát javul, még azt kellene elérni, hogy a helyi fiatalok közül jóval többen jelentkezzenek mezőgazdasági közép- és főiskolákra, mint eddig. Jelenleg például a hat községből senki sem készül agrármérnöknek, állatorvosnak, sem mezőgazdasági gépészmérnöknek, holott ennek a kies vidéknek a jövőben is nagy szüksége lesz szakképzett vezetőkre, ügyes dolgozókra. GAZDAG JÓZSEF Az idei őszön nem volt könnyű a szántók dolga, amit azt a Rózsás dűlőben Kubik Károly (balról) és Lőrinc Lajos is megerősítette (A szerző felvételei) Ferdinánd Zoltán mérnök, a szövetkezet elnöke ME GOLDÓDNAK AZ ARANYKALÁSZ FEJLŐDÉSI GONDJAI?
