Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-07 / 45. szám

JSZÚ 21 36.XI.7. Növényváltás, vetésforgó Régi tapasztalat, hogy ugyanazt a növényt egy helyen termesztve, a termés mennyisége és minősége egy idő múlva csökken. A talaj kifáradásának nemcsak a tápanyag mennyiségének egyoldalú csök­kenése az oka, hanem bizonyos mérgező gyökérválladékok és káros bomlástermékek felhalmozódása, a kórokozók, kártevők és a káros mikroorganizmusok elszaporodása is. Noha éppen a talajuntság elkerülése érdekében terjedt el a vetés­forgó, sajnos az utóbbi évtizedekben erről még számos kiskertben is megfeledkeztek, bízva abban, hogy a növényvédő szerek és a talaj­fertőtlenítő készítmények használata minden gondot megold. Az élet nem ezt igazolta. A kórokozók és kártevők nagyarányú elterjedésé­nek egyik oka, hogy még a kiskertben is sokan helytelenül és indokolatlanul eltúlzott monokultúrás termesztést valósítottak meg. A nálunk termesztett zöldségfajok legtöbbjénél ez a módszer káros­nak bizonyult. Erre utalnak azok a tapasztalatok, hogy egyes kertekben a fokozódó vegyszerhasználat ellenére sem sikerül mér­sékelni bizonyos, nagy kárt okozó kórokozók és kártevők pusztítását. A vetésforgóban termesztett zöldségfajok terméshozama lényege­sen nagyobb, és általában javult a termés minősége, tárolhatósága is. Külföldön eredményesen alkalmazzák például a hármas növény­váltási rendszert. A területet három részre osztják. Az első évben az első parcellába a sok tápanyagot fogyasztó növények, a másodikba a közepes tápanyagigényűek, a harmadikba pedig az igénytelenek kerülnek. A következő évben ezek a csoportok eggyel előbbre jutnak. A tápanyagigényes, úgynevezett talajzsaroló fajokhoz tartoznak a káposztafélék, az uborka, a tök, a burgonya, a metélőhagyma és a zeller. A paradicsom is talajzsaroló növény, de hosszabb ideig tűri a monokultúrát. Jó előveteménye a dinnye, az uborka, a bab, a korai káposztafélék, a lucerna és a lóhere. A tápanyagigényes növények meghálálják, ha előzőleg ősszel bőséges mennyiségű érett komposztot vagy érett szerves trágyát kapnak. Kevesebb tápanyaggal is beérik a hagyma-, a gyökérzöldség-, a dinnyefélék, a saláta, a spenót, a retek, a karalábé és a paprika. Ezek tápanyagigényét az ősszel talajba dolgozott, jó minőségű és érett komposzt, érett szerves trágya általában fedezi. Legfeljebb még tavasszal ajánlatos kevés érett trágyát, és az erős növekedés idején fejtrágyát is adni. A tápanyagok szempontjából az igénytelen kultúrákhoz tartoznak a babfélék, a borsó, a fűszer- és a gyógynövények. Ezeket a tapasztalatok szerint elegendő csak érett komposzttal ellátni. A bab és a borsó előnye, hogy nitrogénkötő növényként jelentős mennyi­ségű nitrogént juttat vissza a talajba. Növénymaradványaik jó kom- posztalapanyagok. Mindezt jó már most, az őszi ásás-szántás idején szem előtt tartani. SZ. F. Köhögés ellen - hagymalé Sokan állítják, hogy az otykor Igencsak makacs köhögés csillapítá­séra és gyógyításéra - főleg gyerekek esetében - kitűnő természetes gyógyszer a feketeretek leve. Én éveken át a vöröshagyma levével nyertem Jó tapasztalatokat. Egy nagyobb fej vöröshagymát kockára vágok és beleszórom egy pohár folyékony mézbe. A méz kb. 2 óra alatt kiszorítja a hagymából a levet (a hagyma leszáll a pohár fenekére), a méz teteje hfgabbé válik. A mézből naponta hatszor adok egy-egy kiskanállal a gyerekeknek, s megfázás esetén magam is fogyasztom. Tudom, a hagymából cukrozással Is kinyerhetjük a gyó­gyító levet, de a méz sokkal elviselhetőbbé teszi a különleges házi gyógyszer Izét. B. J. Az Agrokomplex ’86 országos mezőgazdasági kiállításon a Szlovákiai Kertbarát0* Szövetségének bemutató részlege nem csupán a rendel- kezésre álló földte.L'.'?’ ésszerűbb kihasználására vonatkozóan adott hasznos tanácsokat a látogaío«"?*' °® számos újszerű ötlettel szolgált azoknak is, akik szívügyüknek tartják ÖZ f1®*- és munkakör­nyezet szebbé tételét. Az utóbbi célt szolgálhatja a hétvég.' h®zak vagy egyéb kerti építmények falán elhelyezhető, különleges virág­tartó is. A barkácsolni szerető kertbarátoknak a közelgő téli hónapok­ban bőven jut idejük, hogy tavaszra elkészítsék ezt az egyszerű, de mutatós virágtartót. KÁDEK GÁBOR felvétele KAR ELEGETNI A szántást-ásást megelőző őszi „nagytakarítás“ idején rendsze­rint sok kiskert füstbe burkolózik, kertészkedőink nagy hányada ugyanis egyszerűen elégeti a hul­lott falombot. Sokan azzal érvel­nek, minek bajlódjanak a kom- posztkészítéssel, az égetés után visszamaradó hamuban úgyis megtalálhatók a legfontosabb táp­anyagok. Érvelésük nem helytál­ló, hiszen mint tudjuk, lombhullás előtt a tápanyagok zöme vissza­áramlik az ágakba és áfák törzsébe s a lehulló levelek már csak na­gyon kevés hasznos tápanyagot tartalmaznak. A hullott falomb leg­nagyobb értéke a humuszképző szerves anyag s az égetéssel ép­pen ezt pazaroljuk el. Elégetni csupán a levélbeteg­ségek által súlyosan megtámadott fák lehullott lombját szükséges. Az egészséges falombot ésszerűb­ben kell hasznosítani. Például fel­tölthetjük vele a kiürített és kitaka­rított melegágyat, hogy ne fagyjon át a talaj. A falombra később istál­lótrágyát terítünk, ez fűti majd a melegágyat. Ha nincs elég istál­lótrágyánk, összekeverhetjük fa­lombbal. A langyoságyak fűtésére ez az anyag is tökéletesen meg­felel. Sokan ott követnek el hibát, hogy az összegyűjtött faleveleket A gépkocsitulajdonosok gyak­ran vásárolnak desztillált vizet, te­hát a mellékelt ábrán bemutatott madáretetőt könnyen elkészíthe­tik. A megüresedett műanyag fla­kon oldalán három - a csavarme­netes kupak nagyságának megfe­lelő átmérőjű - lyukat kell vágni. Ez körömvágó ollóval könnyen meg­oldható. Ezt követően átlyukaszt­juk a flakon nyakát, drótot fűzünk bele, majd a drótot összecsavar­juk és a végére spárgát kötünk. Végül visszacsavarjuk a kupakot, az oldalnyílásokon át napraforgó- magot töltünk az etetőbe, majd az egészet felfüggesztjük valamelyik gyümölcsfára, a ruhaszárító kötél­re, vagy egyszerűen az ablak kö­zelébe helyezzük, hogy megfi­gyelhessük kedvenc madaraink lakmározását. Az etető a cinegék részére ké­szül, de előfordulhat, hogy még az ő részükre is szűknek bizonyul a bebújónyílás. Ebben az esetben egyszerűen halomba rakják, s azt hiszik, ezzel vége a komposztké- szítésnek. Igaz, ilyenkor már nem nagyon akad egyéb komposztá­landó anyag, viszont az önmagá­ban érlelt falombot is be kell takar­ni vékony földréteggel. Tavasszal a halmot átlapátoljuk - a takaró földréteggel együtt -, s a keverést addig ismételjük, amíg a falomb teljesen el nem bomlik. Nem árt tudni, hogy a kizárólag gyümölcs­fákról nyert levelekből készülő komposzt nem túl értékes. A spe­ciális kertészeti földkeverékek elő­állításához bükkfa, hársfa, juharfa, körisfa vagy égerfa lombjából ké­szítenek minőségi komposztot (lombtelevényt). Ebből következik, hogy a kertben gyűjtött, érlelésre szánt falombhoz a jobb minőség érdekében ezeknek a fáknak a lombjából is ajánlatos keverni kisebb-nagyobb mennyiséget. Vi­szont őrizkedjünk a vadgesztenye, a nyárfa és a fűzfa lombjának kom posztolásától, mert ez rontaná a televény minőségét. A gyümölcsfák lombjából ké­szült komposztnak több hátránya van. Közülük a legnagyobb, hogy az érése 3-5 évig tart, többször át kell lapátolni, és közben termé­szetesen helyet foglal el. Az 1-2 évig érlelt lombtelevény „fiatar, gyengén savanyú kémhatású. a nyílásokat (az ábrán szaggatott vonallal jelölt minta szerint) ajánla­tos fönt hozzávetőlegesen 5 mm- rel kibővíteni. Ha nincs naprafor­gónk és helyette zsemlemorzsával (darált kétszersülttel) tudjuk csak etetni a madarakat, akkor a nyílá­sokat ne a flakon közepén, hanem valamivel lejjebb készítsük. I. L. A lombtelevény minden eset­ben kevés hasznosítható tápanya­got tartalmaz, tehát dúsítani kell valamilyen műtrágyával. Erre a célra a Cererit a legmegfelelőbb. A lombtelevény általában 20 szá­zalék humuszt tartalmaz, de főleg a „fiatal" televények humusztar­talma nem a legjobb minőségű. Ha minőségi humuszt szeretnénk nyerni, akkor a falombot egyéb szerves anyagokkal és földdel ke­verve kell komposztálni, és műtrá­gyát is kell adni hozzá. Legjobb, ha a kertészkedő már nyár végén, illetve az őszi terménybetakarítás idején összegyűjti a minőségi komposzt elkészítéséhez nélkü­lözhetetlen anyagokat, mert csak­is változatos összetételű kom­poszttal tehetünk szert tartós hu­muszra. A már elmondottakból követke­zik, hogy a hullott falomb egyszerű beásása is helytelen. Hogy az alá­forgatott falombból humusz kép­ződhessen, ahhoz az egyéb összetevőket magának a talajnak kell szolgáltatnia. Ha ezekből a szükséges anyagokból a talaj­ban csak kevés található, akkor az aláforgatott falombból nagyon rossz minőségű humusz képződik. Tehát érdemes inkább összegyűj­teni és egyéb szerves anyagokkal keverve, földdel rétegezve kom- posztba rakni a hullott falombot. (z) SAVANYÍTÁS KICSIBEN Házilag hordó helyett négyliteres uborkásüve­gekben is savanyíthatunk káposztát. Ot kiló reszelt káposztát összekeverünk 70 gramm sóval, két köze­pes nagyságú, apróra vá­gott vöröshagymával és egy leveseskanálnyi kö­ménymaggal, majd az egé­szet beletömjük az üvegek­be és leszorítjuk az uborka eltevésekor használatos fa pálcikákkal. A kiszoruló le­vet leöntjük s a káposztát addig erjesztjük, amig meg nem szűnik a habképződés. Az így savanyított káposzta folyamatos fogyasztás ese­tén is friss marad. (z) Egyszerű madáretető Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Vihar Béla: Halálból felszál­ló csillag című verséből idé­zünk; az idézet első sora (zárt betűk: O, ö, 0, Z, H). 12. Műszaki alakulatban szolgáló katona. 13. Gépet kiszolgál. 14. Nyom. 15. Az idézet második sora. 17. Ciga­retta-márka. 18. E. G. U. 19. Határ rozószó. 20. Menet közepe! 21. A bölcsesség istene az egyiptomi mitológiában. 23. Olaszországi város. 25. Telített. 27. Táplálja. 28. Ittrium, nitrogén. 29. Megszólítás. 31. Locomotív ..., együttes. 32. Csillag - angolul. 33. Hajlat. 35. Kedveskedő megszólítás. 37. Fa­fajta. 39. Mondatszó. 40. Az indi­um jele - duplán. 41. Kefeseprú. 43. Uralkodik - régiesen. 45. Ma­gyar mérnök. 46. Azonos betűk. 47. Bácsi. 48. Mesében van! 49. Fiatal - angolul. 51. Oázis-város Szaúd-Arábiában. 53. Az ENSZ keretében működő nemzetközi egyezmény. 55. Irídium, neon. 56. O. E. R. 57. Kötőszó. 59. Sérülés. 60. Néma Tádé! 64. Rag. 65. Olaj - angolul. 67. Rossz pálinka. 68. Hegység Bulgáriában. FÜGGŐLEGES: 1. A füllel kap­csolatos. 2. Lágyabbá válik. 3. Ittrium, antimon. 4. Mag. 5. össze­vissza kér! 6. Maga előtt hajtott. 7. Tudatott valamit. 8. A művészetek egyik ága. 9. D. L. G. 10. Vállalati forma. 11. Ütőhangszert. 12. Szlo­vákiai folyó. 16. Finomságérték. 18. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: N, N, T, V, Á). 22. Hal. 24. Az luíZr* negyedik sora. 26. Osztályzat. 27. tiílí" *e*e' ^0- Tova. 32. Eszköz. 33. Franciaor­szági város. 34. G. N. I. I. 35. Város az Ukrán SZSZK-ban. 36. Irány. 38. Gallium. 42. V. R. G. 44. Vércsoport. 46. Francia színész. 48. Zsilettpenge-márka. 56. Arab kalifa. 58. Svédország, Japán és Lengyelország autójele. 61. A ke­rék közepe! 62. Protaktinium, va- nádium. 63. Á. I. L. 66. Lantén. Az október 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Az őszi fagy szelíd még és szemérmes, szérűskert alján lopva lépeget. Könyvjutalomban részesülnek: Vozák Irén, Vágsellye (Sara), Fehér Zoltán, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Vida Tibor, Preáov, 7£!.h Ingrid, Safárikovo, Szabó György, Léva (Levice). m 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom