Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

1 A ravasz mesemondó OLASZ MESE Adsolino úrnak saját mese­mondója volt, aki a hosszú téli estéken meséket mondott neki. Egy késő estén a mese­mondó nagyon álmos volt, szeretett volna lefeküdni, de Adsolino szinte kényszerítette, hogy mondjon neki mesét. A mesemondó végül is el­kezdte a történetet, amely egy pásztorról szólt, akinek száz dukátja volt. Ez a pásztorem­ber elment a vásárba, bárá­nyokat vásárolni. Jó vásárt csinált, mert min­den dukátért két kisbárányt kapott. Útközben hazafelé, nagy eső érte utói. A nagy esőtől a kis patak - amelyen máskor oly könnyűszerrel át tudott gázolni - most megárad­va kavargóit, a vizén átgázolni lehetetlen volt, híd pedig se közel, se távol. Szerencsére, a parton fel­tűnt egy halász, kis csónakjá­val. A csónak olyan kicsi volt, hogy a halászon kívül csak egy bárány fért el benne. Nem volt mit tenni, a pásztor megegye­zett vele, hogy egyenként átvi­szi a kisbárányokat a túlsó partra. El is kezdte a halász az átszállítást. Beraktak egy kis­bárányt a csónakba, amely aztán elindult. De mert a patak vize alaposan megáradt, még az is sokáig tartott, amíg egy­szer megfordult a csónakjával a halász. A túlsó parton kirakta a kisbárányt és jött vissza a másikért. A mesélő ekkor elhallgatott és azon nyomban elaludt. Ad­solino türelmetlenül bökte meg az oldalát:- És mi volt tovább?- Tovább...? - szólt álmo­san a mesemondó. - Még nem tudom. Most előbb megvárjuk, amíg a halász mind a kétszáz kisbárányt átszállítja a túlsó partra. Az pedig igen-igen so­káig fog tartani. így válaszolt, azzal ismét elaludt és nyugodtan húzta a lóbört... ANTALFY ISTVÁN fordítása A hüllők közt - bármennyire fur­csán hangzik is - nem az úgynevezett óriáskígyók növekednek a legnagyobbra, hanem a Délkelet- Ázsiában őshonos kockás pitonok. Találtak már 10,8 méter hosszú példányt is közöttük. Az előbb említett óriáskígyók mindössze négy-öt méte­resre fejlődnek, (gy a rekordlistán lényegesen előkelőbb helyet foglal­nak el a Dél-Amerikában honos, és nyolc métert elérő anakondák is. Itt nálunk a haragos siklók a leghosz- szabbak, akadnak két métert is meg­haladó példányok. Indonézia egyik szigetén élnek a „komodói sárká­nyok“, más nevükön a komodói Hüllők varánuszgyíkok. Testhosszuk elérheti a három métert, súlyuk a száz kilót! Mindössze néhány száz példány él belőlük. Mivel magyarázható, hogy ilyen „sárkánygyíkok“ még ma is léteznek? Komodó szigetén védett állapotban élhettek - senki nem zavarta bizton­ságukat, sem ember, sem ragadozó állat. A hőmérséklet is kedvező volt számukra ebben a trópusi környezet­ben. Megfelelő táplálékot is találtak és találnak. így az óriási növekedésnek, a fennmaradásnak nem volt aka­dálya. Dél-Amerikában őshonosak a he­gyesorrú krokodilok - találtak már 7,2 méter hosszú és négyszáz kilós példányt közöttük. A teknősök legnagyobbika a tenge­ri kérgesteknős. Előfordultak 215 cen­timéter hosszú és 450 kilós példá­nyok is, de bizonyos, hogy ennél nagyobbak is léteznek. Hol vannak ettől a mérettől az elefántteknősök! Hiszen testük „mindössze“ 150 cen­timéter hosszú, és súlyuk legfeljebb 200-250 kiló. A hüllők közt talán a legkisebb a Magyarországon, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Ausztriában előforduló magyar- vagy pannongyík. A kifejlett állatok testhossza 9- 11 centi, súlyuk 1,5-2,5 gramm. Szi­gorú védelem alatt állnak. PÉNZES BETHEN Pekingtöl Párizsig automobilon Luigi Berzini olasz újságírót 1907. március 18-án a Corriere della Sera napilap főszerkesztője azzal hívta fel, hogy nézze meg a francia Le Matin újság aznapi számát, érdekeset fog benne találni. A Le Matinéén a következő közlés jelent meg: ,,Ki volna hajlandó a jövő nyáron Pekingből Párizsig automobilon utazni?“ Hamarosan válasz érkezett. „Itala gépkocsimon az úton részt veszek, Borg­hese Scipiona herceg. „A merész vállalkozót nagy utazásairól már ismerték, járt Perzsiában, Turkesz- tánban, az Ob folyó vidékén, könyvei jelentek meg. Hosszadalmas előkészület után elindultak. Erős rugókat, megerősített alvázat, nagy üzemanyagtar­tályt építettek be a kocsiba. Kerekeket is akartak előre küldeni, de az osztrák vámhatóságok akadé­koskodása miatt ezt nem lehetett, az úton az egyik összetört kereket egy falusi orosz „telegakészító“ készítette remekbe. Egyetlen szerszáma a szeker- céje volt. Az Itala négyhengeres motorja száz kilóméterenként 30 liter benzint „evett“, de lehetett lámpapetróleummal is táplálni. A kerekeken - ma már ismeretlen - szegecselt pneumatikok feszültek, egy-egy gumi átlagosan 4000 kilométert futott, az úton 16 gumit használtak el, a múzeumi kocsin az utolsó Párizs-Milánó között használt gumi van. A versenyre francia, holland gépkocsik is bene­veztek. Az úton csodálkozva állapították meg, hogy a kínai lakosság egyáltalán nem csodálkozott, tökéletes közönnyel szemlélték a gépkocsikat, mintha már valóban az autókorszakban éltek volna. Fegyvert is vittek magukkal, de egyszer sem kellett elővenni, sokkal többet bajlódtak a szakadt gumikkal, meglazult poggyászlekötő kötelekkel. A sivatagi távíróállomáson egyetlen kínai távir­dász szolgált. Ő közvetítette London, Párizs felé a Távol-Keletről jövő táviratokat. Az utasok távirata Nyugat-Európába körülbelül tíz óra alatt ért el a sok közvetítőállomás miatt. Úti nehézség bőven volt. Az őserdőben csupán csapás vezetett, egyik útjelzőtől a másikig tudtak csak tájékozódni. Egyszer egy patakon átvezető híd leszakadt alattuk, az autó függőlegesen lógott a leszakadt pallók között. Csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg. Belgiumban gyorshajtásért megbüntették őket, Párizsban nem akarták elhinni, hogy Pekingből érkeztek. Párizsba érve — írta Borghese - „a kocsi lassan bekanyarodik, lágyan ugrik fel a gyalogjáróra, a Le Matin szerkesztőségének ajtaja elé.“ Dr. HORVÁTH ÁRPÁD Az Sl rendszer Képzeljétek el, ha egy na­pon a tejcsarnokban nem liter­ben, hanem akóban, iccében esetleg meszelyben kellene vásárolnotok a tejet. Bizony, alapos fejtörést okozna ez a változás, amiként az is, ha a méteráru osztályon hüvelyk­kel, könyökkel, róffel vagy arasszal kellene kifejeznetek a kívánt portéka hosszát. Ez azonban ma már nem fordul­hat elő, jóllehet nem is olyan régen még használatosak vol­tak ezek a mértékegységek., mechanikai alapegységek rendszerét. A párizsi egyezmény óta szinte valamennyi nemzet át­tért erre a rendszerre, noha főként a hagyományos mér­tékegységek (inch, hordó slb.) még több országban használa­tosak. Időközben azonban bő­vült az alapegységek száma, hiszen ismertté váltak többek között elektromos és mágne­ses jelenségek. 1960-ban a mérésügyi világszervezet ki­lencedik ülésén új nemzetközi mértékegység-rendszert foga­dott el, ennek hivatalos neve: Systéme International d'Unités (Sl). Az egységesítés további előrelépését segítendő, újabb egyszerűsítéseket vezettek be, aminek eredményeképpen le kellett mondanunk néhány megszokott mértékegységről. A nyolcvanas évek elejétől már az új Sl rendszer egységeit használják világszerte. Ez hét alapegységből, két kiegészítő egységből (a radiánból és a steradinból), valamint az ezekből levezetett, ún. szár­maztatott egységekből áll. Mint tudjuk, a gyakorlatban a mér­tékegységek többszöröseire és tört részeire is szükség van. Ezek kifejezésére ún. prefixu­mokat használunk. (Például: nanométer - jele: nm - = 10-9 m, azaz 1 százmilliár- dad méter.) Az alábbi táblázat­ban ezeket a prefixumokat, valamint a Sl rendszer egysé­geit (alapmennyiségeit) tüntet­jük fel. A következőkben pedig bemutatjuk majd az egyes alapegységeket és a belőlük származtatható legfontosabb mértékegységeket. BODÓK ZSIGMOND Az Sl rendszer alapmennyiségei Méter (hosszúság) : m Kilogramm(tömeg) : kg Secundum (idő) : s Amper (áramerősség) : A Kelvin (hőmérséklet) : K Mól (anyagmennyiség) : mól Candella (fényerősség): cd A múltban minden nemzet más-más mértékrendszert Prefixum Jele Számértéke használt, és minthogy ezek exa E 1 000 000 000 000 000 000 1018 különböztek is, főként pedig peta P 1 000 000 000 000 000 10'5 változó volt az értékük, az tera T 1 000 000 000 000 10'2 országok közötti kereskedelem giga G 1 000 000 000 109 fellendülésének idején nagyon mega M 1 000 000 106 sok bonyodalmat okoztak. Oly­kilo k ‘ 1 000 103 kor napokig tartó feladatot je­hektó h 100 102 lentett, például, egy hajó kü­deka da 10 101 lönféle rakományainak az illető deci d 0,1 10 1 nemzet mértékegységeire tör­centi c 0,01 10~2 ténő átszámítása. Éppen ezért milli m 0,001 10“3 1875-ben Párizsban tizennyolc mikro H 0,000 001 10-® ország aláírta a nemzetközi nano n 0,000 000 001 10-9 méteregyezményt, melynek piko P 0,000 000 000 001 10-12 alapján elfogadták az ún. MKS femto f 0,000 000 000 000 001 10-15 (méter, kilogramm, secundum) atto a 0,000 000 000 000 000 001 10-'8 Gondolkodom, tehát... T Y A A M I s 0 A s z I SZÓPÓTLÓ Ha egy önálló, hárombe­tűs magyar szót helyezel minden sor hiányzó részébe, értelmes szavakat fogsz kapni. Melyik ez a szó? BETŰREJTVÉNYEK Legalább kettő meg fejtését kérjük. MEGFEJTÉS A június 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a B-1 és a C—4 mezőkben; n e e a Nyertesek: Paudits Zsuzsanna, Somodi (Drienovec); Tóth Ágnes, Bratislava; Nagy Erzsébet, Kolárovo; ifj. Szórád Ferenc, Nyárasd, (Topolníky); Száraz Mónika, Nagykér (Milanovce).- Érzed a természet csodás illatát?- Hogyne! Meg a sült húsét, amit tízóraira hoztam...

Next

/
Oldalképek
Tartalom