Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-24 / 43. szám

Nehézgépipari termékek öt kontinens nyolcvan országába A „Hydrovit S“ elnevezésű víz- deritót az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron állította ki a Vitkovice konszern. Kis tele­pülések, lakótelepek szennyvi­zének tisztítására alkalmas, tel­jesítménye 500 köbméter, ami megközelítőleg 1260 lakos napi szennyvizének felel meg (Archív-felvételek) az ötéves tervidőszakban, hogy a Szov­jetunióba irányuló kivitelünk hagyomá­nyos feladatai mellett - mint például a hengerművek - további acélipari be­rendezéseket is szállítunk, és növeljük a nyersanyagok külszíni fejtését végző berendezések szállítását. Szállítunk to­vábbá darukat, kotrógépeket is, valamint az NDK-ba csőhengerdei berendezése­ket, Jugoszláviába pedig külszíni bánya­gépeket. • Változik tehát a kiviteli struktúra. Miként történik ez?- Feladataink teljesítése érdekében ezt maradéktalanul el kell érnünk. Külö­nösen a szocialista országokba irányuló kivitelnél nyílik módunk arra, hogy a gép­ipari termékek exportja mellett egész be­ruházási komplexumok kivitelezésében is részt vállaíjunk, például kohászati tech­nológiai egységek, hengerművek, vulka- \ nizációs gépsorok stb. gyártásával. Kivi­telünk növelése és struktúrájának szá­munkra előnyös javítása érdekében ex­portfejlesztési programokat dolgoztunk ki. Ezek a külkereskedelmi vállalatokkal A Vitkovicei Klement Gottwald Vas- és Fémmüvekben készült az RK 5000-es típusú vedres kotrógép, amelynek összsúlya a lépegető alvázzal együtt 5 ezer tonna. Teljesítménye is imponá­ló: 4500 köbméternyi földmeny- nyiséget képes óránként jö- veszteni még szilárdabb fajta talajrétegekben is * * • való szorosabb együttműködést is felté­telezik. A Skodaexport, a Strojexport, a Strojimport, a Technopol és a Ferromet külkereskedelmi vállalatokon kívül kivite­lünk javítását biztosítja saját külkereske­delmi joggal felruházott vállalatunk, a Vít- kovice-export. • ön szerint az exportképesség javí­tásának milyen feltételei vannak a Vitko­vice konszernen belül?- Mindenekelőtt az, hogy a tudományos­műszaki haladás vívmányainak mielőbbi bevezetésével növelni kell a termékek műszaki-gazdasági színvonalát. Tulaj­donképpen ezt kell elérnünk a nemzetközi munkamegosztás és a szakosodás terén: alkalmaznunk egymás legjobb módsze­reit. Olyan termékek gyártását kell előtér­be helyezni, amelyeknél adottak a felté­telek a világszínvonal elérésére és meg­tartására, és amelyeknek az alkalmazási területe idehaza és külföldön is megfelelő piacot biztosít. Mindez feltételezi, hogy a mércét állandóan a világszínvonal je­lentse, és így ne kerüljünk lépéshátrány­ba. Mindezt elérendő javítani kell a minő­ségellenőrző tevékenységet, ezen belül a gyártásközbeni ellenőrzést éppúgy, mint a végellenőrzést. Le kell rövidíte­nünk a gyártásidőt, és biztosítani a rugal­mas szerviz-szolgáltatást, s ami ezzel kapcsolatos: halaszthatatlan a pótalkat­részek biztosítása a megfelelő mennyi­ségben, minőségben és a megrendelő által kívánt összetételben. Nagyjából te­hát ezek lennének annak a feltételei, hogy a Vitkovice termelési-gazdasági egység kereskedelmi politikájának fő cél­kitűzéseit megvalósítsuk. Ezt pedig már Brnóban, a nemzetközi gépipari vásáron is hangsúlyoztuk és érzékeltettük. MÉSZÁROS JÁNOS A Vitkovice ma már világmárka • Megfontolt kereskedelempolitika t Vannak még tartalékok Aki már megszokta, hogy a brnói vá­sárvárosban az ábécé betűivel jelölik a pavilonokat, egy évvel ezelőtt meglepő­dött, hogy az akkor felavatott új pavilonra nem egy nagyméretűre „szabott“ betűt tettek, hanem egyszerűen csak ráírták: Vitkovice. Azóta a Vitkovice konszern valameny- nyi vállalatának termékei - legtöbbször ezek makettjei - itt találhatók. Igaz, má­sutt is, hiszen a konszern önálló külke­reskedelmi vállalatán kívül mások is érté­kesítik a gyártmányaikat. Ilyen például a Skodaexport, a Strojexport, s a Strojim­port vagy a Ferromet. Az önálló kiállítási csarnok ténye azonban már önmagában is jelzi, hogy a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárnak rendkívül nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a termelési-gazdasági egy­ség vezetői. Ezt az állítást igazolta Jan Srubar, a Vitkovice konszern kereskedel­mi igazgatója a tőle kért interjú bevezeté­seként is:- Hasonlóan, mint az elmúlt esztendők során, ez idén is arra számítunk, hogy a nemzetközi gépipari vásár jelentősen hozzájárul az elkövetkező évek exportfel­adatainak teljesítéséhez. Ez magyaráz­za azt a tényt, hogy aránylag sok termé­ket, egészen pontosan hatvanegyet mu­tatunk be a vásáron. Közülük a legtöbb­nek jó esélyei vannak elnyerni a külföldi partnerek tetszését is, bár ez utóbbit nem szószerint kell érteni, hiszen nem valami­féle „termékszépségversenyt“ rendez­nek itt, bár a mi gépóriásainknál sem mellékes szempont a formatervezés. A vásár időtartama alatt minden évben számos üzleti tárgyalást bonyolítunk le, mind az export, mind pedig az import vonatkozásában, s minden alkalommal jelentős üzletkötésekre kerül sor. • Milyen fő szempontjai vannak az önök kereskedelmi politikájának?- Természetesen a CSKP XVII. kong­resszusának dokumentumaihoz igazo­dunk, amelyek a fő irányokban meghatá­rozzák az ország gazdasági és szociális fejlődésének fő feladatait az 1986-90-es évekre, tehát a 8. ötéves tervidőszakra, és a várható kilátásokat az évezred vé­géig. Alapvető célunk a hazai szükségle­tek minél jobb kielégítése, és az export- képesség növelése, aminek konkrét szál­lításokban kell megnyilvánulnia. Ezek a feladatok önmagukban is megkívánják, hogy a jövőben rendkívüli figyelmet for­dítsunk az egész termelési folyamatra, az előkészületektől a késztermékek szállítá­sáig. • Említette a fő irányokat. A Vitkovice konszern esetében melyek ezek...?- Hangsúlyozni szeretném, hogy az ország termelési bázisának fejlesztése magas műszaki-gazdasági színvonalú termékeket igényel. Számunkra termé­szetesen továbbra is a külszíni szénfejtés óriásgépeinek a gyártása, valamint az energetika egyéb szükségleteinek a ki­elégítése adja a legtöbb munkát. Különö­sen az atomenergetika jelent sok felada­tot, hiszen át kell térnünk a VVER-1000- es típusú atomerőművek részegységei­nek gyártására, de korszerű berendezé­sekkel kell ellátnunk a kohóipart js. A kor­szerűség követelménye természetesen a többi termékünkre is vonatkozik, így a szállítóeszközökre, a mezőgazdasági berendezésekre, a szerszámgépekre, a darukra és minden olyan gépi berende­zésre, amely gyártási programunkban szerepel. • A termelést, a termékek exportját és importját egyaránt említette. Azaz a foko­zott követelmények üzleti kapcsolataikra is vonatkoznak?- kereskedelmi politikánk elválasztha­tatlan része a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése. Ez mindenekelőtt a gépipari berendezések részarányának növelését jelenti számunkra, valamint azoknak a termékeknek a gyártását, amelyeket a hazai alapanyagbázis lehetővé tesz. Termékeink műszaki-gazdasági paramé­terei javításának, azok világpiaci ver­senyképességének alapfeltétele, hogy , állandóan a világszínvonal jelentse szá­munkra a mércét. Kulcsfeladat ezzel együtt a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal megkötött szerződések mara­déktalan teljesítése. Ez azt jelenti ebben A számítástechnika fájó pontjai Mire világított rá a racionalizációs bizottság felmérése? Hiteles források szerint a Ke^et-csehországi kerület­ben jelenleg 74 számítógép működik, amelyek össz­értéke csaknem 1 milliárd koronát tesz ki. Kezelésüket mintegy négy és fél ezer dolgozó végzi, akik egy év alatt körülbelül 170 millió korona bért kapnak munkáju­kért. Eme adatok alapján akár azt is hihetnénk, hogy ebben a kerületben az elektronizációnak nagy figyel­met szentelnek. Ezzel ellentétben egészen más a véleménye a kerü­leti racionalizációs bizottságnak, amelyet ezelőtt két évvel alapítottak meg, és az a feladata, hogy a beren­dezések minél jobb kihasználásának lehetőségeit ke­resse. Nemrégiben ez a bizottság megvonta kétéves tevékenységének mérlegét. Kiderült, hogy a vállalatok nagyrészénél a számítógépek kihasználtsági aránya 30-70 százalék között mozog. Ez nagyon kicsi érték ahhoz viszonyítva, hogy mennyibe kerültek a számítás- technikai berendezések. A felhasználás minőségi olda­lát jellemzi az a további tény, hogy ezeknek az irányí­tástechnikai berendezéseknek mintegy 90 százalékát az adminisztratív munkában használják fel, így a valós automatizáció - a technológiai folyamatok, információs rendszerek automatizációja - tulajdonképpen mini­mális. Felmerül a kérdés: miként engedhetik meg maguk­nak a vállalatok az ilyen jellegű beruházást, amikor a számítógépeket csak részben használják ki? A kerü­leti racionalizációs bizottság titkára, a számítástechni­kai vállalat kerületi üzemének igazgatója, Milan Nősek elmondta, hogy a számítógépek még mindig valamifé­le misztikus helyet foglalnak el a köztudatban, úgy tekintenek rájuk, mint valami különlegességre. Abban az esetben, ha üzemeltetésük tisztán önelszámolási alapon történne, vagyis ha a számítógépeknek magu­kat kellene „eltartaniuk“, nem történhetne meg az, amit egyes vállalatok manapság megengednek maguknak. Eme utóbbi állításunkat igazolja, hogy a Kelet­csehországi kerület 14 jelentős vállalata nemcsak, hogy nem fokozza a számítástechnikai berendezések kihasználtsági szintjét, hanem ennek a szintnek a csök­kenését is megengedte. Nyolc közülük ennél is tovább megy: a csökkenő kihasználtsági szint ellenére na­gyobb teljesítményű számítógépet akar... A racionalizációs bizottság kétéves tevékenységé­nek köszönhetően Keiet-Csehországban egész sor vállalatnál rájöttek arra, hogy az elektronizáció mérté­két nem lehet a számítógépek kapacitásával mérni. Ez indokolatlan, sőt büntetést érdemlő megnyilvánulása a közösségi javak herdálásának. Ezért más, gazdasá­gosabb útját keresik annak, hogy valamennyi számító­gépet lehetőleg teljes mértékben kihasználjanak. Ez a szándék azonban még nem teljesen honosult meg egyes felsőbb szerveknél. Például a CSSZK Erdő és Vízgazdálkodási Minisztériuma azt szorgalmazza, hogy a hatáskörébe tartozó vállalatok vásároljanak számítógépet akkor is, ha az egyes vállalatok vezetői ezt nem tartják célszerűnek. Bizonyára .sokakban felmerül a kérdés, ez miként lehetséges? A bizottság véleménye: minden valószínű­ség szerint már korábban megrendelt számmtógépekről van szó, amelyekről utólag ugyan kiderült, hogy besze­relésük nem teljesen indokolt, a felelős szervek csak azért akarják valahol elhelyezni őket, nehogy be kelljen ismerniük tévedésüket. Még két lényeges adat kívánkozik a bizottsági jelen­tés helyességének az alátámasztásához. Az egyik, hogy a kerületben évente körülbelül 2 százalékkal csökken a számítógépek kihasználási aránya. Ennél még gyorsabb ütemben csökken az automatizációs jellegű kihasználásuk, míg az adminisztratív jellegű tovább növekszik. Bebizonyosodott az a tény, hogy a megoldás a be­rendezések jobb kihasználásában rejlik. Megmutatko­zott továbbá az is: annak ellenére, hogy a nagy teljesítményű irányítástechnikai berendezések hazai gyártása és behozatala jelenleg még nem képes fedez­ni a megrendelők keresletét, a hiány mindössze 50 százalékban reális. Pillanatnyilag a számítástechnikát tekintjük a hatékonyság növelése egyik legfontosabb tényezőjének, ezzel szemben annak kihasználtsági aránya messzemenően nem árulkodik magas fokú hatékonyságról. Ez a megállapítás azért is nagyon fontos, mert az országban jelenleg körülbelül 5 ezer nagy teljesítményű számítógép működik, s azok össz­értéke mintegy 30 milliárd koronát tesz ki! MILAN ADÁMEK ÚJ SZÚ 6 1986. X. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom