Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-24 / 43. szám
Nehézgépipari termékek öt kontinens nyolcvan országába A „Hydrovit S“ elnevezésű víz- deritót az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron állította ki a Vitkovice konszern. Kis települések, lakótelepek szennyvizének tisztítására alkalmas, teljesítménye 500 köbméter, ami megközelítőleg 1260 lakos napi szennyvizének felel meg (Archív-felvételek) az ötéves tervidőszakban, hogy a Szovjetunióba irányuló kivitelünk hagyományos feladatai mellett - mint például a hengerművek - további acélipari berendezéseket is szállítunk, és növeljük a nyersanyagok külszíni fejtését végző berendezések szállítását. Szállítunk továbbá darukat, kotrógépeket is, valamint az NDK-ba csőhengerdei berendezéseket, Jugoszláviába pedig külszíni bányagépeket. • Változik tehát a kiviteli struktúra. Miként történik ez?- Feladataink teljesítése érdekében ezt maradéktalanul el kell érnünk. Különösen a szocialista országokba irányuló kivitelnél nyílik módunk arra, hogy a gépipari termékek exportja mellett egész beruházási komplexumok kivitelezésében is részt vállaíjunk, például kohászati technológiai egységek, hengerművek, vulka- \ nizációs gépsorok stb. gyártásával. Kivitelünk növelése és struktúrájának számunkra előnyös javítása érdekében exportfejlesztési programokat dolgoztunk ki. Ezek a külkereskedelmi vállalatokkal A Vitkovicei Klement Gottwald Vas- és Fémmüvekben készült az RK 5000-es típusú vedres kotrógép, amelynek összsúlya a lépegető alvázzal együtt 5 ezer tonna. Teljesítménye is imponáló: 4500 köbméternyi földmeny- nyiséget képes óránként jö- veszteni még szilárdabb fajta talajrétegekben is * * • való szorosabb együttműködést is feltételezik. A Skodaexport, a Strojexport, a Strojimport, a Technopol és a Ferromet külkereskedelmi vállalatokon kívül kivitelünk javítását biztosítja saját külkereskedelmi joggal felruházott vállalatunk, a Vít- kovice-export. • ön szerint az exportképesség javításának milyen feltételei vannak a Vitkovice konszernen belül?- Mindenekelőtt az, hogy a tudományosműszaki haladás vívmányainak mielőbbi bevezetésével növelni kell a termékek műszaki-gazdasági színvonalát. Tulajdonképpen ezt kell elérnünk a nemzetközi munkamegosztás és a szakosodás terén: alkalmaznunk egymás legjobb módszereit. Olyan termékek gyártását kell előtérbe helyezni, amelyeknél adottak a feltételek a világszínvonal elérésére és megtartására, és amelyeknek az alkalmazási területe idehaza és külföldön is megfelelő piacot biztosít. Mindez feltételezi, hogy a mércét állandóan a világszínvonal jelentse, és így ne kerüljünk lépéshátrányba. Mindezt elérendő javítani kell a minőségellenőrző tevékenységet, ezen belül a gyártásközbeni ellenőrzést éppúgy, mint a végellenőrzést. Le kell rövidítenünk a gyártásidőt, és biztosítani a rugalmas szerviz-szolgáltatást, s ami ezzel kapcsolatos: halaszthatatlan a pótalkatrészek biztosítása a megfelelő mennyiségben, minőségben és a megrendelő által kívánt összetételben. Nagyjából tehát ezek lennének annak a feltételei, hogy a Vitkovice termelési-gazdasági egység kereskedelmi politikájának fő célkitűzéseit megvalósítsuk. Ezt pedig már Brnóban, a nemzetközi gépipari vásáron is hangsúlyoztuk és érzékeltettük. MÉSZÁROS JÁNOS A Vitkovice ma már világmárka • Megfontolt kereskedelempolitika t Vannak még tartalékok Aki már megszokta, hogy a brnói vásárvárosban az ábécé betűivel jelölik a pavilonokat, egy évvel ezelőtt meglepődött, hogy az akkor felavatott új pavilonra nem egy nagyméretűre „szabott“ betűt tettek, hanem egyszerűen csak ráírták: Vitkovice. Azóta a Vitkovice konszern valameny- nyi vállalatának termékei - legtöbbször ezek makettjei - itt találhatók. Igaz, másutt is, hiszen a konszern önálló külkereskedelmi vállalatán kívül mások is értékesítik a gyártmányaikat. Ilyen például a Skodaexport, a Strojexport, s a Strojimport vagy a Ferromet. Az önálló kiállítási csarnok ténye azonban már önmagában is jelzi, hogy a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelési-gazdasági egység vezetői. Ezt az állítást igazolta Jan Srubar, a Vitkovice konszern kereskedelmi igazgatója a tőle kért interjú bevezetéseként is:- Hasonlóan, mint az elmúlt esztendők során, ez idén is arra számítunk, hogy a nemzetközi gépipari vásár jelentősen hozzájárul az elkövetkező évek exportfeladatainak teljesítéséhez. Ez magyarázza azt a tényt, hogy aránylag sok terméket, egészen pontosan hatvanegyet mutatunk be a vásáron. Közülük a legtöbbnek jó esélyei vannak elnyerni a külföldi partnerek tetszését is, bár ez utóbbit nem szószerint kell érteni, hiszen nem valamiféle „termékszépségversenyt“ rendeznek itt, bár a mi gépóriásainknál sem mellékes szempont a formatervezés. A vásár időtartama alatt minden évben számos üzleti tárgyalást bonyolítunk le, mind az export, mind pedig az import vonatkozásában, s minden alkalommal jelentős üzletkötésekre kerül sor. • Milyen fő szempontjai vannak az önök kereskedelmi politikájának?- Természetesen a CSKP XVII. kongresszusának dokumentumaihoz igazodunk, amelyek a fő irányokban meghatározzák az ország gazdasági és szociális fejlődésének fő feladatait az 1986-90-es évekre, tehát a 8. ötéves tervidőszakra, és a várható kilátásokat az évezred végéig. Alapvető célunk a hazai szükségletek minél jobb kielégítése, és az export- képesség növelése, aminek konkrét szállításokban kell megnyilvánulnia. Ezek a feladatok önmagukban is megkívánják, hogy a jövőben rendkívüli figyelmet fordítsunk az egész termelési folyamatra, az előkészületektől a késztermékek szállításáig. • Említette a fő irányokat. A Vitkovice konszern esetében melyek ezek...?- Hangsúlyozni szeretném, hogy az ország termelési bázisának fejlesztése magas műszaki-gazdasági színvonalú termékeket igényel. Számunkra természetesen továbbra is a külszíni szénfejtés óriásgépeinek a gyártása, valamint az energetika egyéb szükségleteinek a kielégítése adja a legtöbb munkát. Különösen az atomenergetika jelent sok feladatot, hiszen át kell térnünk a VVER-1000- es típusú atomerőművek részegységeinek gyártására, de korszerű berendezésekkel kell ellátnunk a kohóipart js. A korszerűség követelménye természetesen a többi termékünkre is vonatkozik, így a szállítóeszközökre, a mezőgazdasági berendezésekre, a szerszámgépekre, a darukra és minden olyan gépi berendezésre, amely gyártási programunkban szerepel. • A termelést, a termékek exportját és importját egyaránt említette. Azaz a fokozott követelmények üzleti kapcsolataikra is vonatkoznak?- kereskedelmi politikánk elválaszthatatlan része a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése. Ez mindenekelőtt a gépipari berendezések részarányának növelését jelenti számunkra, valamint azoknak a termékeknek a gyártását, amelyeket a hazai alapanyagbázis lehetővé tesz. Termékeink műszaki-gazdasági paraméterei javításának, azok világpiaci versenyképességének alapfeltétele, hogy , állandóan a világszínvonal jelentse számunkra a mércét. Kulcsfeladat ezzel együtt a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal megkötött szerződések maradéktalan teljesítése. Ez azt jelenti ebben A számítástechnika fájó pontjai Mire világított rá a racionalizációs bizottság felmérése? Hiteles források szerint a Ke^et-csehországi kerületben jelenleg 74 számítógép működik, amelyek összértéke csaknem 1 milliárd koronát tesz ki. Kezelésüket mintegy négy és fél ezer dolgozó végzi, akik egy év alatt körülbelül 170 millió korona bért kapnak munkájukért. Eme adatok alapján akár azt is hihetnénk, hogy ebben a kerületben az elektronizációnak nagy figyelmet szentelnek. Ezzel ellentétben egészen más a véleménye a kerületi racionalizációs bizottságnak, amelyet ezelőtt két évvel alapítottak meg, és az a feladata, hogy a berendezések minél jobb kihasználásának lehetőségeit keresse. Nemrégiben ez a bizottság megvonta kétéves tevékenységének mérlegét. Kiderült, hogy a vállalatok nagyrészénél a számítógépek kihasználtsági aránya 30-70 százalék között mozog. Ez nagyon kicsi érték ahhoz viszonyítva, hogy mennyibe kerültek a számítás- technikai berendezések. A felhasználás minőségi oldalát jellemzi az a további tény, hogy ezeknek az irányítástechnikai berendezéseknek mintegy 90 százalékát az adminisztratív munkában használják fel, így a valós automatizáció - a technológiai folyamatok, információs rendszerek automatizációja - tulajdonképpen minimális. Felmerül a kérdés: miként engedhetik meg maguknak a vállalatok az ilyen jellegű beruházást, amikor a számítógépeket csak részben használják ki? A kerületi racionalizációs bizottság titkára, a számítástechnikai vállalat kerületi üzemének igazgatója, Milan Nősek elmondta, hogy a számítógépek még mindig valamiféle misztikus helyet foglalnak el a köztudatban, úgy tekintenek rájuk, mint valami különlegességre. Abban az esetben, ha üzemeltetésük tisztán önelszámolási alapon történne, vagyis ha a számítógépeknek magukat kellene „eltartaniuk“, nem történhetne meg az, amit egyes vállalatok manapság megengednek maguknak. Eme utóbbi állításunkat igazolja, hogy a Keletcsehországi kerület 14 jelentős vállalata nemcsak, hogy nem fokozza a számítástechnikai berendezések kihasználtsági szintjét, hanem ennek a szintnek a csökkenését is megengedte. Nyolc közülük ennél is tovább megy: a csökkenő kihasználtsági szint ellenére nagyobb teljesítményű számítógépet akar... A racionalizációs bizottság kétéves tevékenységének köszönhetően Keiet-Csehországban egész sor vállalatnál rájöttek arra, hogy az elektronizáció mértékét nem lehet a számítógépek kapacitásával mérni. Ez indokolatlan, sőt büntetést érdemlő megnyilvánulása a közösségi javak herdálásának. Ezért más, gazdaságosabb útját keresik annak, hogy valamennyi számítógépet lehetőleg teljes mértékben kihasználjanak. Ez a szándék azonban még nem teljesen honosult meg egyes felsőbb szerveknél. Például a CSSZK Erdő és Vízgazdálkodási Minisztériuma azt szorgalmazza, hogy a hatáskörébe tartozó vállalatok vásároljanak számítógépet akkor is, ha az egyes vállalatok vezetői ezt nem tartják célszerűnek. Bizonyára .sokakban felmerül a kérdés, ez miként lehetséges? A bizottság véleménye: minden valószínűség szerint már korábban megrendelt számmtógépekről van szó, amelyekről utólag ugyan kiderült, hogy beszerelésük nem teljesen indokolt, a felelős szervek csak azért akarják valahol elhelyezni őket, nehogy be kelljen ismerniük tévedésüket. Még két lényeges adat kívánkozik a bizottsági jelentés helyességének az alátámasztásához. Az egyik, hogy a kerületben évente körülbelül 2 százalékkal csökken a számítógépek kihasználási aránya. Ennél még gyorsabb ütemben csökken az automatizációs jellegű kihasználásuk, míg az adminisztratív jellegű tovább növekszik. Bebizonyosodott az a tény, hogy a megoldás a berendezések jobb kihasználásában rejlik. Megmutatkozott továbbá az is: annak ellenére, hogy a nagy teljesítményű irányítástechnikai berendezések hazai gyártása és behozatala jelenleg még nem képes fedezni a megrendelők keresletét, a hiány mindössze 50 százalékban reális. Pillanatnyilag a számítástechnikát tekintjük a hatékonyság növelése egyik legfontosabb tényezőjének, ezzel szemben annak kihasználtsági aránya messzemenően nem árulkodik magas fokú hatékonyságról. Ez a megállapítás azért is nagyon fontos, mert az országban jelenleg körülbelül 5 ezer nagy teljesítményű számítógép működik, s azok összértéke mintegy 30 milliárd koronát tesz ki! MILAN ADÁMEK ÚJ SZÚ 6 1986. X. 24
