Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
I I I Nálunk általában szüret Idején legnagyobb a vigasság. Mindenütt érezni az érett szőlő vagy a must illatát. Asszonyok, szövetkezeti tagok láthatók minden reggel, amint vödrökkel és késekkel várakoznak a traktorra, mely a szőlőbe viszi őket. Hiába no, a szüret ősidők óta öröm. A gyerekek is várják - a tanulók is minden esztendőben segíteni akarnak a felnőtteknek a szőlőskertekben. Amikor én kicsi voltam, nem voltak nálunk traktorok. A kádakat, dézsákat, fateknőket, amelyekbe a szőlőt szüretelték, szekérre rakták, a szekeret pedig ló húzta. A szekereket kicifrázták, ágakkal, szalagokkal díszítették fel. A lovak fülei mellől is szalagok lógtak, csengők csilingelőse hallatszott. De nekünk se szekerünk, se lovunk nem volt otthon. A termést faputtonyokban hordtuk haza. Igaz, én nem, mert amig kicsi voltam, még az üres puttonyt sem birtam vinni. Azért engem gyakran vittek benne. Hiszen kár lett volna üres puttonnyal menni a szőlőbe. Amikor apukánk otthon felvette hátára á puttonyt, szokás szerint előbb még beledobott engem. Hányszor volt úgy, hogy még a fülem sem látszott ki belőle. Nagyobb puttonyban két gyerek is elfért. Néha beszállt mellém a mi Joikónk, de mindig húzgálta a hajamat. Az volt a legjobb, amikor apa csak engem vitt a puttonyban. Bár csak tudnám, hol lehet ilyen faputtonyt kapni, még ma megvenném, ha nincs is szőlőm. Szívesen hordanám benne a mi Misánkat. Lehet, hogy az ő fülei sem látszanának ki. Na és akkor? Legalább ő is megtudná, milyenek voltak a régi szüretek, amikor gyerek, sót, már legény volt az ő apukája. Ha van otthon faputtonyotok, hordozzon benne a ti apukátok is egy kicsit. Meglátjátok, csoda az. A puttonyban, vagyis belőle nézve, egészen más a világ. Meglátjátok, valóban csoda! Bodnár Gyula fordítása BENIAN ÉVA Ha jön az Ősz Békésen szunyókált az erdő a nyárvégi napsütésben. Csend volt, levél se rezdült a fákon. Aztán jött a szél, fátói fáig futott.- Vége a Nyárnak! Vége a Nyárnak! - kiabálta és kergén táncolt. Az erdő felzúgott, a fák levelei kétségbeesetten zizegtek.- Elpusztulunk... - szóltak a szélhez.- Az Ósz színes ruhába öltöztet benneteket...- Mit ér az Ósz pompás ruhája, ha elszakít az ágtól és élettelenül pörgünk az ölébe! - kiabálták a levélkék rémült zizegéssel. A szét nem válaszolt. Hirtelen szomorúságot érzett; és kerge táncát abbahagyta. A Nyár búcsúzott észrevétlenül. És észrevétlenül elfoglalta helyét az Ósz! Aratni készül. A sakkot két ember játssza egy olyan négyzetalakú táblán, amelyet - váltakozva - 64 világos és sötét mezőre („kockára“) osztottak. Mindegyik játékos 16 sakkfigurával kezdi a játszmát (király, vezér, két futár, két huszár, két bástya és nyolc gyalog), az egymás ellen küzdő csapatokat a színük különbözteti meg egymástól. Már szó volt róla, hogy a sakkjáték szabályai hosszú évszázadok folyamán alakultak ki, s mindig akadtak olyanok is, akik gyökeresen meg akarták változtatni ezt a játékot. A sakkot, vagyis az Indiában kitalált ősét, a csa- turangát eredetileg nem is ketten, hanem négyen játszották. (A szanszkrit „csatrang“ kifeA sakkjáték rokonai jezés négy szakaszból álló katonai alakulatot jelentett.) A négy, nyolctagú csapatot a tábla négy sarkában állították fel, a szemben álló csapatok egymást támogatták. Sok múlott a szerencsén is, hiszen a figurák lépésmódját és lépéssorrendjét kockadobással döntötték el. Némely történész szerint a kártyajátékok is az ilyen négy játékos által játszott táblajátékokból fejlődtek ki. Valószínűleg gyakorlati okai voltak annak, hogy a négy játékos idővel kettőre fogyatkozott, elvégre négy embert mindig nehezebb találni a játékhoz, mint kettőt. De még a XVIII. században is gyakran játszották a négyes sakkot, például II. Katalin orosz cámő udvarában. Másutt a sakktábla méreteit és a figurák számát kevesellték. A XIV. században élt híres mongol uralkodó és hadvezér, Timur Lenk 10x11 mezőből álló táblát készíttetett magának, s a figuráit egyéni módon válogatta össze: a tábornok és a vezér mellett lovagok, faltörő gépek, tevék, zsiráfok és elefántok is részt vettek a csatában. Európában sem volt ismeretlen a normálistól eltérő beosztású sakktábla. Például a XIV. és XV. században Németalföldön és Franciaországban szívesen játszottak egy „küldöncjátéknak“ nevezett táblajátékot, amelyhez egy 12x8 mezőre osztott táblára volt szükség. Természetesen néhány új figura is társult a hagyományos sereghez: négy gyalog, két küldönc, egy tanácsadó és egy rabló. Napjainkban is megkísérelték, hogy a hagyományostól eltérő sakktáblát honosítsanak meg. így született meg például a 10x10 mezőre osztott sakktábla, amelyen összesen 40 figura csatázik (a 2-2 új gyalog mellett egy-egy repülőgép és tank is felkerült a táblára; az egyik a bástya és a huszár, a másik a futó és a huszár lépéseit kombinálhatta). Századunk húszas éveiben jelent meg a hexasakk, amelyet 1953-ban öntöttek végső formába. Hatszögletű táblán játszották, amelyet 91 fehér, fekete és barna mezőre osztottak fel. A 16 báb mellé még egy gyalog és egy futár kerül a táblára, tehát összesen 18 világos, illetve 18 sötét báb küzd egymás ellen, lényegében a hagyományos sakkjáték szabályai szerint, figyelembe véve természetesen a hatszögletű sakktábla sajátosságait. Eddig csak négyszögletű, illetve hatszögletű táblákról esett szó, pedig régebben köralakú, sőt gömbfelületú sakktáblákkal is megpróbálkoztak. A középkori arabok találmánya volt például a csillagászati sakk, amelyben nagy szerep jutott az asztrológiának (a csillagjóslásnak) is. E játék változata volt a szatrikion, amely az 1100-as években vált népszerűvé a bizánci császárok udvarában. LACZA TIHAMÉR Coulomb Az idén volt Charles Coulomb fizikus, az elektrosztatika egyik megalapozója születésének 250. és halálának 180. évfordulója. Minek a mértékegysége a róla elnevezett coulomb? Fa, virág, nap Itt van ugye ez az ábra. Vízszintes soraiban egy virág, egy fa meg egy csámpás napocska változtatgatja a helyét. Rajzold be az utolsó sorba ugyanezt a hármat olyan sorrendben, ahogy eddig még nem állt. Persze azt még meg sem kérdeztük, hogy rajzolni szeretsz-e? De annyit csak feltételezhetünk rólad, hogy ügyesen bánsz tollal, ceruzával? Feltételezzük is! Az ohm Ismerkedjünk meg egy egyszerű áramkörrel! Ebben az áramkörben először is kell lennie egy energiaforrásnak (amelyet feszültségforrásnak is nevezünk), hogy a töltések mozgásba jöjjenek, és természetesen szükség van vezetékre, amelyen a töltések haladni tudnak. Az elektronok áramlásának (vagy egyszerűen csak áramnak) a jellemzője, hogy mennyi elektron folyik át a vezetéken egy másodperc alatt. Tudjuk, hogy egy csőben annál gyorsabban folyik a víz, minél nagyobb a nyomáskülönbség a cső két vége között. Ugyanígy az elektromos áram erőssége is attól függ, hogy a vezeték két vége között mekkora az ún. potenciálkülönbség. (Az elektromos potenciál a töltés elektromos térben vagy vezetőben történő mozgatásához szükséges munkával arányos tényező.) Az anyagokat elektromos szempontból szigetelőkre és vezetőkre osztjuk fel, vagyis olyan anyagokra, amelyek vezetik az elektromos áramot és amelyek nem. De még a vezetők sem azonos mértékben szállítják az elektromos áramot, mindegyik vezető tanúsít bizonyos ellenállást az elektromos áram áthaladásával szemben. A vezetők elektromos ellenállására vonatkozó törvényt Ohm vezette le és a következőképpen szól: 1 ohm ellenállása van annak a vezetőnek, amelynek két vége között 1 volt potenciálkülönbség hatására 1 amper erősségű áram folyik. Az elektromos vezetők különféle méretűek és alakúak lehetnek, leggyakrabban drótokat és huzalokat használnak. Nyilvánvaló, hogy egy hosszú vezetőnek nagyobb az ellenállása, mint az ugyanolyan anyagból készült rövidnek. Ugyanakkor minél vastagabb a vezető, annál kisebb az ellenállása. Vagyis az ellenállás egyenesen arányos a vezető hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével. Az Sl rendszerben az elektromos ellenállás egysége az ohm, G. S. Ohm (1787-1854) német fizikus neve után, aki megalkotta ezt a törvényt. BODÓK ZSIGMOND MEGFEJTÉS A szeptember 26-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály; tanár, ács, halász. Nyertesek: Borisz Norbert, Felsölánc (Vyány Lanec); Krivda Péter, Kassa (Koáice); Pethő Jana, Hroboóovo; Jakab János, Tornaváralja (Turnianské Podhradie); Lázár Csilla, Kisgéres (Maly Horeá). ■ ■■■■ Vincent Sikula