Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
EGYÜTTMŰKÖDÉS a KGST Európán kívüli tagállamaival A KGST-országoknak a legfontosabb célja az egyes tagországok gazdasági fejlettségi szintjének állandó növelése és kiegyenlítése. E tekintetben különös körültekintéssel látnak hozzá a KGST nem európai tagországai - Kuba, Mongólia és Vietnam - gazdasági fejlettségi szintjének az emeléséhez. Közismert, hogy a két ázsiai, illetve a karibi ország a történelmi fejlődés következtében a gazdasági fejlettség lényegesen alacsonyabb színvonalán van jelenleg. Nemcsak Vietnam, hanem Déikeiet-Ázsia legnagyobb energetikai létesítménye lesz a Hoa-binh tartományban a Fekete-folyón épülő objektum. A hasonló nevet viselő vízierömű szovjet segítséggel épül és átadása után 1920 MW-os teljesítménnyel üzemel majd. Az erőmű első négy blokkját már jövőre üzembe helyezik. Felvételünkön az épülő erőmű egy részlete látható. (ŐSTK-felvétel) Számok, tények, adatok • Brassóban harmadik román városként - Bukarest és Temesvár után - megkezdik az ipari robotok gyártását. A külföldön is ismert brassói traktorgyárban már most működik a megye legnagyobb robotokat gyártó részlege. Az első robotot itt a traktorok motorjait előállító részlegen szerelték össze és a forgattyústen- gely megmunkálására használják. Folyamatban van további négy robot előállítása, amelyeket ugyanilyen célra szánnak. Romániában a tervek szerint 1986 és 1990 között ipari robotok, manipulátorok és automatizált rendszerek egész parkját hozzák létre. A roboti- zálás a műszaki-tudományos fejlesztési programok egyik fontos részét alkotja. • Az NDK-ban a fémhulladékokat feldolgozó üzemekben új, korszerű berendezéseket és eljárásokat alkalmaznak, hogy a hulladékokból ismét hasznosítható nyersanyagokat nyerjenek. A réz esetében például a hulladéktelepeken összegyűjtött rézmennyiség háromszorosa annak, amit az NDK-ban évente bányásznak. Karl-Marx-Stadtban például számítógéppel ellátott berendezést helyeztek üzembe, amely lehetővé teszi, hogy a Freitalban működő acélüzem már fajták szerint osztályozott fémhulladékot kapjon, s ezt már közvetlenül felhasználhatják a kohókban. • A KGST-országokban egyre szorosabb együttműködést tesznek szükségessé a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával összefüggő feladatok. Míg a tagállamokban a hetvenes évek végén összesen mintegy 700 kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezet működött, addig jelenleg már több mint háromezer. A KGST tagállamainak megvannak a szükséges alapfeltételeik a tudományos és műszaki együttműködés dinamikus bővítéséhez. Ezt lehetővé teszi egyrészt a tudományos-műszaki fejlesztés elért magas szintje, másrészt pedig a közös kutató és fejlesztőmunka eredményei, illetve a hatalmas tudományos- műszaki potenciál. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a KGST tudományos-műszaki bázisa a világ tudományos potenciáljának egyharmadát alkotja. • A lengyel bánya- és energetikai ipar idén folyamatosan teljesíti termelési feladatait. A jó munkaritmust sikerült megtartaniuk a nyári szabadságolások időszakában is. Augusztusban a bányászok 16,4 millió tonna feketeszenet hoztak felszínre, vagyis az év kezdetétől számítva összesen több mint 128 millió tonnát. A kitermelés a tervezett ütemben halad, s a felszínre hozott feketeszén többségét ipari és lakossági szükségletek kielégítésére szánják. A tél beállta előtt a szenet a villany- és hőerőművekben gyűjtik össze, ahol a jelenlegi készletek jóval nagyobbak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A feketeszén közismerten Lengyel- ország legismertebb exportcikke Augusztus végéig már több mint 23 millió tonnát exportáltak. A KGST keretében a proletár internacionalizmus és a kölcsönös előnyösség elve alapján intézkedések egész rendszerét tűzték ki, hagyták jóvá és valósítják meg fokozatosan, amelyek az említett három ország gazdasága fejlődésének meggyorsítását, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyors ütemű gyakorlati alkalmazását tartják szem előtt ebben a három országban. A szocialista közösséghez tartozó országok gazdasági fejlettségi szintjének fokozatos közelítése és kiegyenlítése objektív történelmi folyamat. Szorosan összefügg azzal, hogy ezekben a szocialista országokban is a termelési viszonyok szocialista jellegűek, s ezek az országok is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban. A KGST fejlett és a kevésbé fejlett országai közötti tudományos-műszaki együttműködés elsősorban az utóbbiaknak a tervezéshez, az egyes objektumok épí- ' téséhez, a különböző ágazatokhoz tartozó üzemek felszereléséhez, energetikai, közlekedési és egyéb objektumok építéséhez nyújtott segítséget jelenti, a műszaki dokumentációk átadását, szabadalmak rendelkezésre bocsátását, térítésmentesen vagy kedvező pénzügyi feltételek mellett A KGST európai tagországai a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban tevékenykedő szakembereket küldenek Kubába, Mongóliába és Vietnamba. Ók segítséget nyújtanak a nyersanyag- források felkutatásában, a felfedezett ásványkincsek felszínre hozásában, feldolgozásában és további hasznosításában. Azzal, hogy Mongólia 1962- ben, Kuba 1972-ben és Vietnam pedig 1978-ban a KGST tagja lett, a KGST-országokkal fenntartott korábbi kapcsolataik minőségileg és mennyiségileg magasabb szintet értek el. Belépésük azt jelentette, hogy az európai tagországokkal fenntartott sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az elkövetkező években hozzájárult társadalmi és gazdasági fejlesztésük meggyorsításához, valamint a nemzeti tudományos-műszaki bázisuk megszilárdításához. A Mongol Népköztársaság a tagországok sokoldalú támogatásának köszönhetően fejlett mezőgazdasági-ipari ország lett, ahol felszámolták az írástudatlanságot, saját tudományos akadémiát, egyetemeket létesítettek. Az utóbbi időben a KGST-országok közreműködésével egész sor modern tudományos és kutató központot, többek között genetikai, rádiótechnikai, hőtechnikai kutatással foglalkozó laboratóriumokat, tudományos-műszaki tájékoztatási központot hoztak létre. A KGST-országok több mint 7 ezer komplett műszaki dokumentációt adtak át Mongóliának, ezek 80 százalékát térítésmentesen. Az európai tagországok egyetemein 930 mongol diák tanul. A jelenlegi időszakban Mongólia társadalmi és gazdasági fejlesztésének a következő ötéves időszakra szóló irányaival összhangban kidolgozták az ország tudományos-kísérleti bázisa fejlesztésének programját, amelynek megvalósításába a KGST valamennyi tagországa bekapcsolódik. A KGST-országokkal fenntartott együttműködés nagy jelentőségű Kuba gazdasági fejlődése és tudományos-műszaki potenciáljának szilárdítása szempontjából. A tudományos-műszaki együttműködés hatékony formáinak egyikét jelentik a tagországok és Kuba szakértőinek rendszeres konzultációi. Az európai szocialista országokkal fenntartott tudományos-műszaki együttműködés lehetővé tette Kubában az egyes iparágazatokban és mezőgazdasági üzemekben mutatkozó problémák megoldását. A Kubai Tudományos Akadémiának számos olyan berendezése van amelyeket a KGST- országoktól kapott. 1980-ban írták alá Kuba és a többi KGST-tagor- szág képviselői azt a megállapodást, amelynek értelmében meggyorsítják 1990-ig a karibi sziget- ország tudományos és műszaki fejlesztésének ütemét. A terv 17 programot foglal magában, amelyek elsősorban a cukornádtermesztés, az állattenyésztés és takarmánytermesztés, a villamosenergia előállításának növelését, a korrózió leküzdésével kapcsolatos kérdések megoldását, valamint a tengerfenék kincseinek a hasznosítását tartják szem előtt. A terv kivitelezése érdekében számos olyan tudományos és kutatási feladat végrehajtására van szükség, amelyeket magában foglal Kuba gazdasági és társadalmi fejlesztésének programja is. A dokumentum a tudománynak és a technikának elsősorban azon területeire helyezi a hangsúlyt, amelyek biztosítják a természeti kincsek lehető leghatékonyabb kihasználását. Ezzel párhuzamosan a kubai nemzeti érdekek figyelembe vétele mellett szem előtt tartják a szocialista gazdasági integráció kiszélesítésének és a többi KGST - tagország fejlesztésének érdekeit is. A KGST-országok közül elsősorban a Szovjetunió nyújtja a legsokoldalúbb támogatást Kubának. Szovjet segítséggel többszáz ipari üzemet és más fontos létesítményt építettek, illetve korszerűsítettek a karibi szigetországban. A szovjet-kubai együttműködés keretében épített létesítmények adják jelenleg az elektromos energia 40, az acéltermelés 95, továbbá az acélipari termékek 100. valamint a nitrogéntartalmú műtrágyák termelésének 70 százalékát. A Vietnami Szocialista Köztársaság belépése a KGST-be új távlatokat nyitott a délkelet-ázsiai ország fejlesztése és a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítése előtt. Vietnamnak a többi tagországhoz fűződő gazdasági együttműködésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a tudományos-műszaki kapcsolatok. Ezek keretében folyik a vietnami szakemberek képzése az egyes népgazdasági ágazatok számára, továbbá számos ipari létesítmény korszerűsítése, valamint tudományos és kutatóközpontok építése van folyamatban. A KGST-országok közreműködésével fontos gazdasági objektumok épültek: cementgyárak, villanyerőmüvek és a tagországok sokoldalú támogatásával indult meg több feketeszénbányában és apatitlelőhelyen a kitermelés. Szovjet segédlettel folyik mintegy 270 ipari és energetikai objektum korszerűsítése. Vietnam térítésmentesen több mint kétezer tuv dományos-műszaki tervdokumentáció birtokába jutott, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak számos ottani létesítmény sikeres megtervezéséhez. Az utóbbi tíz évben a szocialista országokban több mint 6000 vietnami szakembert képeztek ki. 1981-ben írták alá az 1990-ig szóló együttműködési megállapodást a többi KGST-ország és Vietnam között, amely a tudomány és a technika fejlesztésének meggyorsításához irányzott elő jelentős támogatást. A program megvalósulása hozzájárul az indokínai ország energetikai és nyersanyaggondjainak megoldásához, beleértve annak felmérését is, hogy Vietnam miként hasznosíthatná a nukleáris energiát békés célokra. A KGST tagállamai az eddigiekhez hasonlóan az évtized hátralevő részében is tevékenyen bekapcsolódnak egész sor tudományos és kutatóintézet építésébe és felszerelésébe. A KGST kevésbé fejlett tagországainak a fejlett tagállamok részéről nyújtott tudományos-műszaki és egyéb jellegű támogatása- amely a szocialista internacionalizmus, a baráti kölcsönös segítségnyújtás, a szuverenitás tiszteletben tartásának elveire épül- hozzájárul e tagországok gazdaságának tervszerű, hosszú távú fejlődéséhez, s végsősoron a KGST-országok közötti kölcsönösen előnyös szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. LUDMILA LIPKOVÁ mérnök, kandidátus CSAVDAR JORDANOV, a közgazdaságtudományok kandidátusa TRYBUNA LUDU ---------------------------------------------------------------------------------------------A KIÚT AZ EXPORT FOKOZÁSA A Trybuna Ludu lengyel központi napilap a közelmúltban nyilvánosságra hozta Lengyelország külföldi adósságáról és felszámolásának lehetőségéről szóló jelentést. A jelentés bevezetőben felsorolja a kölcsönök felhalmozódásának legfontosabb okait. Az eladósodás mértékének fokozódását a hetvenes években követett gazdaság- politika idézte elő, a későbbiekben pedig a magas kamatlábak, a nyugati országok diszkriminációs politikája 1982 után, s nem utolsósorban az, hogy a társadalomban az utóbbi tíz évben mind erőteljesebben sürgették a személyi fogyasztás olyan mértékű emelését, amely meghaladta a hazai gazdasági források kínálta lehetőségeket. Lengyelországnak a Nyugattal szembeni adóssága idén júliusban elérte a 31,3 milliárd dollárt, a szocialista országok viszonylatában pedig az 5,6 milliárd rubelt. A jelentésből az is kiderül, hogy 1971-ben a nyugati bankoktól felvett hitelek nem érték el az egymilliárd dollárt. Az adósságok görbéje főleg az 1975-80 közötti években ívelt különösen gyorsan felfelé, amikor 8,4 milliárdról 25,5 milliárd dollárra emelkedett. A kölcsönök összege azért növekedett ugrásszerűen, mert a határidőn túli törlesztések következtében a kamatok is nagyobbak lettek. A gazdasági helyzet rosszabbodásához nagymértékben hozzájárultak a washingtoni kormányzat és nyugati szövetségeseinek a szükségállapot 1981. december derekán történt kihirdetése után életbe léptetett gazdasági szankciói. Ezek Lengyelországnak mintegy 15 milliárd dolláros veszteséget okoztak, nagyságukat tekintve a külföldi adósságok felével voltak egyenlők. A Trybuna Ludu az adósságok visszafizetésének egyedüli lehetőségét a kivitel ösztönzésében és fokozásában látja, s ennek elengedhetetlen feltétele az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelése. A jelenlegi helyzetben az adósságprobléma a mostani és a következő ötéves tervidőszakban korlátozza a fogyasztás bővítésének lehetőségeit és néhány fontos kérdés megoldását. A legfontosabb mindenképpen az, hogy biztosított legyen az export, az import és a hitelek törlesztése közötti egyensúly. Az export dinamikus bővülése és más kedvező körülmények mellett ez már a kilencvenes évek elején elérhető.
