Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
A szovjet Sztankoimport külkereskedelmi vállalat állította ki a közös csehszlovák-szovjet fejlesztés eredményeként létrehozott SPS 2/25 CNC robotizált megmunkáló központot, amely a legtöbb termékkel képviselt gyártmánycsoportban lett aranyérmes Amikor az idei Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár előkészületei megkezdődtek, a szervezésért felelős szakemberek eldöntötték, hogy ezt a vásárt a gépipar elektronizálásának jegyében bonyolítják le Tették ezt elsősorban azért, mert ez a vásár volt az első a 8. ötéves tervidőszakban, amikor is a gépiparnak jelentős minőségi változáson kell keresztülmennie. Ugyanez vonatkozik az elektrotechnikai iparra is, amely az idők folyamán szinte a gépipar „ikertestvérévé“ vált, hiszen az elektromosság valamilyen "''formában mindenütt jelen van, ahol beindul egy gép. Közben ismertté váltak a vásár egyes szakterületei is - összesen tizennyolc - és egyúttal az a tény is bebizonyosodott, hogy nincsen manapság korszerű gépipar elektronika nélkül. Bizonyítékul néhány szakterület kiállított termékcsoportjai: a szerszámgépek, vegyipari berendezések, számítástechnika, a „klasszikus“ és atomenergetika, erősáramú elektrotechnika, közlekedéstechnikai berendezések, híradástechnika... Ha már említettük a 8. ötéves tervidőszakot, a gépipari vásárral kapcsolatban nem hagyhatjuk szó nélkül azt a vonatkozását sem, hogy ezalatt az öt év alatt sem változik az iparág helye a népgazdaságban. Továbbra is a tudományos-műszaki haladás hordozója marad a népgazdaság minden ágazatában, s egyúttal az export fő területét is jelenti! Lépten-nyomon hangoztatjuk azt is, hogy az 1990-ig terjedő ötesztendős időszak jellemző vonása lesz a beruházások súlypontjának eltolódása az új gépi berendezések üzembeállításának javára. Mindez a gépipar termelési volumenjének növelését is indokolja a már említett minőségi követelmények betartásánál. Itt pedig főszerep jut az elektronikának, amely a népgazdaság egész műszaki bázisa átépítésének legfontosabb eszköze. Az elektronizáció - tehát nemcsak az elektronikabizonyos szakterületeinek alkalmazása, hanem minden ágazatba történő tömeges „beáramlása“ - a tudományos- műszaki haladás jelenlegi stádiumának új - és egyben legjellemzőbb - megnyilvánulása. Ennek a ténynek két alapvető problémaköre van, s ezt tükrözte a vásár is. Az egyik feltételezi, hogy rohamosan fejleszteni kell az egész elektrotechnikai ipart, a másik az elektronikai termékek célszerű alkalmazása a társadalmi élet minden területén. Ha a vásár szemszögéből vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, mindenképpen az a feltételezés kerekedik elénk, hogy jól áll a hazai gépiparral együtt az elektrotechnikai ipar - s ezen belül az elektronika - „szénája“. Hiszen a csehszlovák kiállítók termékeit 25 aranyéremmel jutalmazta a szigorú szakmai zsűri, miközben a 35 részt vett országból összesen 12 szerzett aranyérmet, a fele mindössze egyet-egyet. Persze, mint a legtöbbször minden statisztika, ez is sántít, és nem is keveset. Nem ünneprontásként, csak a valós tények bizonyítására szolgáljon az alábbi néhány adat: idehaza a gépipari össztermelésből az elektronika részaránya 9,2 százalék, mig a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon és Bulgáriában, valamint a fejlett tókésországokban ez az arány 12 százalék fölött van, sőt Bulgáriában meghaladja a 30 (!) százalékot. Azaz idehaza ezután kell bekövetkeznie az igazi „frontáttörésnek“. Ettől függetlenül azonban az aranyéremmel kitüntetett hazai termékek akkor is elbírják az összehasonlítást a világszínvonallal, még ha - teljesen érthetően - valamennyi termékcsoportban minden ország nem állított is ki gépeket, berendezéseket. Itt elsősorban az első gyártmánycsoport, a szerszámgépek és tartozékaik között elért Ez a jabloneci LIAZ és a budapesti Budamobil együttműködése révén kifejlesztett kamion, amely a járműipari termékek között lett nagydíjas (Rudolf Stursa felvételei) elismeréseket kell megemlítenünk, hiszen ebben nem kevesebb, mint hét aranyérmet osztottak ki, ami egyúttal jelzi ennek a gyártmánycsoportnak a fontosságát is. A hétből három aranyérem jutott a hazai gyártóknak, míg egy közös csehszlovák-szovjet termék is aranyérmes lett, mégpedig a ROBOT elnevezésű nemzetközi tudományostermelési egyesülés közös fejlesztésének eredményeként. Itt egyébként csak robotizált vagy automatizált szerszámgépekkel, vagy az úgynevezett megmunkáló központokkal lehetett nagydíjat kapni, s ez egyben jelzi is a fejlődés irányát. Tulajdonképpen nem lesz a jövőben meglepetés, ha egyre több olyan terméket találunk a vásáron - és más vásárokon is -, amelyek nemzetközi együttműködés eredményeként jöttek létre. Ilyen volt egy további aranyérmes termék, a budapesti BUDAMOBIL-gyár kamionja - a csehszlovák-magyar járműipari együttműködés eredménye. A Rába-futóműre szerelt (Jablonecben gyártott) LIAZ vontató a BUDAMOBIL pótkocsival együtt könnyűszerkezetes elemekből készült, és elsősorban a sérülékeny gyártmányok szállítását tartották szem előtt tervezői. A legvegyesebb éremelosztást az automatizált irányítástechnikai berendezések gyártmánycsoportjában figyelhettük meg. A négy aranyérmet négy ország - az NDK, az NSZK, Nagy-dritannia és Csehszlovákia - kapta. A Kolíni Tesla vállalat programozható irányítástechnikai automatái leginkább a vegyipari technológiai folyamatok irányítására alkalmasak. Sorolhatnánk még tovább akár mind a negyvenöt aranyérmes termék jellemzőit, de az elmondottak figyelembe vételével a kilencnapos gépipari seregszemle rövid méltatására talán az egyik hazai külkereskedelmi vállalat vezető szakemberének megjegyzése alkalmas:- örvendetes, hogy a nagy „versenyfutásban“ a hazai gépipar állja a versenyt. Egy pillanatra sem szabad azonban elfelejteni, hogy egyre nagyobbakat kell lépni...!“ MÉSZÁROS JÁNOS • Fadöntés - motoros kézifürésszei A mintegy másfél évtizede megrendezésre kerülő nemzetközi favágóversenyek a résztvevők ügyességén és gyakorlottságán kívül a fakitermelés műszaki feltételeinek a fejlődését is tükrözik. A favágók szerszámai az elmúlt évszázadok során nem sokat változtak. Ezt a nehéz, megterhelő fizikai munkát csak az utóbbi években könnyítette meg a gépesítés, elsősorban a kézi motorfűrész használata. A hordozható láncfűrészt 1970-ben először magyar és jugoszláv favágók alkalmazták versenyszerűen. Később az európai országokon kívül Japánban, Mongóliában, Kanadában és az Egyesült Államokban is érdeklődtek a motorfűrész-kezelési verseny iránt. Csehszlovákia már másodízben nyerte el a nemzetközi favágóverseny rendezési jogát. Először 1978-ban Hlbokában, az idén pedig a Nyugati-Tátra szívében, a Rackova- völgyben mérhették össze tudásukat és Másodszor „hazai pályán“ Karel Kriz, a szocialista munka hőse, aki Hlbokában abszolút győzelmet aratott. Az egyik legnehezebb versenyszámban, a kombinált darabolásban a zsűri Így minősitette a levágott korongot: „Mesterhez méltó, tökéletes teljesítmény“. ügyességüket a részt vevő tizenkét ország legjobb favágói. A szabályok értelmében a házigazda két csapatot állíthatott fel. Értékelésnél azonban csak az „A“, a versenycsapat eredményeit vették figyelembe, amelynek Karel Kriz, a szocialista munka hőse, Miroslav Gerza, és Radomir Jelinek volt a tagja.- A vetélkedő nagyon szoros volt - mondta a versenyt értékelve Stanislav Laga mérnök, a csehszlovák csapat edzője. - Az első versenyszámért, a döntésért járó aranyérmet telitalálattal a fiatal, mindössze 26 éves Roznik László nyerte. Az a magyarországi favágó, aki a svédországi Falunban az egyéniben harmadik lett. A lengyel fiúk pedig a szerelési versenyszámban remekeltek, az első két helyezést vihették el. Krzysztof Kinowskinak 19, Miroslav Switalskinak pedig csak 17 másodperc kellett a lánccserére és a fűrész összeszerelésére Ez a versenyszám azért is érdekes, mert a továbbiakban, a kombinált darabolásban és a lánckiméló darabolásban a fűrészen a legkisebb igazítás is tilos. Ha pedig a lánc leesik, akkor a fűrész kezelője nem versenyezhet tovább. Figyelemre méltó volt az 53 éves Patrik Gabriel- sson svéd versenyző teljesítménye is, aki egyéni összetettben hatodik lett. Ám legjobban a finn összeállítástól tartottunk. Hannu Kilki, az 1984. évi verseny győztese az idén negyedik, Matti Saastamoinen pedig szorosan Gerza mögött, a második lett A mieink mind az öt versenyszámban jó, kiegyensúlyozott eredményt nyújtottak. Meglepetésszerű volt a csehszlovák „A" csapat újoncának, Radomir Jelinek- nek a bemutatkozása. Gallyazásban 28 másodperccel az egyik legjobb időt érte- A gyorsaság mellett az is fontos, hogy a fűrészfogak ne sértsék meg az értékes faanyágot. Elégedett vagyok a hetedik helyezéssel... - mondja Radomir Jelinek. A fekete hajú, zömök testalkatú 34 éves Miroslav Gerza tizes rajtszámot visel a hátán. A mesterség és a verseny iránti vonzalmát apjától örökölte, aki most is, mint mindig, elkíséri fiát a versenyekre.- örülök, hogy győztünk, hogy dobogóról búcsúzhatom a versengéstől- mondta, miközben kezeire mutatott.- Ezekkel az ujjakkal tovább nem folytathatom. A fűrész rezgése alaposan megviselte őket, ami főleg a szerelési versenyszámban jelent problémát. A versenycsapat legtapasztaltabbja Csaknem hatezer ember látogatott el a verseny színhelyére, a Rackova-völgy- be; idősek és fiatalok, férfiak és nők egyaránt. De a favágóversenyen a régi fűrész és a fejsze sem hiányozhatott. Szórakozásképpen, három versenyszámban bárki megízlelhette a hagyományos favágást. Egy nő is volt a jelentkezők között. Baltával próbálkozott - sikeresen. És törött a fűrésznyél is, amikor megtermett férfiak kezébe került... A nemzetközi szervezőbizottság ülésén olyan döntés született, miszerint a nem hivatalos favágó világbajnokságot jövőre a norvégiai Brottumban rendezik meg, nem messze az 1992-es téli olimpiai játékok színhelyétől, Lillehammertől. GÁGYOR ALÍZ ■ el. • A Rackova-völgy a verseny színhelye (Marián Kardos felvételei) ÚJS 6 1986. > _ 5WI ' iiktroiui M j I Él W\ Jí!
