Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

E gyik gyárunk, amelyet üzleti okoknál fogva nem neve­zek meg, bizonyos fogyasztási cikkfajtát exportál, melynek egyik részét kerekek alkotják. A külföldi megrendelő a közelmúltban visz- szaküldött több ezer terméket a gyárnak azért, mert a kerekeknél komoly gyártási hibát vettek észre: kilengésük meghaladja a 9 mm-es más célokat szolgáló jó minőségű lakósejteket. A vállalat két dolgo­zója, akik a legtöbbet tették az említett termékek jó minőségéért, a szovjet kereskedelmi partnertől elismerő oklevelet kaptak. A szov­jet kőolajipari termékeket forgal­mazó országos hatáskörű szerve­zet párt- és szakszervezetének vezetősége ugyanakkor köszöne­tét mondott munkájukért, amellyel hozzájárulnak a Szovjetunióba irányuló exportszállítmányok telje­sítéséhez. A Vítkovicei Vasműben és az ostravai Klement Gottwald Kohó­ban új kezdeményezés indult útjá­ra Műszaki-tudományos fejlesz­téssel a jobb minőségért, haté­konyságért és exportképességért elnevezéssel. A kezdeményezés­be eddig már 63 ottani kollektíva bekapcsolódott, s az akció gya­korlati célkitűzésének megvalósí­tását szolgálja a komplex éssze­rűsítő brigádok tevékenysége. Sorolhatnánk tovább a pozitív példákat, de nemhiába mondják, hogy egy csepp méreg megkeserít egy egész hordó mézet: a külföldi piacokon tapasztalható viszo­nyokra nézve - mivel itt a minőség a meghatározó szempont - ez Hazárdjáték a minőséggel Alapkövetelmény a kifogástalan termékek szállítása toleranciát. Meglehetősen kelle­metlen volt ez a gyárnak, ártott hírnevének és a konkurencia ezt ellenünk kellőkképpen ki is hasz­nálta. Ezért a - tapintatosan mondva - túlkapásért felelős sze­mélyeknek távozniuk kellett veze­tő tisztségeikből. Felmerül a kér­dés: hogyan lehetséges, hogy a műszaki ellenőrzés során nem vették észre ezt a komoly hibát? És vajon nem többen okolhatók mindezért? Igen, minden bizonnyal sokan vannak! A XVII. pártkongresszus dokumentumai is utalnak rájuk. „Csak csodálkozni lehet azon, hogy a vállalati és felsőbb szervek mi mindent engednek a hazai, sót, sajnos, a külföldi piacokra is kijut­ni. Ez nem minősíthető másként, mint büntetendő felelőtlenségként, amely nagy anyagi értékektől, s ugyanakkor jó hírnevünktől is megfoszt bennünket“ - állapította meg a Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztésének fő irá­nyait tartalmazó beszámoló. Vállalataink többségére ez a bí­rálat nem vonatkozik. Például a Őeské Budéjovice-i Dél-cseh­országi Faipari Üzem nemzeti vállalat már négy éve szállít a Szovjetunióba elszállásolást és kétszeresen is érvényes. Az el­vesztett bizalmat nehéz ismét visszaszerezni és a többi hazai vállalat iránt is bizalmatlanná vál­nak a külföldi vevők. Az ún. objektív nehézségekre való hivat­kozás megengedhetetlen! Nép­gazdaságunknak nagy tartalékai Vannak a minőség javításában. Erről tanúskodik például a külföl­dön értékesített termékeink árai­nak kedvezőtlen alakulása, de a reklamációk, a növekvő javítási költségek és egyéb veszteségek is, amelyek mind a rossz minőség­ből erednek. A szakemberek ki­számították, hogy áruinkat a meg­követelt minőségben exportál­nánk, akkor áraik tüstént 10-40 százalékkal emelkednének. Az export problémája napiren­den szerepelt a kerületi pártbizott­ságok ülésein is, amelyeken meg­vitatták a CSKP XVII. kongresszu­sának határozataiból rájuk háruló feladatokat. Ezzel összefüggés­ben figyelmet érdemel a Dél- morvaországi kerület kezdemé­nyezése. A kerületi pártbizottság évente immár hagyományosan egyszer találkozóra hívja meg azoknak a vállalatoknak a képvi­selőit, amelyek a Szovjetunióba exportálnak. Ez évről évre olyan kerületi méretű aktívaértekezlet­nek számít, amelyen egymás sze­mébe mondják az igazat. Idén júniusban került erre sor, s az említetteken kívül jelen voltak Ja- kov Perepecsenov, a Szovjetunió brnói fókonzulja, a szovjet nagy- követség kereskedelmi kirendelt­ségének, a külkereskedelmi mi­nisztériumnak és a prágai Inspek- ta külkereskedelmi vállalatnak a képviselői . A kerületi pártbizottság képvi­selője ugyan leszögezte, hogy a Dél-morvaországi vállalatok ta­valy francóárakban számítva 172 millió koronával túllépték a Szov­jetunióba irányuló szállítások ter­vét, s hogy az év első felében szintén jó eredményeket értek el, de mihaszna, ha bajok vannak a minőséggel. Az Inspekta feltárta, hogy 1985-ben a Szovjetunióba exportált, ellenőrzött termékek 10 százalékánál megengedhetetlen hibákat észleltek. Ezeknek több mint a felét technológiai hiányos­ságok okozták, s rögtön a második helyen szerepelnek a termékek felületén tapasztalt hibák. A feltárt hiányosságok mindenekelőtt a fe­gyelmezetlenségből erednek. Pél­dául szovjet részről 80 ezer pár lábbelire érkezett reklamáció, te­hát olyan árucikkre, amelynek gyártása terén nemzetközi hírnév­nek örvendünk. Kiderültek más hiányosságok ;s, többek között az, hogy a kunmi TOS, a hulíni TOS, a brnói Chirana és további üze­mek nem a tervnek megfelelő kiegyensúlyozottsággal indították útnak a szállítmányokat. Az exportkötelezettségeiket nem teljesítő szállítók az illetéke­sektől hallhatták, hogy a Szovjet­unió - amely a gyorsítás stratégiá­ját követve történelmileg rövid idő leforgása alatt el akarja érni a vi­lágszínvonalat a munkatermelé­kenységben - kizárólag a legma­gasabb igényeket is kielégítő áru­cikkeket kíván vásárolni, olyano­kat, amilyeneket a világpiacon is kínálnak. Ez elidegeníthetetlen jo­ga és a jelenlevők közül ezzel senki sem szállt vitába. A kerületi aktíva tehát kritikus és tárgyszerű légkörben zajlott le és több vezető beosztású dolgozó már ott Ígéretet tett arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek. Szavukat nemcsak első számú megrendelőjük érdekében kell megtartaniuk, hanem saját maguk és a társadalom érdeké­ben is; hazánkban, akárcsak a Szovjetunióban, a legfontosabb feladat a társadalmi és a gazdasá­gi fejlesztés meggyorsítása, s eb­ből ered, hogy lépést kell tarta­nunk a Szovjetunióval, mivel aki csak egy percre is leáll, törvény­szerűen lemarad. FRANTIŐEK ZDOBINA Mivel foglalkozik az Intermozg? A neurofiziológiával és a magasabb fokú idegtevékenység kutatásá­val kapcsolatos a szocialista országok tudományos akadémiáinak Intermozg néven ismert sokoldalú együttműködésének programja. A program egyes feladatainak teljesítésében részt vesznekaCsehszlovák Tudományos Akadémia intézményeinek szakértői is. A programon belüli együttműködés 11 alaptémára összpontosul, ezek közül kettőt csehszlovák tudományos munkahelyek - a Szlovák Tudományos Akadémia Fiziológiai Tudományos Központjához tartozó Normális és Patológiai Fiziológiai Intézet és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézete koordinálnak. A közelmúltban az Inter­mozg illetékes bizottsága jóváhagyta öt célprogram pontos tervét, amelyek a szocialista országok tudósait rendkívül fontos és perspektivi­kus tudományos problémák megoldására irányítják. Ezek közé tartoznak többek között az ingerületkeltéssel kapcsolatos molekuláris mechaniz­musok és az ingerületátvitel kérdései, továbbá a neuronrendszerek szerveződésének kérdései a tanulás folyamatában, illetve az idegszövet átültetésével összefüggő problémák. Hogy a csehszlovák tudományos munkahelyek milyen jelentős szerepet töltenek be az Intermozg programjába foglalt egyes témakörök kutatása terén, az is bizonyítja, hogy a szakkiadványoknak mintegy negyedét ók jelentetik meg, melyekben publikálják a nemzetközi együttműködés eredményeit. Több kolektíva a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia, a Szovjetunió, Bulgária és az NDK tudományos akadémiáinak kitüntetésében részesült, például az izolált agypreparátu­mok terén feltárt új ismereteket összegző kiadványért. A szervezeten belül nagyra értékelik az egyes csehszlovák orvosi eljárásokat, amelyeket a partnerek rendelkezésére bocsátanak, s ezek lehetővé teszik az emlékezet elementáris mechanizmusainak a tanulmányozását, valamint a számítástechnikának a neurofiziológiában való szélesebb körű alkalmazását. Lehetőség van azoknak a legújabb ismereteknek a gyakorlati alkalmazására is, amelyeket az idegrendszer tevékenységében történő farmakológiai beavatkozás tanulmányozásakor szereztek . Acsehszlovák, a szovjet és bolgár kutatók együttműködése révén lehetővé vált az egyes szívbetegségek új gyógyítási formáinak a kihasználása, valamint az emésztőrendszer sima izomzatának szabályozása. Bizonyára a rendkívül érdekes felfedezések közé tartozik annak a felderítése, hogy hogyan lehet meggyorsítani az agysejtekben az emléknyomok képződé­sét ösztönző anyagok révén, közvetlenül a tanulás folyamatának befejezése után. (ŐSTK) Az elmúlt hónapban került sor a lengyelországi Poznanban a hagyományos, immár 58. alkalommal megtartott nemzetközi vásárra, amelyen 39 országból 3800, cég állította ki termékeit, köztük hazánkból is. A poznani bemutatón ezúttal is főleg gépekkel és berendezésekkel, közlekedési eszközökkel, elektronikai termé­kekkel, tudományos és kutatási célokat szolgáló berendezésekkel jelentek meg a kiállítók. Csehszlovákia már évek óta a legnagyobb kiállítók közé tartozik. Felvételünkön a Motokov pavilonjának egy részlete látható. (Telefoto — ŐSTK) R ománia külkereskedelmi forgalma az 1981-1985-ös tervidőszakban 25,6 százalékkal volt nagyobb, mint az 1976-1980-as években. Mig a kivitel 46,5 százalékkal növekedett, addig a behozatal csuprán 6,7 százalékkal. A nyolcvanas évek első felének összesített külkereske­delmi mérlege pozitív: 9,8 milliárd dollár, melyből 2,5 milliárd dollár a tavalyi évre esik. A kivitel mindenáron való növelése és a behozatal maximális korlátozása ugyan jelentős feszültségeket idézett elő a népgazdaságban — főleg a lakosság élelmiszerellátásában — de sikerült teljesíteni az elmúlt időszak legfontosabb gazdaságpoliti­kai célját: Románia külföldi adóssága hivatalos adatok szerint ezekben az években mintegy negyven százalékkal csökkent, s jelenleg - beszámítva a megvalósított és tervezett román hitelügyleteket is -, körülbelül négy- milliárd dollárt ér el. A román statisztikai hivatal jelentése szerint a nyolcva­nas évek külkereskedelmi többlete öt-hat milliárd dollárral még nagyobb is lehetett volna, ha a világpiaci árak nem alakulnak Románia számára kedvezőtlenül, vagy legalább megmaradnak az 1980. év szintjén. A. kamatlábak növekedése miatt predig Románia a tervezettnél két­milliárd dollárral többet fizetett nyugati hitelezőinek. A román párt- és állami vezetés állásfoglalásai, illetve az élvonalbeli közgazdászok elemző cikkei arról tanúskod­nak, hogy a külkereskedelemre a jövőben is rendkívül nagy feladatok várnak. Elsőrendű követelmény a külkeres­kedelem gazdaságosságának és hatékonyságának növe­lése. A központi pártlap, a Scinteia szemleírója szerint a jobb eredmények elérésének alapfeltétele a szervezési hiányosságok felszámolása a külkereskedelemben, s álta­lában az egész népgazdaságban és a román termékek versenyképességének növelése a világpiacon. A külkereskedelem jelenleg az ország nemzeti jövedel­mének mintegy 17-19 százalékát adja. Mig a hatvanas években és a hetvenes évek folyamán Románia gyorsan szélesítette kaprcsolatait a kapitalista és fejlődő országok­kal - minek következtében az ország külkereskedelmében 1960-1980 közt 73 százalékról 43 százalékra esett vissza a szocialista országok részesedése - addig az elmúlt ötéves tervidőszakban Románia újra szorosabbra fűzte Románia: Külkereskedelmi mérleg(en) együttműködését a szocialista országokkal, főként a KGST-tagállamokkal. A tavalyi év végén a szocialista országok részesedése a román külkereskedelemben elérte az 57 százalékot, s a jövőben további növekedése várható. Románia legfontosabb és legnagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. A kölcsönös árucsere értéke az elmúlt ötéves tervidőszakban elérte a 17 milliárd rubelt, s 1990-ig pedig a tavaly decemberben Moszkvában aláírt egyezmény alapján 30 millió rubelre emelkedik. A szovjet kivitel 60-65 százalékát nyersanyagok és-energiahordo­zók alkotják. Románia számára rendkívül fontos a szovjet kőolaj, földgáz és a villanyáram. Románia ezért aktívan bekapcsolódott több KGST-programba a Szovjetunió területén, hogy a nyersanyag- és az energiabehozatalt így az elkövetkező években is biztosítsa: részt vesz a türkmé- niai gázlelőhelyek feltárásában, a Jamburgból a Szovjet­unió nyugati határához vezető földgázvezeték építésében és a Krivoj Rog-i vasércfeldolgozó üzem építésében. Románia északi részén pedig szovjet segítséggel az idén megkezdődik a második román atomerőmű építése. Sikeresen fejlődik a csehszlovák-román kereskedelem is. Míg az 1981-1985-ös időszakban a kölcsönös árucsere értéke mintegy 3,2 milliárd rubelt ért el, addig az 1986-1990-es évekre már 4,1 milliárdos forgalmat tervez­tek. A külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb felada­tok mindkét oldalon a gépiparra, az elektrotechnikai és az elektronikai iparra várnak. A gyártásszakosítás és a terme­lési együttműködés keretében gyártott termékek jelenleg az árucsere-forgalom mintegy 30 százalékát jelentik. A nyugati országok közül Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei az NSZK, USA, Franciaország és Nagy-Britannia. Az utóbbi években nemcsak a román külkereskedelem orientációjában, de a szerkezetében is számottevő változásokra került sor. Míg 1980-ban a gépek, berende­zések, közlekedési eszközök, vegyipari és petrolkémiai termékek részaránya a külkereskedelemben 51 százalék volt, addig tavaly már meghaladta a 61 százalékot. Nőtt a magas műszaki színvonalú, tehát a jó áron értékesíthető termékek száma is, bár a tervezettnél kisebb mértékben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek továbbra is a román kivitel mintegy 20 százalékát alkotják. Mint már említettük, az idei év feladatai is nagyok és a forgalom 12-15 százalékos növekedésével számolnak. Tervek szerint az ország külföldi adósságát további harminc százalékkal kell csökkenteni, s biztosítani kell Románia hatékony részvételét a nemzetközi munkameg­osztásban, elsősorban a KGST keretén belül. KOKES JÁNOS llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ÚJ szú 10 1986. VII. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom