Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
Sakkozó magyarok - magyar sakkozók VLAGYIMIR MEZENCEV Különös baratsag A madarak közül nem véletlenül állnak ,,zsenik“ hírében a varjak. Ezek a madarak nem egyszerűen értelmesek, többek annál. N. Kasanszkij mesélte a következő történetet. A jaltai Dnyeper Szanatórium ősparkjában él egy népes pávacsalád. A pávák nagyon megkedvelték az egyik szálas kőrislát. Egy borongós őszi reggelen, amikor éppen reggelijüket fogyasztották, teereszkedett közéjük egy kimerült, éhes varjú, csőrébe kapott egy darab kenyeret, és mohón tép- desni kezdte. Az öreg hím páva rácsodálkozott a hívatlan vendégre, és helyet adott neki maga mellett. A varjú, miután jóllakott, felszállt egy ágra, és ott szunyókált estig. Vendéglátói megosztották vele vacsorájukat, és reggel sem zavarták el. Amint a nap leszállt az Aj-Petri mögött, és a pávák elfoglalták megszokott helyüket az ágakon, az ,,örökbe fogadott“ varjú a családfő mellé telepedett. S meghálálta a barátságot. Egy nap lábát törte az öreg hím páva. A körisfára valahogy még felkászálódott, ám földre szállni már nem tudott. Társai tehetetlenül toporogtak a fa alatt. A varjú megérezte, hogy a másik madár bajban van. Kenyérmorzsákat csipegetett a csőrébe, felrepült vele az ágra, és úgy táplálta a pávát, mintha a saját fiókája lenne. Két héten át hordta a táplálékot a beteg madárnak, amíg csak az fel nem épült. Nem mindennapi barátság tanúja és megörökítője volt Nyikolaj Tyihonov, az író. Erről a Furcsa kis történetek című könyvben olvashatunk. ,, Reggel, ahogy kilépek az erkélyre, látom, hogy a szomszéd telken két élőlény porosz- kát a fűben. Elhúltem a csodálkozástól. Vörös nevű macskánk mellett egy varjú billegett peckesen, a kandúr meg csak nézte, és ott ballagott mellette. Szokatlan látvány volt, s megvallom, nem leltem rá magyarázatot. A macska elérte a telkeket elválasztó kerítést, átmászott rajta, és már a virágágyak között sétált; a varjú könnyedén átröppent a kerítés I A COULOMB Az anyagban a legparányibb részecskék között ható vonzerőn kívül elektromos erők is „uralkodnak“. A részecskéknek, melyeket kis méretük miatt pontszerű töltéseknek is neveznek, háromféle töltésük lehet. Pozitív, negatív vagy semleges. Persze, a fizikában nem ismerünk a szónak geometriai értelmében vett pontszerű testeket. A fizikában valahányszor pontszerű vagy végtelen kicsi testről beszélünk, viszonylagos kicsinységet értünk alatta, vagyis olyan testet, amely bizonyos meghatározott méretekhez vagy távolságokhoz viszonyítva kicsi. fölött, majd leereszkedett a macska mellé. így ballagtak a virágok között, s rátértek a bejárati útra, majd együtt elmentek a kapuig, mintha régi ismerősök lennének. Elmeséltem a dolgokat a házbelieknek, s kiderült, hogy nem csupán én voltam a történtek szemtanúja. Sőt nap nap után mind mi, a ház lakói, mind pedig az idelátogatók megfigyelői lehettek ennek a szokatlan barátságnak. Kora reggel, hat óra tájban megjelent nyaralónk kapuja élőtt a varjú, s ott sétafikáit Vörösre várakozva. Amikor a kandúr előkerült, együtt sétáltak kertünkben vagy a szomszédban. Látták őket ugyanazon a hársfán, ahol először találkoztak; a kandúr éppen fejjel lefelé függeszkedett, és mellső tap- pancsaival kapaszkodott az ágakba. így mutatta be mászótudományát, a varjú pedig némán figyelte akrobatikus gyakorlatait. Aztán az ágra telepedett, és hoszan károgott. Számunkra az egész olyannak tűnt, mintha a varjú kifejtette volna véleményét a tornamutatványról, vagy valamit mesélt volna a barátjának, a macska pedig türelmesen hallgatná, így üldögéltek sokáig, majd újabb sétára indultak. A történet közbeszéd tárgya lett. Egyre-másra jöttek hozzánk az emberek, csak azért, hogy láthassák a varjú-macska párt. Azok meg nem féltek az emberektől, eszük ágában sem volt, hogy kereket oldjanak, amikor odamentek hozzájuk. Aztán a varjú elrepült, és másnap reggel visszatért. A történet azonban szomorúan végződött. A varjúnak egyszer csak nyoma veszett, majd holtan találták meg a kerítésnél. A szomszéd házbeli gyerekek légpuskával lövöldöztek, és eltalálták, amikor alacsonyan körözött a szomszéd kert fölött, és éppen nálunk akart leereszkedni. Vörös egy ideig kisétált reggelenként a nyaraló elé, és várta. Fogalmunk sem volt arról, mit érezhet. Hiszen olyan keveset tudunk az állatok lelki életéről“. N. Sándor László fordítása A sakkjáték európai térhódítása során már igen korán eljutott a történelmi Magyarországra is. Elsősorban a királyi udvaroncok és föurak kedvelt időtöltése volt, s vonzerejét csak növelte, hogy egy másik főúri „szórakozásra", a hadvezetésre és a háborúzásra emlékeztetett. Egy pompakedvelő nagyúr természetesen a sakkjáték kellékeinek kiválasztásában sem kicsinyeskedhetett, holmi fából faragott bábot a kezébe se vett volna. Egyik-másik sakk-készlet ragyogó szépségéről még a korabeli krónikák is említést tesznek, (gy feljegyezték például, hogy Károly Róbert magyar király 1330-ban a visegrádi kongresszus alkalmával — a tisztelet és a barátság jeleként - gyönyörű sakk-készlettel ajándékozta meg Luxemburgi János cseh királyt. „E sakk táblájának négyzeteit - írja Zolnai László történész - aranyba foglalt jáspisok és smaragdok alkották. A figurák, a szegletben álló bástyák, gyalogok, a páncélos lovagok (futárok), a királyok a királynék figurái aranyból valók voltak, drágakövek díszítették azokat.“ A királyi szintű cseh-ma- gyar sakk-kapcsolatokról a későbbi korok krónikásai is tudóPÁKOLITZ ISTVÁN Madárkettős Ez a többsincs poszáta rákezd reggel hatkor; fitty-füttye nem szonáta, csak pár pici akkord. % Hószin vízililiom fütty-zenére ébred; pillogat százmillióm csöpp nefelejcs kéken. Kedvet kap az őszapó, füttyögi az altot; fülelek: elragadó madárkettőst hallok. Az elektromos töltésű testek között ható erők nagyságát Coulomb törvényéből számítjuk ki, amely a következő: két nyugalomban lévő, elektromosan töltött „pontszerű“ test (Q, és Q2) között ható erő (F) egyenesen arányos a két töltés nagyságának szorzatával és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. r Qi • Q2 F !!■■■■■■■■■ Itt meg kell jegyeznünk, hogy a negatív töltésű részecske töltésnagyságát negatív számként jelöljük. Az elektromos töltés egysége a coulomb. 1 coulomb az az elektromos töltés, amely egy vezető keresztmetszetén 1 amperes (1 A) árammal 1 másodperc alatt halad át. Csak érdekességként említjük meg, hogy a gyakorlatból jól ismert vonzerő és az elektromos erő nagysága összehasonlíthatatlanul különböznek egymástól. A gravitációs erő 10'37 -szer gyengébb az elektromos erőnél. Ha például két elektromos töltést helyezünk el 1 m távolságra, a közöttük ható gravitációs erő „gyengeségét“ csak akkor érnénk el - az elektromos vonzerőhöz viszonyítva -, ha e két töltést világegyetemünk két legtávolabbi pontján helyeznénk el. Charles Auguste Coulomb (1736-1806) francia fizikus, a mágneses és elektromos erőterek vizsgálatával foglalkozott. BODŐK ZSIGMOND síthattak. A nevezetes 1479. évi olomouci királyi találkozó szüneteiben Ulászló cseh király és Beatrix magyar királyné (Mátyás felesége) sakk- és os- •táblajátékkal ütötték agyon az időt. Az első, külföldön is híressé vált magyar sakkozó a XVI. században élt Batthyány Ferenc volt, akinek a kedvéért egy kiváló olasz sakkmester, Giovanni Oliver, a viszontagságoktól sem riadva vissza, ellátogatott a törökök pusztította Magyarországra. A Jindrichúv Hradecben diákoskodó II. Rákóczi Ferencről is feljegyezték, hogy gyakran sakkozott a jezsuita rendfönökkel, Zimmermann atyával. A XVIII. században élt Kem- pelen Farkast, a sokoldalú műszaki embert és császári tisztviselőt elsősorban sakkautomatája tette híressé, amelyről utóbb kiderült ugyan, hogy egy apró termetű, jól sakkozó embernek „köszönhette“ képességeit, de maga az egész szerkezet olyan pompás alkotás volt, hogy joggal, érdemelte ki a kortársak bámulatát. Be- nyovszky Móric, a kalandos életű gróf is kiváló sakkozó hírében állt. A XIX. században a sakkjáték gyors fejlődésnek indult, egyre gyakrabban rendeztek nemzetközi sakkversenyeket is, ahol a magyar sakkozók is remekül helytálltak. Az 1840-1860-as évek két nevezetes magyar sakkozója volt Szén József és Erkel Ferenc zeneszerző, a Bánk bán, a Hunyadi László és más neveze- * tes opera komponistája. Erkel nemcsak a magyar opera fellendítéséért, hanem a magyar sakkélet megszervezéséért is sokat tett. A századforduló táján már világbajnoki szinten játszó magyar sakkozók is felhívták magukra a figyelmet, többek között Charousek Rezső és Ma- róczy Géza. Maróczy több mint négyévtizedes sakkpályafutása során a legkiválóbb sakkmesterek és világbajnokok ellen is sikerrel küzdött, méltán tartják ót a legnagyobb magyar sakkozónak. Természetesen a mai magyar sakknagymestereknek sem kell szégyenkezniük, hiszen Portisch Lajos, Ribli Zoltán, Adorján András, Sax Gyula, Pintér József és a többiek ott vannak a világ legjobbjai között, akárcsak Veröczi Zsuzsa, Mádl Ildikó (aki a 20 éven aluli nők világbajnokságát nyerte legutóbb) és a férfiakat is megadásra késztető Polgár Zsuzsa. Lacza Tihamér Van-e eső a sivatagban? Ahol a napot csak ritkán takarja el felhő, ahol a hőmérő 50 Celsius-fokot mutat, ott a növényzet nélküli homok- és kavicsfelszín még jobban átforrósodik, mint a levegő. A Szahara északi részén mértek már 56 Celsius-fokot is árnyékban, ám a talajon ez nem is számít soknak. Ott a higanyszál felmehet 65-80 Celsius- fokig is. Megfő a tojás a homokban, nem kell tüzet rakni! Az éjszakák is tiszták, ragyogóan csillagosak. Védő felhópap- lan nem borul a tájra, nincs védő fűtakaró sem. Nem akadályozza meg semmi, hogy a föld most ne sugározza ki hevesen a nappal elnyelt rengeteg meleget. így aztán a legforróbb nyárban is lehűlhet a levegő éjjel 15 Celsius-fokra. Télen meg a fagypont körül jár a hőmérő higanyszála. Egyetlen napon 30 fokot eshet a hőmérséklet! Mikor lát vizet a naptól, széltől kiszárított sivatag? Kap-e esőt egyáltalán? Egyszer vagy kétszer esik évente az eső, de akkor aztán istenigazából! Megtörténhet azonban, hogy öt-hat évig kimarad az eső. A Szaharának van olyan része, amely 11 évig szomjuhozott egy csepp eső nélkül, a Mojave-sivatagban pedig 25 éves szárazságról is tudnak. A Földnek körülbelül ötödé sivatag - akkora terület, mint egész Afrika! -, ahol 250 milliméter alatt van az égi csapadék. A meleg égövön ez még elegendő volna ahhoz, hogy szép fútakaró vonja be a tájat, ha a csapadék egyenletesen elosztva érkezne, s nem néhány, vad záporban. Egyetlen éjszaka 120 milliméter eső eshet, az egész évi csapadék fele! Mivel nincs növénytakaró, kénye-kedve, azaz sodra szerint mossa le, öblíti le a hegyeket, vagdossa be a fensíkokat, pusztítja a tájat a lezúduló esővíz. És hurcol magával egészen nagydarab köveket, majd elhagyogatja, törmelékét szétteríti, ahogy lassul a folyása. D. Nagy Éva ‘O IÁI ► i 4 O ■p 1 í i o 1 1 4 1 o 1 4 4 o 1 fl O; Gondolkodom, tehát... NEVEKBŐL FŐVÁROS frd be az ábra vízszintes soraiba az alábbi neveket úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy európai ország fővárosának nevét adják eredményül. Melyik ez a főváros? A nevek: Amália, Balázs, Etelka, István, Károly, Vencel. SZÁMOLÓSDI (rd a számokat az üres mezőkbe úgy, hogy a jelzett műveleteket elvégezve mind vízszintes, mind függőleges irányban a leírt eredményeket kapd! MEGFEJTÉS A szeptember 19-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 37; fecskefészek. Nyertesek: Asztalos Veronika, Nagyölved (Veiké Ludince); Kertész Éva, Felsőszeli (Horné Saliby); Csikós Gábor, Tardoskedd (Tvrdosovce); Balogh Árpád, Kolárovo; Plichta Gabriella, Érsekújvár (Nővé Zámky). ■ ■■ ■§ ■ X É + ■ « ■ ♦ ■X u " ■ J ÚJ SZÚ 18 1986. X. 3
