Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-26 / 39. szám
E gyszer a Kék lovag meghallotta, hogy Színország északi részén, a Zöld hegyek között, sárkány ütött tanyát. A hírt a Zöld rétek pásztora hozta, ttk.it szavahihető emberként ismertek.- És mit csinál ez a sárkány? Fosztogat? Gyilkol? - kérdezte a lovag, mert nem szeretett senkit elítélni csak azért, mert létezik.- Nem, azt nem. Csak...- Csak? - A Kék lovag mélyen a pásztor szemébe nézett.- Hát... Rémisztő hangokat hallat! - nyögte ki a Zöld rétek pásztora. A lovag egy ideig elmerengve vizsgálgatta bal hüvelykujját, majd így szólt:- Barátom, most menj szépen haza, és csak akkor gyere újra, ha a sárkány valami rosszat, törvénybe ütközőt követ el! Mert, ugye, kedves pásztor, csak azért, mert ordítozik, nem büntethetjük meg? Elvégre, egy sárkánytól mégiscsak furcsa, sőt ostobaság azt várni, hogy gitárkísérettel virágénekeket adjon elő. Eltelt egy hónap, talán kettő is, és a Zöld rétek pásztora nem jött újra. A lovag már el is felejtette az egészet, amikor egy este, tajtékozó lovon, kezében levelet lobogtatva, hírnök érkezett. A levélben ez állt: „Uram, a sárkány megtámadta a szántóvető parasztokat, szétkergette a birkanyájat, elvonszolt egy gabonával megrakott szekeret, és a jó ég tudja, mit fog még csinálni, ha ön, nem segít rajtunk! Zöld rétek pásztora" A Nap még az igazak álmát aludta, amikor a lovag már a Zöld hegyek lábánál vágtatott gyönyörű paripáján. Fegyverein, páncélján, meg-megcsillant a holdfény. A hátát hosszú, kék köpeny takarta, melyet a száguldás lobogóvá varázsolt.- Hol a sárkány? - kérdezte a lovag a köréje sereglő emberektől.- Ott, a szomszéd völgyben, ott van a sátánfajzat! - kiabálták kórusban. A Kék lovag nem vesztegette tovább a drága időt. Felpattant lovára, és elvágtatott a megadott irányba. Már pirkadt, amikor a völgybe ért. Szeme a szörnyeteget kereste, s hamarosan meg is találta. A lovag nem volt ijedős természetű, de az eléje táruló látványtól majd elállt a szívverése. A bestia egy fenyő mellett állt. A hatalmas fa csak a derekáig ért, ha ugyan volt neki dereka. Irdatlan pofájából, időnként vérfagyasztó hangok kíséretében, sűrű fekete füst tört elő. Szemét a lovagra szegezte.- Gyere, küzdjünk meg! - kiáltotta a lovag merészen. A sárkány nem mozdult. Sokáig mereven nézte a lovagot, aztán bal szeméből könnycsepp buggyant elő. A lovag nem tudott hova lenni a csodálkozástól. Mindez azonban csak rövid ideig tartott. Szívébe új érzés lopakodott, a szánalom.- Na, mi a bajod, te böhöm? Hidd el nekem, most látok először hegyet bőgni! - mondta. A sárkány virágos zsebkendőt húzott elő a zsebéből. Akkora volt, hogy kitelt volna belőle Színország összes népének ruházata. Kifújta az orrát, és dörgő hangon megszólalt: 1- Tudod lovag, én nagyon, de nagyon szomorú vagyok. Olyan, de olyan szomorú... A lovag még távolabbra húzódott, attól tartva, hogy a sárkány ismét bőgni kezd.- Engem mindenki bánt, senki sem szeret... Meg éhes is vagyok... De tudod, én nem vagyok tolvaj! Dolgozni szeretnék, segíteni az embereknek, ók meg adnának nekem valami harapnivalót ...A múltkor is látom, hogy beragadt egy szekér a sárba. Nem tétováztam, odafutottam és kihúztam. Ám az emberek kövekkel dobáltak meg, és ordítozva elszaladtak. Máskor meg elkergettem egy farkast, mert a nyáj körül ólálkodott. Hát tehetek én arról, hogy szétszaladt a nyáj? És így volt a parasztokkal is! Nekik is segíteni akartam...- Egyet se búsulj, te szegény! Majd én rendbe teszem a dolgod... Nemsokára a sárkány meghatódva nézte a sok, jobbnál jobb falatot, amit az emberek raktak elé. Könnyezve, de boldogan látott neki az evésnek. Amikor jóllakott, megkérdezte: - Mit segíthetek. Mi lesz a dolgom?- Látod, Zöld rétek pásztora - szólalt meg ekkor a lovag -, soha ne ítéljetek el valakit a külseje vagy a híre alapján! Sem a jóság, sem a gonoszság nem a külsőben rejlik. És mi, emberek, felelünk azért, hogy kiben milyen tulajdonság lesz az uralkodó. CSÓKA FERENC Aíese a KÉK, mMoC A HERTZ A természetben gyakoriak az olyan mozgások, amelyek periodikusan ismétlődnek. Ilyen periodikus mozgás például a Föld tengely körüli forgása, az apály és dagály, de az órák ingái, a hinták, a hangszerek húrjai, a forgó kerekek vagy akár a rugókra függesztett testek is periodikus mozgást végeznek. A példákból is világos, hogy a periodikus mozgásra a szabályos időközökben történő ismétlődés jellemző. Egyik fő csoportját a rezgőmozgások alkotják. Rezgőmozgást végez például a megpendített húr, a megkondított harang vagy a megütött hangvilla. A rezgőmozgás működési elvét egy egyszerű példán mutatjuk be. Képzeljünk el egy rugóra felfüggesztett testet, amely nyugalomban van. Ezt a nyugalmi helyzetet nevezzük egyensúlyi helyzetnek. Ha a testet meghúzzuk és elengedjük, rezgőmozgást fog végezni az egyensúlyi helyzet körül (lásd az ábrát). A legnagyobb kitéréseket (a és b pont) fordulópontnak hívjuk és amplitúdónak a közte és az egyensúlyi helyzet közötti távolságot. Az egyik fordulóponttól (a) a másikig (b) történő mozgást nevezzük rezgésnek. Az egy rezgés megtételéhez szükséges időt pedig periódusnak hívjuk. Fizikai szempontból sokkal lényegesebb azt kifejezni, hogy a test 1 másodperc alatt mennyi rezgést végez. Ezt frekvenciának nevezzük. A frekvencia és a periódus között a következő összefüggés áll fenn: f = | ahol f á frekvencia, T a periódus). A frekvencia egysége a hertz A sakkozás alighanem a legnépszerűbb a szellemi sportok között. Egyaránt játsz- szák öregek és fiatalok, férfiak és nők, kövérek és soványak, gyári munkások és egyetemi tanárok - s mindenki örömét leli benne, talán még az is, aki elveszítette a játszmát. Napjainkban a sakkrajongók milliói figyelik izgatottan a férfi és. a női világbajnoki címért folyó párviadalt, Garri Kaszparov és Anatolij Karpov, illetve Maja Csi- burdanidze és Jelena Ahmilovszkaja küzdelmét. A sakk azonban nemcsak a legnépszerűbb, hanem az egyik legrégebbi szellemi sport is. A sakkjáték Akadnak történészek, akik szerint egy ősi változatát már az ókori Egyiptomban is játszották, de ez a zenet-nek nevezett táblajáték valójában a szerencsejátékok közé tartozott. A ma ismert sakkjáték elődjét feltehetően Indiában találták fel az i. sz. VI. században és csaturangá-nak nevezték. A játék hamarosan népszerűvé vált a szomszédos birodalmakban is, mindenekelőtt Kínában és Perzsiában. A perzsák módosítottak rajta, s a nevét is megváltoztatták: satrandzs- ra. A perzsáktól az arabok is megtanultak sakkozni, s persze ők is változtattak rajta ezt-azt. Elsősorban arab közvetítéssel jutott el ez a táblajáték Európába, ahol különösen a királyi udvarokban vált rendkívül népszerűvé. Az araboktól származik a sakkjáték számos kifejezése és a figurák megnevezése is. A király nevét például al-sach (ebből szárzamik a „sakk“ szó is), a vezéré pedig al-firzan, ami szószerint bölcset, tudóst jelent. Csupán érdekességként említem, hogy oroszul ;ferz"-nek mondják a vezért. A matt szó annyit jelent: meghalni, s természetesen arra utal: hogy a legfontosabb figura, a király elesett a csatában. Bizonyára sokan tudnak közületek sakkozni, ezért nem is szeretnék a játék szabályairól beszélni, annyit azonban mindenképpen el kell mondani, hogy a sakkot csupán 1497-től játsszák a mai formájában, korábban egyik-másik figura egészen eltérően „lépett“ a sakktáblán. A vezért például csak a szomszédos mezőre lehetett áthelyezni, a futó »• is csak legföljebb három négyzettel távolabbra kerülhetett stb. Az ún. sáncolás (rosálás) - a király és a bástya egyidejű áthelyezése - még későbbi szabálymódosítás eredménye, Gioa- chimo Greco, híres olasz sakkjátékos említi először 1625-ben megjelent sakk-könyvében. A sakkjátékkal már a középkorban is számos irodalmi alkotás foglalkozott, s megjelentek az első tankönyvek és elméleti munkák is. Az első cseh nyelvű, sakkal foglalkozó kézirat, amelynek - magyarul - ez volt a címe: Könyvecske a sakkjátékról és egyebekről, a XIV. század második felében keletkezett. (Az első magyar nyelvű sakk-könyv 1758-ban látott napvilágot Budán Sach, vagy királyos játéknak szabott rendtartásai címmel.) Az első nyomtatott sakk-könyv, a spanyol Lucena munkája 1497-ben jelent meg. Tizenöt évvel később, 1512-ben egy portugál, Damiano már olyan könyvet ad ki Rómában, amelyben különböző megnyitások és végjátékok találhatók. Nagy hatást gyakorolt a sakkelmélet fejlődésére egy másik spanyol, Ruy Lopez könyve, amelv 1561-ben került ki a nyomdából. Ezek a szerzők nemcsak szakírók, hanem kiváló játékosok is voltak, számukra a sakkjáték a megélhetés forrása is volt, hiszen a sakkért • rajongó uralkodók aranyakkal jutalmazták a győzteseket. LACZA TIHAMÉR Gondolkodom, tehát... Bornemisza Endre Szeptember A sünköpenyt a gesztenyék nagy elegánsan levetik, zöld lódenükból bújt diók a kert széléről nevetik, hogy koppan fejük a kövön, ahogy pattan, ugrik mind s gurul, melléjük bújnak társaik, kerek kis arcuk kisimul, az őszi fényben felragyog, s hancúroznak a zöld gyepen, de lélegzetük elakad, mikor egy iskolás csapat zsákkal, kosárral megjelen. ◄----------------- KÉT KÖLTŐ \ Ind ulj el a bal felső sarokban álló A betűtől, és lóugrásban olvasd össze a betűket! Ha helyes útvonalon haladsz végig, két magyar költő nevét kapod eredményül. Ki a két költő? w ^ ^ A B c a. Szkukálek Lajos rajza (Hz). Egy hertz annak a rezgőmozgásnak a frekvenciája, amelynek periódusideje éppen 1 másodperc. Ezen az egyszerű példán mutattuk be a rezgőmozgás lényegét. A gyakorlatban nagyon sok területen van szükség a rezgések pontos ismeretére. Mint tudjuk, a hang is rezgőmozgás, hiszen hangszálaink rezegtetik meg a levegőt, és így tudjuk gondolatainkat hangosan közvetíteni. Légüres térben, például a Hold felszínén, torkunk szakadtából kiabálhatnánk társunk fülébe, bizony nem hallana semmit. De a rádióhullámok sőt a fény is rezgés. Fülünk a 15 hertztől 20 000 hertzig terjedő hanghullámokat képes érzékelni. A nem hallható ultrahang kibocsátásával tájékozódnak a denevérek és a delfinek. Az Sl rendszerben a frekvencia egysége a hertz. Heinrich Rudolf Hertz (1857—1894) német fizikus volt, aki 1888-ban bebizonyította az elektromágneses hullámok léBÖDÖK ZSIGMOND • Milyen foglalkozásokat rejtenek a képrejtvények? MEGFEJTÉS A szeptember 12-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Itt van az ősz, itt van újra; Alfa Romeo. Nyertesek: Tóth Andrea, Órsújfalu (Nová Stráí); Valovics Mónika, Naszvad (Nes- vady); Dudás Zsuzsa, Somorja (Őamorín); Brza Ildikó, Felszósze- meréd (Horné Seme- rovce); Zvarik Tamás, Kassa (Koéice).
