Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-26 / 39. szám

ÚJ szú 3 1986. IX. 26. Az ideológiai munka időszerű kérdései Szlovákiában írta: LUDOVÍT PEZLÁR, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára A fenti címmel jelzett kérdéskörrel foglalkozó terjedelmes írás a CSKP KB elméleti és politikai folyóiratának, a Nová Myslnek idei 9. számában jelent meg. Az ideológiai munka előterében álló valamennyi fontos szlovákiai kérdésre kiter­jedő cikk tartalmát kivonatosan közöljük. lovákia kommunistái az SZLKP kongresszusán jóváhagyott ha­tározatok szellemében - hangsúlyozta a bevezetőben Pezlár elvtárs - az előttük álló fő feladatot abban látják, hogy rend­szeresen és céltudatosan növeljék rész­vételüket a társadalomfejlesztés orszá­gos feladatainak teljesítésében, a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott prog­ram valóra váltásában. Napjainkban ez egyet jelent a szlovákiai területi, termelé­si, műveltségi, tudományos és emberi tényezőkben rejlő potenciál intenzifikálás útján történő hatékony felhasználásával, hogy növekedjék szerepe az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésében, szem előtt tartva annak szükségleteit. A gyorsítás stratégiája, mely a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott program súlypontja, további lehetőségeket teremt a Szlovák Szocialista Köztársaság sok­oldalú, az egységes Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság keretében végbe­menő fejlődése számára. Egyúttal foko­zottabb, minőségileg új igényeket tá­maszt a társadalmi élet valamennyi terü­letével, főként az irányítási folyamatokkal szemben. Ezzel kapcsolatban az SZLKP kongresszusa nyomatékos hangsúlyt he­lyezett a szlovákiai nemzeti szervek kez­deményező erejére és aktivitására, alá­húzva a sürgető problémák megoldásá­ért viselt felelősségüket. A gyorsítás koncepciójával összefüg­gő igényes feladatok teljesítése megkö­veteli, hogy a szlovákiai ideológiai szféra minden alkotóeleme nagy kezdeménye­ző erőt kifejtve továbbra is rendszeresen fokozza részvételét az országos méretű eszmei-nevelő munkában, az oktatás­ügyi kérdések megoldásában, a tudomá­nyos és kulturális életben valamint a mű­vészetek területén. Az ideológiai munka tökéletesítésének feltételeit illetően a Szlovák Szocialista Köztársaságban érezhető annak hatása, hogy Szlovákia eredményes, szinte roha­mos gazdasági növekedése a gazdaság- fejlesztés extenzív típusával függött össze, ami érthetően nyomot hagyott az emberek tudatában a Szlovákia fejlődése követelményeinek már meg nem felelő, elavult nézetek formájában. A tömegpoli­tikai munkában ma arra helyeződik a hangsúly, hogy Szlovákiának az egysé­ges csehszlovák népgazdaságon belüli gazdasági fejlődésével kapcsolatos felfo­gás következetesen az intenzifikálási té­nyezők szerepére épüljön. Az a gondol­kodásmód, amely ott erőlteti az új létesít­mények építését, ahol munkaerőtartalé­kok állnak rendelkezésre, az extenzív gazdaságfejlesztés hatása alatt áll, s ezért napjainkban káros. A beruházá­soknak oda kell irányulniuk, ahol a leg­több hasznot hozzák, ahol a termelés elérheti a világszínvonalat. A racionális, a képzettségi szintet szem előtt tartó munkaerő-gazdálkodást is az intenzifiká­lás gyorsításának szolgálatába kell állíta­nunk. E problémakör helyes értelmezése annál fontosabb, mivel a 8. ötéves terv­időszakban a népesség alakulásának sa­játosságai folytán munkaerögyarapodás- sal főként a Szlovák Szocialista Köztár­saságban kell számolni. Az eddigi tapasztalatok teljes mérték­ben igazolják, hogy az intenzifikálás fo­lyamatában szükségszerűen módosul­nak a Szlovákia szociális-gazdasági fej­lődésének kilátásaira és útjaira vonatko­zó elképzelések. Ezért az eszmei-nevelő munkában rendkívül fontos szerepet kap az emberek gondolkodásmódjában a te­hetetlenségi erő, az extenzív fejlődéshez kapcsolódó nézetek, magatartások és egyéb, az előrehaladás fő gátjává váló megközelítések leküzdése. A társadalmi fejlődés egészéhez hasonlóan Szlovákiá­nak az egységes országos mozgáson belüli előbbrejutása is törvényszerűen igényesebbé és bonyolultabbá válik. Az SZLKP kongresszusa határozottan óvott mindennemű ez irányú leegyszerűsítő elképzeléstől és illúziótól. új feltételek és a minőségileg új feladatok ösztönzést kell hogy adjanak az elméleti munka fellendülésé­nek, az újszerű megközelítések, az eddi­giektől eltérő megoldások keresésének, az alkotó kezdeményezésnek, az irányí­tás színvonalemelkedésének, az eszmei­nevelő munka érezhető elmélyülésének. A stratégiai feladatot jelentő intenzifi­kálás alkotó szellemű értelmezéséhez szolgáltat példát az SZLKP KB Marxiz- mus-Leninizmus Intézetének vezetésé­vel, a tudományos élet kiemelkedő képvi­selőinek részvételével. „A jelenlegi tár­sadalmi állapotok és alakulások perspek­tívái a Szlovák Szocialista Köztársaság­ban“ címmel készült kollektív tanulmány. A történelmi fejlődés sajátosságait, a tár­sadalmi struktúra alakulásának jellegze­tességeit, jelenlegi erőforrásait és tartalé­kait az országos feladatok és szükségle­tek szempontjából vizsgáló munka ér­demleges vonása a jelenlegi helyzetből kiinduló szlovákiai fejlődéstendenciák sokrétű, komplex vizsgálata. A szerzők az intenzifikálási folyamatokat - a maguk dinamikájában - nemcsak a gazdaság­ban, hanem a társadalmi élet azzal köl­csönhatásban levő egyéb területein is nyomon követik. A kutatómunka szóban forgó és egyéb eredményei hasznosnak bizonyultak az SZLKP kongresszusának előkészületei során. A CSKP XVII. kong­resszusának anyagai ösztönzést adnak a további ez irányú kutatómunkának. A CSKP XVII. kongresszusán elfoga­dott programból, és az SZLKP kongresz- szusának határozataiból, valamint a ke­rületi és a járási pártkonferenciák anya­gaiból következő feladatok ismertetésé­ben rendkívül pozitív szerepet töltenek be a tömegtájékoztató és propaganda- eszközök. A pártsajtó, tóként az SZLKP KB orgánumai, a Pravda, az Új Szó és a Nővé slovo a kezdeményező szellem és a cselekvőkészség példájává váltak újságírásunk számára. A szociális-gaz­dasági fejlődés meggyorsításának prog­ramja azonban a szerkesztőségi munka- közösségektől, valamint a tömegtájékoz­tatás és propaganda minden munkatár­sától további minőségi előrelépést köve­tel. Főleg a sajtó mozgósító erejében rejlő, az emberi tényezők kiaknázására irányuló lehetőségek jobb kihasználásá­ra, következetesebb bíráló szellemre, az előrehaladást nehezítő visszásságok és hibák elleni határozott fellépésre van szükség a CSKP KB Elnöksége 1983 februárjában, a párttagsághoz intézett, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelvei megsértése elleni harc hatékonyságának fokozásával fog­lalkozó levelének szellemében. Az ideo­lógiai életnek erre a területére is teljes mértékben érvényes, hogy az eddigi módszerekkel, megközelítéssel, sőt gyakran elavult gondolkodással a minő­ségileg új feladatoknak nem lehet sikerrel eleget tennünk. A Szlovák Szocialista Köztársaság konkrét körülményei között az ide­ológiai munka fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt s van ma is a nem­zetiségi kérdés helyes értelmezésének. Joggal vagyunk büszkék a CSKP és népünk nagy történelmi sikereire. Ezek közé tartozik a nemzetiségi kérdés meg­oldása a marxizmus-leninizmusnak és a szovjet állam tapasztalatainak alapján. Nemzeteink és nemzetiségeink kapcso­latai a szocialista internacionalizmusnak, a szocialista hazafiságnak és a csehszlo­vák államiságnak alapelveire épülnek. Ezeket a kapcsolatokat jellemzi a barát­ság, a kölcsönös tisztelet, együttmű­ködés és támogatás. Fontos tényezői a nép erkölcsi-politikai egységének, a CSSZSZK politikai stabilitásának és a sikeres fejlődésnek. Szlovákia, amely­ben magyar és ukrán nemzetiségű állam­polgárok is élnek, valaha a köztársaság egyik legelmaradottabb területe volt. Napjainkban jellemzi a korszerű ipar, a fejlett mezőgazdaság, a lakosság ma­gas élet- és kulturális színvonala. A föde­ráció lenini alapelvének megvalósítása, amivel tetőzött a cseh és a szlovák nem­zet viszonyának államjogi rendezése, az új körülmények között megteremtette a nemzetek és a nemzetiségek további fejlődésének és közeledésének megbíz­ható alapját. A nemzetiségi kérdés megoldásának sikerei nem jelentik azt, hogy a nemzeti­ségi kapcsolatokban nincsenek már megoldásra váró problémák. Arról van szó, hogy a nemzetek és a nemzetiségek közti kapcsolatok szerves részét alkotják a társadalmi viszonyoknak, és azokat a szociális és a gazdasági fejlődés meg­gyorsításának stratégiájával összhang­ban kell továbbfejleszteni és tökéletesíte­ni. A CSKP XVII. kongresszusának építő programja kialakítja a nemzetek és a nemzetiségek további fejlődésének és közeledésének kedvező előfeltételeit. Az új azonban ezen a területen sem valósul meg önmagától, ösztönösen, hanem a párt-, az állami, a gazdasági, a kulturá­lis, valamint az egyéb társadalmi szervek és szervezetek céltudatos törekvéseinek köszönhetően. Az igényes feladatok, amelyeknek megvalósításához hozzáfogtunk, megkí­vánják a csehszlovák társadalom inter­nacionalista egysége további elmélyíté­séről való következetes gondoskodást. Az új történelmi közösség, a csehszlovák nép kialakulásának objektíve végbemenő folyamatát nem lehet mesterségesen meggyorsítani, de fékezni sem. Ezt a kö­zösséget a gazdasági érdekeknek, az ideológiának és a politikai céloknak azo­nossága kovácsolja egységbe és sikeres fejlődésének alapvető előfeltétele a nem­zetiségi kapcsolatoknak, az előforduló problémáknak és fogyatékosságoknak tüzetes tudományos megismerése és ru­galmas megoldása. így például a műve­lődés területén jelenleg fontos feladat javítani a nemzetiségek ifjúságának hiva­tásválasztásán, s ezt az ifjúságot rend­szeresen megnyerni a műszaki és a ter­mészettudományi főiskolai tanulmányok­nak, amelyeknek döntő fontosságuk van a tudományos-technikai forradalom ki­bontakozása szempontjából. T ársadalmunk további fejlődése egyebek között megkívánja az ál­lam szövetségi és köztársasági szervei kapcsolatainak tökéletesítését, rendkívül hatásos tevékenységük szavatolását, va­lamint együttműködésüket. A CSSZSZK új alkotmányának kidolgozása keretében megoldást nyernek ezek a kérdések is. Az SZLKP kongresszusa hangsúlyoz­ta, hogy Szlovákia konkrét viszonyai kö­zött továbbra is rendkívül fontos a dolgo­zók nevelése a szocialista internaciona­lizmus és hazafiság szellemében. Jelen­leg főleg arra törekszünk, hogy magas fokú tevőleges aktivitásba és kezdemé­nyezésbe, az előrehaladásunkat fékező fogyatékosságokkal és visszás jelensé­gekkel szembeni meg nem alkuvásba torkolljon jogos büszkeségünk azoknak a sikereknek láttán, amelyeket hazánk a szocialista világközösség szilárd része­ként ért és ér el a csehek, a szlovákok és nemzetiségeink tagjai testvéri együttmű­ködésével és kölcsönös segítségnyújtá­sával. A tapasztalatok megerősítik, a ha­zafias nevelés csak akkor hatásos, ha megnyilvánul a szocialista politikai, gaz­dasági, jogi és erkölcsi társadalmi tudat megfelelő elmélyítésében, ami gyakorlati cselekvésre ösztönöz. A nemzetiségi kapcsolatok továbbfejlesztése megkíván­ja lakosságunk elmélyültebb nevelését a csehszlovák szocialista államiság szel­lemében. A tapasztalatok megerősítik, hogy mind ez ideig elégtelenül élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a kultúra és a művészet nyújt nálunk a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös megismerésére és gazdagodására. Szlovákiában a cseh, a CSSZSZK-ban a szlovák kultúra érté­kei iránti, tartósan növekvő érdeklődés rendkívül kedvező tendencia, amely hoz­zájárul a csehszlovák egyetemes kultúra elmélyüléséhez. Ez egyebek között meg­kívánja, hogy nagyobb figyelmet fordít­sunk magyar és ukrán nemzetiségű szer­zőink irodalmi alkotásaira, műveiknek cseh és szlovák nyelvű tolmácsolására. Az utóbbi évek bizonyos javulása ellené­re e tekintetben még jelentős tartalékaink vannak. A Szlovák Szocialista Köztársaságban nagyon sikeresen fejlődik a Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségének, a Cse- madoknak, valamint az Ukrán Dolgozók Szövetségének, a KSUT-nak tevékeny­sége. Az elmúlt ötéves tervidőszakban megkétszereződtek a tevékenységükre szánt állami költségvetési eszközök. A Csemadoknak jelenleg 518, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének 272 helyi szervezete van. Művészegyütteseik tagjainak száma meghaladja a 23 ezret. Ez a két szervezet központi fesztiválokat rendez, amelyek kulturális életünk szer­ves részévé váltak. A nemzetiségi kultúra fejlődéséhez kötődő problémák pozitív megoldásának legújabb példája a Cseh­szlovák Televízió második programjában A hét eseményei magyar nyelven műsor beiktatása, valamint a Szlovákiában a Csehszlovák Rádió nemzetiségi műso­rában az adásidő bővítése és a tartalom tökéletesítése. A nemzetiségi kapcsolatok tökéletesí­tése az elvszerúség mellett feltétlenül megkívánja a nélkülözhetetlen probléma- érzékenységet, a megfelelő tapintatossá­got és bizonyos türelmet is. A tapasztala­tok megerősítik, hogy az antikommunista erők Csehszlovákia ellenes aknamunká­jukban a hazai politikai viszonyok aláásá- sa eszközeként kísérelik meg a naciona­lizmus élesztgetését és felhasználását. Ezt a célt szolgálják az olyan reakciós emigránsszervezetek, amilyen a Szlová­kok Világkongresszusa, amely a szlovák klerikofasizmus ludák, nacionalista ideo­lógiájának követője. A szlovák nemzeti felkelés ezt a nacionalita ideológiát kive­tette a történelem szemétdombjára, s az antikommunista központok ott fedezték fel és felhasználják. E szervezet élén Stefan Roman, a szlovák származású kanadai nagytőkés áll, akit a szudétané- met „Honfitársi Szövetség“ nemrég az ún. Károly-díjjal tüntetett ki. Ez a tény önmagáért beszél. A Szlovákok Világ- kongresszusa egyebek között koholmá­nyokat gyárt és terjeszt Szlovákia vala­miféle egyenjogútlan helyzetéről a CSSZSZK-ban. Hagyományosan igyek­szik visszaélni az emberek vallásos ér­zelmeivel. E szervezet vezetőségének anti- kommunistái a cseh és a szlovák nemzet viszonyának megbontására töre­kedve, egyidejűleg célba veszi a szlovák -magyar kapcsolatokat is. Különféle, a szlovák nemzeti szerveknek címzett „felhívásokat“ fabrikálnak, s ezekben in­tézkedéseket szorgalmaznak a magyar nemzetiségű állampolgárok ellen. Vi­szont jellemző, hogy az egyugyanazon antikommunista központok által irányított magyar emigránsszervezetek ezzel pár­huzamosan kifejezetten „rémmeséket“ terjesztenek hazánkban a magyar lakos­ság valamiféle elnyomásáról és szenve­déséről. Ez a propaganda azonban primitív( és az élet oly meggyőzően cáfolja, hogy lakosságunk túlnyomó többségének kö­rében sikerre nem számíthat. Ezért az antikommunista csehszlovákellenes kampányok szervezői mindinkább a val­lási és az egyházi kérdésekre, továbbá a politikai rendszerünk demokratikus jel­legének kérdéseire orientálódnak. Tapasztalataink megerősítik, nincs jo­gunk lebecsülni a nacionalista csökevé- nyeket, hangulatokat és tendenciákat. Szem előtt kell tartanunk, hogy nem min­den esetben öltik magukra valamiféle egységes nacionalista elméletek és né­zetek formáját. Képviselőik többsége ön­magát nem minősíti nacionalistának. A nacionalizmus csökevényei megnyilvá­nulhatnak a más nemzetiségű állampol­gárok iránti helytelen magatartásban, nem reális követelmények támasztásá­ban és sok egyéb formában. Az SZLKP kongresszusa rámutatott arra, hogy jelenleg továbbra is határozot­tan harcolni kell a nemzetiségi kapcsola­tokban minden olyan kísérlet ellen, amely mesterségesen élesztgeti és felveti azo­kat a kérdéseket, amelyek nemzeteinket és nemzetiségeinket a múltban megosz­tották, s amelyeket a szocializmus építé­se folyamatában sikeresen megoldot­tunk. A jelen építő feladatainak igényes­sége megkívánja, hogy a szemünk fé­nyeként őrizzük és szüntelenül szilárdít­suk népünk egységét és felzárkózott­ságát. A CSKP XVII. kongresszusa után a párt ideológiai munkája kibonta­kozásának tapasztalatai arról tanúskod­nak, hogy minden szakaszon jelentősen növelhetjük hatékonyságát úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegít­se a társadalmi-gazdasági fejlődés meg­gyorsítása stratégiájának megvalósí­tását. Az SZSZK ideológiai arcvonalénak be­csületbe vágó ügye, hogy jelentősen tö­kéletesítse munkáját és tevékenysége megfeleljen a kor feladatainak. A párt­munka más szakaszaihoz hasonlóan az ideológiában is a siker kulcsa minden munkahely és egyén magas fokú aktivitá­sa és kezdeményezése, valamint az irá­nyító tevékenység magas színvonala. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom