Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-12 / 37. szám
1986. IX. Ve lom eleve nagyobb megterhelést jelent a vezetőnek, s ezen belül is a legnagyobb stresszhatással az előzés jár. Az előzést különböző szakaszokra bontották fel. A legmagasabb pulzusértéket - tehát a legerősebb stresszt - az előzés megkezdésekor tapasztalták. A döntési szakaszban rendkívül rövid idő alatt kell összegezni valamennyi forgalmi adottságot, a vezető szinte a pillanat kényszere alatt áll... Ennél is magasabb értékeket csak akkor mértek, amikor egy-egy előzés végrehajtása közben veszélyessé vált, még mielőtt a vezető be tudott volna sorolni a megelőzött jármű elé. Olyan helyzetben, amikor a jármű a menetirány szerinti bal oldalon halad, a szemben feltűnő másik kocsi - a közelségétől szinte függetlenül - pulzusszám-kiug- rást okoz. Végeredményben kimutatható, hogy az erőltetett előzésekkel vezető autós háromszoros „munkát" végez, és idegrendszeri kifáradása fele annyi idő alatt mérhetővé válik, mint amennyi idő alatt az egyenletesen közlekedő autós esetében megjelennének a fáradtság tünetei. (ss) híd úgynevezett miniblokk-rugó- zással kiegészített különleges kerékfelfüggesztését. A legfinomabb mozdulatokra is roppant érzékenyen reagál, nem meghökkentően, de a nyomatékváltó megfelelő fokozatainak kapcsolása révén jól gyorsul, lágyan, biztonságosan lassul. Dinamikus menetben és manőverezés közben is könnyedén kormányozható, úttartó, csendes üzemű és kanyarstabil. A belső tér olyan, amilyent ettől a kategóriától elvárhatunk: józan mértéktartás mellett a kényelmes és biztonságos utazás élményét szolgálja, azonban nincs benne és körülötte semmi látványos extra. A cockpit műszerei az alaptípusnál is tulajdonképpen mindenről tájékoztatnak, sőt szériatartozékként némi meglepetéssel is szolgálhatnak. így igen jó szolgálatot tesznek a vezetőnek: a belülről könnyen állítható külső tükrök (ha netán letörné valaki, egy mozdu- tal könnyen visszaállítható a helyére, az ostorütés elleni védelmet is nyújtó fejtámlával kiegészített, könnyen szabályozható kagylóülések, két fokozatban nyitható és redőnnyel zárható napfénytető, több fokozatban is működtethető szélvédőmosó-törlő, szinte a klimatizáló berendezéssel csaknem egyenértékű fűtő-szel- lőztetö motorral és csatornákkal gazdagított rendszer, az első - elöl magasság szerint gombnyomásra öt fokozatban állítható - és a hátsó ülésekhez egyaránt kapcsolható biztonság övék stb. ötleA gépjárművezető hallásáról Téves lenne azt hinni, hogy a közlekedésben, ahol a hangjelzés helyét egyre nagyobb mértékben veszi át a fényjelzés, már nem oly fontos a hallószerv szerepe mint azelőtt. Igaz, hogy lakott területen korlátozzák, ill. tiltják a kürt használatát, mégis számtalan esetben a gépjárművezető hibátlan hallásától függ a közlekedés biztonsága. Nagyvárosokban a villamosok vezetői éles csengőjelzéssel biztosítják maguknak a szabad utat. Mentők, rendőrök, tűzoltók akusztikai riasztójelzést is használnak az optikai mellett. A fényjelzés térhódítására gondolt Hugo Glaser svájci szerző Zürichben megjelent „Auto, Flugzeug und Medizin“ (Gépkocsi, repülő és orvostudomány) cimú, egyébként érdekes és értékes könyve írása közben, midőn alaptalanul alábecsülte a gépjárművezetők hallóképességének szerepét a modern közlekedésben. A közúti közlekedés biztonsága továbbra is megkívánja, hogy a járművezetők ne csak kifogástalanul lássanak, hanem jól is halljanak. Az útitárs szavát vagy figyelmeztetését a kocsi belső terében úgy kell érzékelni, hogy meghallgatása ne jelentsen külön megterhelést, figyelemelvonást. Menet közben a vezetőnek nem csupán tekintetével, hanem hallásával is figyelemmel kell kisérnie a közlekedés rendes és rendellenes jeleit, más járművek vagy riasztóberendezések vészjelzéseit. Saját gépkocsija motorjának üzemét, ütemét is fülével észleli. Ezekből a szempontokból kell kiindulni a járművezetők hallóképességének megítélésénél, amely alkalmasságuk orvosi ellenőrzésének elengedhetetlen tartozéka. Minden területi és üzemi körzeti orvos elvégzi az alapvető vizsgálatot, amely arról tájékoztatja, mily fokú a jogosítványt kérelmező ill. a gépkocsivezető hallása. Kívánatos lenne, ha a gépjárművezetők - kiváltképp a közép- és időskorúak - alapos audiometrikus vizsgálatnak vethetnék alá magukat, amely minőségileg és mennyiségileg pontosabb, ezt azonban egyelőre csak a közlekedési vállalatok, a zajos üzemek dolgozóinál valamint halláskárosodás gyanújának eseteiben alkalmazzák. Buszok, villamosok, vonat- és metrószerelvények vezetői, továbbá tehergépkocsik és távolsági kamionvezetők, legalább évi két alkalommal vetik alá magukat hallásvizsgálatnak. Amatőr gépjárművezetők rendszerint csak a megszabott korhatároknál kötelesek felülvizsgáltatni magukat (a 60., 65. és 68. életév betöltésekor, azontúl pedig kétévenként). Ezért fejlődhet ki a hallószerv hibája vagy megbetegedése az ő esetükben anélkül, hogy erről orvosnak tudomása lenne, különösen ha zajos környezetben dolgoznak vagy bajukat alábecsülik, elhanyagolják ill. titkolják. De az amatőr járművezető halláshibája ugyanolyan veszélytényező mint a hivatásos sofőré. Aki észreveszi, hogy hallása gyengül, feltétlenül forduljon orvosához, hogy megvizsgálja, kezelje ill. szakvizsgálatra és gyógykezelésre orr-, fül- és gége-szakorvoshoz utalja. Előfordul, hogy csupán egyszeri beavatkozásra van szükség, pl. a dugaszként felhalmozódó fülzsír eltávolítására, de más esetek türelmes és lelkiismeretes kezelést igényelnek. Némely hallásszavarok tartós jellegűek, egy részük azonban meggyógyíthatók. Gépjárművezetőknél a hallószerv állapotának és az egyén hallóképességének orvosi elbírálása alapos helyzetelemzésből indul ki: pl. abból, hogy vizsgálat alkalmával felderített halláshiba vagy betegség kezdeti vagy haladottabb fokú-e, gyógyítható-e vagy sem, összefüggésben van-e az életkorral, nincs-e már a nagyothallás a süketség határán stb. Az orvos a szakorvosi véleményt tekintetbe véve gondosan latolgatja lehetőségeit, mindenekelőtt azonban a vizsgált személy egészségét és életét, a kockázat mértékét, a közúti forgalom biztonságát tartja szem előtt. A mérlegelés eredményeként javasolhatja a rendőrség forgalmi felügyelőségének a gépjárművezetői jogosítvány végleges érvénytelenítését, a gyógykezelés idejére való bevonását vagy az egészségi állapotnak megfelelő korlátozását. A hallószerv páros, de indokolt esetben az orvos azt is javasolhatja, hogy a jogosítványt egy egészséges füllel rendelkező személynek is kiadják ill. meghagyják. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY tes újdonság ennél a kocsinál is, hogy véletlenül sem felejthetjük égve parkoló kocsinkon a fényszórókat, med ajtónyitáskor (a vezető felőli ajtó nyitásakor) hangjelzés figyelmeztet arra: kapcsoljuk ki a lámpákat és mielőtt magára hagynánk, zárjuk is be az autónkat. Mindamellett természetesen számos extra kényelmi és biztonsági felszerelési kellék is beépíthető még az Opel Kadettbe, mint bármely más, „csak igényeseknek“ számontartott többi korszerű autóba. (am) Az Opel Kadett GL 1,3 S több műszaki adatai: 55 kW (75 LE), 13,5 sec. alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/h tempóra. Csúcssebesség 170 km/h, fogyasztás 8,7/5,2/6,7 liter városban, 90-es tempóval és országúton 100 km-re. Az üzemanyagtartály 52 literes, így a kocsi hatótávolsága egyszeri tankolással három fokozatú automata váltóval, illetve a takarékos üzemmenetet is szolgáló öt fokozatú nyomatékváltóval Is szerelik Megérkezett az Ev autója megtisztelő cimet is kiérdemelt Kacjett legújabb - azóta is az európai eladási lista élén szereplő —, immár ötödik generációja, amely divatból, vagy közkívánatra (egyre megy), most kiegészült a legeslegújabb, öt személy számára is kényelmes utazást nyújtó, ugyanakkor az alacsony szegélymagasságú kategóriában „tércsodának“ is méltán nevezhető 550 literes csomagterü változattal és a következő erőforrás-kínálattal: 1,3 N-OHC, 44 kW (60 LE); 1,3 i OHC, 44 kW (60 LE) katalizátorral; 1,3 S OHC, 55 kW (75 LE); 1,6 S OHC 66 kW (90 LE); 1,8 i OHC, 74 kW (100 LE) katalizátorral és végül az 1,6 literes dizel OHC motor, 40 kW, vagyis 55 lóerő teljesítménnyel. Az új lépcsős modell bevezetésekor különösen nagy súlyt helyeztek a konstruktőrök a kerékfelfüggesztés további korszerűsítésére, s így a hosszabb hátsó rész terhelési nyomatékaihoz kiegészítésül az első és a hátsó tengelyekhez módosított kanyarstabilizátort építettek be. Tovább fejlesztették és finomították a McPherson -rendszert, s vele együtt a hátsó ■ A jövő autóit a hideg téli éjszakákon a svéd Lappföld kietlen tájain vetik alá nagyon szigorú teszteknek a nagy autógyárak. A jég borította tavak és a hófödte hegyek között tucatnyian működtetik szigorúan titkos laboratóriumaikat. Minden télen megjelennek például a Volkswagen, a Fiat, a Ford és más gyárak kamionjai, amelyekben a prototípusokat és az alkatrészeket igyekeznek jól elzárni egyrészt SZIGORÚ TESZTEK a vetélytársak, másrészt más kíváncsiskodók fürkésző szemei elöl. Elsőként a Mercedes-Benz érkezett ide tizenöt évvel ezelőtt, hogy új típusait kipróbálja az állandó, sokszor mínusz húsz fok alatti hidegben. Itt vizsgálták először blokkolásgátló fékrendszerüket is. A próbautakon a titoktartás nagyon szigorú követelmény, a gyárak igyekeznek a lehető legkevesebbet mutatni új autóikból. Azt sem szeretik, ha fényképek készülnek a próba alatt álló típusokról. Már csak azért sem, mert a sajtóban esetleg megjelenő kép csökkentheti az éppen piacon levő típusok iránti keresletet. A I fű l AUTÓSOK^. A MOTOROSOK Opel Kadett GL1,3S ÚJ üzemanyagtöltő állomást nyitott a Benzlnol vállalat Bratlslavá- ban közvetlenül a nyári idegenforgalmi főidény tetőzése előtt. A városba vezető egyik főút mellett, a Kossuth utcában található. A képen Vladimír ételek motorolajat ad el. (Vlastimir Andor felvétele - ŐSTK) Előzés és pulzus Mindenfajta manőver, forgalmi konfliktus stresszhatást kelt a járművezetőben. Akár egyszerű kanyarodásról, akár elsőbbségadásról van szó, azonnal jelentkezik a szervezeti izgalom, természetesen különböző mértékben aszerint, hogy mekkora a „feladat“. Az előzés - jelzik a vizsgálatok - a legnagyobb feladatok közé tartozik, s a járművezető pszichikai igénybevétele sokszorosára nő! Nem véletlen ez, mivel az előzéshez hozzátartozik a megfelelő sebesség-, és távolságbecslés, a helyzetfelismerés, a partnerismeret és az esetleg előálló veszélyhelyzetek időben észlelése, kivédése is. A vezető feszültsége érthetően növekszik, mindent, ami a jármű irányítására vonatkozik, koncentráltabban, mintegy „magasabb hőfokon“ kell elvégezni. A közlekedésbiztonsági kutatók a stressz meglétére, erősségére a pulzusszám változásaiból is következtetnek. A vizsgálatokat autópályán és autóúton végezték el. Az előzési stressz természetesen az autópályán volt a legkisebb. Az autópályán szabadon haladó vezetők átlagos pulzusértéke 81 volt. Előzéskor ez alig változott - 82 lett! Ez azt mutatja, hogy az autópályán megfelelő forgalomsúrúség mellett az előzés alig jelent nagyobb idegi megterhelést, mint a szabad haladás. Nyilvánvalóan az a magyarázat rá, hogy a gépkocsivezetőnek itt sem kell számolnia szembejövő forgalommal és így a veszélyérzete is •kisebb. Autóúton azonban már kétirányú a forgalom, vannak szembejövők, s ez a tény azonnal megmutatkozik a gépkocsivezető pulzusszámának növekedésében, így szabad haladásnál is percenkénti 85-ös pulzust mértek, járművezetésnél pedig már 87 volt az átlagos érték. Az előzés teljes időtartamára mért átlagérték azonban minden vizsgált autónál - kivétel nélkül - ennél jóval magasabb volt: átlagosan 95 percenként! A kutatók ezzel azt bizonyították, hogy a kétirányú forga-
