Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
ÚJ szú 15 1986. IX. 5. Egy különös párbaj • Koalíciós belháború? Sommerloch ós Sommertheater: nyári hfrúr és nyári színjáték. Ilyentájt gyakran használt szavak az NSZK politikai szótárából. Almos hangulatú sajtóértekezletek után, amelyeken az unalmasnak tetsző téma hallatán az újságíróknak kérdezni sem akaródzott, a sajtó emberei Bonnban legyintenek: Sommerloch a javából, eseménytelenség, hírhiány. Politikusok ilyen időszakban szoktak rendezni Sommertheatert. Hírverés céljából, hogy magukra vonják a figyelmet a kormánytagok többségének nyaralása idején. Néha be is válik a számításuk, s a sajtó kapva kap az alkalmon. HARCI KIÁLTÁSOK Az idén azonban fordítva történt: némely hitetlenkedő lapok eleve azt gyanították, hogy aminek tanúi voltak, csupán a nyári hfrúr ellensúlyozására hivatott magakelletés. Később igazítani kellett optikájukon. Először úgy festett, hogy a szókimondásáról, éles nyelvéről közismert, s ezért közkedvelt riportalanynak is számító Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Bajorország miniszterelnöke, megszokott méltatlankodásainak, dohogásainak egyikéről van szó csupán. Bajország befolyásos „erős embere“, aki külső megjelenésében is erőteljes egyéniség, s akinek kiváló szellemi és politikai képességeiről még a szociáldemokraták is elismerően nyilatkoztak, talán egyszerűen megint nem tett lakatot a szájára. Strauss ugyanis háborogni kezdett azon, hogy 6 és a bajor belügyminisztérium semmiképpen nem hibáztatható Norbert Steger osztrák alkancellár magánjellegű bajorországi látogatásának elmaradásáért. Steger fel akart szólalni azon a rockfesztiválon, amelyen a részvevők - egyébként Bécs álláspontjával megegyezően - kinyilvánították ellenérzésüket a közeli Wackersdorfban épülő atomhulladék-újrafeldolgozó üzemmel szemben. Amikor azonban megtudta, hogy München a beutazás engedélyezésének megtagadására készül, lemondta a látogatását. Straussék szerint azonban az elutasítás meg sem fordult a fejükben. A hibás a külügyminisztérium, amely hamisan abból következtetett ilyen szándékra, hogy Münchenből egy referens előzőleg megkérdezte: Stegert a beutazás alkalmával közönséges állampolgárként vagy diplomataként kezeljék-e. Az ügy ezzel látszólag lezártult a bonni külügyminisztérium és a müncheni kancellária között. (A Bonn ós Bécs közötti hagyományos barátságot pedig Genscher és Jankowitsch külügyminiszterek salzburgi találkozójukon megerősítették.) Ekkor történt az, aminek megértése Strauss ambícióit talán ez a „szerény“ öltözők Is kifejezi mindmáig oly sok fejtörést okoz a nyugatnémet hírmagyarázóknak. Strauss a ZDF tévéállomás „Bonni távlatok“ című műsorában ismét elővette a Steger-ügyet. Nemcsak „legendák gyártásával", „hírek manipulálásával“ vádolta meg a külügyminisztert, tagadva, hogy a bajor belügyminisztérium már a beutazási tilalomról tárgyalt az NSZK külügyi hivatalával, hanem több ponton megkérdőjelezte politikai vonalvezetését, s időszerűnek mondotta távozását is. A külügyminiszter néhány nappal korábban a Kölner Stadt-Anzeiger című újság munkatársával közölte: a CDU/CSU -FDP kormánykoalíció választási győzelme esetén változatlanul meg akarja tartani tisztét. RÉGI SZÁMLÁK Erre jelentkezett Strauss a nagy nyilvánosság előtt, mondván: neki nincs tudomása Kohl és Genscher egyetértéséről az utóbbi maradását illetően. A legkülönösebb azonban az a mód volt, ahogy a CSU-elnök a „Genscher-féle“ külpolitikát bírálta. Strauss, aki azért ez alkalommal is szükségesnek tartotta hangsúlyozni a kölcsönös megértésre való készség szükségességét a Kelet iránt, s aki annak idején az NDK-nak nyújtott első,jelentékeny hitel kieszközö- lésével maga is nem keveset tett a szerződéseken talált a koalíció külügyminiszterének - az ő szavaival - örökös utazgatási diplomáciájában. „Egyik nap Moszkvában, másik nap már Washingtonban, drámai fellépések, s a minél nagyobb hatás kedvéért lehetőleg a tévé kamerái előtt“ - mondotta. Amikor megkérdezték tőle, miként vélekedik Genschernek arról az értékeléséről, hogy a Moszkvában megkötött szovjet-nyugatnémet műszaki-tudományos együttműködési megállapodás az enyhülési politika irányába hat, azt válaszolta: nem szabad bolhából elefántot csinálni. Különben is Genschernek óvakodnia kellene attól, hogy a Moszkva és Washington közötti közvetítő szerepének benyomását keltse, mert az NSZK fő szövetségese Washington. Strauss és Genscher, a CSU-vezetó és az FDP-politikus, e két koalíciós partner viszonya sohasem volt szívélyes. Különösképpen azóta nem, hogy Straussnak egyszer már csalódnia kellett reményeiben, amikor Kohl és Genscher összefogása révén úgy jött létre a CDU/CSU-FDP koalíció, hogy neki Münchenben kellett maradnia. Ettől az időponttól kezdve külpolitikai kérdésekben sem számított ritkaságnak közöttük az összezördülés. Strauss éppen a minap ostorozta hevesen a külügyminisztériumot amiatt is, hogy a testvérek szerint egy neki politikai okoknál fogva ellenszenves diplomatát kívánnak jelölni pretóriai nagykövetnek. (Hans Günter Sulimmá, a kiváló Afrika-szakértő ugyanis egy jelentésében Strauss-szal ellentétben károsnak minősítette a fajüldöző rendszerrel együttműködő törzsfőnök politikáját). A müncheni politikus szintén rossz szemmel nézi azt is, hogy az FDP - a szociáldemokrata és a Zöld ellenzékhez hasonlóan - nem óhajtja a tüntetési jog korlátozását. Ezt la CSU, főleg Strauss az atomerőművek körül lezajlott, súlyos zavargásokká fajult tüntetésekre hivatkozva követeli, s pártfogolja az erőteljes rendőri bevetéseket. így a szembenállás immáron megszokott jellegére való tekintettel valóban jogosnak tetszhetett az a feltételezés, hogy Strauss elsősorban egyéni érdek érvényesítésének, régi számlák kiegyenlítésének szándéka, illetve választáspolitikai megfontolások vezérlik. Vagyis mindenekelőtt az zavarja Genscher külpolitikájában, hogy nem ő áll a külügyi hivatal élén. Ami a választási megfontolásokat illeti, Strauss jelenleg elsősorban a Bajorországban októberben esedékes tartományi választásokat tartja szem előtt. Ez most még fontosabb számára, mint az 1987. januári országos választások. Attól, hogy kritikával illeti Genschert, szavazatokat remél az „elűzöttek szervezetei“ néven működő revansista szövetségektől, amelyek Genscher politikájából hiányolják „a Kelettel szemben szükséges keménységet és határozottságot“. Csakhogy bármennyire fenntartásokkal, ellenérzésekkel, sőt némi iróniával fogadta is a nyugatnémet sajtó jelentős része Strauss televíziós szereplését, a Genscher elleni ismételt támadása vitát indított el a koalícióban - most már a CSU és a CDU között is. Az összeütközést a CSU elnökének az a megjegyzése váltotta ki, hogy a bonni koalíciós kormány lényegében most is a korábbi szo- ciál-liberális koalíció külpolitikáját folytatja, mivel 1966 óta a külügyi posztot mindig az SPD vagy az FDP töltötte, ÜJ JAPÁN „EXPORTCIKK“ A japán kormány komolyan fontolgatja, hogy exportcikkeinek terjedelmes listáját bővítse-e egy újabb cikkel - nevezetesen a japán nyugdíjasokkal. A külkereskedelmi és ipari minisztérium egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjasok számára egyre nehezebbé válik a megélhetés. A minisztérium ezért azt javasolta, hogy a nyugdíjasok költözzenek külföldre, ahol jenjeikkel- melynek árfolyama az utóbbi időben jelentősen növekedett - jobban élhetnek, mint otthon. A HOSSZÚ NEVŰ DIPLOMATA Az ENSZ-diplomaták listáján a legtöbb helyet Brunei nagykövetének neve foglalja el. A derék diplomatát ugyanis így hívják: Awang Ahmed bin Pehin Orang Kaya Digadong Seri Diraja Dato Laila Utama Awang Haji Mohd Yussof. Szultánját mégsem szárnyalhatja túl, a brunei uralkodó neve még hosszabb: Yang di-Pertuan Negeri Brunei Awang Muda Hassanal Bolkiah Muizzaddin Waddaulah ibni Dűli Yang Teramat Mulia Paduka Seri Begawan Sultan Awang Muda Omar Ali Saifuddin Saa- dul Khairi Waddin... MŰESÓ? Kubában a szárazság rendkívül nagy gondokat okoz, s még az esős évszaknak számító hónapokban, tehát júliusban és augusztusban is rendkívül kevés volt a csapadék. A szakemberek ezért műesővel végeznek kísérleteket. Camagüey tartományban folynak a kísérletek szovjet szakemberek közreműködésével. A program elnevezése- mi más lehetne: „Noé“. illetve tölti be. Ezen el kellene gondolkodnia a kancellárnak - mondotta. EGYSÉG VAGY KÉTSÉG A CDU a szemrehányásokat a véletlen folytán egy olyan sajtóértekezleten utasította vissza, amelyet eredetileg az SPD- külpolitika bírálatának kifejtésére hívtak össze. Volker Rühe, a CDU/CSU parlamenti csoportjának 44 éves helyettes vezetője, a CDU külpolitikai szakértője ezt a lehetőséget arra használta fel, hogy egyrészt Strauss-szal szemben megvédje a kormánykoalíció közös (tehát az FDP-vel, Genscherrel együtt követett) irányvonalát. Másfelől, hogy figyelmeztessen: a koalíción belüli vita eltereli a figyelmet arról, hogy a fő választóvonal a koalíció és az SPD között húzódik kül- és biztonságpolitikai tekintetben. Egyben óva intett a szociáldemokraták dicséreteinek „veszélyeire“, s így felszólította Genschert, hogy határolja el magát Horst Ehmkének, az SPD parlamenti csoportja helyettes vezetőjének attól a kijelentésétől, amely szerint Genscher moszkvai pohárköszöntöjének tartalma megfelelt a szociáldemokraták álláspontjának. Rühe azt is kijelentette: „Érthetetlennek tartom a szövetségi kormány külpolitikája elleni támadást. Az utóbbi négy évben síó sem volt semmiféle genscheri magánpolitikáról. A Moszkvában aláírt műszaki-tudományos együttműködési megállapodás sem a külügyminiszter valamiféle magánszerződése volt, hanem a Kohl kancellár vezette kormány politikájának az eredménye. S a CSU és annak elnöke közreműködésével és tudtával jött létre.“ A CDU nevében megfogalmazta, hogy mit tart a Kelettel való tartós és építő jellegű párbeszéd alapelvének: elmélyült együttműködés minden olyan kérdésben, amelyet a közös érdekek határoznak meg. Kölcsönös, jobb megértés kimunkálása tovább, hogy megszűnjenek a dialógust nehezítő értékelések, ós lebonthassák a bizalmatlan- • Ságot. Csak a kétértelműségektől mentes nyugati politika szavatolja az NSZK számára, hogy a lehető legnagyobb befolyást gyakorolhassa a kelet-nyugati párbeszéd sikeres politikájára. Az FDP vezetése most azt hangoztatja, hogy a CDU/CSU-val való koalíció fenntartását Gencsher megbízatásának meghosszabbításától teszi függővé. A CSU a külpolitikába való fokozott beleszólást követel magának. Eközben CDU-vezetök arról beszélnek, hogy a koalícióban lényeges külpolitikai kérdésekben egység van, ami azonban nem zárja ki bizonyos hangsúly különbözőségét. A kancellárnak nyilvánvalóan kellemetlen a koalíciós belháború. (Magyarország) SZOKATLAN ÉHSÉGSZTRÁJK A franciaországi Lyon közelében fekvő Vennissieux-ben két nővér szokatlan módon kényszerítette ki azt az ígéretet, hogy valaki munkába veszi őket: kilencnapos éhségsztrájkot tartottak. Mint azt nyilatkozták, sem munkájuk, sem lakásuk nincs, s így nem folytathatnak hasznos életet sem maguk, sem a társadalom javára. A két nővérnek egy helyi vállalat ígért munkát 1987. január 1 -tői... A„BOGÁRHÁTÚ“ BEFEJEZI BRAZÍLIÁBAN A nyugatnémet Volswagen cég brazíliai leányvállalata közölte, az év végéig befejezi a „bogárhátúkónt" ismert személygépkocsi-típus gyártását. Ezt a típust a jövőben már csak Mexikóban fogják gyártani, s a brazíliai leányvállalat átáll a pótalkatrészek gyártására. A „bogárhátú" Brazíliában hosszú éveken keresztül a legnépszerűbb gépkocsi volt. Jelenleg is az ország útjain futó 11 millió autó közül minden ötödik „bogárhátú“. AMNESZTIA OLASZ MÓDRA Olaszországban az év első felében 3543 bűnözőt engedtek ki a börtönből - adta hírül augusztus elején az igazságügyminisztérium jelentése. Az olasz sajtó erre így reagált: amnesztia olasz módra. A szabadon engedett személyek többsége ugyanis úgy hagyhatta el a börtönt, hogy fellebbezett a bírósági ítélet ellen, s az igazságszolgáltatás elszalasztottá azt a hat hónapos határidőt, ameddig a tárgyalást be kellene fejezni. A vizsgálati fogságból így a bűnözök egyenesen az utcára mehettek... 'HMITiMrlPIHIREKBOl MM/M/1DT I „Hogy miket mond ez a Strauss!“ - ámul Genscher... .. és ettől viszket a szeme
