Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
hiszen a jelenlegi ötéves tervidőszak első éveiben jelentősen leszűkülnek az új beruházások és a termelés korszerűsítésének lehetőségei. A rendelkezésre álló eszközök közül azokat a beruházásokat helyezik előtérbe, amelyek a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére, az új, progresszív termelés bevezetésére, a külföldi árucsere-forgalom hatékonyságának fokozására irányulnak. A szerkezeti változások elengedhetetlen feltétele - amint azt a kongresszusi dokumentumok is hangsúlyozták - a tudományos- műszaki haladás szerepének növelése az újratermelési folyamatAz igényesség légkörének a megteremtéséért A lengyel gazdasági reform második szakaszának feladatai A Lengyel Egyesült Munkáspárt közelmúltban megtartott X. kongresszusán a fő figyelem az ország gazdasági és szociális fejlesztésére irányult. A jelenlegi gazdasági stratégia legfontosabb jellemzői: a termelési potenciál korszerűsítése, a gyártásszerkezet megváltoztatása, a nagyobb hatékonyság elérése, a gazdasági egyensúly felújítása és az életszínvonal emelése. Az 1986-90-re szóló gazdasági és társadalmi fejlődés 5. ötéves terve a létrehozott nemzeti jövedelem 16-19, a felhasznált nemzeti jövedelem 14-17, (a különbség a külföldi hitelek törlesztésének szükségességéből adódik) az ipari termelés 16 és a beruházások 19 százalékos növekedésével számol. Az említett népgazdasági mutatók teljesítésétől függ majd a szociális feladatok teljesítése is. A legfontosabbak közé tartozik: a fogyasztási alap 13-14, az élelmiszeripari termékek 12, az ipari közszükségleti cikkek gyártásának 17 százalékos növelése, a piaci pénzügyi egyensúly fokozatos helyreállítása 1990-ig, és a lakáshelyzet javítása úgy, hogy az új lakások száma 10-20 százalékkal emelkedjen (ez az egész ötéves tervidőszak alatt 1 050 000-1 150 000 új lakást jelent). E fejlesztési célok elérése érdekében 8-10 százalékkal csökkenteni kell az ipari termelés anyagigényességét, 10-12 százalékkal az energiaigényességet. Amint azt a kongresszus is hangsúlyozta, a felvázolt fejlődés egész sor intézkedéstől függ majd. Ezzel kapcsolatban többek között a tervezett és részben már megvalósított intézkedések érdemelnek figyelmet, amelyek a termelés és a beruházások szerkezeti változásait, a tudományos- műszaki haladás fejlesztését, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódást és olyan gazdasági légkör megteremtését célozzák, amelyben nagyobb hangsúlyt fektetnek az igényességre. Mindez megköveteli az alkalmazott gazdasági szabályozók tökéletesítését. A kongresszus megerősítette, hogy a beruházások az egyik legbonyolultabb területet jelentik, legyen szó szerkezeti változtatásukról, vagy»a nemzetijövedelem- képzésben való részvételükről. Mivel az elmúlt ötéves tervidőszakban a társadalmi termelés nagyarányú csökkentésének következtében a fejlesztési tervek jelentős részét szándékosan az életszínvonal-csökkenés maximális enyhítésére tett törekvéseknek rendelték alá, az állóeszközök fokozatos elhasználódása és a beruházási célok megvalósításának fokozódó igénye megkövetelte a nemzeti jövedelem eddigi felhasználásának átértékelését a felhalmozási alap javára. Világos azonban, hogy a beruházások tervezett növekedése ellenére is hosszú távú feladat lesz a népgazdaság szerkezeti átalakítása, \ban. A tudomány és a technika fejlődéséhez szükséges anyagi feltételek javítását az is elősegíti, hgy az erre fordított kiadások csaknem megkétszereződnek (részarányuk a felhasznált nemzeti jövedelemhez viszonyítva az 1985-ös 1,7 százalékról 1990-ben több mint 3 százalékra emelkedik.) Ennek az összegnek csaknem a felét az elektronika, az automatizáció, a robotizáció fejlesztésére, új anyagok és technológiák kifejlesztésére fordítják. A legjelentősebb tudományos- műszaki feladatok központi irányításának megerősítésével párhuzamosan megteremtik a gazdasági és szervezési feltételeket a vállalati szféra aktivizálásához. Például a termelés korszerúsétésére irányuló legfontosabb feladatok egy részét az ún. kormánymegrendelések közé sorolták, s megvalósítóik jelentős adókedvezményt és előjogokat élveznek. A tudományos-műszaki feladatok mielőbbi megoldásához a KGST-országok- kal folytatott nemzetközi együttműködésnek is hozzá kell járulnia. Ez az együttműködés a 2000-ig szóló hosszú távú tudományos- műszaki és gazdasági együttműködési program alapján fejlődik. A termelési és a tudományosműszaki szférában végrehajtandó szerkezeti változásoknak a külgazdasági kapcsolatokban is meg kell nyilvánulniuk. Lengyelországban ugyanis gyakorlatilag kimerültek a nyersanyagjellegú export további fokozásának lehetőségei, s a kivitel további növelését csak a késztermékek exportjával lehet és kell biztosítani. A jövőben ez megköveteli a lengyel gazdaság következetes exportorientáltságát, a feldolgozóipar technológiai, minőségi és innovációs színvonalának emelését. Ezt szolgálják majd azok az intézményes intézkedések, amelyek az exportra történő termelésre irányuló beruházásokat (az elmúlt hónapban az ilyen beruházások finanszírozására Lengyelországban új bankot hoztak létre) az exportra termelő vállalatok kiemelt ellátását és azon vállalatok körének a bővítését célozzák, amelyek külföldi gazdasági tevékenység végzésére jogosultak. A feldolgozóipari termékek exportjának növelése a nem konvertibilis valutát tekintve nem lesz könnyű. Erről tanúskodnak a gépipari termékek exportját szemléltető adatok: 1985-ben kivitelük még mindig 20 százalékkal maradt el az 1979-es szinttől. Lengyel- ország és a kapitalista országok kereskedelmi kapcsolataira -továbbra is a diszkriminációs intézkedések következményei nyomják rá bélyegüket. Jellemző, hogy a kapitalista országok nem hajlandók konstruktívan megoldani a hitelnyújtás és törlesztés kérdését. A jövőben azonban e kapcsolatok fokozatos fejlesztésével számolnak. Ezzel összefüggésben a kongresszus pozitívan értékelte, hogy a Lengyel Népköztársaságot ismét felvették a Nemzetközi Valuta Alap tagjainak sorába. A lengyel kommunisták tanácskozásán megkülönböztetett gondot fordítottak a gazdasági reformra, amelyet a társadalmi hatékonyság fokozása, és az intenzifi- kációs célok elérése alapfeltételének minősítettek. Pozitívan értékelték a reform hozzájárulását a 80-as évek elején kialakult válság következményeinek leküzdéséhez. Ugyanakkor azonban nyíltan beismerték, hogy eddig még nem sikerült elérni a gazdasági reform alapvető célját: a hatékonyságot segítő mechanizmusok megteremtését. Az e téren elért nem kielégítő eredményeket (a termékek minőségi színvonalának bizonyos csökkenése, a bérek és a munkatermelékenység kedvezőtlen alakulása) a gazdasági viszonyok bonyolultságával, az irányítás egyes gazdasági szabályozóinak bizonyos kiegyensúlyozatlanságával magyarázták, ami gyakran adott lehetőséget a szubjektív döntéshozatalra. Ehhez kapcsolódott még néhány népszerűtlen intézkedés. Főleg az ármódosításokról van szó, amelyeket nem komplex, gazdaságilag nem indokolt mértékben hajtottak végre. A gazdasági reform érvényesítésének következő, második szakaszában lényegesen igényesebb gazdasági légkör megteremtésével, főleg az önelszámolási szférára gyakorolt erőteljesebb gazdasági nyomással számolnak azzal a céllal, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága. A jövőben a vállalatok nem számíthatnak az állami költségvetésből történő automatikus támogatásra olyan esetekben, amikor nem tesznek eleget a hatékonyság követelményeinek. Várható, hogy a gazdasági egyensúly helyreállításával fokozatosan csökken a központilag számontartott tételek (nyersanyagok, anyagok és gépek) száma, valamint felszámolják a gazdasági reform átmeneti módosításait és alapvető koncepciójától való eltéréseket. A felvetett problémák távolról sem ölelnek fel minden kérdést, de sejtetik a gondok bonyolultságát, s megmutatják, hogy a jövőben melyeket kell mielőbb megoldani VLADISLAV CIESLAR Környezetkímélő hegesztési eljárás A Szovjetunióban mind gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett diffúziós hegesztést, amelyhez vákuumra, vagyis légüres térre, magas hőmérsékletre és nagy nyomásra van szükség. Ezzel a hegesztési módszerrel elektromágnesek minőségének és üzembiztonságának javítására nyílik lehetőség. Az elektromágnesek a gépjárműiparban, a robottechnikában és a mezőgazdasági gépgyártásban széles körben alakalmazott hidraulikus rendszerek fontos alkatrészei. Gyártástechnológia új módszerét a Moszkvai Repülőgépipari Technológiai Intézet tudósai dolgozták ki. A diffúziós hegesztési technológia már több mint 750 fajta fém, nem fémes elem ötvözet illesztésére alaklmazható. Az ily módon összehegesztett elemek esetében nincs szükség sem további hőkezelésre, sem utólagos mechanikai megmunkálásra. Szovjet kutatók a diffúziós hegesztő berendezések több mint 40 típusát fejlesztették ki egyedi és sorozatgyártásra. A készülékek használata egyszerű és biztonságos. Nagy előnyük, hogy nem szennyezik a levegőt, megkímélik a környezetet az egészségre ártalmas gázoktól és a portól. Különösen acélszerkezetek egyesítésére használható fel igen hatékonyan ez a korszerű hegesztési eljárás. A berendezések egyes fajtái jól alkalmazhatók a világűrben történő szerelési munkálatoknál is. (BUDAPRESS-APN) Vietnamban jelenleg negyven állami farm 23 000 hektáron termeszt teát. Rajtuk kívül még kisgazdák és szövetkezetek is foglalkoznak teatermesztóssel. A termők évente 55 000 tonna tealevelet szállítanak a 12 feldolgozó üzembe. Képünkön: folyik a teaszüret a Tam- thang farmon Vinh-phu tartományban. (Telefoto: CSTK) Számok, tények, adatok • Szófiában összpontosul Bulgária termelő potenciáljának 18 százaléka. A nemzeti jövedelem kialakításához a főváros azonban mindössze 14.5 százalékkal járul hozzá. Tekintettel Szófia iparának fejlesztésére, az itt lévő termelési kapacitásokra, valamint a tudományos és kutató központokra, ez a helyzet nem kielégítő. Tudatosítják ezt a főváros párt- és gazdasági vezetői is. Döntés született arról, hogy a főváros elsősorban a munkatermelékenység növelésével járul hozzá a népgazdaság előtt álló feladatok teljesítéséhez. A munkatermelékenységnek évente átlagosan 8,5—9-százalékkal kell növekednie. Ha ez a követelmény teljesül, akkor Szófia kereken egyötödével járul hozzá a nemzeti jövedelem képzéséhez. • Magyarországon az utóbbi ötéves tervidőszakban 15 százalékkal emelkedett a tej és más tejtermékek fogyasztása. Az egy lakosra eső átlagos évi fogyasztás az 1980-as 160 literrel szemben jelenleg eléri a 186 litert. 1981-1985 között a tejipari tröszt együttvéve 10 milliárd liter tejet vásárolt fel a termelőktől és évente több tíz innovált termékkel jelent meg a piacon. A jelenlegi ötéves tervidőszakban is a tejipari termékek választékának a bővítésére törekednek. A fogyasztók körében a legnagyobb sikert az ízesített, fűszerezett tejtermékek új fajtái aratták. • Jugoszlávia 1986 és 1989 között több, mint 1,6 milliárd dollárt fordít az úthálózat karbantartására, korszerűsítésére és bővítésére. A költségek egy részét abból a hitelből fedezik, amelyet a Világbank folyósít 121 millió dolláros összegben 8.5 százalékos kamatláb mellett. A terv a hor- váthországi, szlovéniai, szerbiai és a bosznia- hercegovinai autóutak korszerűsítésével számol, továbbá előirányozza a már megkezdett - és részben már üzemelő - Zágrábot Belgráddal és Skopjéval összekötő autópálya befejezését. • A TAROM és LAR román légitársaságok évente a bel- és külföldi légijáratokon összesen 2.5 millió utast szállítanak, vagyis huszonhárom- szor többet, mint 1946-ban. A légi közlekedés főleg az utóbbi két évtizedben fejlődött jelentősen, ugyanis ezekben az években korszerűsítették a kolozsvári, a Baia Mare-i és az aradi légikikötőket, illetve újakat építettek Bacauban, Craiovában és Suceavában. A szerteágazó légijáratok a világ negyven fővárosával kötik össze Bukarestet. A nemzetközi forgalmat lebonyolító három repülőtér közül a legnagyobb a bukaresti Otopeni repülőtér. • Prognózisok szerint a KGST-országok közötti áruszállítás kétezerig a nyolcvanas évek elejéhez viszonyítva mintegy huszonöt százalékkal bővül, tehát rendkívül nagy feladatok hárulnak majd a teherszállításra. A szocialista országok közötti áruszállítások mintegy 55 százalékát lebonyolító vasúti szállításban a legfontosabb a hatékonyság fokozása és a növekvő igények kielégítése. A figyelem a tizennyolc nemzetközi vasútvonal- korszerűsítésére irányul, amelyek hossza eléri a húszezer kilométert. A fő szempont a szállítás meggyorsítása, a vasúthálózat villamosítása és a szállítás meggyorsítása, ellátása automatikus biztonsági berendezésekkel. Együttvéve több, mint 7000 kilométeres szakaszon tervezik a villamosítást. Egyre nagyobb szerephez jut a gépkocsiszállítás. Itt is nagy gondot fordítanak az úthálózat korszerűsítésére és bővítésére. Egyebek között azt tervezik, hogy 1990-ig több, mint tízezer kilométer hosszúságban korszerűsítenek, illetve építenek utakat, ezek több, mint fele autópálya lesz. • A román kohászati üzemekben idén a tervek szerint 16 millió tonna acélt állítanak elő, vagyis 400 ezer tonnával többet a tavalyinál. A legnagyobb kohászati üzemek Galatiban, Hunedoare- ben, és Tirgovistében működnek. Az acél- és vaskohászat Románia legdinamikusabban fejlődő ágazatai közé tartozik: 1966-tól napjainkig termelése megháromszorozódott. Az utóbbi években viszont bizonyos fokú stagnálás jelei mutatkoznak, ami az új technológiákra való áttéréssel magyarázható. A legnagyobb figyelmet a minőség javításának és a kohászati termékek választéka bővítésének szentelik. • A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervidőszakban megkezdik a maximumhoz közeli hatékonysággal működő gázturbinák berendezéseinek a gyártását. A 25 ezer kilowatt teljesítményű aggregátorokat a szovjet gáz- és kőolajvezetékek mellett épülő kompresszorállomásokban szerelik majd fel.
