Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
Stratégiai irányvonalunk a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása Törekvéseink fő értelme az életszínvonal emelése A szocialista társadalom gazdasági haladása nem öncélú - gyakorlati értelme és célja az egész társadalom és minden egyes tagjának sokoldalú fejlődése. V. I. Lenin szavai szerint a szocialista gazdaság célkitűzése „a társadalom minden egyes tagja teljes jólétének és szabad, sokoldalú fejlődésének a biztosítása." A szocializmus célja tehát az, hogy mindenki számára megteremtse a jólétet, amely a személyiség sokoldalú fejlődésének egyik alapvető feltétele. Ilyen értelemben a magas életszínvonal csak az egész társadalom kollektív törekvése útján jöhet létre. Az egyes személyek ebben nem egyenlő mértékben vesznek részt, s munkájuk mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint nem is egyenlő mértékben részesednek a javakból. Ilyenek a szocialista alapelvek. Ezért minden olyan törekvés, amely munka nélküli jövedelmek elérésére, különböző jogtalan anyagi előnyök szerzésére irányul, beleértve a megvesztegetéseket és a spekuláció egyéb formáit, szocialistaellenes cselekedetnek minősül. Ugyanígy szocialistaellenesek azonban az egyenlősdiségre való törekvések is. AZ ÉLETSZÍNVONAL AKTÍV SZEREPE A marxista-leninista tanítás említett téziseinek szellemében fogalmazta meg és hagyta jóvá a szociálpolitika fő feladatait a CSKP XVII. kongresszusa is. A CSKP Központi Bizottságának politikái beszámolójában Gustáv Husák elvtárs ezt igy fejezte ki: ,.Törekvésünk fő értelmét elsősorban abban látjuk, hogy tovább növeljük a nép életszínvonalát és szilárdítjuk szociális biztonságát. Arról van szó, hogy megteremtjük a feltételeket az állampolgárok új, minőségileg magasabb szintű szükségleteinek kielégítéséhez, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és a szocialista életmód elmélyítéséhez. Ugyanakkor szem- elótt kell tartanunk, hogy a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése közvetlenül a társadalmi vagyon létrehozásához való aktív részvételük növekedésétől függ... Arról is szó van, hogy a társadalmi munkamegosztásban érvényesüljenek a haladó változások, amelyek nemcsak az emberi tevékenységet, hanem magát az embert is megváltoztatják. E változások összessége feltétele annak, hogy meggyorsuljon az osztályok és a társadalmi csoportok közti különbségek felszámolása, hogy tovább közeledjen egymáshoz a fizikai és a szellemi munka. “ A CSKP XVII. kongresszusának következtetései közé tartozik, hogy az életszínvonal emelkedése a gazdasági fejlődés eredménye, amely egyúttal aktív tényezőként hat a termelésre, a harmonikusan fejlett és szellemileg gazdag személyiség kialakítására, s olyan környezetet képez, amelynek kj kell alakítania a feltételeket az emberi képességek és tehetség teljes kibontakoztatásához. A párt ezért a nép életszínvonalának emelésére, a társadalmi viszonyok tökéletesítésére, valamint szocialista rendszerünk reális humanizmusának elmélyítésére irányuló átgondolt szociális politikának nagy jelentőséget tulajdonít.' A kongresszus célul tűzte, hogy az 1986-1990-es évek időszakában a nép életszínvonalának további emeléséről a gazdaságban elért eredmények szerint kell gondoskodni. Ennek megfelelően a lakosság reáljövedelmének 11-13 százalékkal kellene növekednie, s lehetővé kell tenni a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások kínálatának kiszélesítését, ezek minőségi színvonalának javítását, az iskola-, az egészségügy és a kultúra fejlesztését, a munkakörülmények és a környezet javítását. A kongresszus egyúttal a CSKP 2000-ig terjedő gazdasági és szociális stratégiájának alapvető irányzatait is meghatározta, s ezek elválaszthatatlan részeként a hosszú távú szociális politika célait is kijelölte. Olyan távlati célokról van szó, amilyen például a lakosság személyi fogyasztásának legalább felével való növelése, melynek során elsősorban a fogyasztás minőségi színvonalának emelésére és szerkezetének javítására kell törekedni. Javítani kell azok szociális ellátását is, akik idős koruk vagy betegségük miatt nem vehetnek részt a társadalmi termelésben. Emelni kell az iskola- és az egészségügy, valamint a lakáskultúra színvonalát, ki kell alakítani a feltételeket a szabad idő kiszélesítéséhez és annak ésszerű kihasználásához. Csökkenteni kell a légkör és a vízforrások szennyezettségét a legjobban érintett területeken. A kongresszus renkívüli hangsúlyt helyezett az életszínvonal aktív hatásának elmélyítésére és növelésére a gazdasági növekedésben, vagyis azokra az oldalaira, amelyek támogatják a munka alkotó elemeinek a fejlesztését. Egyúttal annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a javadalmazás szocialista alapelveit, amelyek a szocialista igazságosság fő vonásai közé tartoznak. Közismert, hogy Marx Károly és Engels Frigyes, a tudományos szocializmus megalapítói a kommunista társadalmi-gazdasági alakulat első fázisának rövid és kifejező jellemzésére a következő megfogalmazást használták: mindenki képességei szerint, mindenkinek a munkája szehnt. Amint azt saját tapasztalataink, valamint a többi szocialista ország tapasztalatai is bizonyítják, még távolról sem mindenki dolgozik e jelmondat szellemében - saját képességei szerint, - gyakran magas szakképzettségű dolgozók is olyan munkát végeznek, ahol ez a szakképzettség nincs megkövetelve, ahol egyszerű, de jól megfizetett munkát végeznek. A beidegzódött egyenlösdi- séggel szemben ugyanilyen nehezen érvényesül a jelmondat másik része is - mindenkinek a munkája szerint. Ha az ilyen jelenségek okait mélyebben vizsgáljuk, gyorsan megállapíthatjuk, hogy ezeket a gazdasági mechanizmus fogyatékosságai idézik elő a munka javadalmazásának egész rendszerében, a normák, a bértarifák és a teljesítménybérezés minőségében. E fogyatékosságok felszámolása jelentős mértékben elősegíti a szociális igazságosság érvényesítését, s egyúttal kialakítjuk a feltételeket az egész gazdaság intenzív fejlesztéséhez. A szocialista alapelvek komoly megsértését jelentik a különböző negatív jelenségek, a spekulációk, a munka nélküli jövedelmekre és a jogtalan bevételekre irányuló törekvések. Az ilyen visszásságokkal szemben, a szocialista tulajdonban levő vagyon szétlopkodásával, az élósködéssel és a megvesztegetéssel szemben határozottan kell eljárni, ahogy azt a CSKP KB Elnökségének 1983 februárjában kiadott leveléből is következik, amely a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megsértése elleni harc hatékonyságának elmélyítésére irányul. A szociális igazságosság a társadalom fejlődésének minden oldalára, a társadalmi tevékenység minden területére vonatkozik - a termelőerők fejlesztésére, a szocialista gazdasági viszonyok javítására, a szocialista demokrácia tökéletesítésére, valamint a lakosság politikai, műveltségi és etikai színvonalának emelésére. Az említett alapelv érvényesítésének azonban a gazdaságban, a munka javadalmazásában van a legnagyobb jelentősége és időszerűsége. Nem fér hozzá kétsét, hogy ez a terület a legérzékenyebb, hiszen egyaránt hat a termelés növelésére, a társadalmi tudatra és az emberek hangulatára. ,lri A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében az életszínvonal emelkedésének a munkajövedelmekre kell épülnie. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az elosztást, megtisztítsuk a szocializmustól idegen elemektől, javítsuk a bérrendszerek hatékonyságát, s olyan légkört alakítsunk ki, amely nem engedi meg az egyszerű és a bonyolult, a becsületesen és a hanyagul végzett munka közti különbségek elkendőzését. Egyúttal azonban azt is tudatosítani kell, hogy az egyenlősdiség szívós ellenfél, mély gyökerei vannak számos gazdasági vezető, valamint szakszervezeti és pártfunkcionárius gondolkozásában. Abból indulunk ki, hogy az átlagos reálbérek 6 százalékos növekedése lehetővé teszi a személyi fogyasztás lényeges növelését. A bérek növekedése azonban nem lehet általános, nem vonatkozhat mindenkire egyenlő mértékben. A bérek gyorsabb növekedését azokban az ágazatokban és szakágazatokban kell elérni, amelyek a tudományos-műszaki haladás fő hordozói, s a legnagyobb mértékben segítik elő, hogy gazdaságunk az intenzív fejlődés útján haladjon. Ebben az ötéves tervidőszakban a bérszínvonal szorosabban fog kapcsolódni az elért gazdasági eredményekhez, hogy ott, ahol jól és gazdaságosan dolgoznak, nagyobb kereseteket érjenek el. Ilyen irányban kell kihasználni a bér ösztönző részeit is, elsősorban a termékek minőségi színvonalának emelésére, a gazdaságosság és a hatékonyság sokoldalú növelésére. A CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott bérpolitika célkitűzéseit, amelyek a gazdaság intenzív fejlesztésének elősegítésére irányulnak, nem lesz könnyű elérni. Ezért olyan társadalmi légkört kell kialakítani, amely értékelni fogja a jó minőséget, a munka alkotó jellegét, amely nem nézi el az alacsony színvonalú teljesítményeket, a fogyatékosságokat, valamint a bérezésben előforduló fegyelmezetlenséget. Ezt úgy érhetjük el, ha az irányítási szervek minden szinten felelősséget fognak érezni a javadalmazás szociális igazságosságáért, s ha ilyen értelemben szorosan együttműködnek a dolgozók kollektíváival. így helyesen meg tudják majd különböztetni a jó munkát a rossztól, a kezdeményezést a kényelmességtől, a felelősséget a hanyagságtól. Ebben az ötéves tervidőszakban az általános nominálbér 6,5 százalékos növekedésével számolunk, ami a belkereskedelmi ellátottság eddiginél sokkal magasabb színvonalát követeli meg, hogy a fogyasztói szükségleteket az olyan keresett termékekből is fedezzük, amelyek eddig hiánycikkeknek minősültek. Ki kell szélesíteni a jó minőségű, hozzáférhető és rugalmas szolgáltatások kínálatát is. A XVII. kongresszus ezzel kapcsolatban hangsúlyt helyez az emberek szükségleteinek széles körű kielégítésére, amelyek a társadalmi fejlődéssel összhangban folyamatosan bővülnek - az árueladás és a kiszolgálás kultúráltságának a javítására, a közétkeztetés, a tömeg- közlekedés, a postai szolgáltatások színvonalának javítására, valamint a lakásalapról való gondoskodásra. Ezeken a szakaszokon még mindig jelentős fogyatékosságok fordulnak elő, amelyek elégedetlenséget és jogos bírálatokat idéznek elő, s amelyeket ezért gyorsan fel kell számolni. A kongresszus felhívta a figyelmet a tercier szféra erősítésének a szükségességére, mert éppen itt mutatkoznak meg rendszerünk jelentős vívmányai, s ezen a területen gondoskodunk a legfontosabb termelési tényező, az ember ellátásáról. A kongresszus nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy növekedjen a munka alkotó jellege és kulturáltsága. A munka a legsajátosabb emberi megnyilvánulás, s a természettel együtt a társadalom minden anyagi és szellemi vagyonának a forrása. A szocializmus méltó feltételeket teremtett a munka számára, az ember társadalmi elismerésének fő kritériumává, s egyúttal fő kötelességévé is tette. A gazdaság intenzifikálásának, a növekedés fő forrását képező tudományos-műszaki haladásnak a következetes irányzata, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tűzött ki, további változásokat tesz szükségessé az emberek életmódjában, s kiemeli annak a szocialista jellegét. Ezeknek a változásoknak elsősorban a munkában, annak tartalmában és minőségében kell megnyilvánulniuk. A gazdaság műszaki rekonstrukciója, amely a termelés elektronizálására, robotizálására és automatizálására irányul, magas fokú munkatermelékenységhez vezet, s azt eredményezi, hogy az emberi munkából fokozatosan kiválnak az egyhangú, fizikailag megterhelő és egészségre ártalmas tevékenységnek. A munkáshivatások és a szellemi tevékenység fokozatosan átfedik egymást. Marx Károly szavaival mondva, az ember azáltal, hogy változtatja a termelés feltételeit, magát a munkát és saját magát is megváltoztatja. Az ilyen jellegű változások csak az emberek aktív tevékenységéből származhatnak. Erre Gustáv Husák elvtárs a prágaiak választási gyűlésén ismételten felhívta a figyelmet: ,,Annak érdekében, hogy ezeket a célokat elérhessük, növelni kell az egész népgazdaság teljesítményét, gondoskodni kell a nemzeti jövedelem forrásainak gyorsabb ütemű növeléséről. Ebből indulnak ki a 8. ötéves tervidőszak igényes feladatai, valamint a 2000-ig kitűzött távlati célok. Ezek eléréséhez jobban ki kell használni a szocialista rendszer lehetőségeit és előnyeit, színvonalasabban kell dolgozni, hatékonyabban kell irányítani, jobban kell gazdálkodni, széles keretek között kell érvényesíteni a tudományos-műszaki haladást, s fejleszteni kell az együttműködést a szocialista országokkal. “ Az a harc, amelyet gazdasági, politikai és kulturális területen folytatunk, az ember boldogságát, méltó és ésszerű életét szolgálja. Ez bonyolult és tartós harc, de az összes dolgozó érdekeiért vívjuk. VLADIMÍR GERLOCH Az opaval Ostroj konszernvállalat szakemberei kifejlesztették a 2 KB 100-as lánc nélküli szérrfejtökombájnt, amely vékonyabb szénrétegek kitermelésére szolgál. Az erre a célra létesített komplex racionalizációé brigád egy év alatt készítette el az új gépet, melynek próbaüzemeltetését ez év augusztusában kezdték el az orlovál Antonín Zápotocky Bányában. Az új kombájn fó előnyei közé tartozik a nagyobb munkabiztonság és a fejtés folyamá- tossága. Az év végéig az Ostroj szakemberei a kombájn drót nélküli távirányítását Is ki akarják fejleszteni, ami lehetővé teszi a kombájn Irányítását 15 méterig terjedő távolságból. A felvételen Karel Harazlm az új kombájn működését ellenőrzi, közvetlenül a próbaüzemeltetéshez való elszállítás előtt. (A ŐSTK felvétele) V A ÚJ SZÚ 6 1986. IX. 5.
