Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
Mészáros László Aforizmák Az esszéíró az eszéről ír. xxx Minden hivatalnak elvből a saját visszafejlesztésén is munkálkodnia kellene. xxx Mindenki ahhoz ért a legjobban, amit csinál. Ez a semmittevőkre is vonatkozik. xxx Tehetséges emberünk van elég, csak a tehetségtelenek nem tudnak mit kezdeni velük, xxx Manapság gyakran nem a tanulásnak van haszna, hanem a megokosodásnak. xxx A hatalmasokkal azért nem érdemes ujjat húzni, mert úgyis más húzza helyettük. xxx Vannak müvek, amelyek eleve nagy közérdektelenségre tartanak számot. xxx Mindenki csak annyi kritikát engedhet meg a főnökével szemben, amennyit a főnöke megenged magának a saját főnökével szemben. xxx Amelyik színházban félnek az élő szerzőtől, ott félnek az élettől is. IDŐS- Tudod, Olga, elegem van már ezekből a fiatalemberekből. Ha férjhez megyek, a férjemnek legalább még egyszer olyan idősnek kell lennie, mint amilyen én vagyok.-Te jó ég! - szörnyúlködik a barátnője. - Hiszen olyan idős férfi nem is létezik. TAKARÉKOS FELESÉG- Drága szivem, nagyon elégedett leszel velem - mondja a feleség. - Háromszor is keresztülhajtottam a piros jelzésen, és egyszer sem bírságoltak meg. A megtakarított pénzből három új kalapot vettem magamnak! NYOLC A bokszmeccsen Kovácsot padlóra küldi ellenfele. A bíró számol fölötte:- Egy, kettő, három...- Ne kelj fel nyolcig! - súgja az edzője.- Rendben - mormolja Kovács -, most hány óra? JEGY Az elsöosztályú vasúti fülkében egyedül utazik egy ember. Hirtelen kinyilik az ajtó, és egy álarcos férfi lép be.- Fel a kezekkel, elő a pénzt! Az utas reszketve válaszol:- Nincs nálam egy fillér sem!- Akkor meg miért reszket?- Mert azt hittem, hogy maga a kalauz. Jegyem sincs!... HALLOTTUK A mmaA* UAkdtJitQ.cfreJibAt ‘ ~V- Hát maguk minek támasztják a falat?- Elöl most adják át az épületet... (Gossányi Péter rajza) KOROM Az anya panaszkodik az orvosnak:- Doktor úr, kétségbe vagyok esve. A fiam rágja a körmeit!- Ez nem olyan komoly dolog.- De doktor úr, nem a kezén, hanem a lábain! VADNYUGAT Verekednek a kocsmában. A csapos nyakon ragadja az egyik részeg cowboyt.- Gazember! Miért lőtted le a zongoristát?- Jól van no. írd a számlámra! TITOK- Mit gondolsz, Géza titoktartó ember?- Persze, hogy az. Már három éve, hogy fizetésemelést kapott, de a felesége még most sem tud róla. FUTÓ- Ellopták a pénztárcámat! - kesereg a futóbajnok.- Nem értem, hát nem érted utol a tolvajt?- Dehogynem, még egy ideig fölényesen vezettem is, csak amikor visszanéztem, a tolvaj már nem volt sehol! SZERÉNY- Anyuka, a férjem olyan jó, hogy minden kívánságom teljesíti!- De ostoba vagy, lányom! Ez nem jóság, hanem bizonyíték arra, hogy túl szerény vagy, és keveset követelsz. PÉNZ A bíró a vádlotthoz:- Azt állítja, hogy tévedésből tette zsebre a más pénztárcáját? Hát nem vette észre, hogy a tárca idegen? A vádlott:- Azt igen, de a pénz az nagyon ismerős volt! UTOLSÓ Két író beszélget:- Mit szólt a legutolsó regényemhez?- Ha tényleg ez az utolsó, akkor nagyszerű. A HÉT VICCE- Apa, azt ígérted, hogy nekem adod az órádat, ha jó lesz a bizonyítványom.- Igen, megígértem, és be is tartom.- Na akkor most szerencséd van! Megtarthatod az órádat! HANG Két énekes beszélget:- Szörnyű lehet egy énekesnek, amikor rájön, hogy már elvesztette a hangját!- Az biztos, de még szörnyűbb, ha nem jön rá! Fülöp István karikatúrája KÉTSÉGBEESETT FÉRJ A rendőrszobában megszólal a telefon.- Sürgősen küldjenek ki valakit a Boulevard des Capucines 5. számú házba, 5. emelet, a lépcsőtől balra. Egy feleség agyba- főbe veri a férjét, és szörnyen ordít.- Bejelentését felvettük, őrjárat indul. Ki a bejelentő, a szomszéd?- Nem, a férj vagyok! GYERKŐCÖK Ferike összetépett ruhában jön haza az iskolából.- Mi történt veled? - kérdi az apja szigorúan.- Verekedtem Lacival.- Felháborító! És milyen a ruhád! Teljesen tönkrement. Vehetek egy újat.- Ez semmi - mondja Ferike büszkén. - Látnátok Lacit! Az ö apukájának új gyereket kell venni! A megfontolt (Szalay Zoltán karikatúrája) rjégi barátom, Komorra rí a színművészeti főiskolán tanít. Nagyon komolyan veszi a hivatását. Amikor elragadja a munka láza, mindenről elfeledkezik a világon, és késő éjszakáig ,,abriktolja“ növendékeit. A minap úgy kilenc körül beugrottam hozzá a főiskolára, hogy meghívjam egy korsó sörre. Mint általában, most is a kis próbateremben találtam, ahol kétségbeesetten gesztikulálva, és verejtékben úszva azzal kínlódott, hogy egy tucat hímnemú ifjú tehetséget megtanítson arra, miként kell viselkedni a tragikus helyzetekben.- Jól nézd meg ezeket a fiúkat! - suttogta a fülembe. - Tudod, ez a legtehetségtelenebb gárda, amivel valaha is dolgom akadt. Nyilván így is volt. A tagbaszakadt fiatalemberek, akik közül bármelyik a kőmúvesszak- mában is bízvást megkereshette volna a kenyerét, leírhatatlan szenvedést és emberfeletti fájdalmat próbáltak ábrázolni az úgynevezett esettanulmányokban. Szerencsétlenül huppantak a földre, mintha villám sújtotta volna őket, természetellenesen vonaglottak a poros színpadon, epilepsziás görcsökben fetrengtek és végül olyan ügyefogyottan haldokoltak, hogy rossz volt nézni. ERNST REOL FELKÉSZÜLÉS- Nem, nem, nem! - kiabált "Komorra. - Ez így nem lesz jó, ez így durva kihívás a nézőknek! A néző nem buta, csak szkeptikus. Meg kell győznötök! Több görcsöt, élethúbb vonaglást. Szenvedjetek, az ördög vigye el! Kíváncsi lennék, el tudjátok-e egyáltalán képzelni azt a tragikus szituációt, amit el kell játszanotok? A kegyetlen, álnok ellenség rettenetes sebeket ejt rajtatok az embertelen párviadalban. Ti vérző fejjel feküsztök a földön. Ahhoz még túl fiatalok vagytok, hogy egyből meghaljatok, ám a vég közel... Kezében a kaszával közeledik a kegyetlen halál. A fiatalemberek lehorgasz- tott fejjel álltak átizzadt mezükben. Nem is gondolták volna, hogy ilyen rögös a dicsőséghez vezető út. Komorra jelére újból nekifogtak a munkának. Arcukat keserves grimasz torzította el, haldokló hattyúként verdestek karjukkal, ide-oda dobálták kezüket, lábukat, mint a tragikus Laokoon-szobor- csoport figurái.- Mára elég! - intette le őket Komorra. - A Szenvedés - fájdalom - halál jelenet lesz a házi feladat. Próbáljátok odahaza a tükör előtt.- Gondolod, hogy lesz belőlük valami? - kérdeztem Ko- morrától már a sörbárban ülve.- A színházban természetesen nem - mondta. - A pályán viszont... Ez ugyanis a labdarúgók számára szervezett speciális tanfolyam. ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása ÚJ SZÚ 22 1986. VII. 4.
