Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-22 / 34. szám

► w új szú TUDOMÁNY TECHNIKA Mint ismeretes: a radioaktív izotópok sugárzó tulajdonságait kihasználó tudományágak köre egy­re bővül, az alkalmazások száma is állandóan növekszik. A geológiában, hidrológiában, kémiá­ban, mezőgazdaságban, iparban és gyógyászatban történő kihasználásuk is bizonyítja, hogy nem kell mindent, ami sugároz, „elvből“ elutasítani. A geológiában az ásványok kormeghatározására az ún. radiogénólom-módszert használják. Ez abból indul ki, hogy a 238U, Z3SU és a 33ZTh izotópokkal kezdődő radioaktív bomlási sorok végső temiéke egy-egy stabil ólom izotóp. (^^Pb, 207Pb vagy 208Pb). Ezáltal - a bomlási törvényből kiindulva - valemely kezdő - radioaktív - és végső- stabil - izotóp arányából meghatározható az ásvány kora. Hasonló elv alkalmazható a stroncium- rubidium, illetve az argon - kálium párok egyes izotópjai viszonylatában is. Ismeretes továbbá Mire jó ! az „ATOM“? a héliummódszer, amely abból indul ki, hogy az urán és tórium radioaktív bomlásakor héliumgáz is keletkezik, mégpedig 1 g uránból egy év alatt normális hó- és nyomásviszonyok esetén 1,2x10“* mm3, és 1 g tóriumból 0,3x10“* mm3. Ha meghatározzuk, hogy az ásvány mennyi ilyen gázt tartalmaz, kiszámíthatjuk a korát. A legismertebb kormeghatározási módszer talán az, amelyik a 14C izotóp aktivitásának mérésén alapszik, de ez csak 20-25 000 évre visszamenőleg alkalmazható. Egy másik jellemzője, hogy csak valaha élt szervezetek korának a megállapítására használható fel. Természetesen mindegyik módszernek vannak hátrányai (például a hélium esetében a gáz elillanhat). Ezért a sokféleség azt is biztosítja, hogy adott esetben kiválaszthassuk azt, amelyik a leg­pontosabb eredményeket adhatja. Egyéb területeken is alkalmazhatók a radioaktív izotópok a geológiában, pl. a folyók torkolatánál lerakódó homok mozgásának tanulmányozására, vagy nyersanyag-kutatásra (kőolaj, szén, fémek). A hidrológiában többek között ilyen felhasználás lehetséges: a felszíni vizek áramiák sebességének és vízbóségének meghatározása, a mellékfolyó vízbóségének meghatározása. Érdekes - és egy­szerű - a csővezetékek repedéseinek keresése: megfelelő helyen gyorsan bőm ló (például egy napos felezési idejű) izotópot juttattunk a vezeték­be. Ahol repedés van, ott a cső fölött végigvitt mérőberendezés nemeseik az adott irányban, ha­nem mellette is sugárzást fog jelezni. Természete­sen ezt a módszert ott alkalmazzák, ahol nem gejzírkitöréshez hasonló csőtörésről van szó. To­vábbi lehetőség: a trícium (3H-izotóp) mérésével meghatározható a felszín alatti vizek kora. Ez jól kihasználható a mélyen fekvő bányákban a beszi­várgó víz „azonosságának“ a megállapítására. Ha ugyanis egészen fiatal víz kerül az adott rétegben levőhöz az azt jelenti, hogy a földkéregben változások - elmozdulások — történtek. Ebben az esetben is a víz aktivizálásának a méréséből határozható meg a kora. A kémiában is felhasználhatók a radioaktív izotópok. Például új radioaktív elemek felfedezésé­nél és kémiai tulajdonságaik vizsgálatánál, új vegyületek létrehozásánál. (A sugárzással elérhető, hogy a szennyvizekben a makromolekuláris fenol — elbomolva - egyszerűbb vegyületté alakuljon át.) Sokrétű a mezőgazdasági felhasználás is. Besu­gárzással növelhető például némely gyönge csirá- zóképességú növény magvának a csírázóképessé­ge (a saláta esetében 25-35%-ról, gamma sugár­zás által a kétszeresére), vagy elérhető a fák korábbi kivirágzása. A sugárzás használható neme­sít ési célokra is, ugyanis nagy dózis esetén elváltozásokat — gén mutációkat - okoz az élő szervezetben. A növénytermesztésben kb. 150 az igy létrehozott magasabb termő- és túröképességú fajták száma. A mezőgazdasági kártevők ellen is lehet sugár­zással védekezni: a megtámadott vetőmag besugá­rozható például olyan nagyságú dózissal, amely a kártevő pusztulását okozza; sterilizált hím egye- dek révén elérhető a kártevők szaporodásának korlátozása; mutációkkal megváltoztathatók a kár­tevők tulajdonságai is. Az élelmiszeriparban sugárzással sterilizálhatok az olyan munkaeszközök, amelyeknek árt a magas hőmérséklet, az élelmiszerek konzerválásakor el­pusztítható az egyébként megmaradó mikroflóra — penészgomba -, illetve meghosszabbítható a tárolási idő. A gyógyászatban kétféle területen alkalmazzák a radioaktív izotópokat: a diagnosztikában és a terápiában. (Nagyobb mértékben a diagnosztiká­ban.) Csehszlovákiában 52 olyan intézmény van, ahol a klinikai vizsgálatokhoz sugárzó anyagokat használnak. Többféle módszer létezik: az egyes szervek „láthatóvá“ tétele (a szervezetbe juttatott és valamely szerv által felhalmozott izotóp aktivitá­sának elosztása alapján), a testben kis mennyiség­ben jelenlevő, de fontos anyagok — hormonok, enzimek, antigének - koncentrációjának meghatá­rozása (az ún. RIA-teszt, radioimmunoanalízis; érzékenysége: billiomod gramm), a vér mennyisé­gének és áramlási sebességének, a vörös vértestek számának és élettartamának, a hajszálerek át­eresztőképességének a meghatározása. Vizsgálha­tó továbbá a vesék kiválasztóképessége, a máj és szív működése, az egyes szervek felhalmozóké­pessége. (Pl. a pajzsmirigy a jódot halmozza fel.) Mérésekkel megállapították, rendes működés ese­tén mennyi ideig tart és milyen mértékű a felhalmo­zás. Az ettől eltérő esetek betegségre vallanak.) A gyógyításban a rosszindulatú daganatok eltávolí­tására használják a sugárzást. (Ennek hatására az ilyen daganatot létrehozó sejtek képtelenné válnak az osztódásra, ill. az osztódáskor elpusztulnak.) Az egészséges sejtek sugárzását elkerülendő ma már egyre kevésbé használatos a test felszínéről alkalmazott besugárzás. Ehelyett az ún. kobalt­vagy céziumágyúkat alkalmazzák. Ebben az eset­ben a sugárzó anyag forog a test körül, ezáltal az irányított sugárnyaláb állandóan a sugárzandó daganatra irányul, és kevésbé hat az egyéb szövetekre. Dióhéjban talán ennyit lehetne elmondani az „atom“ egyre jobban terjedő felhasználásáról Sokkal több és érdekesebb dolgot lehet megtudni az e témával foglalkozó könyvekből. Ezeket ajánlón az érdeklődők - és kételkedők - figyelmébe. BOGÁR IMRE Az első szupermély fúrólyuk A tyumeni terület északi részén a híres urengoji föld- gázlelóhelyen megkezdődtek az első szupermély szibériai fúrólyuk munkálatainak előké­születei. A Szovjetunióban országos programot dolgoztak ki a mély és szupermély fúrások meg­szervezésére. A program célja, hogy az ország legfontosabb bányászati körzeteiben meg­határozzák a kőolaj, a földgáz és a különböző ércek kiterme­lésének távlatait. Evégbói az olyan fúrólyukak egész soro­zatának mélyítését tervezik, mint amilyen a kólái, a Szovjet­unió európai részének északi vidékén (ennek mélysége már meghaladta a 12 kilométert) és a szaatli Azerbajdzsánban (ez a 9 kilométeres mélységhez közeledik). Új pontokat válasz­tottak ki a fúráshoz az Urálban, a krasznodari határterületen, Közép-Ázsiában, északon No- rilszk környékén, és néhány más helyen. A tyumeni szupermély fúró­lyuk kétségtelenül különleges helyet foglal el ebben a sor­ban, és nem meglepő, hogy ennek munkálatai az elsők között folynak. A Tyumeni Kőolaj- és Föld- gázkitermeló Komplexum a Szovjetunió legfontosabb fú- tóanyagbázisa — az országban kitermelt olajnak és földgáznak több mint a felét adja. És mindezt csupán a legfelső föld­réteg bői nyerik — az itteni termelő fúrólyukak mélysége mintegy 3000 méter. De mi van a nagy mélységekben? — A tyumeni területen több kőolaj- és földgáz-tartalmú szint van a föld mélyén - állítja /van Nyeszterov, a Nyugat­szibériai Geológiai-Olajkutatá- si Intézet vezetője. - A szuper­mély fúrólyuk segítségével részletesen tanulmányozni fogjuk az alsó rétegeket, ahol új lelőhelyeket lehet feltárni. A tyumeni fúrólyuk mélyíté­se céljából különleges, szuper­mély fúrású kőolaj- és földgáz- lelóhely feltárási expedíciót szerveztek. Jelenleg a sarkvi­déki tundrán egy 22 hektáros területen a jövőbeli olajkút léte­sítményei komplexumának építése folyik. Lerakták a fúróberendezé­sek, gépműhelyek alapjait, ezer emberre méretezett lakó­komplexum épül, betonozott út létesül. Már működik a villa­mos távvezeték, kutakat fúr­tak, hogy ipari vizet szerez­zenek. Az Uralmas, ez a híres egyesülés fúróberendezést ké­szített a szibériaiak számára, amely el tudja érni a 15 kilométeres mélységet. Külön­leges vasúti szerelvények szállították helyszínre, jelenleg a szerelés folyik. A szupermély olajkút fúró­tornya - valóságos gyár, amelynek központi épülete olyan magas, mint egy 24 emeletes ház. Magát a fúrótor­nyot hullámlemezzel borítják - odabent a legkegyetlenebb fagyban is meleg lesz (Urongoj vidékén pedig a fagy -60 Celsius fokot is eléri). A tyumeni olajkút mélyítése sok nehézséggel jár. A legfon­tosabb a beomlásra hajlamos, labilis üledékes kőzetek. Azon­kívül, a tyumeni terület északi részén a föld mélyének geoló­giai szerkezete bonyolult, a tu­dósok igen nagy rétegnyomást és 250 fokig terjedő hőmérsék­letet jósolnak. SZTANYISZLAV MALCEV KOCOGÓCIPÓK: ÉLETMÓD ÉS TECHNIKA A kocogás divatja nemcsak az egészségnek tesz jót, hanem a sportcipőket gyártó iparnak is. A forgalom például Franciaországban az utolsó tíz évben 2,5 szeresére nőtt, az egy év alatt eladott 40 millió pár eléri a teljes cipóforgalom 20 százalékát. És milyenek ezek a cipők! A tudományosan megtervezett lábbelik az anyagválaszték kínálta lehetőségek alapos kiaknázásával alkalmasak sok tíz kilométer lefutására aszfalton is. Súlyuk a korábbi 800 grammról 200 grammra mérséklődött, de kínálnak már 130 grammosat is. A hagyományos futócipő traumatizáló hatású a hosszú aszfaltpályán. A kocogó társadalom nem volt hajlandó megalkudni a klasszikus viselettel és elvárja ugyanazt a komfortot, amelyet megszokott járás közben. A megújulás fő tárgya a talp. A csodacipők talpában különböző műanyagokból alkotott szerkezet vette át a bőr vagy a gumi szerepét. Az amerikai Brooks már 1974-ben alkalmazta a mikroporózus etilvinil- acetátot, amely jó lökéscsillapító hatású. Az ugyancsak amerikai Nike nyomás alatt légcsatomákat épít be a cipőtalpba, ezek rugalmassága visszatéríti a talpraesés energiájának egy részét. A mai futócipókben felvonul a nagy vegyi gyárak teljes anyagválasztéka és van gyártmány, amely hét különböző tulajdonságú anyag rétegzésével építi ki a talpat. A különböző habanyagok nemcsak pehelysúlyukkal, hanem kitűnő tapadási és súrlódási viselkedésükkel is élvezetessé teszik a kocogást. A Goodyear és a brit Reeback kooperációjában készülő szénszálerösí- tésű anyagok rendkívül tartósak és a futófelület mintázatában hasznosítják az autókerék-köpenyek előállításában szerzett sok évtize­des tapasztalatokat. A (súly és a) hangsúly a talpon van, de az újítók figyelmét a futócipö egyéb részei sem kerülték el. A pamut és a bőr helyettesítésére is találtak műanyagot, főleg a poliamidok és poliészterek dacolnak jól a nagy igénybevétellel. A szövött anyagokon kívül alkalmazzák a nem szövött műbőröket is; a poliuretánok elsősorban a teniszcipók anyagai. A gyorsan változó divat a szerszámköltségeket emeli magasra. A sportcipők fejlődése jó iskolapéldája az életmód és a technika kölcsönhatásának. BAD AR SZUPER-PONTOS KARÓRA A svájci Longines óragyár fej­lesztette ki a világ eddigi legponto­sabb karóráját. A „Conquest“ sorozat WHP modellje az ötéves kísérleti időszakban egy percnél kevesebbet tért el a pontos időtől. Erről egy parányi kvarchömérö gondoskodott, amely szakaszo­san mérte a hőmérséklet ingado­zásait, és ennek megfelelően ve­zérelte az óra „szívét“, a kvarc rezgőkör működését. SZÁMÍTÓGÉPES FILMSZÍNEZÉS Humphrey Bogart legendás esőkabátja rövidesen piszkos sár­ga színt kap, Ingrid Bergman haja pedig sötétszökén csillog - a film- történet egyik legendás filmjének, a Casblancának a kedvelői nem hisznek majd a szemüknek, Mi­chael Curtiz rendező híres filmjé­nek kiszínezését a számítógép teszi lehetővét. Egy amerikai vál­lalat olyan módszert dolgozott ki, amellyel a régi fekete-fehér filme­ket teljesen új színes filmként lehet bemutatni — mintha eredeti­leg is színesben forgatták volna. Különleges elektronikus készülék tapogatja le a filmszalag minden egyes filmkockáját. Több ezer pontra bontja a fekete-fehér képet, és a digitális értékeket elraktároz­va emlékezetében, létrehozza a programozó csoport részére szükséges információkat. A prog­ramozók által betáplált színjavas­latot ugyancsak több ezer pontra bontja, és az eredeti képpel való elektronikus összhasonlítás után ismét összerakja a berendezés. Az eljárás nem is túlságosan drága: egy percnyi (videoszalagon tárolt) fekete-fehér film újraszíne- zése átlagosan 1500 dollárba ke­rül. Az Egyesült Államokban mint­egy 16 ezer jó fekete-fehér filmet lehetne újraszínezés után eladni a tévétársaságoknak. A Metro- Goldwyn-Mayer vállalat máris megkezdte a tárgyalásokat régi fekete-fehér filmjeinek számítógé­pes kiszínezéséröl. ROBOT-BÚVÁR Rovar formájú, hatlábú, alumí­niumból készült robotberendezés kísérleti modelljével végeznek kí­sérleteket Yokosuka kikötőjében, a tokiói öbölben. Az „Aquarobo“-t — ez a neve az új berendezésnek- a kikötők víz , alatti építési munkálatainak elvégzésére szán­ják. A 250 kilogramm tömegű berendezésnek 120 centiméter a magassága. A beépített számí­tógép irányításával tetszés szerinti irányban mozoghat, óránként 60 méteres sebességgel. A sikeres kísérletek lezárása után kétszer ekkora modell építésére készül­nek, amely óránként 300-600 mé­teres távolságot tehet majd meg a víz alatt és jobban ellenáll a tengervíz okozta korróziónak. A tervek szerint 1987-ben szolgá­latba állítandó robotberendezés fokozatosan feleslegessé teszi majd a búvárok veszélyes mun­káját. HEGESZTŐK VESZÉLYEI A rozsdaálló acélt hegesztő munkások lehetséges egészségi ártalmairól tanácskoztak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői Koppenhágá­ban. Beszámoltak azokról az is­meretekről, amelyeket a hegesz­tési folyamat során keletkező ré­szecskék és gázok okozta króni­kus és csak később jelentkező egészségi ártalmakról szereztek. Ezek az ártalmak légzőszervi megbetegedéseket és rákot okoz­hatnak - az ártalmak mérésére és hatásuk előrejelzésére tovább folytatják a kutatásokat. Európa kétmillió hegesztőjének körülbelül a tíz százalékát fenyegeti ilyen egészségi ártalom. A világ he­gesztőmunkásainak számát ötmil­lióra becsülik. 1820 KILOMÉTER 1 LITERREL! A Ford cég egy ausztráliai takarékossági versenyen olyan egyszemélyes gépkocsival vett részt, amely - átszámítva - egy liter üzemanyaggal 1820 kilomé­tert képes megtenni. A számító­géppel segített tervezés és a leg­korszerűbb technológiai párosítá­sával az egyszemélyes jármű a 16,1 kilométeres pályát 24 km/óra átlagsebességgel 8,5 köb- centiméter üzemanyaggal tette meg. A legfőbb újdonság a zárt, műanyag kocsitest kialakításában nyilvánul meg. A meghajtás impul- zusszerüen történik, az idő nagy­részében a motor nem jár. Sajátos aerodinamikai jelen­ség, hogy oldalszélnél csökkent a jármű súrlódási ellenállása. 25 fokos oldalszélnél súrlódás már nem volt mérhető, 30 foknál nega­tív ellenállás, (elörehajtó erő) mu­tatkozott. A zárt burkolat két, egymáshoz illeszkedő műanyag teknőből áll. Az alváz 8 mm-es kompozit anyagból készült. A vezető feletti zárt, átlátszó burkolat vastagsága csak 0,5 mm. A járművet 15 köbcentiméteres, négyütemű motor hajtja. Teljesít­ménye 12:1 kompressziónál és 5000 fordulatnál 540 W. A motort öntött alumínium blokkal, félgömb alakú égési térrel, kettős gyújtás­sal és üzemanyag-befecskende­zéssel látták el. 1986. Vili. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom