Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-08 / 32. szám

így központosított konvertibilis va­lutát a KGST-tagországok és ka­pitalista országok kölcsönös ke­reskedelmi-gazdasági kapcsola­tainak bővítésére használta. Tavaly - az elmúlt nyolc év alatt először - a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank a nem­zetközi tőkepiacon két konzorciá- lis ügyletet bonyolított le, mely­nek keretén belül 150 millió dollár értékben kötött hitelszerződése­ket. Más jellegű bankműveletekre is sor került, köztük konverziókra is, főként a bank ügyfeleinek kérésére. A pénzműveletek gaz­dasági hasznosságára való tekin­Hatékonyabb létesítésére és hatékonysága nö­velésére fordítottak rendíkvüli fi­gyelmet, valamint foglalkoztak a transzferábilis rubel helyzetének megszilárdításával is. Az együttműködési bank 1985- ben 22,8 millió transzferábilis ru­bel nyereséget könyvelt el. Ez az összeg valamivel kevesebb, mint amivel az 1984-es évet zárta. A nyereségcsökkenés elsősorban a hitelek és a határidőhöz kötött pénzforrások szerkezeti változá­sainak tudható be, valamint an­nak, hogy Vietnam, Kuba és Mongólia bankjainak meglehető­sen kedvező feltételek mellett je­lentős összegű hitelt nyújtott. Ez­zel a hitellel hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó országok és a többi tagállam gazdaságának fejlettségi szintje fokozatosan ki­egyenlítődjön. pénzügyi kapcsolatokat A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevékenységéről A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tagországai az elmúlt esztendőben jelentős eredményeket értek el népgazdasá­gaik fejlesztése terén. Tovább emelkedett dolgozóik életszínvonala és a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemben növekedett, mint a korábbi években. Számottevően megnövekedett külkereskedelmi forgalmuk is. A bank tagországai tavaly az 1984-es évhez viszonyítva 6,5 százalékkal nagyobb — összesen több mint 200 milliárd rubel értékű - forgalmat bonyolítottak le. A KGST-tagországok külkeres­kedelmi kapcsolatainak ilyen mér­tékű bővüléséhez természetesen nagyban hozzájárult a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. A baráti országok együttműködé­sét, kölcsönös kereskedelmi köte­lezettségeik teljesítését könyvviteli és hitelpolitikai szolgáltatásaival, valamint pénzeszközeivel támo­gatta. A kölcsönös tartozások és követelések kollektiv szocialista valutában, transzferábilis rubelben történő elszámolásával jelentős védelmet nyújtott a szocialista országok számára a nyugati világ pénzügyi válságának kedvezőtlen hatásaival szemben. A fizetési forgalom egy részét szabadon átválható valutákban bonyolította le, amelyekhez a tagországok és a kapitalista országok bankjaitól kapott hitelek, illetve azok ideigle­nesen szabad pénzeszközeinek megőrzése útján jutott hozzá. Ezekben az esetekben azokban maradéktalanul figyelembe vette a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank Tanácsának hatá­rozatait, amelyek a fizetőképes­ség megőrzését és a bankművele­tek hatékonyságát célozzák. Az tettel kibővítette azoknak a pénz­nemeknek a körét, amelyekben ezeket a műveleteket lebonyolítja, így a korábbinál nagyobb rend­szerességgel használta fizetőesz­közként a japán jent és a nyugat­európai pénznemet, az ECU-t. Jóllehet, a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank fennál­lása óta szüntelenül szem előtt tartotta a bankműveletek haté­konyságát, a jobb eredmények érdekében azonban egyre széle­sebb körben vezeti be a racionali­zációt és az automatizációt. Ezek az intézkedések elsősorban a konvertibilis valutákban lebo­nyolított pénzműveleteket érintik. A tagországok ideiglenesen szabad pénzeszközeinek közpon­tosításában, valamint a hitelnyúj­tásban a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak elsősor­ban a Nemzetközi Beruházási Bank, a KGST Titkársága és a KGST külkereskedelmi, valamint devizakérdésekkel foglalkozó ál­landó bizottságai nyújtottak nagy segítséget. Az együttműködés so­rán elsősorban a transzferábilis rubelben történő könyvvitel és hitelnyújtás mechanizmusa töké­Mi határozza meg a bank tevé­kenységét az 1986-os esztendő­ben? Az ez évre szóló hitelterv összeállítása során a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Tanácsa a kérelmezők igényei és a tervezett hitelforrások alapján megállapította az egyes bankok­nak nyújtható hitel összegét. A tagországok ezekből a hitelek­ből finanszírozzák növekvő keres­kedelmi forgalmukat. A Tanács a határidőhöz kötött hitelek kamat­lábait is meghatározta. Néhány esetben megemelte a kamatlábat, hogy ezzel is hozzájáruljon a hite­lek hatékony és célszerű felhasz­nálásához. Vietnam, Kuba és Mongólia esetében a hitelek ka­matlábai nem változtak meg. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank az új ötéves tervidőszakban az intenzív növe­kedés Szellemében kezdte meg munkáját. Ahhoz, hogy a kitűzött célok - a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, az anyag- és munkaerőforrások ta­karékos kihasználása, az állóesz­közök és a tudományos-műszaki eredmények fokozottabb haszno­sítása — megvalósuljanak, na­gyobb teret kell biztosítani a pénz­ügyi eszközöknek. A külgazdasági kapcsolatokban pedig az együtt­működés új, a korábbiaknál hala­dóbb formáit kell előtérbe helyez­ni. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy a szocialista orszá­gok közös bankja alaposan ele­mezze eddigi tevékenységét és olyan intézkedéseket foganatosít­son, amelyek előmozdítják a tag­országok szocialista gazdasági integrációját. (HÍZ) SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Bulgáriában rövidesen befejezik a Madara-911 - típusú billenős teherautó próbáit és ha az eredmények kedvezők lesznek, jövőre megindul a sorozatgyártás. A szakemberek nem titkolt reménye, hogy az új teherautó eredményesen helyettesíti majd az importból származó Kamaz, Roman és Tatra típusokat. • A jugoszláviai Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipari termelés az év első hat hónapjában 5,5 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. Az árucikkek kiviteli értéke négymilliárd 646 millió dollárt ért el, ez 2,5 százalékkal kevesebb a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A behozatal értéke ezalatt 5,6 milliárd dollárra rúgott, ami 0,6 százalékos növekedést jelent. • A moszkvai területen a gazdasági kísérlet keretében három nagy agrár-ipari kombinát létesül. Feladatuk nemcsak a gyártás lesz, hanem a feldolgozás és az értékesítés is saját és állami üzlethálózat révén. Ilyen gazdasági egységek létrehozásával kívánják felkutatni a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar közötti kapcsolat legtökéletesebb formáit. A kombinátoknak jogukban áll saját terméke árának meghatározása, de ez csak jó­minőségű termék lehet, s ugyanakkor biztosítani kell a bő választékot. Különböző üzemekből, kolhozokból és szovhozokból tevődnek össze, amelyek azonban megőrzik gazdasági önállósá­gukat. A kombinát végzi például a tervezést és feladata az anyagellátás biztosítása is. • Lengyelország exportja 1986-1990 között megközelítőleg 5 százalékkal növekedik. Ez azt jelenti, hogy a kivitel gyorsabban emelkedik, mint a nemzeti jövedelem. Az exportorientált gazda­ságfejlesztés a következő öt év legfontosabb feladata. Ezalatt megszilárdul az ország szerepe a nemzetközi munkamegosztás­ban. A KGST-országokba irányuló lengyel export az ötéves időszakban évente átlagosan 6,7 százalékkal emelkedik. Nagy hangsúlyt helyeznek a szakosításra és a termelési kooperációra, ennek alapján a lengyel ipar a korszerűsítéshez szükséges gépeket kap a tagországoktól, továbbá olyan berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a mélyreható szerkezeti átalakításokat a népgazdasági ágazatokban. Közös vállalatok jönnek létre, ezen túlmenően bővülni fog a közvetlen együttműködés az egyes vállalatok és kutatóintézetek között. • A bulgáriai Szilisztrában megkezdődött a szövegek szerkesz­tésére és korrigálására alkalmas IZOT 1024 S-típusú tökéletesí­tett berendezés sorozatgyártása. A szöveg képernyőn jelenik meg, ezen hajthatók végre az esetleges módosítások, s á mágne­ses ,,agy“ nyolcvan gépelt oldalt tud tárolni. Használója megválaszthatja a kívánatos soronkénti betűszámot, illetve a sorok számát is. A berendezés továbbá használható Basic, Fortran és Assembler „nyelven“ programok kidolgozására is. A Szovjetunió élelmiszerprogramjának teljesítésével összefüggés­ben megnövekedett a csehszlovák hűtőberendezések szállításának jelentősége a choceni orliőan nemzeti vállalatból. Jelenleg a vállalat termékeinek 97 százalékát a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: a hűtőkocsi alvázát hegesztik. (ÖSTK-felvétel) A Szovjetunió hozzáfogott az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének meggyorsítására irányu­ló stratégia gyakorlati megvalósításához - ezt a pártkong­resszus fogadta el, és a népgazdaságnak a tudomány és a technika legújabb eredményei alapján történő, mélyre­ható rekonstrukcióját, a tudományos-műszaki haladás élenjáró irányaiban való áttörést irányozza elő. Kidolgoz­ták és gyakorlatilag megindították azokat a programokat, amelyek az egész gépgyártási komplexum gyökeres megújítását szavatolják, valamint az élvonal elérését olyan területeken, mint a számítástechnika, a termelés automatizálása és robotizálása, a biotechnológia, az új szerkezeti anyagok. A modern termelés kulcságazataiban a világviszony­latban élénjáró eredmények elérését a Szovjetunió az országban létrehozott hatalmas termelési és tudomá­nyos-műszaki potenciálra és azokra a széles körű, reális lehetőségekre építi, amelyeket a tudományos-műszaki haladásnak a jelenlegi ötéves időszakra és a század végéig kijelölt meggyorsítása tár fel. A tudomány és a technika számos, igen fontos iránya terén a Szovjetunió már most is vezető helyet foglal el a világban. Ismeretes a Szovjetunió elsőbbsége az űrtechnika, az atomenergia fejlesztésében, a majdnem valamennyi kohászati technológia kidolgozásában, a szupermagas nyomás technikájának, a plazma-lézer-, vákuumtechnológia, az egyedi hegesztöberendezések létrehozása terén, valamint más területeken. Az sem véletlen, hogy külföldön ilyen nagy érdeklődést tanúsíta­nak- a szovjet műszaki megoldások iránt. A legutóbbi ötéves terv időszakában a Szovjetunió 50 százalékkal több modern technikai és technológiai licencet adott el, mint amennyit külföldről vásárolt. Ezeknek legnagyobb vevői az iparilag fejlett tőkés országok, közöttük az Egyesült Államok, amely 34 licencet vásárolt, és csupán nyolcat adott el a Szovjetuniónak. A technikában és a technológiában forradalmi változá­sokat biztosító, elsőrendű alapkutatásokkal kapcsolatos tartalék terén a Szovjetunió jelenleg jóval megelőzi az Egyesült Államokat és más nyugati országot. A talál­mányok számát illetően a Szovjetunió majdnem 2,5-szer múlja felül az Egyesült Államokat. A probléma lényege az, hogy a lehető leggyorsabban, legteljesebb mérték­ben és leghatékonyabban használják fel ezt a potenciált. Szovjet gazdasági törekvések Igazodni a világszínvonalhoz Jelenleg éppen erre irányul a tudományos-műszaki haladás gyorsítását szolgáló program megvalósítása. A termelés műszaki színvonalának döntő mértékű emelése céljából a beruházásokat és az erőforrásokat a tudományos-műszaki haladás legfontosab irányaira - az elektronikának, az atomenergetikának, a komplex automatizálásnak, a gyártási technológiának és az új anyagok megmunkálásának fejlesztésére - összponto­sítják. Az ötéves terv végére az előirányzat szerint mintegy kétezer robottechnikai komplexumot és ugyan­annyi rugalmas automatizált rendszert, több tízezer modern megmunkáló központot és más, korszerű berendezést helyeznek üzembe. A tervező és szerkesztő vállalatok háromezer automatizált tervezési rendszert hoznak létre. Tovább fokozódik az elektronikus számítástechnika, a mikroelektronika széles körű alkalmazása. Bár a Szov­jetunió ezen a téren egyelőre elmarad számos fejlett tőkés ország mögött, ez a különbség határozottan csökken. A legutóbbi időben létrehozott egyes elektroni­kus számítógépek nem maradnak el a világszínvonaltól. A jelenlegi ötéves időszakban az elektronikus számitó­gépek új családjainak létrehozását és gyártásuk megho­nosítását irányozzák elő — a szuper elektronikus számítógépektől kezdve egészen az iskolai oktatásra szánt személyi számítógépekig. A számítástechnikai felszerelések gyártásának volumene öt év alatt 2,2- szeresére nő. A szovjet tudósok és szakemberek véleménye szerint a Szovjetunió még e század vége előtt ezen a területen eléri a világ élvonalát. A legfontosabb technikai megoldásoknak a legmaga­sabb világszínvonalat elérő, gyorsított ütemű kifejleszté­sében, ezeknek a termelésben való, széles körű meghonosításában, az egyes hatóságok e téren kifejtett erőfeszítésének koordinálásában, fontos szerepet hiva­tott betölteni a tudomány és a termelés integrációjának új - és a tapasztalat tanúsága szerint - rendkívül hatékony formája: az ágazatközi, nagy tudományos-műszaki komplexumok. Már 16 ilyen komplexum jött létre, élükön rendszerint egy akadémiai intézet áll, s a tudomány és a technika legfontosabb irányaira — a személyi számító­gépekre, lézertechnológiára, robotizált komplexumokra, száloptikára, biotechnológiára, a gépek megbízhatósá­gának növelésére és több más területre összpontosí­tanak. A világ legjobb eredményeinek túlszárnyalására, alapvetően új, világviszonylatban legjobb techni­kai és technológiai modellek létrehozására irányuló orientáció mélységes megértésre talál a szovjet tudósok, konstruktőrök, mérnökök és munkások körében. GLEB SZPIRIDONOV

Next

/
Oldalképek
Tartalom