Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-01 / 31. szám

r ÚJ szú 21 1986. Vili. 1. Augusztus a kertben Miért tüsszögnek a nyulak? A szülők példamutató szorgoskodása sok gyerekkel megszeretteti a kedvtelésszerü állattartást Varga Péter, a Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetsége egyházkarcsai (Kostolná Kraőany) alapszervezete mellett működő, ifjú állattenyésztők körének tagja már elnyerte a szövetség „Példás ifjú állattenyésztő“ jelvényét. (Kádek Gábor felvétele) A naptár újfent augusztust jelez, lassan ismét kifelé ballagunk a nyárból. Ez arra figyelmezteti a kertészkedóket, hogy ideje fel­készülni a termés betakarítására és tárolására. Hogy elejét vegyük a későbbi kapkodásnak, már most alaposan takarítsuk ki a préshá­zat, a pincét, a gyümölcs meg a zöldség téli tárolására szolgáló helyiségeket. A falakat meszeljük át vagy legalább permetezzük meg valamilyen fertőtlenítő oldat­tal (pl, Fundazol), a borospincét pedig kénszelet égetésével fertőt­lenítsük. A gyökérzöldség tárolá­sához készítsünk be friss homo­kot, és ne feledkezzünk meg a kádak, ládák és hordók kezelé­séről, előkészítéséről sem. A zöldségeskertben szedjük fel a magról termelt vöröshagymát, takarítsuk be a babot meg a bor­sót. Folyamatosan - legalább há­romnaponként - szedjük az ubor­kát, a dinnye érő gyümölcsei alá helyezzünk üveglapot vagy cse­répdarabot. A karfiol lombját kös­sük össze (legegyszerűbb, ha a befőzéskor használatos gumi­gyűrűkből húzunk egyet-egyet az összefogott lombra) vagy legalább néhány rátörött levéllel óvjuk a sárgulásra hajlamos rózsát az erős napfénytől. A száron alulról fölfelé haladva, lassan megkezdhetjük a bimbós­kel leveleinek csonkra vágását. A tormát érdemes kitakarni és óvatosan ledörzsölni róla az oldal­gyökereket. A halványító zellert, a póréhagymát és más zöldség­növényeket ebben a hónapban káliumszulfát vagy Cererit gyenge oldatával tanácsos fejtrágyázni. Ha azt szeretnénk, hogy gyorsab­ban érjen a termés, a karós paradicsomot a hatodik fürtkezde­mény fölött egyszerűen vágjuk vissza. A megüresedő ágyások vala­melyikébe (vigyázat, nem a hagy­mák után) már a hónap derekán elvethetjük a kora tavaszi szedés­re szánt vöröshagymát. A kelő növényzetet nem kell ritkítani, csupán töltögetni. Augusztusban még ültethetünk salátát, vethetünk hónapos retket meg spenótot és sóskát is telepíthetünk. Ha most vetjük el, a spárga tavaszra, a re­barbara szeptemberre ad telepít­hető palántát. Ugyancsak most kell helybevetni a finom ősz végi és téli salátazöldséget kínáló, de nálunk egyelőre csak ritkán termesztett kínai kelt. Külön palántanevelés­sel nem érdemes fáradozni, mert a morzsalékos talajba vetett, rend­szeresen locsolt magja átlagos viszonyok között is dúsan kel, s az óvatos egyeléssel nyert növény­kék újabb terület beültetéséhez palántaként felhasználhatók. Most kell ritkítani a cseresznye-, a meggy- és a kajszibarackfákat, a hónap derekán metszhető a dió meg a gesztenye, az őszibarack- fák éves hajtásait is ilyenkor cél­szerű megkurtítani. A termés sú­lya alatt roskadozó fák ágait tá­masszuk alá, és a hónap közepe után már ne öntözzünk a gyümöl­csösben, mert a juttatott víz ront­hatja a téli fogyasztásra termelt gyümölcsök eltarthatóságát. Ha már kijelöltük és előkészítet­tük a szamócás helyét, lassan hozzákezdhetünk a telepítéshez. Helytakarékossági célból nem­csak a kerttelepeken, de a házi­kertekben is érdemes piramist építeni a szamócának vagy földdel megtöltött, az oldalán kilyuggatott hordókba ültetni a gyökeres pa­lántát. Most félfás dugvánnyal szaporíthatjuk az egrest, aranyri­biszkére olthatjuk a ribiszkét meg az egrest, és beolthatjuk a kellő­képpen megerősödött kajszi-, szil­va- és öszibarackmagoncokat, il­letve a törpefának szánt almama- goncokat. A szőlőnek bogyólágyulás ide­jén adhatunk nitrogént utoljára. Ha közben rendszeresen öntözzük is az ültetvényt, esetleg harminc százalékkal is növelhetjük a ter­méshozamot meg a cukortartal­mat. Most már fejezzük be a cson­kázást, a hónaljhajtásokat kurtít­suk meg, a fürtöket predig jól áztassuk meg Kuprikol-oldattal, hogy kisebb legyen a szürkerotha­dás kártétele. Az érő csemege­szőlőt a darazsaktól zacskók és kihelyezett csalétkek, a seregé­lyektől pedig műanyag háló segít­ségével vagy gyakori riasztással óvhatjuk meg. Az ápolt virágoskert talán most a legszebb. Ha gondunk lesz rá, jövőre is legalább ilyen lehet. Ültessük át a pünkösdi rózsát meg a nőszirmot, telepítsünk violát, sáfrányt, mályvarózsát, harangvi­rágot és liliomot. Most célszerű újra megmetszeni az élő sövényt, valamint az örökzöld tűlevelű dísz­növényeket, s ha az előző már megkopott, pázsitból is most lehet újat telepíteni. ^ (dek) Elsősorban az őszi hónapok­ban, de más évszakokban is gyakran ismétlődő kérdés: miért tüsszögnek az egyébként egész­ségesnek tűnő nyulak? Nos, a nyulak tüsszögéséért- a hiedelemmel ellentétben- a poros takarmány csak ritkán marasztalható el, mint kizárólagos tényező. Az ilyen eleséget inkább csak járulékos tényezőnek tekint­jük, mivel gyengíti a légutak nyál­kahártyájának ellenálló képiessé­gét s megkönnyíti a mikrobiális fertőzést. A poros takarmánytól keletkezett, egyszerű orrhurut egyébként a pioros takarmány etetésének megszüntetése után- akár gyógyszeres beavatkozás nélkül is - hamar és könnyen gyógyul. Lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet a ragályos nátha eseté­ben. A ragályos nátha elnevezést csak amolyan gyűjtőfogalomnak tekinthetjük, mivel a náthás meg­betegedések egész csoportját je­löli. Közös tünetként az orrhurut jelentkezik, és a kórokozók bakté­riumok is meg vírusok is lehetnek. Az állományban a kór gyorsan terjed, mert a kitüsszögött váladék erősen fertőz. Néhány napos lap- pangási idő után elsősorban a fia­tal nyulak betegednek meg. Kez­detben - a tüsszögés ellenére- az étvágy és az élénk magatar­tás változatlan, később a vízszerú orrváladék nyálkássá vagy akái gennyessé válhat, s ekkor az egészségi állapot már gyorsan romlik. Az állat elpusztulhat vagy teljesen lesoványodik. Az eny­hébb lefolyású esetek idült, hosz- szadalmas betegséggé alakulnak. Állandósul az orrváladék, az ét­VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 14. Növény. 15. „A“ kehely. 16. Római öt. 17. Őrle­mény. 18. Női név. 19. Rag. 20. Teke közepie. 22. Kettős betű. 23. Közkatona, névelővel. 24. Némán átérez! 25. London múvésznegye- de. 27. Háztartási eszköz. 28. Cseh férfinév (S = s). 29. Zenebo­na. 30. Becézett női név. 31. Rekesz (ék. f.). 32. Gége azonos hangzói. 33. Kara-... öböl. 34. Tenger - olaszul. 35. Evez. 37. Csatavesztés. 39. Hiányos tenor. 40. Dalnok. 41. Kettős betű. 42. És - latinul + kopasz. 44. Francia történetíró. 45. Női név. 46. Szlo­vákiai város. 47. Ceruzát hegyez. 48...-beat. 49. Kevert tea! 50. Madár. 51. Takarít. 52. Bróm. 53. Csorda, 54. Melyik helyen? 55. Satu fele. 56. Csehország latin neve. 58. Angol felfedező. FÜGGŐLEGES: 1. Vitamin. 2. Kettős betű. 3. Leadó közepe. 4. Fátlan síkság Dél-Amerikában. 5. Magyar festő. 6. Patakban van! 7. Lantán. 8. Romániai város. 9. Indiai király (ék. h.). 10. Tellúr, nátrium. 11. O. R. A. 12. A tál peremei. 13. Erőszak. 16. Rejtvé­nyünk befejező része. 18. Gázló­madár. 21. Ázsiai ország. 23. Muta­tó névmás. 24. Folyó Romániá­ban. 26. Indulatszó. 27. A nővé­rünk férje. 28. A római mitológiá­ban a családi tűzhely védelmezői. 30. Forgórész. 31. Átölel. 33. Szomorúság. 34. Langyos. 36. Betűnagyság. 37. Varral borított. 38. Ételek felszolgálását végző pincér. 40. Előkelő patrícius csa­lád Genovában. 43. Túró - szlová­vágy ellenére az állatok visszama­radnak a fejlődésben, és ami a legveszélyesebb - ezek a nyu­lak ,a fertőzés állandó forrását képtezik. Aki ilyen nyulat vásárol, hozza a kórokozót is, aki beteg állatot ad el, gondoskodik mások bosszúságáról is. A nyulászok gyakran érdeklőd­nek, lehet-e gyógyítani ezt a be­tegséget, s ha igen, hogyan? A gyógyítás csak akkor járhat sikerrel, ha idejekorán és még a komolyabb tünetek előtt közbe­lépünk. Nagyon fontos, hogy a kór­okozó a felhasznált antibiotikum­ra érzékeny legyen. A 2 százalé­kul. 44. Aminek sarka van. 45. Csen. 47. Faltól... 48. Válaszol. kos Oxymykoin pulvis solubile, esetleg a szintén px>r alakban forgalmazott Tylan (10 liter vízhez 5 gramm) oldatának legalább 5 na­piig tartó itatásával kísérletezhe­tünk, de a megkésett eseteket mielőbb selejtezzük. Azokban az állományokban, melyekben a be­tegség állandósult, antibiotikumot tartalmazó piremixet használha­tunk. Legcélszerűbb azonban el­távolítani a beteg állatokat és gondosan fertőtleníteni a ketrecet vagy az egész ketrectömböt. A kór megelőzéséhez tartozik a vásárolt nyulak alapios megvizsgálása és több napiig tartó, elkülönített meg­figyelése. Többen is felvetették a kérdést, felhasználható-e a paszteurellózis elleni szérum a nátha kezelésére? Tény, hogy a náthát nem is ritkán valóban a paszteurellózis okozza, és ilyen esetekben indokolt a szé­rum injekciós használata. Tud­nunk kell azonban, hogy a jelzett betegség előfordulása arra figyel­meztet, hogy elhanyagoltunk bizo­nyos, a nyulak tartásával és takar­mányozásával kapicsolatos alap- követelményeket. Ilyen esetekben a hipierimmun szérum, amely kész ellenanyagokhoz juttatja az állat szervezetét, csak rövid ideig hatá­sos. Olyan ez, mint amikor köl- csönnnel akarunk segíteni valakin, aki a saját javaival is képtelen gazdálkodni. DR. KÖRÖSI RUDOLF, állatorvos 50. Égéstermék. 51. Sokáig. 53. Marokkói város. 54. Kínai dinasz­tia. 57. Kötőszó. 58. Bulgária autójele. 59. Bari fele. Erjesszünk csalánt! A mindenütt megtalálható nagy csalán vasat, nyomele­meket, foszfort, nitrogént, ko­vasavat, hangyasavat és vita­minokat tartalmaz, ezért nem csupán az állattartók, de a ker- tészkedök is hasznát vehetik. A biológiai művelésű kertek­ben főzet és erjesztett lé for­májában egyaránt használják. A főzetet úgy készítjük, hogy 10-20 dkg szárított csalánt 2 liter vízben felfözünk. Az átszűrt levet lehűtve a talajra és a növényekre permetez­hetjük. Az erjesztett léhez 10 kg friss vagy 1,5 kg szárított csalánt kell beáztatni 100 liter esővízbe. Az erjedéskor kelet­kező, kellemetlen szag megkö­tésére zsurlót, illetve zsurlóból készült, főzött vagy erjesztett levet használhatunk. A csalán erjesztése két hétig tart, köz­ben néha ajánlatos megkever­ni az anyagot. Az átszűrt csa­lánlé permetezésre használha­tó. Hetente egyszer - lehetőleg eső után - valamennyi nö­vényre ' kipermetezhetünk 1:50-es hígitású csalánlevet Sowa szerint a csalánlé növeli a növények természetes ellen­álló képességét. A csalánlé sok vasat tartal­maz, következésképpen hatá­sos a klorózis ellen. A gyü­mölcsfák tányérjába vagy a ko­ronagyűrűbe legalább 15-20 liternyit ajánlatos önteni az 1:20 arányban hígított csalán- léből. A zöldségnövények öntözé­sére fele-fele arányban kever-- jük a csalánból és a zsurlóból készült, erjesztett trágyalevet. Itt a hígítási arány szintén 1:20 legyen. A kierjesztett csalánt sem kell eldobni, mert a komposzt- ba keverve sietteti az érést. A komposzthalom friss csalán­nal is takarható. K. Sz. A július 18-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Forró nyári nap tüzel, izzik a televény, egy felhő vitorlája leng az égbolt tengerén. Könyvjutalomban részesülnek: Csatlós Sándorné, Temó (Drnava), Riszner Jenő, Léva (Levice), Tóth Kornélia, Bratislava, Tatár Erzsébet, Losonc (Luőenec), Paluch Zoltán, Udvard (Dvory nad/2i- tavou). NINCS MIVEL TÖLTÖGETNI? Kertészkedöi viszonylatokban gyakran előfordul, hogy nyár derekára- végére annyira megcsappian a borkészlet, hogy nincs mivel feltöltögetni a boroshordót, a nagyobbacska üvegballont. Ez komoly gond elé állítja a gazdát, mert a „darabban“ tartott ital a levegőt kedvelő ecetbaktériu­mok, virágélesztők és bamatörést okozó enzimek hatására egykettőre romlani kezd. Megoldás mindig akad, csak keresni kell. Az üresedő hordóban például üveggolyók — jobb híján tisztára mosott kavicsok — segítségével pótolhatjuk a hiányzó bort. Persze csak egy ideig, később az italt át kell fejteni üvegballonba vagy literes palackokba. Az üvegballonban tartott és folyamatosan fogyasztott bort úgy óvhatjuk meg a károsodástól, ha széndioxiddal lezárjuk a felületét. A széndioxidot szódaszifon segítségével juttathatjuk a ballonba: az üres szifonba patronból gázt töltünk, a palack kivezetőcsövére gumicsövet húzunk, a cső végét bevezetjük a ballonba és a gázt beengedjük a bor felületére. Ezzel az eljárással jó eredményt érhetünk el, hiszen a borfelszínt steril gázpámával védjük a míkróbákat tartalmazó levegőtől. Ha az edényt nyitogatjuk, az elillanó széndioxidot piótolni kell. Keresztrejtvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom