Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-06 / 23. szám

erősen agrárjelle­gű Kassa-vidéki já­rás mezőgazdasága az utóbbi öt eszten­dőben is dinamiku­san fejlődött. Igaz, nem zárta teljes si­kerrel a hetedik öté­ves tervidőszakot, ám mégis ered­ményesebb volt, mint a korábbi fél évtizedben, vagy azelőtt bármikor. A bruttó termelés értéke ezúttal 26,8 százalékkal emelkedett - eb­ből a növénytermesztésé 27,1 százalékkal, az állattenyésztésé pedig 26,6 százalékkal, s ez csupán 1,6 százalékkal maradt el a tervezett szinttől. A különbség nem sok, s ugyanakkor az is tény, hogy ezzel a teljesítménnyel is ban és a mezőgazdasággal kap­csolatban álló ágazatokban a ter­melést és a pártmunkát a közel­múltban tartott legfelsőbb szintű párttanácskozások határozataival összhangban igyekszünk irányíta­ni és végezni. Mi tagadás, sok a teendőnk. Sok, de nem teljesít­hetetlen. Ha például a Perényi (Perín) Efsz határában hektáron­ként 5,01 tonna gabona terem, akkor a vele szomszédos Buzitai (Buzica) Efsz-ben nyilván több teremhetne 4,27 tonnával... Vagy: amíg a Hernádcsányi (Ca­na) Efsz a tejtermelésben 4620 literes tejési átlagot ér el, addig, a Kenyheci (Hraniőná pri Horná- de) Efsz-nek csak 3166 literre futja... Miért!? Ha folytatnám az ve az egyes üzemekben „hol szorít a cipó“. Úgy érzem, tudunk a pártmunkában előfordult hiá­nyosságainkról, s ugyanakkor a termelés szakmai fogyatékossá­gairól. Kétségtelen: tökéletesíteni kell a tervezést, az irányítást, az ellenőrzést, s nem utolsósorban a szocialista törvényesség, er­kölcs és fegyelem megszilárdítása is időszerű feladat. Ugyanakkor a munkaidő kihasználásban, a ta- lajmúvelésben, s növényápolás­ban, a termésbegyújtésben s az állatgondozásban is vannak még kiaknázatlan tartalékaink. A tudo­mányos-műszaki fejlesztés terén is sok a tennivaló.- Milyen termelési feladatok várnak a járás mezőgazdasági ÉS A GAZDASÁGOSSÁG Beszélgetés dr. Stefan Karahutával, az SZLKP Kassa (Kosice)-vidéki Járási Bizottságának titkárával maga mögé utasította a kerület többi járását, ennek ellenére az egységes földműves-szövetkeze­tek és állami gazdaságok dolgo­zóinak többsége, valamint a kom­munisták és az illetékes pártszer­vek mégsem voltak megelégedve az elért eredménnyel. Legalábbis a pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein s a járási pártkonfe­rencián ezt tapasztaltuk. Az SZLKP idei kongresszusa és a CSKP XVII. kongresszusa egyaránt megerősítették, hogy „ami érvényes az egész népgaz­daságra — a nagyfokú gazdasá­gosság és hatékonyság követel­ménye - az teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is“. Nos, ez az időszerű teendő a Kassa-vidéki járásra is érvé­nyes. Hogy ott milyen úton-módon igyekeznek e feladatot megoldani, illetve teljesíteni, azt Stefan Kara- hutától, a járási pártbizottság titká­rától kérdeztük.- Járásunk mezógazdaságá­összehasonlítást, akkor még job­ban szembetűnne az egyes üze­mek közötti teljesítménykülönb­ség. A növénytermesztési tervét az elmúlt fél évtizedben tulajdon­képpen csak a Hernádcsányi, va­lamint a Klatovi Efsz és a Kassai Agrokomplex tudta teljesíteni; az állattenyésztésben pedig hét üzem: a Hernádcsányi, a Perényi, a Klatovi, a Kráfovcei és a'Sady pri Kosiciach-i Efsz, valamint a Kassai Állami Gazdaság és a Kassai Agrokomplex zárt kedve­zően. Ami a termelés gazdasá­gosságát, illetve anyagi mérlegét illeti: itt elsősorban a Perényi, a Klatovi és az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz, továbbá a Kassai és a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság járnak jó példá­val, míg a többiek váltakozó vagy gyenge eredményeket érnek el. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlései és a járási pártkonfe­rencia alapos elemzést végeztek, így tisztában vagyunk azzal, hogy a járás mezőgazdaságában, illet­üzemeire a jelenlegi ötéves tervi- időszakban? — Növénytermesztésben az idén 11,1 százalékkal akarjuk túl­szárnyalni a tavalyi termelést, az állattenyésztésben pedig 1,8 szá­zalékkal. E két ágazatban 1990- re, 39,1, illetve 10,9 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Ez azt jelenti, hogy az elkövetke­zendő években a gabonafélékből átlagban 4,5 tonna körüli hektár­hozamot kell elérni, a szemes kukoricából legalább 6 tonnát, a hüvelyesekből 3 tonnát, az olajnövényekból 2,5 tonnás ter­mésátlagot; az egy tehénre eső évi fejési átlagnak 1990-ben már 4 ezer liter körül kell lenni, s a hí­zóállatok napi súlygyarapodásá­nak is emelkedni kell. Mint már említettem: nagy feladat előtt ál­lunk ismét, hiszen a fejlődés útján nem szeretnénk megtorpanni, megállni, hanem előbbre akarunk lépni. Nos, ha a jó mezőgazdasági üzemeink - sportnyelven szólva - tartani tudják eddigi formájukat, s ugyanakkor a Bődi (Bídovce), a Ruskovi, a Csécsi (Ceőejovce), a Buzitai, a Kecerovcei, a Bodollói (Budurov), a Nizná Myslai és a Hernádzsadányi (2dana) Efsz, valamint a Sacai (Saca) Magter- mesztó Állami Gazdaság szebb eredményekre lenne képes, mint az utóbbi egy-két esztendőben, akkor célunkat elérhetjük.- A termelést jelentősen befo­lyásolják a természeti adottságok, s nagymértékben az anyagi-mű­szaki bázis színvonala. Milyen a helyzet és milyen feladatok várnak önökre ezen a téren?- Az utóbbi időben fokozott figyelmet fordítunk a termőtalaj kihasználására, védelmére és ja­vítására. A hatodik ötéves tervidő­szakban például a járásban 1530 hektárral csökkent a szántóterület, ám az utóbbi öt esztendőben már nem történt lényeges változás, azaz a mezőgazdasági földterület nem apadt. Közben tovább folyta­tódott és folytatódik a talajjavítás. A nyolcadik ötéves tervidőszak­ban Somodi (Drienovec), Makranc (Mokrance), Buzita és Csécs ha­tárában továbbá a Tarca és az Olsva völgyében összesen 6-7 ezer hektár termőterület lecsapo- lását akarjuk elvégezni. Ezzel egyidőben a Hemád völgyében és Torna (Tumianske Podhradie) környékén a mező öntözése vár megoldásra. Egyébként a beruhá- zásos építkezések értéke megha­ladja majd az 1,2 milliárd koronát. Többek között néhány új istálló, új farm épül, s számos régi létesít­ményt korszerűsítünk. A Sady pri Kosiciach-i Efsz-ben tovább épül a nagy kiterjedésű gyümölcsös­kert, Nizná Mysrában folytatódik a járás legnagyobb zöldségkerté­szetének bővítése. Mindemellett nem akarunk lemaradni a géppark fejlesztésében, a mezőgazdasági dolgozók lakáshelyzetének javítá­sában, s fontos teendőnk a köz­ségek népességmegtartó erejé­nek növelése is. Pártmunkánk során ezekkel a kérdésekkel is rendszeresen akarunk foglalkozni. S nemcsak rendszeresen, hanem úgy, hogy annak látszata, ered­ménye is legyen. GAZDAG JÓZSEF Azonos színvonalra törekedve Minden üzemi pártbizottság arra törek­szik, hogy az általa irányított alapszerve­zetek munkája kiegyensúlyozott, egy­aránt eredményes legyen. Ez azonban a gyakorlatban csak ritkán van így teljes mértékben, hiszen minden alapszervezet valamiben jobb, s valamiben kevésbé jó, mint a többi. Az a bizonyos óhajtott kiegyensúlyozottság inkább csak általá­ban igaz. (gy van ez a nagysallói (Tekovské Luzany) Tizenkettedik pártkongresszus Efsz-ben is? Kérdésünkre Dubai Antallal, az üzemi pártbizottság elnökével keres­tük a választ. — Létszámukat tekintve csaknem egy­forma három alapszervezetünk van - mondja. - Az állattenyésztésben har­minc, a növénytermesztésben harmincki­lenc, a mechanizációs szolgáltatási rész­legen (kőművesek, melléküzemág) har­minchat tagú szervezetet hoztunk létre. A tagok száma tehát a jelöltekkel együtt összesen 105. így a szervezettség a szö­vetkezetben 14,6 százalékos, s növekvő tendenciát mutat. NÉGYBŐL HÁROM Három éve még négy alapszervezetük volt, de egyet (a gazdasági vezetőségbe tartozó tagokét) megszüntettek. Méghoz­zá azzal a szándékkal, hogy tagjait a megmaradt három szervezethez csa­tolják, s így azok megerősödjenek. Ter­mészetesen nemcsak taglétszámukat te­kintve is. Pillanatnyilag a legeredménye­sebbnek a növénytermesztésben dolgo­zó kommunisták alapszervezete mond­ható. Ezt a mechanizációban dolgozók szervezete követi, s a sort az állatte­nyésztésben tevékenykedők szervezete zárja. Az utóbbival kapcsolatban azon­ban Dubai elvtárs örvendetesnek tartja, hogy a munkája egyre javul. Főleg azóta, amióta az évzáró taggyűlésen megerősí­tették az alapszervezet pártbizottságát. GONDOSABB ELŐKÉSZÍTÉS- Miben látszik meg ez a javulás?- Elsősorban abban, hogy a korábbi­nál nagyobb gondot fordítanak a gyűlé­sek előkészítésére - hangzik a határozott válasz. Ezzel magyarázható, hogy a legutóbbi taggyűlésen heten szólaltak fel. Az igazsághoz tartozik, hogy az emlí­tett szervezet élére 1984-ben új elnök került, mivel az előző, magasabb tiszt­ségbe lépve, megvált a szövetkezettől, s az új elnöknek egy évre volt szüksége ahhoz, hogy - Dubai Antal szavaival élve - munkájába belejöjjön. Mindhárom szervezetnek van egy gyönge pontja. Ez pedig az „adminisztrá­ció“, azaz az írásbeli munkák végzése. E téren járási viszonylatban bizony a le­maradók közé tartoznak — panaszolja önkritikusan az üzemi pártbizottság elnö­ke, majd ezt mondja:- Tény viszont, hogy a pártszerveze­tektől túl sok írásbeli kimutatást követel­nek meg. Bevallom, mi az alapszerveze­tek eredményességét a tulajdonképpeni munkájukon mérjük. A jó szervezetnek is akad gyönge pontja. Például az állattenyésztésben dolgozó párttagok szervezete korábban a taggyűlések előkészítése során nem eléggé törődött a konkrétsággal. Az utóbbi időben azonban ezt a hibáját jóvátette. A legutóbbi gyűlésen igen konkrét vita kerekedett az alkoholfo­gyasztásról. Többen rámutattak, hogy ezt a kérdést szigorúbban kell megoldani, akár az emberek áthelyezésével. Ez az 1986-os gazdasági év igényes feladatai­val kapcsolatban vetődött fel, s nyilván az is hozzájárult, hogy a szövetkezet elnöke és alelnöke is jelen volt a tanácskozáson. Az előbbi tagja, az utóbbi pedig az aktivistája (a járási pártbizottság részé­ről) a szervezetnek. KEVÉS A FIATAL Nem elégedett az üzemi pártbizottság elnöke a tagság fiatalításával sem, hi­szen eredetileg 22 fiatalt szerettek volna felvenni, de csak tizenhárommal bővítet­ték soraikat. Ennek főleg az az oka, hogy kevés fiatal megy dolgozni a szövetke­zetbe, különösen az állattenyésztésbe és a növénytermesztésbe. A fölvettek zöme a szakágazatokban dolgozik: javító, gé­pesítő. Még rosszabb a helyzet a nők tagfelvétele terén, s hogy e kérdésben előbbre léphessenek, az eszmei nevelés hatásának javítására lesz szükség. Az egyes alapszervezetek munkáját elemezve a növénytermesztésben dolgo­zókról igazságtalanság volna meg nem említeni, hogy példát mutatnak'a taggyű­léseken és a pártoktatáson való megjele­nésben. A pártfeladatokkal való megbí­zás, a feladatok ellenőrzése és teljesíté­se terén a növénytermesztésben és a mechanizációban dolgozók alapszer­vezete egyaránt dicséretet érdemel. Mindhárom szervezet tevékenységé­ben tükröződni kell azoknak a feladatok­nak, amelyeket a járási, a kerületi pártkonferencia és a kongresszusok tűz­tek ki. Éppen ezért a járási pártértekez- letről februárban a konferenciák küldöttei beszámoltak. Az áprilisi taggyűlésen pe­dig a kongresszusok által kitűzött felada­tokat ismertették a tagokkal. A májusi taggyűlésen is szó lesz a felsőbb párt­szervek határozataiból rájuk háruló fela­datokról. A kommunista pártnak a XVII. kongresszus által jóváhagyott módosított alapszabályzatát pedig a pártoktatás keretében ismertetik részletesen. Az üzemi pártbizottság továbbra is azon lesz, hogy a három alapszervezet egyaránt járuljon hozzá a feladatok végzéséhez, kitűzött céljaik megvalósítá­sához. FŰLÖP IMRE újszá 1986. VI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom