Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
Új érclelőhelyet kutattak a Gömöri Érchegységben, a Jolsva (Jeláava) és Csetnek (Stítnik) közötti út közelében, Martonháza (Ochtiná) község kataszteri ■> V. területén, a Hrádok hegy északi oldalán, 724 méter tengerszint feletti magasságban. Többszöri szondázás után vízszintes kutató tárót hajtottak a hegy oldalában. S harmincegy évvel ezelőtt, pontosan 1854. december 6-án érc helyett jóval nagyobb kincsre bukkantak. Csodás szépségű aragonit-barlanqra. A munkát végző két vájár egyike, Jirka ProSek így mondta el az előző nap történetét: „A barlang felfedezése tulajdonképpen a véletlen műve volt. Közeledett a műszak vége és társammal azon tűnődtünk, vajon fúrjunk-e lyukakat további robbantásra. Cangár emellett kardoskodott és így megfúrtuk a lyukakat és a robbantást is elvégeztük. Másnap hinni sem akartunk a szemünknek. Óriási sötét üreg tátongott előttünk. Agyagos altalaja meredek lejtőjén egy nagy sötét terembe jutottam, amelyből folyosó vezetett tovább... A barlang felfedezését jelentettük a kutatómunkát irányító művezetőnek.“ Persze a barlangnak és ritkaszép ara- gonit-képződményeinek híre gyorsan elterjedt. S egy év alatt, amíg az illetékes szervek a barlang védelméről gondoskodtak, a hivatlan látogatók, a „műgyűjtők“ helyrehozhatatlan károkat okoztak. „Egyesek szerint - állapítja meg dr. Pa- vol Mitter kandidátus, a barlang kitűnő ismerője - elpusztították az aragonit- képzódményeknek talán a húsz százalékát is. “ Jelentős beruházást követelő, évekig tartó előkészületi munka után a barlangot 1972-ben nyitották meg a nyilvánosság előtt. Stílusos, hatalmas virágra emlékeztető ízléses kupolájú belépőcsarnokában a legfontosabb tudnivalókról a barlang intézője Ján Újházy tájékoztat.- Oly megkapóan szép ez a barlang, hogy három esztendeje, amióta itt dolgozom, számomra valamiféle nélkülözhetetlen ,,narkotikummá“ vált. Sajátosságai közé tartozik, hogy nem jellegzetes karsztvidéken jött létre, mint a cseppkőbarlangok, hanem érchegységben. Ennek megfelelően nem a cseppkőbarlangoknál tudományosan megállapított 160, hanem jóval korábban, 460 millió évvel ezelőtt jött létre. S végül itt nem a szokásos, klasszikus formájú, függőlegesen elhelyezkedő, lefelé és felfelé növő szta- laktit és sztalagnit képződményekre találunk, hanem zömében a föld gravitációs erejének fittyet hányó, ágas-bogas,,, csomókban“ elhelyezkedő képződményekre, amelyek építőanyaga a finom arago- nitkristály. Nem nagy barlang ez. Folyosóinak hossza mindössze háromszáz méter. Nagysága abban van, hogy egyike a világ három legszebb, legékesebb ilyen jellegű természeti csodájának. Tavaly egy japán geológus három és fél órán át gyönyörködött benne, majd így szólt: „Maguk talán nem is tudatosítják, hogy milyen kincs ez...“ „Az ochtinai barlangot a természet nagy művének tekinthetjük, amely merőben kivételes természeti körülményeknek és folyamatoknak köszönheti létét. Gyönyörű teljes egészében és a legkisebb részletében is. Egyedülálló nemcsak Szlovákiában, hanem világviszonylatban is.“ (Dr. Jozef Jakál kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.) Kitárul előttünk a téli időszakban különben zárva tartott barlangbejárati kapu. Mesevilág küszöbét lépjük át. A folyosó szebbnél szebb, fantasztikus alakzatú termekbe vezet bennünket. A hegy gyomrában az évmilliók során a csapadék vegyi hatására az eredeti mészkő fokozatosan átalakult ankeritté, vastartalmú ásvánnyá. Ennek elmállott maradványait, az agyagra emlékeztető okkert, amelyet különben ásványi festőanyagként is használtak és használnak, a víz kimosta. Az így keletkezett és keletkező zegzugos üregekben, a szikla, a csodálatos erezésű szürke márvány hasadékai- ban, mélyedéseiben, az oldalfalakon és főleg a mennyezeten mintha most valamikor nőttek volna ki az aragonit-alakza- tok. Nem csodálkozom a japán geológus elragadtatásán. Hiszen a formák és a színek talán a leginkább éppen a japán virágkötés remekére, a kenzán-teremtés művészetére vagy a távol-keleti országokban nagy türelemmel és hozzáértéssel termesztett törpefákra emlékeztetnek. De tengeri sünökre, korallfüzérekre, leheletfinom brüsszeli csipkére is. Sőt, nem kell az embernek nagy képzelőerővel megáldottnak lennie, hogy felfedezze bennük a természet különféle figurális alkotásait. Kísérőnk kézilámpájának éles fénycsóvájában felvillan előttünk a „balett-táncosnő“, az „anya gyermekével“, a „pihenő nő“, „Paganini keze“, a „tyúkláb“ és így sorolhatnám tovább. „Ez a barlang kitűnik a többi közül páratlan aragonlt díszeivel.“ (Mikuláé Erdős mérnök, az Állami Természetvédelmi Központ munkatársa.) Akadnak itt is a föld vonzásának engedelmeskedő képződmények. A többség azonban más. Szokatlan, leírhatatlanul bizarr, varázslatos. Az aragonit törékeny, fehér áttetsző vagy barnás színű szálai excentrikusán oldalra nőnek, mi több, spirálisan tekeregnek. Van köztük olyan is, amelynek hossza meghaladja a huAragonit „korai If üzér“ az egyik barlangfolyosón (Gyökeres György felvételei) „Ne engem fényképezzen, akad itt bőven más téma...“ (Ján újházy, a barlang Intézője) szonöt centimétert. S mindezt közvetlen közelről figyelhetjük meg, hiszen a termeknek, az üregeknek itt nincsenek óriási méreteik. Több helyen, ahol a díszítés kézzel is elérhető lenne, sodronyháló védi azoktól, akik számára esetleg túl nagy lenne a kísértés. Egyes kutatókat már az a gondolat is foglalkoztatja, hogy akár a nyilvánosság kizárásával vagy a megtekinthetés további korlátozásával tanácsos lenne elejét venni a barlang esetleges helyrehozhatatlan megkároso- dásának. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy noha most már csak évente hél hónapon át - április elejétől - nyitott az érdeklődők előtt, nem igen van a javára a harmincezer látogató. „Kutatótevékenységem során Szlovákia mintegy négyszáz barlangját Ismertem meg. Mind a szivemhez nőtt. A nyilvánosság előtt megnyitott tizenkettő közül azonban a legszebbnek az ochtinait tartom.“ (Dr. Anton Droppa kandidátus.) Emlékül magunkkal viszünk néhány színes diafelvételt. Azzal, hogy nem riporteri minőségben is még visszatérünk ide. Mert valóban, aligha lehet betelni a barlang egzotikus szépségével. S visz- szatérünk a témához is. Megtudtuk ugyanis, hogy egy lelkes fiatal barlangászcsoport hozzáfogott az aragonitbar- lang további feltételezett részeinek a fel- térképezéséhez. S ki tudja, hátha a jelennél is csodálatosabb meglepetéseket tár fel a közeljövőben ez a buzgó szándék? GALY IVÁN ÚJ SZÚ 1986.1.24. szítünk. Nagy az érdeklődés az előszobák berendezése iránt is. Az egyik kis műhelyben a kárpitosok dolgoznak. Épp egy régi karosszék felújítását kezdték el. Azok is betérhetnek az asztalosműhelybe, akik saját faanyagukat, illetve az itt vásároltat szeretnék feldolgoztatni. Óránként 72 koronát kell fizetni. Az első pillanatban ez talán soknak tűnik, de mindenképp megéri, mert a barkácsolók biztonságos munkakörnyezetben, szakfelügyelet mellett és esetleg segítséggel fűrészelhetik, gyalulhatják a fát. Másnap látogatásunkat ugyanennél a vállalatnál, de Partizánskéban folytattuk. Itt van a varrodájuk és egyéb szolgáltató részlegeket is üzemeltetnek a cipők városában. Karol Magát, a készruha műhely vezetőjének irányításával itt nadrágokat (magyarországi exportra is), kötényruhákat és a piaci kereslethez igazodva egyéb ruhadarabokat varrnak.- Szakmunkásképzőnk három évfolyamát hatvan tanuló látogatja - mondotta az igazgató. - Nagy a lemorzsolódás, de aki nálunk megtanult varrni, másutt is kamatoztathatja tudását. A méret utáni szabóságban dolgoztatni ma már nem olcsó mulatság, s így nem csoda, ha sok a fusizó, meg az árak miatt egyre több nő próbálkozik a varrással. Ignác Marko mértéket vesz (Prandl Sándor felvételei) A város központjában lévő szalonban viszont Mihály Éva, a női részleg vezetője, nem panaszkodott munkahiányra. Aznap öt megrendelést vett fel, két hét alatt végeznek ezzel a munkával. S hogy mennyiért varrnak? A ruha varratása fazontól függően nem haladja meg a 300 koronát, a kosztümé a 350 koronát. Varrnak hozott anyagból is, de az UNITEX vállalat kínálatával is próbálnak segíteni. Ez a vállalat mindig a legdivatosabb szöveteket szállítja partizánskéi mintaboltjába, illetve ebbe a szalonba is. De nemcsak a nőket öltöztetik fel divatosan, a férfiakról sem feledkeznek meg. 830-860 koronáért készít számukra öltönyt az Ignác Marko vezette kollektíva. A szabóság és a varroda részlegein arra törekednek, hogy minél divatosabb holmikat kínáljanak a vevőknek. Gondjuk viszont a különböző apró kellékek beszerzése. Márpedig ezek nélkül nehéz lépést tartani a gyakran változó divatáramlatokkal. A nemzeti bizottság és a gyár A Partizánskéi Városi Nemzeti Bizottságon Ján Podmanicky alelnök azt újságolta, hogy a CSKP KB 6. ülése után a városban 15 féle új szolgáltatást vezettek be, és bővítették a hálózatot is. Néhány követésre méltó példát is említett, melyekkel megkönnyítették a lakosság életét. A járási szolgáltató vállalat például az ablakok üvegezését a megrendelő lakásán végzi, kérésre a vállalat gépkocsija szállítja a javítani valót a műhelybe, illetve vissza. A nők igen dicsérik az önkiszolgáló mángorlót. A lakosság észrevételein kívül természetesen figyelembe kell venniük a cipőgyár dolgozóinak kéréseit is. Igaz ugyan, hogy a gyár vezetői szerint még szorosabb lehetne az együttműködés, de az évente rendszeresen megszervezett tanácskozás is eredményes.- A vállalatunknál működő 345 szak- szervezeti bizalmi tárja fel leginkább az igényeket - mondotta Anton Lipár, a szakszervezeti üzemi bizottság titkára. - Amit lehet, igyekszünk vállalaton belül megoldani, s a hatáskörünkön túl a nemzeti bizottsághoz fordulunk segítségért. Sokat bírálják az új lakótelepeken élők a járulékos beruházások hiányát, elhúzódó átadásukat. Nagy figyelmet kell szentelnünk a közlekedés javításának. Erre az elmúlt évben 100 ezer koronát fordítottunk. Főképp vállalati ügy a gyermek- intézmények kérdése is. Ma már 1050 hellyel rendelkezünk, valamennyi dolgozónk gyermekét képesek vagyunk elhelyezni. A teljesség igénye nélkül, csupán néhány példát soroltunk fel a szolgáltatások széles skálájából. A jót „mintaként“, a problematikus ügyeket pedig azért, hogy okulva a Topolőanyi járás tapasztalataiból, másutt kiküszöbölhessék a hiányosságokat. DEÁK TERÉZ