Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
Ü lök a repülőgépben és a zsebemben talált gombostűvel játszadozom. Apró, jelentéktelen tárgy. Ha kiszállok, valószínűleg eldobom. Gépünk Délkelet-Ukrajna felé, Krivoj Rogba tart. Fedélzetén különböző csehszlovák vállalatok 44 vezető dolgozója. A másnapi ellenőrző napra utaznak. Velük vagyunk mi is, hogy beszámolhassunk hazánk egyik legnagyobb külföldi beruházáson való részvételéről. Milyen vagy Krivoj Rog? Tavaly október elsejétől dolgoznak építőink Krivoj Rogban. Velük együtt szovjet, magyar, román és NDK-beli szakemberek vannak jelen. Itt készül el öt év múlva a KGST-tagállamok legnagyobb közös beruházása: a vasércdúsító kombinát. A Krivoj Rog-i vasérc a legjobbak közé tartozik. A szürke magnezit 60 százalék vasat tartalmaz, s készletei 200 évre elegendőek. Külszíni fejtéssel bányásszák, legnagyobb lelőhelye éppen a vártís szélén fekszik. Amint belenézek a 100 méternél is mélyebb gödörbe, még a legnagyobb gépek is játéknagyságúaknak tűnnek. A bánya, amely szélességében helyenként meghaladja az 500 métert is, felülnézetból egy görbe kiflire emlékeztet, lentről látva pedig elkanyarodik, majd elveszik a láthatáron. Krivoj Rog értékes nyersanyagforrás. Innen látják el részben a szovjet kohókat, s rendszeresen indítják útnak a vasérccel megrakott szerelvényeket külföldre is. Köztük a Kelet-Szlovákiai Vasműbe. A gazdag vasérckészlet megváltoztatta a vidék arculatát. És nemcsak azzal, hogy itt, a rengeteg vas jelenlétében másképpen mutat az iránytű, mint másutt. A változást elsősorban a kohászat hozta, hiszen korábban errefelé csupán mezőgazdasággal foglalkoztak. Krivoj Rog önmagában véve város, pontosabban mondva 100 kilométeres hosszúságban és 50 kilométeres szélességben elterülő agglomeráció. Vannak itt vaskohók, cementgyárak és öt óriási vasércdúsító. Mindegyik vállalat környékén város épült, körülötte termőföldek, kertek, fürdőkkel teli tavak és vasércbányák. Az utcákon troli-, autóbusz- és taxiforgalom. Mintegy 1 milliónyian élnek az agglomerációban. Az üzemek közül a vasércdúsító kombinátokat - itt ,,gok“nak hívják - tartják a legfontosabbaknak. A nagy vastartalmú magnezitércet nem szükséges dúsítani. Annál inkább a vasoxidokat, amelyek vastartalma aránylag kevés, s ezek az ércek óriási mennyiségben fordulnak elő. Vaskoncentrációjuk mindössze 15 százalékos. Nem is olyan régen az ilyen érc teljesen értéktelennek számított, mivel nem ismertük feldolgozásának módját. Csupán egy ideje üzemelnek a ,,gok“-ok, amelyekben összezúzzák a vasércet, majd vízzel lemossák és bonyolult technológiai eljárással granulátumot nyernek belőle, s ez már annyi vasat tartalmaz, mint a magnezit. Feldolgozása pedig a szokásos módon történik. Ha tehát a bányagépekkel el akarják érni a magnezitréteget, előbb néhány tucatnyi méter oxidálódott érccel teli felső ásványréteget kell eltávolítaniuk. Ez a pirosra színeződött anyag a föld felszínén is látható. Nemrégen az ilyen érc tonnái halmozódtak fel a környéken: 50 méteres magasságokban, kilométeres távolságokban. Az ércdúsítók felépítése ezek feldolgozását is alkalmassá teszi, s értékes nyersanyagként használják fel a hosszan nyúló rakásokat. Sorrendben a hatodik Most épül a hatodik ércdúsító. 1983 októberében írták alá a további kombinát közös felépítéséről szóló szerződést a Szovjetunió, az NDK, Románia, Magyarország és Csehszlovákia. Hazánkra a ráfordítási költségek 13,7 százalékának felhasználása jutott. A kivitelezés szovjet tervdokumentáció alapján történik. Építkezési területünk Krivoj Rogtól 80 kilométerre északnyugatra található, Dolinszkaja község tő- szomszédságában. Amikor október elején megérkeztek az első építők, sík terület tárult eléjük. A friss tarló arra engedett következtetni, hogy a majdani kombinát helyéről valamivel korábban az utolsó termést takarították be. Először sátrakban laktak. Az volt az első feladatuk, hogy felépítsék az első lakóegységeket, a konyhát, az alapvető szociális létesítményeket. Látogatásunkkor 600 ember dolgozott itt. A 2000 férőhelyes Maják munkásszálló majdhogynem elkészült már. Befejezéséhez közeledtek a felvonulási terület kiépítésének munkálatai. Autópark, karbantartó műhely, több javítócsarnok és munkásszálló lesz itt. Térségüket Brnónak nevezték el. Dolinszkaja másik végén öreg szederliget volt. Helyén 90 ezer négyzetméteren lakótelep áll majd. Mintegy 4000 csehszlovák építőmunkás átmeneti otthona. A kombinát üzembe helyezése után a házakat átalakítják és eladják a falunak. Negyedik építkezési területünk, a legkisebb, a korábbi piac helyén található. Munkásainknak kellett egy másikat helyette építeni. Rendkívüli feltételek - szokatlan szemléletmód Idén 700 millió korona értékben építünk ezen a nagyberuházáson. Ebbe beletartozik a mágneses elkülönítésre szükséges majdani termelőcsarnok alapjainak elkészítése is. Ez lesz a kombinát szíve, s mind építési, mind technológiai szempontból a legösszetettebb gyáregység. A kivitelezés nem könnyű feltételek között folyik. Közismert, hogy Ukrajna gazdag rendkívül jó minőségű szántóföldekben. A feketeföld termőrétege mintegy méternyi vastagságú, ám alatta csak por és por található. A barnás agyagföld sem a mezőgazdászoknak, sem az építőknek nem kedvez. Nem engedi át a vizet és eső után puha, ragasztóra emlékeztető anyaggá változik. Szárazon meg csak egy kilo- grammnyi terhet bír el négyzetcentiméterenként. Ilyen talajon különleges eljárások nélkül lehetetlen építeni. A mágneses elkülönítés csarnokát ezért 15 ezer cölöp tartja majd. Ez az egyedüli megoldás, bár a tízméteres vasbetoncölöpök földbe eresztése fékezi a munkát, egyben bonyolítja és drágítja is az építést. Építőinkre azonban más rendkívüli körülmények is vártak. Már a Krivoj Rog-i repülőtérről arrafelé tartva észrevettem, hogy az ottani emberek mérhetetlenül becsülik a földet, amely élteti őket. Ukrajna óriási területe ellenére minden aprónyi részét megművelik. Ezért a szovjet tervező a földalapból csupán a minimális területet szabadította fel. És így minden négyzetmétert ki kell használni. Itthoni építkezéseinkkel szemben ott sehol sem láttunk eldobált építőanyagokat, s azok felesleges leraka- tát. Első pillantásra látni, hogy másként gondolkodnak az emberek. Még a csavar is felértékelődik. Ugyanis a kavics és a homok kivételével valamennyi alapanyagot Csehszlovákiából visszük oda. Ez állt a szerződésben, és partnereink is így tesznek. Amikor afelől érdeklődtünk, mit jelent itt az anyagtakarékosság, csupán annyit válaszoltak: ha a szerelő két méternyi magasságból leejti a csavart, kénytelen lemászni érte. Mert a raktárban nem kap helyette... A kemény feltételek között végzett munkához egy adag bátorságra is szükség van. Télen kemény fagyok és csontokig hatoló szél, nyáron 40 fokos hőségek. Az erőkifejtést pihenéssel kell ellensúlyozni. Kikapcsolódási lehetőségre azonban még várniuk kell a jelenlevőknek. Az elsőként érkezőknek sem könyvtáruk, sem mozijuk nincs, sót friss újságokhoz sem jutnak hozzá, csak egyhetes késéssel kapják kézhez a sajtótermékeket. Az építők ezért a munka utáni időt is voltaképpen munkával teszik rövidebbé. Túlóráznak. Ki kell várniuk, amíg lesz alkalom a vetítésekre, lesz olvasótermük és elkészül a ministúdióval ellátott zárt televíziós hálózat. Azután lesz mód a Csehszlovákiából kivitt videokazetták vetítésére. És építkezési tévéhíradó is készül majd. Mindössze az építkezés szociális és kulturális ellátására társadalmunk három és félmilliót fordít. Mondhatják: ez nem kevés. Ám ez is a vasérc ára, azé a vasércé, amelyet a természet nem ad ki oly könnyen magából. Számok, emberek A mágneses elkülönítés termelőcsarnoka, amelyet Krivoj Rogban építünk, 850 méter hosszú és 150 méter széles lesz. Több ezer tonna konstrukciós anyagból készül. A belső felszerelést a Prerovi Gépgyárban és a SpiSská Nová Ves-i Ércbányában gyártják. A szállítók között van a Brnói Ipari Építövállalat. Bekapcsolódik a munkákba a kassai (Kosice) Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat is. A fökivitelezó azonban a prágai ÖKD. Az építkezés hajrájában mintegy hatezerén dolgoznak majd itt hazánkból, s összesen tizenöt milliárd korona értékű munka elvégzése vár rájuk. Kézenfekvő a kérdés: és mit kapunk ezért? Vasércet. Sem többet, sem kevesebbet ennél. A nyersanyagforrások egyre nehezebben hozzáférhetőek, s hogy népgazdaságunk a jövőben sem érezze hiányukat, nincs más választásunk, minthogy megfizetni érte azt, amit a bőkezű, de egyben fukar természet „kér“. A 8. ötéves tervidőszak, amely alatt a kombinát épül, a takarékosság öt esztendeje lesz. Ipari termelésünk ezalatt ugyan emelkedik majd, ám alapanyagforrásaink az 1985-ös év szintjén maradnak. A vasfémek területén ez azt jelenti, hogy az építőiparban három, a gépiparban pedig 5 százalékos anyagtakarékosságot kell elérni, öt év alatt összesen 900 ezer tonna fémanyagot kell megtakarítanunk. Nehéz lesz ez, de feltétlenül szükséges, ha a nyersanyagokért nem akarunk többszörös árat fizetni. Ú jra a repülőgépben ülök és a gombostűvel játszadozom. Hazafelé tartunk, teli élményekkel, ismeretekkel. Van amelyikre sokáig emlékezem majd, másokat könnyen elfelejtek. Egy valami azonban minduntalan visszatér bennem. Annak az igyekezetnek, fáradozásnak és áldozat- vállalásnak a képsora, amit az építkezésen láttam. Most már tudom, hogy egyetlen gombostű előállításához sem könnyű a csipetnyi vasérc előteremtése. Egy munkás mondta, hogy annak, aki nem tudja ezt a fémet értékelni és hajlamos pazarlására, csak egyszer kellene belekóstolnia ebbe a munkába. Egyformán kemény munka, ha a vasat, vagy a legdrágább fémeket kell előteremteni, s ha ez a vasérc hiányozna, még arannyal sem igen lehetne pótolni. És így azok számára, akik Délkelet- Ukrajnában, az ottani ércdúsító kombinát építésén életük egy részét töltik el, ez valami hasonló, mintha az arannyal felérő vasércért kelnének útra. Azt a gombostűt végül is nem dobtam el. MILAN ADÁMEK A KrivoJ Rog-i legnagyobb felszíni vasércbánya A dolinszkajai szederliget. Kavicsút jelzi, hogy lassan lakótelep lesz a helyén Brno KrivoJ Rogban ' % #'"■ 1 1v -Él! / J/jÉ -fi'.: j i | ÖNl í i n í « 1 li.|; —BW - ■ j- • II I .'STF
