Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-13 / 24. szám
ÚJ szú 'l986.VI.13. Andrej Demöák (az előtérben) Vincent Hordon segítségével a számítógép kezelésével is megismerkedett Bepillantás Kelet-Szlovákia egyik élenjáró földműves-szövetkezetének életébe Aki a Vranov na Topl'ou és Preéov közötti országútról megfigyeli a So fi Efsz határát és a falu déli peremén terebélyesedő gazdasági telepet, annak szinte ösztönösen a „Tiszta udvar - rendes ház“ feliratú kis „névjegytábla“ jut az eszébe, s közben arra gondol: ahol ilyen szép a határ, így törődnek a mezei utakkal, valamint az istállók, műhelyek és más gazdasági épületek környékével, ott nyilván öröm lehet dolgozni és a termelés is virágozhat. Aki pedig nemcsak az országútról veszi szemügyre ezt a mezőgazdasági üzemet, hanem már évek óta ismeri, esetleg szemlét tart a kerítésen belül és elbeszélget az ottani dolgozókkal, az csak megerősíteni tudja, hogy az 1969-ben Munka Érdemrenddel kitüntetett földműves- szövetkezet méltó az elismerésre, jogosan sorolják ma is a kerület legjobb mezőgazdasági üzemei közé, s hogy elnöke Andrej Demöák a közelmúltban megérdemelten kapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. Hogy a Demöák név fogalommá vált a környéken, az elsősorban annak az embernek az érdeme, akire a tagság 1960-ban rábízta a szövetkezet vezetését, akit falubelijei, valamint a többi szövetkezeti dolgozó is általában Andrejnak, Andinak vagy Andrej bácsinak szólít.- Harmincban születtem, vagyis még abban a korban cseperedtem fel, amikor a falu lakossága két csoportra osztódott: gazdákra és zsellérekre - emlékezik vissza Andrej Demöák a régi időkre. Számomra az „élet egyeteme“ az utóbbiak körében kezdődött. Az egyik nehéz vizsgát a másik követte, én pedig fokozatosan „izmosodtam“. De nemcsak az ételtől erősödtem, amiért anyám ugyancsak meggürcölt, hanem a reám bízott kapálástól, kaszálástól, favágástól és más fizikai munkától is, valamint anyám mély sóhajtásaitól, s nemegyszer sírásba torkolló panaszaitól. A világháború után tizenhat évesen a vasútnál kötöttem ki. Kétkezi munkásként részt vettem a megrongált sínpárok felújításában és az újak építésében, lefektetésében. A kommunisták ott figyeltek fel rám és maguk közé vettek. Amikor megtudtam, hogy hasonlóan mint országszerte, nálunk is kezdődik a kollektivizálás, azonnal jelentkeztem. Traktorosnak. A tanfolyam sikeres elvégzése után egy 25- ös Zetorra ültem és egy másik kollégámmal, mert két traktort vett egyszerre a „közös“, a mezsgyék felszámolásával megkezdtük a keskeny parcellák egyesítését. Mi tagadás, akadtak, akiknek ez nem tetszett, s bizony nemegyszer meg is fenyegettek bennünket. Akik bíztunk a közös gazdálkodás jövőjében és eredményességében, nem adtuk fel a harcot és íme az idő, az azóta eltelt három és fél évtized minket igazolt. A dolgos és rendszerető traktorosból később elnök lett. Immár huszonhat esztendeje kormányozza a helyi mezőgazdasági üzemet. Hogy ennyi ideje, és méghozzá kitűnően, annak a titkát a dolgozók röviden így fogalmazzák meg:- Jó ember a mi elnökünk. Szereti a becsületes munkát. Szigorú, következetes, de nem hajszálhasogató. A közös dolgok rendezésében, intézésében nem tanácstalan. Nagyra értékeli a kétkezi munkát, de nem zárkózik el a termelés korszerűsítése elöl sem. A komoly, józan gondolkodású emberekkel, lehet az pásztor, vagy agrármérnök, mindig szót tud érteni. De hogyan vélekedik a vezetésről maga az elnök?- Szerintem jó vezető csak az lehet, aki a közösség ügyeiről, dolgairól csak komolyan, felelősségérzettel tud gondolkodni, s ugyanakkor maga is példásan teljesíti kötelességét. Emellett, előrelátónak is kell lennie. Meg aztán van egy további szabály is: mindig igazat kell mondania. Ami pedig a fegyelmet illeti, enélkül bármilyen közösség nehezen boldogulna. Kezdetben nálunk is „divat“ volt a lopás. Az egyik ezt vitt haza, a másik azt, s ennek a becsületes látta a kárát. Akkor olyan döntést hoztunk, hegy akit tetten érünk, húsz munkaegységet azonnal levonunk a fizetéséből és a további büntetést az eset súlyossága szerint szabjuk ki rá. Egy ideig még így is próbálkoztak néhányan, de később rájöttek, hogy nem fizetődik ki. Néhány évvel ezelőtt a melléktermelési üzemágunk három dolgozója vasanyagot tulajdonított el. A vezetőség nem teketóriázott, azonnal közöltük velük, hogy adják be a felmondási kérelmüket. így, ilyen emberségesen akartuk megoldani az ügyet, de ók ezt nagyobb büntetésnek látták, mint bármi mást, így könyörögni kezdtek, hogy inkább pénzbírságot rójunk ki rájuk, csak hagyjuk őket a szövetkezetben. Tavaly három embertől váltunk meg. Nem tudtak leszokni az italozásról, a tagság pedig azt mondta, nem hajlandó eltartani azt, aki a többiért egy szalmaszálat sem tesz keresztbe... Az elnöknek más erénye is van. Annak ellenére, hogy jól ismeri a határt és az embereket, nem tartja magát mindentudónak. Ha a fordítottja lenne rá jellemző, akkor aligha gyűjtené maga köré az ügyesebbnél ügyesebb közép- és főiskolai végzettségű szakkádereket. A 2300 hektár mezőgazdasági területen (ebből 1700 hektár a szántó) gazdálkodó és 530 tagot foglalkoztató szövetkezetben jelenleg tizenhárom a főiskolai végzettségű dolgozó. Van közöttük közgazdász, gépészmérnök, agronómus, állatorvos, sőt még kibernetikus is. Igen, kibernetikus, mert ebben a földműves-szövetkezetben nemcsak beszélnek a termelés korszerűsítéséről. A számítóközpont Vincent Hordod vezetésével már üzemel. Berendezése körülbelül kétmillió koronájába került a gazdaságnak, de azt mondják, megéri. Az SM 4-20 típusú berendezés megkönnyíti a könyvelést, „tudja“ a dolgozók szükséges személyi adatait, pontos áttekintése van az állatállományról, a takarmányfélék mennyiségéről és minőségéről, a fejési eredményekről, követi az alkatrészkészlet alakulását... Egyszóval egyre jobban segíti az irányítást, az ellenőrzést és természetesen a termelést is. Sőt még más üzemeknek is dolgozik. Persze, nem ingyen. Van agrárlaboratóriuma is a szövetkezetnek a kívül-belül gondosan rendbeszedett volt irodaházban. Műszereinek és más berendezéseinek az értéke meghaladja a kétmillió koronát. Helyben állapítják meg a kifejt tej minőségét, az abrakot- és tömegtakarmányok összetételét, értékét. Az ott dolgozó két szakember egyebek között talajvizsgálattal is foglalkozik. Mintákat vesznek az egyes parcellákról, megállapítják azok vegyi összetételét, illetve azt, hogy milyen és mennyi tápanyagot kell pótolni. A helyiek a rendszeres és szakszerű talajelemzéstöl sokat várnak. Azt állítják, segít a „rejtett tartalékok“ egy részének kiaknázásában. Segít, mert így jóval kisebb az esélye annak, hogy az egyes táblákra a szükségesnél több, vagy lényegesen kevesebb műtrágya kerüljön. Ez pedig két szempontból is hasznos. Megszünteti a mútrágyapazarlást, s ugyanakkor növeli a terméshozamokat. * * * Hogy teljesebb képet kapjunk a Sori Efsz-ről, íme néhány további tény: A gazdaság évi bruttó termelése 80 millió korona. Ebből a növénytermesztés értéke 16 milliót tesz ki, az állattenyésztésé 24 milliót, míg a többit a melléktermelési üzemág állítja elő. Gabonafélékből rendszeresen elérik a 4 tonnás hektárhozamot, az egy tehénre eső évi fejési áltlag 4 ezer liter körüli. Ez utóbbi volt már magasabb is, de az új tehénfarm üzembe helyezésével most egy kissé lecsökkent. Ugyanakkor a hústermelésben is példásan teljesítik a feladatokat. S még valami: a szövetkezeti tagok között egyre több a fiatal, a faluban pedig az új lakóház. GAZDAG JÓZSEF Anna Vi&őovská a szövetkezeti laboratóriumban a tej minőségét ellenőrzi. A szerző felvételei Negyedévenként értékelés SOKOLDALÚAN TÁMOGATJÁK AZ ÚJÍTÓKAT Száznyolcvan újító és feltaláló vitatta meg Nyitrán (Nitra) az újító- és feltalálómozgalom időszerű problémáit. Az értékelő beszámoló után a felszólalók számos javaslatot tettek a mozgalom tökéletesítésére. Mindannyian figyelmesen jegyzeteltek, hogy a tapasztalatcserét érvényesíthessék munkahelyükön. Ezek közé tartozott Milan Kobzoé, a TrebiSovi Gép- és traktorállomás javitórészlegének vezetője is, aki öt év óta nagy felelősségérzettel irányítja az újítók és feltalálók mozgalmát. Amikor a szünetben elbeszélgettünk vele, elmondtotta, hogy általában nagy figyelmet fordítanak a dolgozók kezdeményezésének fokozására. Erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel elérik, hogy minden dolgozó részt kérjen a vezetésből és javaslataival hozzájáruljon az eredményesebb gazdálkodáshoz. Évente mintegy 30-35 újítási javaslatot érvényesítenek hatékonyan a gyakorlatban. Nem sajnálják az effogadott javaslatokért a pénzt, mert látják, hogy egyes munkálatok tökéletesítésekor az kamatostul megtérül. Hosszan fejtegette, hogy az újítómozgalom fellendítéséhez szükséges a kollektív szellem kialakítása. Ha valaki magára marad, nehezen tudja kivitelezni elképzelését. Viszont ha többen fáradoznak egy-egy munkához szükséges újításon, akkor a siker nem marad el. A komolyabb problémák megoldásához felhasználják más vállalatok újítóinak tapasztalatait is. Arról van szó, hogy az igényesebb feladatok megvalósításához kikérik a tervezőintézetek szakembereinek véleményét is. Ez a biztosíték arra, hogy az újítási javaslatok magas szintűek legyenek. Nagyon jól megszervezték az egyének és az újítócsoportok versenyét. Jó munkájukra a felsőbb szervek is felfigyeltek. Az újítómozgalomban elért eredményekért - a javaslatok gyors gyakorlati alkalmazásáért - a gép- és traktorállomások vezérigazgatóságának a versenyében az első helyre kerültek. A szemcsézett takarmány gazdaságos szárításáért szép jutalomban részesült az újítócsoport. A traktorállomáson tevékenykedő két racionalizációs brigád tagjai közül kerülnek ki a legjobb újítók. Most célul tűzték a tej lehető leggazdaságosabb szállítását. Úgy szervezik a munkát, hogy minősége megmaradjon es mindenféle szempontból megfeleljen a feldolgozó üzem követelményeinek. Irányított és szervezett mozgalomról van szó. A fő témaköröket faliújságokon és általában szemléltető agitációval népszerűsítik. Amikor a dolgozók képet kapnak arról, hogy milyen fő feladatokat kell megoldaniuk, tapasztalataikat felhasználva nyújtják be javaslataikat. Az újítócsoport ilyenkor összeül, és elbírálja, hogy mely javaslatok kerüljenek a vezetőség elé. így előzik meg a felesleges huzavonát a kezdeményezők és az irányítók között. Ha úgy látják, hogy az újítás nem sok újat hoz, és a műszaki követelményeknek nem felel meg, akkor inkább nem terjesztik be. Nem könnyű munka az újítók kezdeményezésének szervezése és irányítása. Ezért nagymértékben érvényesítik az erkölcsi és anyagi ösztönzőket. A vezetők prémiuma attól is függ, milyen mértékben bontakozott ki az újítómozgalom. A kezdeményezés fokozásának érdekében negyedévenként megrendezik a legjobb újítók hetét. Ebből az alkalomból gazdag tapasztalat- cserére kerül sor. Értékelik a versenyt és a legjobbak közül a legjobbakat pénzbeli jutalomban is részesítik. Ezek az összejövetelek nagyon kasznosak. Nem kell a újítóknak és feltalálóknak hosszabb ideig várniuk, hogy javaslataikra választ kapjanak a bíráló bizottságtól. Ilyenkor szó esik arról is, hogy ki mikor nyújtotta be javaslatát. Ha esetleg túl hosszú ideig porosodna a fiókokban a mindenféle szempontból megvalósításra alkalmas újítási javaslat, akkor a helyszínen felelősségre vonják a mulasztásért az illetékes vezetőt. A jó tapasztalatok alapján tovább tökéletesítik a mozgalmat. Felhasználva az országos jellegű nyitrai értekezlet tapasztalatait el szeretnék érni, hogy mindazok, akik értékes javaslatokat akarnak érvényesíteni a gépek és berendezések tökéletesebb üzemeltetésére, az egyes termelési folyamatok korszerűsítésére, szóhoz juthassanak és hozzájárulhassanak a munkák rugalmasabb és gazdaságosabb végzéséhez. BÁLLÁ JÓZSEF
