Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
ÚJ szú 17 1986. VI. 6. TUDOMÁNY TECHNIKA Számítógépes álomstúdió Programozott pótvilág Egyre terjednek a számítógépes grafikai eszközökkel alkotott tudományos, oktató, reklám és egyéb grafikák, trükkfilmek és művészi értékű alkotások is. Mind több művész ismeri fel, hogy a számítógép egyenértékű lehet az ecsettel, a kamerával, sót jellegzetes, minden eddigitől különböző eszköze lehet a kifejezésnek. A hollywoodi álomgyárak óriásfilm produkciói veszedelmes versenytárssal találkoznak napjainkban. A szakemberek egy része szerint a küzdelem már eldőlt az újonnan jöttek, a számítógépes álomműhelyek javára. Már nemcsak technikai lehetőség, hanem jövedelmező üzletág is a számítógépes grafika, a számítógépes mozi, a számítógéppel kivitelezett művészi elgondolások műfaja. A csúcstechnika, a reklám, a pszichológia, a látás- és hallásélettan és végül a művészi alkotókészség adnak egymásnak találkát a számítógép kezelőszerveinek bonyolult együtese: a grafikus munkaállomások előtt. Az új művek megrendelőit, az egyetemeket, a reklámügynökségeket, a filmgyárakat, a tévéstúdiókat, az űrkutatási vagy az ipari fejlesztőintézeteket egyre nehezebben elégítik ki az új szakma képviselői, mert a kereslet meredeken növekszik. A gazdag nagyvállalatok vezetői egyre gyakrabban illusztrálják beszámolóikat a hallgatóság szeme előtt megjelenített „élő“ grafikonokkal, irányzat- és megoszláselemzésekkel. Egyelőre csak kis számú előkelőség engedheti meg magának az elegáns, képernyős „adat-tálalási“ módot. Nemsokára azonban elengedhetetlen kelléke lesz az elnökségi értekezleteknek és ami fontos, az érdemi döntés munkahelyein is főszerepe lesz majd. Hasonló sebességgel válik megszokottá a műszaki tervezést segítő rendszerek hada. Már-már természetes, hogy az autót, az űrhajót, a kongresszusi palotát vagy a háztartási robotgépet a szerkesztömérnök először képernyőn akarja látni és szimulált üzemben kipróbálni, s csak azután építi fel fémből, betonból vagy műanyagból. Leendő pilóták, űrhajósok élethű tanító és tesztelő szimulátorokban ismerik meg először és szokják meg később kalandos, néha vakmerő utazásaik izgalmát és feladatait. Alig van tudományág, amely ne húzhatna haszot abból, ha művelője színes, mozgó, formálódó képen a saját szemével láthatja, amit mostanáig még elképzelnie is nehezen lehetett. Végül a szórakoztató ipar, a reklám, a propaganda mellett - hiszen nyilvánvaló, hogy a számítógéppel készített trükkfilmek, fantáziaképek ezeken a területeken a legígéretesebbek - a művészi film és a televízió is sokat várhat azoktól a szakemberektől, akik ecset vagy kamera helyett a számítógép kínálta eszközöket veszik a kezükbe. A számítógépes stúdió eszköztára már napjainkban is rendkívül változatos. Az alkotó válogathat a fényceruza, a különféle elektronikus rajztáblák, botkormányok, különleges írógép billentyűzetek között. Programok sora kínálkozik a kedvére, nagy tudományú fejlesztőállomásokat használhat, amelyek például a fényképezőgéppel felvett képhez keverik a grafikus, a festő, a filmrendező saját teremtményeit. A számítógépes álomgyárak csodálatos masinái között egyre szerényebben húzódik meg, majdhogynem eltűnik az együttes lelke: a számítógép. Egyre kisebb az alkotó parancsára képet varázsoló gépek valóságos mérete, akár személyi számítógéppel is készíthető kitűnő kisfilm vagy igényes grafika. És egyben egyre kisebb figyelmet követel a gép, mind kevesebb különleges számítógép-ismeretre van szükség az alkalmazásukhoz. A jövő útja jól látható, akár kisfilmet is lehetne róla készíteni (természetesen személyi számítógépen). Amint egyre mélyebbre épül mindnyájunk általános műveltségébe a számítógépek használatához szükséges mind kevesebb szakismeret, úgy jut eszébe egyre több fiatalnak, hogy'gondo- lataik és művészi látomásaik kifejezésének új eszközét lássák a számítógépekben. AMBRÓZY DENISE EGY NAGY MATEMATIKUS RÖVID ÉLETE Newtonról, Gaussról vagy Bolyiról talán eleget, de Évariste Galois francia matematikusról méltatlanul keveset tud a világ. Pedig életműve legalább olyan fontos, mint az említetteké. Galois 175 évvel ezelőtt, 1811-ben született egy Párizs melletti kisvárosban, ahol családja nagy tekintélynek örvendett. Tizenkét éves koráig a szülői házban nevelkedett, majd a híres Louis le Grand gimnázium negyedik évfolyamába került. Tanárai nem szakmai tudásuk és felkészültségük alapján kerültek az iskolába, hanem politikai megbízhatóságuk szerint. Nem csoda, hogy az oktatás színvonala nem érte el a kívánatos szintet. így az ifjú Galois elhatározta, hegy saját erejéből, önállóan képezi magát tovább a matematikában, amelyet gyerekéveitól fogva kedvelt. Kora legnagyobb matematikusainak műveit kezdte el tanulmányozni, így akaratereje és tudásvágya révén hamarosan jelentős ismeret- anyagra tett szert. Az iskola maradi és korlátolt tanárai azonban nem értették meg ót, így ezekben az években több csalódás érte, mint öröm. Tizenhat évesen jelentkezett Franciaország legjobb főiskolájára, az École Polytechnique-be. Felvételét azonban többször is elutasították. Amikor harmadszor próbált bejutni, a szóbeli felvételi vizsgán a tanár nem bírta követni a gondolatmenetét és ostobaságnak nevezte, amit Galois a táblára írt. Az indulatos és heves ifjú erre elkeseredett dülében a tanár fejéhez vágta a táblatörló szivacsot, így a főiskola kapui végleg bezárultak előtte. Ezek után egy tanárképző intézetbe iratkozott be, matematikatanár szeretett volna lenni. Amikor pályamunkáit „érthetetlen“ minősítéssel visszautasították, Galois rájött, hogy sehol sem számíthat elismerésre, mert a társadalom, melyben él, sok rosszindulatú embert nevel. Ezért belevetette magát a politikai életbe, s a forradalmi mozgalom harcosa lett. Emiatt azonban hamarosan börtönbe került. Röviddel szabadulása után valaki sértő megjegyzést tett barátnőjére, amiért a heves Galois párbajra hívta ki az illetőt. S mivel tudta, hogy e párbajban a legkevesebb esélye sincs, a viadal előtti éjszakán papírra vetette nagyszerű felfedezéseit, amelyeket az algebra világában tett, s melyek a mai modem algebra vázát adják. Ezen az éjszakán írta le a csoportelmélet alapjait, melyet ma nemcsak a matematika, hanem a modern tizika is hasznosít. Ugyancsak leírta az egyenletek megoldásával kapcsolatos új ismereteit, melyekkel feleletet adott egy több száz éves kérdésre: mely egyenleteket lehet algebrai úton megoldani. Az átvirrasztott éjszaka után 60 oldalnyi matematikai végrendeletét barátjára bízta, ám a matematikusok csak évtizedekkel később tudták felfogni Galois művének jelentőségét. Évariste Galois ugyanis életét vesztette a párbajban. Még 21 éves SemVOlt FONÓD TIBOR Megmentik Velencét Új szakaszba lépett az a nagyszabású terv, amelynek célja az, hogy megmentse Velencét a víz minduntalan ismétlődő előretörésétől. 1985 végén az olasz kormány jóváhagyta a gát- és szerkezetépítő vállalatok konzorciumával kötött megállapodást. Ennek a konzorciumnak a neve: Venezia Nouva (Új Velence); és vállalja azoknak a gátaknak és acélszerkezeteknek a tervezését és megépítését, amelyek védelmet nyújtanak a város számára a magas vízállás vagy a szökőár fenyegető veszélyével szemben. Ez szinte évente négyszer-ötször is fenyegeti a várost; ilyenkor a víz elborítja a Szent Márk teret, valamint a város más, alacsonyan fekvő részeit. A terv első lépése szerint, az Adriai-tenger felöl leszűkítik a lagúnák bejáratát. A gátak üres acélcsövekből készülnek; ezek betontlapon fekszenek majd a tenger fenekén, amikor pedig magas vízállás veszélye fenyeget, levegővel töltik fel őket. A csövek így a felszínre emelkednek, és mintegy falat alkotnak a lagúnák védelmére. Ez a terv már 1966 óta vitát kavar. Ekkor hirdették meg a „Velence veszélyben forog!“ programot, amikor ugyanis az áradás hatalmas károkat okozott a városban. Ettől fogva folyt a helyreállítás, s ugyanakkor igyekeztek csökkenteni a légszeny- nyezödést, valamint a lagúnák vizének szennyeződését is. Csak az árvíz elhárítására nem tudtak megfelelő tervet elfogadni. 1984 őszén az olasz parlament végül határozatot hozott erről, és az építési munkálatokhoz szükséges pénzösszeget is megszavazta. De pénz kell még a további kutatómunkára, s még mindig vizsgálják a gyakori áradások okait, és a lagúnák további tisztítása is elengedhetetlen. További döntésre van szükség a munkálatok megkezdéséről és a finanszírozás formáiról. A munkálatok végleges összege valószínűleg nagyobb lesz, mint amekkorára jelenleg gondolnak. Amiatt is aggályok merülnek fel, hogy az új gátak csökkentik majd Velence és Porto Marghera kikötőjének befogadóképességét, illetve forgalmát. Ez a két kikötő jelenleg ugyanis forgalom tekintetében a harmadik helyen áll Olaszország hasonló létesítményei között. (Die Zeit) A földrengés-előrejelző higanygőz B-4.D AR Kezdeti sikerek A világ egyetlen Kardiológiai Megelőző Intézete 1981 óta Moszkvában működik. Az intézetben eddig kilenc országos programot dolgoztak ki. Ezek közül a két legszélesebb körű program a szív isémiás megbetegedései és az artériás magas vérnyomás megelőzésével kapcsolatos. Az előbbi program keretében a 40-59 éves korú férfilakosság körében végeznek kutatásokat, összesen 80 ezer embert vontak be a vizsgálatokba. A megelőző intézkedések hatásának előzetes elemzése azt mutatja, hogy a halállal végződő szív- és érrendszeri megbetegedések aránya 35,3 százalékkal csökkent, a halálos kimenetelű szívinfarktusoké pedig 28 százalékkal. Hasonlóképpen figyelemre méltóak a magas vérnyomás elleni küzdelem eredményei. Ilyen kutatásokat 23 szovjet város nagyüzemeiben végeznek. A megelőző intézkedéseknek köszönhetően öt év alatt a halállal végződő agyvérzések száma kétharmadával, a nem halálos kime- netelúeké pedig 41 százalékkal csökkent. Az elért eredmények alapján a Szovjetunióban most olyan megelőző programokat dolgoznak ki, amelyek felölelik a szívós érrendszeri, a rákos, a légző- szervi, az endokrinális és egyéb betegségeket is. Az óceánokon elszökő fföldmeleg Szovjet kutatók vizsgálatai szerint a Föld belső melege másfélszer olyan intenzíven szökik el az óceánok medrén át, mint a kontinenseken. És mert bolygónk felszínének kétharmadát borítják tengerek és óceánok, rajtuk keresztül ötször több hő távozik, mint a földrészeken. A hóveszteség mértékének pontos meghatározására szovjet kutatók különleges szondákat bocsátottak le az óceánok különböző mélységeibe. Az így kapott adatokból elkészült az óceánmeder különböző pontjain elszökő hó intenzitásának térképe. Ebből a térképből pontosan behatárolhatók a nagy tektonikus aktivitású térségek, továbbá a tengermélyi ásványlelöhelyek is. A jövő áruháza A jövő bevásárlóközpontjának modelljét építette fel a Seibu japán áruházi konszern 30 millió dolláros költséggel a Tokió melletti tudósvárosban, Cukubában. Egybe- gyújtötték itt a japán vállalatoktól a technika összes elképzelhető vívmányát, hogy kipuhatolják: mely műszaki megoldások fogják jellemezni a jövő áruházát, melyek nyerik meg a vásárlók tetszését vagy bizonyulnak életképtelennek. Egy kis ízelítő a jövő áruházának működéséből: a vásárolt árut nem kell a kosarunkban vinni vagy kiskocsin tolni, hanem csomagcipelő robotok követik a vevők derekára helyezett mini adóvevő utasításait. A tájékozatlan vásárlónak számítógépek adnak felvilágosítást az óhajtott cikkek helyéről, de igénybe lehet venni az áruház tévéinformátorát is, amelyen előzékeny alkalmazott ad felvilágosítást. A választás nehézségeivel elfoglalt szülők ugyancsak tévéképernyőn kísérhetik figyelemmel, hogy tölti idejét csemetéjük a gyermekmegőrzőben vagy az új, eletronikus játékok kipróbálására szolgáló játszószobában. A cukubai áruház valószínűleg a hölgyvásárlók paradicsoma lesz: ruhaszalonjában számítógépek segítenek az egyéniséghez illő ruhaanyag és színösszeállítás megválasztásában. A szupermodern próbafülkében pedig lézerberendezés varázsolja a vevő mögé azt a környezetet (például esküvői ünnepséget, házibulit, teniszpályát), amelyben a vásárolni kívánt ruhát viselni fogja. Elektronizált étterem A kaliforniai Paloalte étterem minden asztalába terminált építettek. A pincér ezen billentyűzi be a rendelést, amit a konyhában levő terminál azonnal megjelenít, (gy mindjárt hozzálátnak az étel elkészítéséhez, és a fogások elkészültét a konyha a saját terminálja segítségével tudja visszajelezni. A számlát a vendégek asztalán levő terminál nyomtatója adja. Az étterem vezetője szerint a vendégeknek tetszik az ilyen mértékben elektronizált étterem. Előnye még, hogy egyszerűbb az irányítás is, hiszen a vezető kényelmesen, folyamatosan figyelemmel kísérheti az étterem valamennyi dolgozójának munkáját és az összes asztal kiszolgálását. Az IBM számítógéppel működő rendszernek egyetlen árnyoldala, hogy most még meglehetősen drága, és használatát csak azok az éttermek engedhetik meg maguknak, amelyek legalább háromnegyed millió dolláros évi forgalmat bonyolítanak le. „Sétáló“ telefon A kertből, autómosás közben, a teraszon ülve vagy akár a pincéből is lehet telefonálni a japán Panasonic új, vezeték nélküli telefonkészülékével. A vevő és az adó között 200 méter lehet a legnagyobb távolság. Tíz, egyenként maximálisan 20 számjegyből álló hívószámot lehet betáplálni a készülékbe, és gombnyomásra hívni. Az utolsónak hivott számot állandóan újra hívja a készülék, a fárasztó ismétlés felesleges. A mikroprocesszoros készülék 40 csatornás; a hordozható rész nik- kel-kadmium telepek áramával működik. Szovjet geokémikusok a földrengés-előrejelzés módszereinek kutatása során arra-a fölismerésre jutottak, hogy a földrengés kipattanása előtt a tektonikai feszültségek hatására a kéreglemezekben több repedés keletkezik, s ez előbb fokozatosan, majd ugrásszerűen megnöveli a lemezek gázáteresztő képességét. Ennek következtében a mélységi gázok egyre erőteljesebben szivárognak föl a víztartó rétegekbe, majd a légkörbe. Tádzsikisztánban, a gyakori földrengéseiről nevezetes dusan- bei övezetben végzett vizsgálatok nemcsak a kéregvizek héliumtartalmának változásait találták katasztrófa-előrejelzőnek - ebből a szempontból már régebben is tanulmányozták a hélium viselkedését -, hanem a higanygőz áramlását is. De mivel a higanygőz feláramlása csak rövid ideig tart, szükségessé vált egy folyamatos üzemmódban működő mü- szeregyüttes elhelyezése a szeizmikus területen. A Vernadszkij Geokémiai és Analitikus Kémiai Intézet munkatársai által kifejlesztett berendezés segítségével 1982 óta óránként ellenőrzik a feláramló higanygőz töménységét Dusanbe környékén. A több ezer mérés adataiból kitűnt, hogy a nagyobb földlökések előtt 15-80 órával a higanygőz töménysége a 60-100-szorosára fokozódik. Külön érdemes kiemelni és megjegyezni, hogy a higanygőz olyankor is előrejelzőnek bizonyul, amikor a rengés epicentruma és a megfigyelés helye között 300—400 kilométer a távolság. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
