Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-30 / 22. szám
AZ IDEI ELSŐ A fiú és a lány szilveszter este ismerkedtek meg, és a mulatságot hajnaltájt a fiú lakásán fejezték be.- Mondd, Edit, én vagyok az első férfi az életedben? - érdeklődött a fiú.- Az idén persze, igen, drágám! - felelte a lány. REMÉNYTELEN Palika meglátogatta a kórházban a beteg tanárnőjét. Másnap az iskolában szomorúan mesélte a pajtásainak:- Reménytelen a helyzet. A tanárnő holnaptól fogva megint megtartja az óráit az iskolában!- Én nem ballaghatok, mert utolér az apám!- Na, fiúk, elég lesz a ballagásból, most már végre fussatok és focizzatok! (Elek Tibor karikatúrái) A hét vicce Pincér, én az életemben már sok kemény bécsiszeletet ettem, de ebben a tekintetben magukkal senki sem veheti fel a versenyt...- Köszönjük, uram! Most fordul elő először, hogy egy vendég megdicsér bennünket... FIGYELMEZTETÉS- Szereted azokat a nőket, akik nem tudnak főzni?- Ugyan, dehogy!- Akkor azt ajánlom, hagyd békén a feleségemet! PAPUCSFÉRJ Brahovácz éppen konyhasúrolás közben találja a barátját.- Megmondom neked őszintén, nekem eszembe sem jutna ilyesmi! - mondja elismerően.- Nekem sem - feleli a barátja. - A feleségem találta ki. PACSIRTA- Hallod Dezső, milyen gyönyörűen énekel a pacsirta? - kérdi suttogva férjétől a feleség.- És te még csodálkozol ezen? Nincs adóssága, nem fáj a foga, nem is nős... Hát akkor miért ne énekelne gyönyörűen? ÍNYENCEK EGYMÁS KÖZÖTT Két ínyenc agglegény szakszerűen tárgyalja az angol konyhát.- Nem lehet eltéveszteni - mondja az egyik. - Ha hideg, akkor leves; ha meleg, akkor sör.- Anyjuk, azt hiszem itt az ideje elkezdeni a gyerkőc felvilágosítását! (lei paris) GYEREKSZÁJ- Miért sirsz, Pistike? Hiszen megmondtam neked: nem fáj, ha a nagymama ver meg...-Valóban nem fáj, de azt akarom, hogy a nagyi örüljön... SZAKÉRTELEM- Ember, maga már négy hónapja dolgozik nálunk, és még ma sem tudja megkülönböztetni a szénfajtákat!- Ez igaz, vezető kartárs, ugyanakkor azonban sokkal fontosabb dolgokat már megtanultam.- Például mit?- Például azt - hogy egy mázsa csak 80 kiló! AFORIZMÁK A KROKOGYILBÓL Ha valaki nem a saját hangján énekel - akkor csak kontrázik. Fényes tehetség az - aki a saját hibáit is el tudja homályositani. A madarat, hogy meg ne nyirbálják a szárnyát - néha kalitkába zárják. A házasság kockázata az, hogy a férfi a női báj kedvéért nősül, és néha... sárkánnyal kell együtt élnie. Azt mondják, én egy helyben topogok? Dehogy, előkészítem a talajt a következő lépéshez. Egyesek gondolkodás nélkül követnek el hibát, mások pedig gondolkodnak, mielőtt elkövetik. A nagyzási hóbortból leghamarabb a szolgáltatási szektor gyógyíthatja ki az embert. Megalázott egy törpe? Tehát ő nagyobb nálad! Ha arra készülsz, hogy a babérai- don nyugodjál - ne feledd el felhúzni az ébresztőórát! Az illető előtt minden kapu megnyílt - csakhogy ó félt a léghuzattól. A titkárnőnket feleségül venni nem nehéz dolog, sokkal nehezebb azután is diktálni neki. UALLOTTl/ß tjVvVTyő iHx^ibT^yL SKANDINÁV HUMOR Hansen tanítót beszállították a kórházba, és miután orvosi segítségben részesítették, elhelyezték az egyik kórteremben.- Autószerencsétlenség?- érdeklődött a szomszédja.- Nem: egy aprócska sajtóhiba volt a kémia-tankönyvben ... A dán egy eldugott kis faluban üdült a nyáron. Vendéglátói jóféle házi pálinkával kínálták meg. A dán ivott egy pohárkával, majd elsápadt, el- zöldült, és elfúló lélegzettel kérdezte:- Hány fokos ez a bicska- nyitogató?- Ami a fokokat illeti - felelte a házigazda -, azt nem tudom. De egyetlen üveg elegendő tizenkét verekedéshez... * * *- A norvég zászló színei ugyanazok, mint az amerikai lobogóé: piros, fehér és kék- meséli a kis farm tulajdonosa az amerikainak, aki a norvég hegyek között akarja tölteni a nyarat. - Mindig eszembe jutnak, amikor megkapom az adófizetési értesítést: amikor átveszem, piros leszek, mihelyt elolvasom az adó összegét, elfehéredek, és az arcom kékre válik, amikor kiállítom a csekket.- Velem ugyanez történik- helyesel csüggedten az amerikai. - Csak nekem még szikrák is hullanak a szememből. .. Két jó barát egy skandináv városka kis hoteljében szállt meg. Reggel az egyik megkérdi a másiktól: ✓- Nos, hogy aludtál?- Pocsékul. Kiderült, hogy egy döglött bolha van az ágyamban.- De hát akkor nem zavarhatott.- Ó nem is zavart, a temetésére és a halotti torára azonban vagy félszáz rokona gyűlt össze! * * *- Szükségem van a segítségére - e szavakkal fordult a pszichiáterhez a páciens.- Mi a foglalkozása?- Pszichiáter vagyok.- Dehát akkor miért nem kezeli saját magát?- Túl sokat kérek... A farm előtt állt néhány borjú, és rábámult a kapura.- Mit néznek? - kérdezte valaki a pásztortól. - Hiszen ez a kapu régi, ugye?- A borjak azonban újak- válaszolt a pásztor. * * *- Drágám - mondja a feleségének az ifjú férj összehasonlítottam az esküvőre fordított kiadásainkat a hozományod értékével.- No és?- Kiderült, hogy kizárólag szerelemből vettelek feleségül... GELLÉRT GYÖRGY fordítása ÉBERSÉG- Mondja, hogy lehet az, hogy egy egész nyaralót felépített a vállalat anyagából, és mégsem vette észre senki?- Pofon egyszerű! Az anyagot mindig napközben hordtam ki... A müveit emberek figyelmét bizonyára nem kerülte el az a gyakran hangoztatott vélemény, hogy a nő a művészet örök ihletője. Ezzel az állítással lényegében egyetértek, mert a férfinak alkotó ösztönzésre határozottan szüksége van. A kérdés csak az, milyen mennyiségben. Lakásunk nem nagy területén három nő jár-kel. Mindhárman nagyon ösztönzőkópe- sek, bár különböző nemzedékhez tartoznak. Amint illik, az anyósommal kezdem, akit nem szabad nagymamának szólítani. Nem is néz ki úgy, valószínűleg azért, mert éveken át rendszeresen kiüríti az összes környékbeli illatszerboltot. Nemrég az egyik éjjeli krémjét kenyérre kentem és egyszer sietségemben biztosan az arcvizéből fogok kakaót készíteni. Egyébként az anyósommal jól kijövök. Csak azt veti folyton a szememre, hogy a lányát, Helénát nem tudtam megnevelni. Helena teljesen ellentéte az anyjának. Sportos típus. Haja rövidre van vágva, nem is festi magát, csak mindig rohan valahová. Tükörbe csak akkor néz, mikor azt gondolja, hogy fertőző sárgasága van. Viszont állandóan szervez valamit. Kirándulásokat Cesky Krumlov- ba, varrótanfolyamokat, buzogánygyakorlatokat és beszélMiloslav Svandrík Ihlet getéseket ismert személyiségekkel. Néha főz is odahaza, bár nem tudom, kinek, én csak egyszer kóstoltam meg. Szabad perceiben Helena élénken vitatkozik valamiről vagy az anyjával, vagy a lányával, Renátával. Folyton letol engem azért, amiért a saját önző érdekeim miatt elfeledkeztem egyetlen lányom neveléséről. Ez részben igaz, sőt, teljesen igaz. Renáta nem tartozik a környék legszorgalmasabb, legélénkebb és legtevékenyebb lányai közé. Éppen ellenkezőleg. Lusta, flegma és semmi sem érdekli. Semmi, kivéve a diszkót és a fiúkat. Lelkiismeretfurdalás nélkül átugrabugrálná az egész életét. Nevelni nem lehet. Legalábbis a családunkban nem, a nézetek megoszlása miatt. Az anyósom a drasztikus büntetések híve, míg a feleségem úgy gondolja, hogy kiállításokra kellene járnom Renátával. Ott, ahol hiányzik az egyetértés; felszínre tör a káosz és nem szabad csodálkozni, amikor végül bekövetkezik a kudarc. Mint most. Renáta lomhán, csak úgy a foga között szűrve a szót, közölte, hogy családunk legkevesebb egy taggal gyarapodni fog.- És a férjhezmenés? - sipította az anyósom, miután néhány rendkívül erős parfüm- ,mel öntözte magát.- Az nem lesz - felelte nyugodtan Renáta. - Kétgyermekes apa, jelenleg katona. Most már sipított a feleségem is, és az egésznek én ittam meg a levét, mivel nevelési módszereim ismét szégyenletesen csütörtököt mondtak. De én nem vagyok kétségbeesve. Még mindent jóvá lehet tenni, mert egyáltalán nem kételkedem abban, hogy Renáta kislányt fog szülni, az ihlet egy újabb forrását a mi kicsike lakásunkban. SÁGI TÓTH TIBOR fordítása
