Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-30 / 22. szám

Megbeszélés a tarlón. Balról jobbra: Morva József, Lelovics Mátyás, és Mikolay Vince sítási módszereket. Ha csapadékos idő­járás lesz, akkor több takarmánylisztet kell készíteniük. Az intenzív fűből csak a borjak részére szárítanak szénát nap­energiával. A többit zölden etetik. Az utánszárításra is jól felkészültek. Színek alatt 50 ventillátorral fújatnak hideg leve­gőt a takarmány közé, hogy be ne melegedjen. Legalább annyi és olyan jó minőségű szálas takarmányt akarnak Öntözéssel a nagyobb hozamokért A nap pazarlóan szórta a sugarait a földre. Az égbolton csak néhány foszladozó bárányfelhő úszott. Szomjazó növények levelei fonnyadtan zsugorod­tak össze a forróságban. A Csallóköz­ben, ahol lehetett, kisebb-nagyobb telje­sítményű berendezésekkel juttatták az életet jelentő vizet a parcellákra. Számta­lan vízsugár jelezte, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy minél többet teremjen a föld. A főúttól balra három ember nézte a nagyra nőtt füvet. Tőlük pár száz méterre a tarlón már öntözőberendezé­sekből hullt a víz. A távolban egy Fregatt öntözőberendezés juttatta az őszi búzára a mesterséges csapadékot. Amikor közelebb értem az Ormösi dűlőhöz, Morva József agrármérnök, a Nagymegyeri (Calovo) Efsz fóagronó- musa arról beszélt, hogy a szél is meggyorsította a föld nedvességtartal­mának elpárolgását, ezért a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségben kell vizet juttatni a földre. A többletkiadást nem sajnálják, mert a nagyobb hozamokban megtérül. Az Aubadé intenzív fű első kaszálásából hektáronként 30—40 tonnát gyűjtenek be. A fejtrágyázás után öntö­zik, hogy fejlődését meggyorsítsák és második termését még az aratás előtt betakarítsák. tására és a növények védelmére össz­pontosítanak minden erőt. A gazdasá­gossági szempontokat is szem előtt tartják. Energiatakarékossági okokból a lucerna 70 százalékát szénára szárít­ják, ha az időjárás is kedvez. Mert előre nem lehet teljesen meghatározni a tartó­tárolni, mint az elmúlt évben. Jól el akarják látni az állattenyésztést. Ennek a táblán tartózkodó Lelovics Mátyás főzootechnikus örül a legjoban, mert jó minőségű takarmány etetésekor megvan a lehetőség az állatok termelékenységé­nek fokozására. Ez megmutatkozik az idei tavaszon a tejtermelésben is. A műit év hasonló időszakához viszonyítva 15,6 százalékkal több tejet adtak el. Erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel is igyekeznek meggyorsítani a munkákat. Mikolay Vince mérnök, üzemgazdász arról tájékoztatott, hogy a munkacsopor­tok tagjai a tavaszi vetésért már megkap­ták a megérdemelt célprémiumot. Java­dalmazási rendszerük szerint az alapfi­zetés 15 százalékát fizetik ki prémium fejében azoknak, akik minden munkát jó minőségben végeznek el. Ezt az elvet érvényesítik a takarmányok betakarításá­ban és a növényvédelmi munkák végzé­sekor is. Szó esik az aratási előkészületekről is. Kilenc kombájnjukat az 55 hektáros repcetáblán akarják kipróbálni. Később még a kooperációs szerződések kereté­ben hat kombájn érkezik. Most a nö­vényápolást kell jó minőségben végezni. A gyomirtószereknek a csapadékhiány miatt nem volt teljes a hatásuk, ezért a mechanikus gyomirtást is alkalmazni kell. Ahol a vegyszernek nincs hatása, ott dolgozzon a saraboló, vagy a kézikapa. A növényvédelmi munkákra azért is nagy figyelmet kell fordítaniuk, mert a meleg­ben gyorsan képződtek a gombabeteg­ségek. Sajnos, amint az agronómus elpanaszolta, a megfelelő gombaölö sze­rek beszerzése nehézségekbe ütközött. Még elgyönyörködnek a bő termést ígérő határban. Az öntözőberendezése­ket szemlélve elmondják, hogy a jövőben 11, a Fregatthoz hasonló teljesítményű öntözőberendezést vásárolnak, és száz darab csörlödobos öntözőt. Előrelátható­lag a szövetkezet területének közel 100 százalékát öntözhetik. Az agronómus még megismétli, hogy a bő termés feltételeit megalapozták és mindhárman elhajtanak járművükkel. A termelési érte­kezleten a legidőszerűbb és legfonto­sabb munkákat kell megbeszélniük a ta­gok egy részével. Mert a legnagyobb dologidőben is céltudatosan kell irányíta­ni a munkát. BÁLLÁ JÓZSEF Az út jobboldalán, a Kapcsi dűlőben a sűrű, buja lucerna már bimbókat hozott. Az agronómus úgy döntött, hogy ilyen állapotban kell kaszálni, mert magas a fehérjetartalma. Később, ha megvénül, elveszti tápértékének jelentős részét. Becslések szerint a százhektáros terület­ről hektáronként legalább öttonna jó minőségű szénát takaríthatnak be. Határszemle közben mind a három vezető tengernyi munka elvégzésének módjáról beszélt. Amikor kedvező volt az időjárás, feszített erővel dolgoztak. Az egyik nagy teljesítményű vetőgéppel az éjszakai órákban is földbe juttatták a ma­got. Jó szervezéssel sikerült mérsékel­niük a korábbi hideg időjárás okozta lemaradást. A munkát olyan jól szervez­ték, hogy a cukorrépát már május elején kiegyelték. Most a takarmányok betakarí­Fregatt berendezéssel öntözik az őszi búzát A vontató csoport tanácskozást tart Gyökeres György felvételei Az újítómozgalommal kapcso­latban elég gyakran elhangzik, hogy a mezőgazdaságban a felté­telek hiánya miatt nem tud úgy kibontakozni, s így természetesen nem is hoz olyan eredményeket, mint az ipari üzemekben. Tény, hogy ehhez a mozgalomhoz is megfelelő feltételek kellenek, amelyek többnyire az emberektől, a termelés irányításáért felelős vezetőktől függnek. A Kolárovói Szocialista Ifjúsági Szövetség Egységes Földműves-szövetke­zetben az utóbbi években ez a mozgalom is „sínre került“. Az eredmény nem maradt el. Még a legfiatalabb szakemberek között is szép számmal akadtak olyanok, akik felismerték, hogy a pillanat­nyilag legkorszerűbb mezőgazda­sági gépeken és berendezéseken is lehet újítani Balogh József, a szövetkezet gép- és traktorállo­másának dolgozója szintén közé­jük tartozik.- Négy-öt évvel ezelőtt karolták fel nálunk az újítómozgalmat - mondta, miközben éppen egy készülő alkatrészt méregetett az esztergapadján. Én is mindjárt az elején bekapcsolódtam, mert több problémáról az volt a vélemé­nyem, hogy jobban, gazdaságo­sabban és biztonságosabban is meg lehetne oldani azokat. A szakmámat a hajógyár szak­munkásképző intézetében tanul­tam, ahol valóban jó alapokat kaptunk. Persze, azért egy kis szorgalom is kellett ahhoz, hogy az ember megszerezze azokat az ismereteket, amelyekre egy újító­nak szüksége van.- Emlékszel még az első újítá­sodra?- Az első újításom a PNEUMA- SEM vetőgép biztonsági tengely- kapcsolója volt, amely ugyan léte­zett ezen a vetőgépen, de egyálta­lán nem volt biztonságos, mert gyenge volt a konstrukciója. Az én megoldásom olyan jól sikerült, hogy az átalakítottak még ma is tökéletesen működnek. Ez az újí­tás sok hasznot hozott a szövetke­zetünknek.- Gondolom, ezután nekibáto­rodtál.- Igen, és főleg az érdekelt, hogy minél kevesebbszer hibá- sodjanak meg a vetögépeink, va­lamint az, hogy a gépek kezelői­nek is könnyebb legyen a mun­kájuk.- Úgy hallottam, hogy tizenöt újítást dolgoztál ki az utóbbi négy év alatt. Valamennyi a vetógépek tökéletesítésére irányult?- Ószintén szólva a legtöbb sikert a vetógépekkel értem el, de voltak más újításaim is. Megemlít­hetném azt a megoldást, amit a Skoda traktorra szerelt permete­ző gépek hatóanyaggal való feltöl­tésére találtunk ki. Az újításunk alkalmazása előtt a vegyszereket kézi erővel kellett összekeverni és feltölteni a permetező tartályába. Ma már ezt teljesen gépesítettük. Biztonságosabb lett a munka, és gyorsabb is. Még munkaerőt is megtakarítottunk, mert elég hozzá az a traktoros, aki a vizet hordja a permetezőkhöz.- Jelenleg milyen újításon dol­gozol?- A már említett vetógéphez egy újfajta szíjtárcsameghajtást készítek, de szeretném még meg­Balogh József említeni, hogy nemrég készült el egy nagyon praktikus megoldá­sunk a vetőgépek maggal való feltöltéséhez. Ezt is sikerült annyi­ra gépesítenünk, hogy szinte em­BHOHnW béri kéz érintése nélkül lehet a műveletet elvégezni. A mi szövetkezetünkben meg­becsülik az újítókat, a jutalomként kifizetett összeg sem csekély, s ha a gépek nem romlanak, nekünk is könnyebb a műhelyben. Mégis azt hiszem, hogy i(tt mindenképpen a közösségi érdekeket kell az előtérbe helyezni. Az újítás meg­születésekor általában fel sem lehet pontosan mérni, hogy milyen hasznot hoz majd a közösnek, mert nemcsak az a fontos, hogy a gépek megbízhatóan működje­nek, hanem az is, hogy pontosan az agrotechnikai előírásoknak megfelelően dolgozzanak. Ettől pedig nagymértékben függ a ter­melés mennyisége is. Tehát a dol­gok szorosan összefüggnek, egy újításnak nagyon sok vetülete van.- Tematikus feladat kidolgozá­sát is vállaltad már?- Ezek általában nagyon összetettek. A kidolgozásuk több­nyire kollektív munkát igényel, ezért egy személy ilyen feladatra egyedül nem is igen vállalkozik. Én többnyire a már kidolgozott tematikus feladatok kivitelezésébe szoktam bekapcsolódni, mert fő­leg a gyakorlat emberének tartom magam. KAMOCSAI IMRE ii wit Hin mrnrn Mt mm mm j/r M £*T%4P*W%

Next

/
Oldalképek
Tartalom