Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-16 / 20. szám

M icsoda sztárparádé! Oleg Tabakov, Ljudmila Gurcsenko, Jiff Sovák, Rudolf Hruáinsky, Vladimír Menőik, Iva Janzurová, Beata Tyszkiewicz, Ewa Szykulska, Christopher Plummer, Maggie Smith, Elke Sommer, Anny Duperey, Pierre Richard, Gérard Depardieu... Sok- sok ismert művész, a nézó régi kedvencei, akiket ismét láthatunk, persze csak a vász­non. A jövő héten kezdődő és hat hétig tartó nyári filmszemlén bemutatásra váró tizenhat alkotás szereplőiként. Témák és gyártó országok szerint is bő választékot kínál a szemle műsora, szerényebbet műfajok szerint, hiszen a rendezvényen jobbára könnyed, nyári szórakozásnak szánt mozidarabokat mutatnak be. A hu­mor, kaland, romantika, izgalom és látvány kedvelőinek kedvez tehát a program, kevésbé azoknak, akik egy filmtől ennél többet is várnak. Szökőkút Zsuzsannának a címe Dusán Rapoé ifjúsági filmjének; hősei tizenéves fiúk és lányok, akik egy lakótelepi szökő- kútnál találkozgatnak, s önfeledt csevegés­sel, könnyed szórakozással töltik szünide­jüket. Vágyak, álmok, merész elképzelések repítik őket magasba, a szülői intelmek időről időre azonban fékezik szabad szár­nyalásukat, s közelebb hozzák őket a való­sághoz. A tanév közeledte pedig azt is jelzi, hogy visszavonhatatlanul vége a gondtalan gyermekkornak, szétszéled­nek... Az új szlovák film a felnőtté válás izgalmas történetét, a tinédzserélet bonyo­dalmait, a fiatalok hétköznapi megpróbálta­tásait, életérzésüket romantikus, zenével dúsított vígjáték formájában adja közre. Az Erjedő boré s a Kiforrott bor után most itt az Újbor, Václav Vorlíőek azon vígjátékainak újabb darabja, amelyek egy dél-morvaor- szági szőlőtermelő szövetkezet életébe adnak bepillantást. A technika eljut az isten háta mögötti falu szövetkezetébe is, az új elnök ugyanis elhatározza: számítógépesí­ti a szövetkezetét. A Jan Kozák regénye alapján készült film sok-sok égető kérdést vet fel, az emberi kapcsolatokról, a kéz­kezet mos összefonódásokról, a vidéki kiskirálykodásról - olyan remek színészek közreműködésével, mint Vladimír Mensík, Jirí Sovák, Iva Janiurová, Josef Abrhám, Frantisek Filipovsky. Egy eldugott cseh faluba vezeti el a nézőt Jirí Menzel legújabb filmjében. Semmi egyébről nem szól az alkotás, mint a község mindennapi életéről, a lehető legjelentéktelenebb eseményeiről, s per­sze az ott élő emberekről, akik kicsinyesek, torzsalkodók, egymást alig megértők, de ugyanakkor aranyszívüek, játékosak, s szerfelett mulatságosak. A mese közép­pontjában egy félénk, nehéz felfogású, gyermeteg, de jóságos és szeretetteljes harmincéves kocsikísérő áll, aki a fura emberek közt is a legfurább. Esendő embereket mutat be Jirí Menzel groteszk, ironikus hangvételű filmje, melynek címe, Te kedves kis falu, s a főbb szerepeket Bán János, Marián Labuda és Rudolf Hruéinsky alakítják. Ljudmila Gurcsenko új filmjének, a Taps. tapsnak, bemutatása után első nagy sikere, a Karneváli éjszaka, ötlik eszünkbe, Nem csupán azért, mert a Taps tapsban részleteket látunk ebből a remek filmből, hanem azért is, mert az új alkotás hősének sorsa kísértetiesen emlékeztet Gurcsenko pályafutására. A film központi alakja egy filmszínésznó; első pillantásra szeszélyesnek, könnyelműnek látszik, de a külsőségek mögött voltaképpen egy iólelkű, érzékeny, nem mindennapi egyéni­ség és tehetség rejlik, aki minden áron be akarja bizonyítani, hogy többre, másra is képes, mint amire beskatulyázták. Aztán Lera lehetőséget kap arra - akárcsak évekkel ezelőtt Ljudmila Gurcsenko a való­ságban -, hogy a vígjátéki szerepkörből kilépve drámai hőst alakítson. A forgató- könyv Viktor Merezsko munkája, a filmet Viktor Buturlin rendezte. Mulatságos, könnyed, szórakoztató víg­játék a Játszani kell. A magyar-amerikai közös vállalkozásban készült alkotás me­séje fordulatos: Fitz, a Broadway hanyatló színészcsiliaga riadtan veszi észre, hogy felesége, a népszerű írónő eltávolodott tőle, s új filmjének főszerepét nem neki, hanem egy elegáns, gyengéd és költői lelkű fia*ielembernek szánja. Fitz hiúsága persze nagyobb annál, mintsem hogy engedje magát kisemmizni. Mindent meg­tesz tehát azért, hogy a Budapesten forgatandó film ifjú főszereplője lehes­sen... Habkönnyű játék, kulturált szóra­koztatás kerekedik ebből az alaphelyzetból Makk Károly rendező irányításával, s több világsztár - Christopher Plummer, Maggie Smith, Elke Sommer - közreműködésével. Juliusz Machulski, a tehetséges fiatal lengyel rendező a Vabank közönségsikere után elkészítette a krimi folytatását. Ennek története is a harmincas évek Lengyel­országában játszódik, s az alkotó tovább •pergeti az eseményeket; az előző részben megismert Kwinto, a bűnözők börtönviselt királya, aki bosszút állt egykori cimboráján, az ugyancsak szélhámos Krameren, aki vagyonra, hatalomra tett szert, mert a kö­rülmények kedveztek neki, de aztán még­iscsak a rács mögé került, az újabb részben farkasszemet néz egykori bűntár­sával, a minden hájjal megkent Kramerral, aki időközben megszökött a börtönből... Fordulatos, izgalmas sztori, tökéletes szakmai tudás, pergő ritmus, feszültség jellemzi a Vabank II-1 is. Két nagyszerű színészre, Gérard Depar­dieu és Pierre Richard játékára épül Francis Veber legújabb bohózata. A Bale­kok sziporkázó ötletek sorát vonultatja föl, a két színész pedig utolérhetetlen bájjal komédiázik, ered nyomába egy megszö­kött kamasznak, akinek anyja mindkettő­jükkel elhiteti, hogy ö az atya. Márpedig az atyai érzelem nagy úr, mindent legyőz. Zenés nosztalgiafilm a Cotton Club, amely a húszas évek végének, a harmincas évek elejének amerikai alvilágát tárja elénk. Ádáz, kíméletlen harc, óriási tétre menő küzdelem folyik a gengszterek között azért, hogy melyikük szerzi meg az alkoholüzér­kedés monopolhelyzetét. Francis Ford Coppola bűnügyi története profi szintű szórakoztatás, mulattatás, de nem az amerikai gengszterfilmek nyomdokain ha­lad, hanem sok-sok zenével, tánccal idézi meg a kor hangulatát, a félelmetes maffia­összecsapásokat, a fokozódó faji gyűlöle­tet. Színes, életszerű, hatásos ez a korrajz. amely művészi színvonalon elégít ki egy valóságos tömegigényt. Pizza-kapcsolat címmel készült Damiano Damiani munká­ja. Az olasz film egyik kiváló mesterét ezúttal is az oly gyakran- s oly kellemetlen kritikával feldolgozott maffia-téma izgatja. Filmjében látványos képet ad arról, hogy a szervezett bűnözés a mai Szicíliában a társadalmi gyakorlat szerves része, annak gyökeres megváltoztatása nélkül nem számolható fel, a becsületes és lelkiismeretes magánember minden ro­mantikus gesztusa nevetségessé válik vagy tragédiába torkollik mindaddig, amíg a társadalmi mechanizmus a régi marad. TÖLGYESSY MÁRIA 1 A vád nem lehetett sértő, hisz igaz volt: Jaromil Schorm, az Osztrák-Magyar Mo­narchia hadseregének hadnagya „áruló“. Mindent elfogadott, amit az egyenruha nyújtott neki, élte a tisztek életét, de közben bőszen teregette őfelsége, a császár hadseregének szennyesét. Hogy korrupt, eladósodott, züllött a tiszti kar. A vád, mely szerint Schorm támadásnak tette ki a hadsereget, nem lehetett megalázó, hisz igaz volt, Schorm mégis sértett képet vágott. Aztán nyugodt, gúnyos mosollyal felállt az asztaltól, s ha már „jószántából“ kell leszerelnie, elhagyni a tiszti kart, úgy gondolta, sajátos „attrakcióval“ búcsúzik. Hősies arcátlansága, öntelt vigyorgása Szabó litván Redl ezredesének egyik felejthetetlen kép­sora. Schorm vetkőzik. Előbb csákóját, aztán zubbonyát, majd csizmáját és nadrágját vágja a fötörzsorvos elé. A tisztek közönyös arccal bámulják őket. Csak Redl arca feszült a figyelem­től. Közben Schorm és az orvos egyre nagyobb utálatot tanúsítanak egymás iránt. A vége: párbaj, amelyet Redl asszisztál végig. Hajnali párbaj, amely csak egyféleképpen végződhet: Schorm halálával. Hisz Schormnak már a korai felkelés is halál. Redl: Klaus-Maria Brandauer. Jaromil Schorm: Eperjes Károly, a magyar film új felfedezettje. Még csak néhány éve jött, de már egy tucat nagy filmszerep van mögötte. i- Brandauer? Profi. A szó szoros értelmében profi. Még a forgatás szüneteiben is csak azért oldódik fel, hogy később minden erejével a jelenet­re koncentrálhasson. Én kicsit máshogy vagyok ezzel. Én a szünetben is szeretek „szerepben maradni“. Csak a végén, a legeslegvégén, amikor vége a napnak, akkor „kapcsolok ki“. Brandauer furcsállta is a munkamódszeremet. ,,Ha így folytatod, nem sokáig bírod - figyelmeztetett. PARTNEREK VOLTUNK Jlá&wf Vette a lapomat (B. Müller Magda felvétele)- Tanuld meg úgy csinálni, MINTHA." Hát ebben rejlik az ö profizmusa. Úgy tesz mindig, MINTHA. Én meg nem tudok és nem is akarok úgy tenni. A profizmusban ugyanis az a rossz számomra, hogy nem engedi meg a napi indiszponáltságot. Pontosabban: kizárja a másik pillanatnyi kedélyál­lapotát. Nem nagyon engedi, hogy a színész azonnal reagáljon partnere váratlan, hirtelen jött reakciójára. Márpedig a játék - nekem legalábbis- éppen ettől izgalmas. De nem akarok panasz­kodni, hisz nincs is miért. Nekem szerencsém volt Brandauerrel, mert vette a lapomat. Amit elmond­tam, csupán azért említettem meg, mert észrevet­tem, hogy volt egy kolléga, aki mindvégig „magára maradt“ mellette.- Hogy milyennek láttam ót magánemberként? Azt hiszem, kicsit hiúbb, mint a színészek általában, de nemcsak hiúságból - erőből is több van benne. Úgy küzd, úgy harcol egy ötlet, egy elképzelés megvalósításáért, mintha az élete forogna kockán. Okos, jó humorérzékű, megbízha­tó, jószándékú ember, de félve mondom ki: nem vagyok benne biztos, hogy önzetlen barát tudna lenni. Egy valami viszont vitathatatlan: segítőkész ember, aki szemtől szembe mond véleményt, s ez nem kevés. Emlékszem, Schorm nagyjelenetét forgattuk, amikor odajött hozzám és tudtomra adta; neki jobban tetszene, ha erőteljesebben tépném le magamról az uniformist. Ha keményebb, vadabb lennék. Nekem a másik megoldás természete­sebbnek tűnt, aztán a Cannes-i filmfesztiválon meg is mondta: igazam volt. Hogy úgy a jó, ahogy a filmben van. És újra meghívott magához Ausztriába. És újra kedves volt és nagyvonalú, én mégsem mertem meglátogatni öt. Majd Trabanttal zötyögtem volna a villája elé... Pedig tavaly nyáron ott mentem el a háza előtt. Még jó, hogy nem tud róla. Talán meg sem bocsátaná, hogy továbbhaj­tottam. SZABÓ G. LÁSZLÓ i ÚJ SZÚ 14 Bán János Jirí Menzel legújabb filmjé­nek főszerepében (Karel Kouba felvétele) Ep erjes Károly Klaus-Maria Brandauerröl

Next

/
Oldalképek
Tartalom