Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-16 / 20. szám

magasan képzett szakmunkások országa". A Szovjetunió adja a világ tudományos potenciáljának csak­nem a harmadát, a földkereksé­gen bejegyzett műszaki megoldá­sok ötödét. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy már a Szovjet-Oroszország születését követő legelső hóna­pokban megkezdődött a tudomá­nyos csere a külfölddel. Ám a tő­kés országokkal folytatott ilyen irányú rendszeres együttműkö­dést a Finnországgal 1955-ben áláírt tudományos-műszaki együttműködési megállapodás alapozta meg. A következő évtize­dekben hasonló szerződésköté­sekre került sor az NSZK-val, Olaszországgal, Franciaország­A tervdokumentációk gyorsabb kidolgozásáért A szovjet Vnyestyehnyika szolgáltatásai külföldi partnereknek A KGST-tagországok 2000-ig érvényes tudományos-műszaki fejlesztés komplex programjának elfogadásával az a feladat került előtérbe, hogy teljesebben és hatékonyabban alkalmazzuk egymás tudományos és technikai eredményeit, tapasztalatait, valamint a partnerek által kifejlesztett legújabb anyagokat és technológiákat. Ezen az úton a nemzetközi munkamegosztás az egyik legígérete­sebb irány. A nemzetközi munkamegosztás jól bevált a kutatások és a különböző fejlesztési munkák intenzifikálása során. Ezért intenzíven fejlesztjük a közös tudományos, kutató-, kísérleti és tervezési munkákat, know-how-k,műszaki dokumentációk és infor­mációs anyagok cseréjét. Ezek a szolgáltatások a szovjet és külföldi, így csehszlovák megrendelők számára is a Vnyestyehnyika, a külföldi országokkal tudományos-műszaki cserét lebonyolító szovjet országos egye­sülés hatáskörébe tartoznak. Vlagyimir Ribak, az egyesülés vezér- gazgatója a komplex programból eredő feladatokról nyilatkozott Moszkvában. • Nyugati sajtóban gyakorta olyan híresztelések látnak nap­világot, miszerint a szocialista országok „képtelenek“, a tudo­mányos-műszaki haladás ered­ményeinek realizálására, a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági és tudományos-műszaki cserét pedig úgy tálalják, mintha az á nyugati technológia elemi „át- szivattyúzása“ volna a Szovjet­unióba, illetve a szocialista kö­zösség más államaiba. Önnek mi a véleménye erről?- Nyugaton megpróbálják leki­csinyelni a szovjet tudomány és technika eredményeit, tekintélyét. Mint azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Szovjet Tudo- mányos-Műszaki Tanácsok Tár­saságának éves közgyűlése alkal­mából mondott beszédében hang­súlyozta: az ilyesfajta feltételezé­sek szerzői „egyszerűen elfelejtik, milyen országgal van dolguk, elfe­lejtik - vagy el akarják felejteni hogy a Szovjetunió nagy tudomá­nyos potenciállal és élenjáró tech­nikával rendelkező ország, nagy­szerű tudósok és kiváló mérnökök, gal, Ausztriával, Svédországgal, Hollandiával, Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal és Ja­pánnal. Egyesülésünket 1967-ben ala­pították. Feladata az európai, ázsiai és amerikai országokkal lebonyolított tudományos-műszaki cserére vonatkozó közvetítői szol­gáltatások nyújtása a tudomány és a technika, az ipar, a mezőgaz­daság, az egészségügy és az oktatás különböző területein. A Vnyestyehnyika közreműködé­sével külföldi megrendelésre a szovjet szervezetek csupán az utóbbi években például a vas- és színesfémkohászatban, a gép­gyártásban, a mikroelektroniká­ban, a híradástechnikai eszközök gyártásában, a geológiában és a geodéziában alkalmazott beren­dezésekhez és technológiai folya­matokhoz adtak át, illetve dolgoz­tak ki műszaki dokumentációt. Különösen gyümölcsözően fej­lődik az együttműködés a szocia­lista országokkal. Közösen ho­zunk létre automata manipulátoro­kat, valamint műszaki eszközöket; az egységes analóg-digitális táv­közlési rendszerhez, az egységes számítógép-rendszer programo­zásához. Kifejlesztettünk egy fo­lyamatos üzemű, sajtóiéval kom­binált öntóberendezést, valamint több nagy hatékonyságú szűrőt technológiai gázok tisztítására. Ugyanakkor a Vnyestyehnyika szovjet szervezetek megbízásából szerződéseket köt a legújabb kül­földi tudományos berendezések, termékek és anyagok megvásár­lására is. • Hogyan látja az egyesülés feladatait a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejleszté­séről nemrégiben elfogadott komplex program fényében?- Komolyan felkészültünk az új körülmények között végzendő munkára, végrehajtottuk a szük­séges szervezeti átalakításokat. Erőfeszítéseinket mindenekelőtt a folyamatos tervezés elvének gyakorlati megvalósítására irá­nyítjuk. Az alapul szolgáló tudo­mányos ötlettől a technikán és a technológián át az új fejleszté­sek tömeges bevezetéséig terjed a feladatunk. Megoldásában segí­tenek a partnerekkel aláírt szerző­dések. A kor prancsa a tervdokumen­tációk operatívabb kidolgozása, új gépek, részegységek, műszerek gyors kifejlesztése. A kellő gyor­saság hiánya miatt több szovjet szervezet, így a Vnyestyehnyika is gyakran komoly pénzeket veszí­tett. Hiszen mi szellemi terméke­ket kínálunk eladásra, és itt az időveszteség nagy hátrány. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztési komplex programjának megvaló­sításával összefüggő intézkedé­sekre hozott határozatában fokoz­za az egyes minisztériumok és a főhatóságok felelősségét a szer­ződések és megállapodások telje­sítéséért. A bennük lefektetett pénzügyi és egyéb kötelezettsé­gek nagyobb szerződéses fegyel­met, gyorsabb és jobb minőségű teljesítést követelnek a résztvevő partnerektől. A komplex program teljesítése sok tekintetben a Szovjetuniótól függ. A testvéri országok nagyra étékelik, hogy a Szovjetunió kész bekapcsolni jelentékeny tudomá­nyos-műszaki és termelési kapa­citását a komplex programban megjelölt feladatok teljesítésébe; ez a program a résztvevőknek külön-külön és a szocialista kö­zösség egészének biztosítja a munkatermelékenység lényeges emelését, nemkülönben a szocia­lizmus tekintélyének és befolyásá­nak növekedését a világban. (A Szovjetunióból) A felvételünkön a Havannától mintegy 50 kilo­méterre keletre Santa Cruz del Norteban épülő legnagyobb ku­bai hőerőmű látható. Az erő­mű építési költ­ségei megha­ladják a 100 mil­lió pesost és megépülése után 1,2 millió kilowatt teljesít­ménnyel üze­mel majd. Az elektromos energiát az erő­mű 12, egyen­ként 100 vagy 200 megawatt teljesítményű generátora állít­ja majd elő (ÓSTK­felvétel) A számítástechnikai és informatikai bizottság feladatai Az elmúlt hetekben egy új, országos hatáskörű irányítószerv kezdte meg tevékenységét a Szovjetunióban: a Számítástechnikai és Informatikai Állami Bizottság. Az újonnan alakult testület feladatairól nyilatkozott az Ekonomicseszkaja Gazeta című gazdasági hetilapnak Nyikolaj Gorskov, a bizottság elnöke. Az új államigazgatási szerv feladatairól szólva elmondta: a cél az, hogy alapvető javulást érjenek el a számítástechnikai eszközök gyártásában, felhasználásában és kiszolgálásában. Növelni kell a számítástechnika alkalmazásá­nak hatékonyságát, s ennek az ágazatnak elő kell segítenie a szovjet népgazdaság egyes ágazatainak rekonstrukcióját, a tu­domány és műszaki haladás meg­gyorsítását. Nyikolaj Gorskov szerint a Szovjetunióban ma még nem elég ésszerűen használják fel a számítástechnikát, s a fejlődés is extenzív úton halad ezen a terü­leten. Sokezer közepes teljesít­ményű számítógép működik pél­dául országszerte, napi kihaszná­lási idejük azonban csak 3—4 óra. További gond a számítógépek működtetéséhez szükséges prog­ramok kidolgozása. Az utóbbi tíz évben mintegy 700 ezer különbö­ző programot hoztak létre a Szov­jetunióban, ezek közül azonban csak néhány terjedt el ország­szerte. A szellemi kapacitásokat paza­rolva minden számítógéppel ren­delkező vállalat, szervezet maga készíti el a hasonló típusú felada­tok megoldását szolgáló progra­mokat, s többször is feltalálják azt, amit megfelelő szervezettség mel­lett sokkal olcsóbban és gyorsab­ban be lehetne szerezni másoktól. Az új szerv feladata éppen az, hogy összefogja a törekvéseket, és megfelelő szervezéssel felszá­molja az eddig mutatkozó átfedé­seket. SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK Növelni a termelést - javítani az ellátást A román mezőgazdaság, amely napjaink­ban 3,2 millió embert foglalkoztat - ami az ország összes munkaerejének több mint 30 százaléka, és a nemzeti jövedelem 15-15,5 százalékát termeli meg - az utóbbi években néhány jelentős változáson ment keresztül. A központi intézkedések célja orvosolni a fel­gyülemlett problémákat, főként növelni a me­zőgazdasági termelés mennyiségét, javítani hatékonyságát és fokozatosan biztosítani a la­kosság kielégítőbb, jobb ellátását mezőgazda­sági és élelmiszeripari termékekkel. Mint ismeretes, a hetvenes évek folyamán a román mezőgazdaságot többször is kedve­zőtlen időjárás, elsősorban nagy aszály sújtot­ta. Bár az 1976-1980-as tervidőszakban 26 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, a kitűzött feladatokat, célokat még­sem sikerült megvalósítani. A szakemberek elemzése azt is kimutatta, hogy a román mezőgazdaság fejlődésének megtorpanásá­ban nem elhanyagolható része van az alacsony szintű gépesítésnek, a rossz munkaszerve­zésnek, a dolgozók nem megfelelő anyagi érdekeltségének és nem utolsósorban a ter­mékek betakarításánál keletkező komoly veszteségeknek. Nicolae Ceausescu legfel­sőbb román párt- és állami vezető szerint például a mezőgazdasági termékek betakarí­tásakor és tárolásakor rendszerint azok mint­egy 20-25 százaléka megy tönkre. A mezőgazdaság szerényebb eredményei és az ágazat jelentős feladatai az ország A román mezőgazdaság célkitűzései külkereskedelmében a nyolcvanas évek elején komoly ellátási zavarokhoz vezettek a belső élelmiszerpiacon. Ezért 1981 őszén Romániá­ban bevezették az élelmiszeripari termékek korlátozott és kötött árusítását, majd 1982 január elsejével kezdődően a területi önellá­tást. Megkezdődött ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági dolgozók második országos kongresszusán 1981 februárjában elfogadott ún. ,,mezőgazdasági forradalom“ programjá­nak a megvalósítása, ami nem más, mint a román mezőgazdasági termelés új minőségi alapokra való helyezése, a gépesítés növelé­se, szakemberek képzése és az irányítás átszervezése. A tervezett igényes feladatok megvalósítá­sát nagyszabású beruházások teszik majd lehetővé. Ezek volumene az elmúlt 1981-1985-ös tervidőszakban elérte a 180 milliárd lejt, ami jóval több, mint a hetvenes évek folyamán eszközölt beruházások ebben az ágazatban. Nagy mértékben nő majd a traktorok, kombájnok és más mezőgazdasá­gi gépek száma. A szövetkezetekbe és állami gazdaságokba az átszervezés folyamán több szakembert irányítottak, mint korábban. Sőt, a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszté­rium és más szaktanintézetek munkatársainak egy részét is kötelezték, hogy menjenek dolgozni a megyébe vagy a faluba. A falusi lakosságot a háztáji mezőgazdasági termelés és a kisállattenyésztés növelésére szólították fel. Néhány hónappal ezelőtt, tavaly ősszel, pedig átszervezték és személycseréket foga­natosítottak a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari minisztériumban, s nagyobb feladatok elé állították az egyes megyék mezőgazdasági termelését irányító felelős szakembereket. Már korábban a román parlament doku­mentumot fogadott el a mezőgazdasági ter­mőterület minőségének javításáról és a tartós, állandó mezőgazdasági hozamok biztosításá­ról. Román körülmények közt ez elsősorban a gyakori szárazság elleni harcot jelenti. A távlati terv ezért előirányozza, hogy 1990-ig a jelenlegi mintegy 3 millió hektárról 5,6 millió hektárra emelkedjen az öntözött mezőgazda- sági terület nagysága. A mocsaras vidékek lecsapolásával, széles körű talajjavítási mun­kálatokkal pedig újabb 3,8 millió hektárhoz kellene juttatni a román mezőgazdaságot. A megművelt mezőgazdasági terület nagysá­ga ezzel Romániában elérné a 15 millió hektárt. A rendkívül igényes célok természetesen magas anyagi befektetéseket követelnek, amelyeket főleg a központi költségvetésből kívánnak biztosítani. A kitűzött nagyszabású tervek megvalósítása a jövő feladata. Az elmúlt ötéves tervidőszak eredményei azt mutatják, hogy ez nem lesz könnyű. Romániá­ban azonban bíznak a jövőben, s távlati célként, remélik, hogy mintegy tíz éven belül az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből önellátó lesz, s jut majd kivitelre is. KOKES JÁNOS • Varsóban április végén szovjet-lengyel együttműkö­dési jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek értelmében a két ország idén és jövőre is együtt­működik a varsói metró építé­sében. A tervek szerint idén 11 milliárd zlotyt fordítanak az építkezésre és befejezik a var­sói földalatti két állomását, s lefektetik az egyik déli vonal sínéit. A Szovjetunió már 1982 óta bekapcsolódik a varsói metró építésébe az akkor lét­rejött első együttműködési szerződés értelmében. A most aláírt jegyzőkönyv szerint a Szovjetunió földkombájno­kat, jelentős mennyiségű köz­lekedéstechnikai berendezé­seket és építőanyagot szállít a megrendelőknek. • A bulgáriai Kozlodujban a zárószakaszukba érkeztek az itteni atomerőmű ötödik blokkja üzembehelyezésének előkészületei. Folyamatban van már a szintén ezer mega­watt teljesítményű reaktorral ellátott 6. blokk építése is. Az országban jelenleg nagy fi­gyelmet szentelnek az atom- energetika fejlesztésének. A balkáni ország így akarja biztosítani a népgazdaság szempontjából szükséges vil­lamosenergia-mennyiséget, tekintve, hogy energetikai for­rásokban és energiahordozók­ban szegény ország. Jelenleg atomerőművek fedezik Bulgá­ria elektromosenergia-szük- ségletének 30 százalékát. • A minszki autógyárban megkezdte működését a távol­sági adatfeldolgozást szolgáló rendszer, amely az üzem mű­helyeit összekapcsolja a szá­mítóközponttal. Beindítása le­hetővé teszi, hogy bármikor információkat szerezzenek a pótalkatrész-készletekről, illetve olyan szükséges ada­tokról, amelyek gyors meg­szerzése elősegítheti a vezető dolgozók naprakészebb dönté­seit. Magyarország és Cseh­szlovákia máris érdeklődést mutatott az újfajta távolsági adatfeldolgozás tanulmányo­zása iránt. ÚJ SZÚ 10 1986. V. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom