Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-02 / 18. szám
ben, viszont máshol megakadályozzák a közösen elhatározott lépés véghezvitelét. Például ilyen okból kifolyólag késett az a megrendelés, amelyben szovjet részről azt kérték, hogy az idei évre tervezett szerszámgépmennyiségen kívül ennél jóval többhöz szállítsunk részegységeket. Tavaly novemberben érkezett meg csak a Kovosvitbe ez a megrendelés, s ekkor már gyártókapacitásunkat lefogaltuk más célokra“ - magyarázta. Sikerült, de ... így látja az együttműködés távlatait és a gondokat az egyik fél. Vajon hogyan vélekedik minderről a szovjet partner. Arkagyij Zikov, a leningrádi konstrukciós iroda Az első „fecske“ Csehszlovák - szovjet együttműködés a szerszámgépek kifejlesztésében A Sezimovi Ústi-i Kovosvit és a szerszámgépek tervezésével foglalkozó speciális leningrádi konstrukciós iroda együttműködéséről Prágában érdeklődtünk, s erről ezt a tömör véleményt hallottuk a Műszaki Gépgyártó Vállalatok Vezérigazgatóságán: „Rendkívül jó. Sót, csehszlovák részről egyáltalán az első sikeres nemzetközi együttműködésről van szó a szerszámgépek kifejlesztésének területén“. Tehát megjelent az első „fecske“, méghozzá olyan területen, amely a mi vállalataink szempontjából az export és a korszerűsítés tekintetében olyannyira fontos! Hogyan jött létre ez az együttműködés és milyenek az eredmények? Gyakran hallunk ugyanis arról, hogy a KGST-országok szervezeteinek közvetlen együttműködését számos akadály gátolja. Térjünk kicsit vissza a múltba. A bevezetőben említett két partner a hetvenes évek végén ismerkedett meg egymással. A Szovjetunióban ekkor kezdték meg a számjegyvezérlésú gépek kifejlesztését. Már elkészültek a világban gyártott ilyen típusú berendezések egyes fajtáiról az elemzések és el kellett dönteni, hogy milyen utat válasszanak. A Kovos- vitben erről már megvolt a határozott elképzelés, és lényegében megszületett az MCSY 50/80 típusú megmunkáló központ koncepciója az alkatrészek komplex megmunkálása céljából. Kölcsönösen előnyös A jó együttműködés alapfeltétele, hogy annak tárgya mindkét felet egyaránt érdekelje. Ilyennek bizonyult a kisebb átmérőjű rudak megmunkálására alkalmas számjegyvezérlésű automata kifejlesztése is. A Kovosvit ugyan nem számolt azzal, hogy a legközelebbi jövőben megkezdi gyártását, de távlatilag ennek a géptípusnak a gyártását szükségesnek tartotta az eddig előállított berendezések kiegészítése céljából. A gépet a csehszlovák szakemberek vázlatainak a felhasználásával a leningrádi konstruktőrök tervezték meg. Miután a tervdokumentációval elkészültek, a novo- szibirszki szerszámgépgyárban elkészítették az első két prototípust. Néhány részegységet a csehszlovák fél szállított és szakembereink is közreműködtek az első két példány összeszerelésében. Tavaly ebben az üzemben mégkezdödött a próbagyártás, mivel ez sikerrel járt, az idei évtől a mi szállításaink révén beindul sorozatgyártásuk. A Kovosvit részéről az elért eredményeket így méltatta Jan Kadícek mérnök, igazgatóhelyettes: „A mi konstruktőreink minimális befektetése mellett komplett műszaki dokumentációhoz jutottak hozzá, amelyet a jövőben bármikor használhatunk. Saját erőnkből nem tellett volna ilyen igényes feladat megoldására.“ Szavaiból a továbbiakban kiderült, hogy bármennyire is eredményes az együttműködés, bizonyos nehézségek itt is felmerülnek. Ezek elsősorban abból erednek, hogy Sezimovo Ústíból nagy távolságra kell szállítani Novoszi- birszkbe a részegységeket. Az is gátolja az együttműködést, hogy számos más szervezet is bekapcsolódik a fejlesztési munkánkba. „Tehetetlenek vagyunk abban az esetben, ha a technikusok például telefonon megegyeznek valamiigazgatója szintén jónak minősítette az együttműködést, de tüstént megjegyezte; „Nem lenne helyénvaló a teljes elégedettség, öt év alatt eddig mindössze egyetlen gépet sikerült kifejleszteni, melynek sorozatgyártása még teljesen nem indult be. Idén a no- voszibirszki üzemben ezekből a rendkívül korszerű berendezésekből 15-20 darabol gyártunk, de ha százon felül állítanánk elő, arra is lenne megrendelő.“ ,,A munkamegosztásban rejlő előnyöket még nem sikerült maradéktalanul kihasználni. Nem észszerű, ha mindenki mindent csinál. A partnerek lehetőségeiből kell kiindulni, abból, hogy az adott pillanatban ki mire képes. A gazdag nyersanyagkészlettel és bőséges energiaforrásokkal rendelkező Szovjetunió tartósan orientálódhat a szerszámgépek nehéz részegységeinek a kifejlesztésére és gyártására, míg viszont a csehszlovák szakemberek rendkívül jól érvényesülhetnek ott, ahol tapasztalatokra és szakképzett munkára van szükség. A szovjet partner például üdvözölné, ha a Kovosvit magára vállalná a részegységek csehszlovák automatikus berendezésekkel történő komplettizá- lását. Igen, a Kovosvit egyetérthet ezzel a javaslatommal, de ugyanakkor esetleg több körülményt felhozhat indítványunk elutasítására. Nem is az volt a célom, hogy most konkrét ajánlatot tegyek, hanem inkább hangosan gondolkodtam együttműködésünk eddig ki nem aknázott lehetőségeiről. “ - vélte a szovjet igazgató. Jurij Kargin főmérnök szintén úgy vélte, hogy több irányban széles körű lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre. Az eddig megszokott forma inkább fékezi a partnerek kezdeményezését. A Kovosvit és a leningrádi konstrukciós iroda között érvényben lévő tudományos-műszaki együttműködési megállapodás ugyan világosan körvonalazza a partnerek kötelezettségeit, de a novoszibirszki üzem -, amely pedig döntő fontosságú láncszem - nem tartozik felelősséggel a Ko- vosvitnek. Sokkal előnyösebb lenne, ha közvetlen jogi kapcsolatok léteznének a termelők között. A konstrukciós iroda az eddigi munkaszervezés mellett nem egy esetben a felesleges közvetítő szerepét tölti be. Például az iroda által biztosított konstrukciók először az üzemből Leningrádba vándorolnak, onnan Moszkvába, majd csak ezután jutnak el a Ko- vosvithez. A konstrukciós irodának ugyanakkor nem tartozik hatáskörébe, hogy befolyásolja a tervezett határidők megtartását. Ez egyedül a minisztériumokon keresztül lehetséges, ami túl bonyolult. És viszont, ha valamit a Kovosvit nem teljesít, akkor a novoszibirszki üzem sürgetése bonyolult és hosszadalmas úton jut el hozzá. Ötlet és javaslat tehát bőven hangzott el az együttműködést illetően. Ezt egyik fél sem abból a célból tette, hogy lebecsülje az együttműködés eddigi eredményeit, hanem attól a szándéktól vezérelve, hogy javítsák, hatékonyabbá tegyék a kapcsolatokat. Úgy vélik, nem szabad várni a központi intézkedésekre, de arra sem, hogy maga az élet kényszerítse olykor megelőzhető veszteségek árán a partnereket a kölcsönösen előnyös együttműködés minden lehetőségének a kihasználására. A felmerülő gondokat már most meg kell oldani. VLADIMÍR ŐECHLOVSKY Számok, tények, adatok • A Szovjetunió ipara az év eleje óta rendkívül jó eredményeket ért el és márciusban túlteljesítette a kitűzött feladatokat. A központi statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban az ipari termelés volumene a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 5 százalékkal volt nagyobb, holott az éves terv erre a hónapra csak 4,3 százalékos növekedéssel számolt. Ugyancsak ebben a hónapban az ipari vállalatok 1985. márciusához viszonyítva 4,6 százalékkal növelték a munkatermelékenységet. • Románia jelenleg olajfúró és kitermelő berendezések számos fajtáját gyártja, kezdve a kis mélységekbe történő fúrásokra alkalmas berendezésektől egészen a 7-10 ezer méterig lehatoló fúrásokra alkalmasakig. A kínálat egyre inkább igazodik a nemzetközi piacon tapasztalt kereslethez, s ezért korszerűsítik az egyes berendezéseket és előkészületeket tesznek olyanok gyártására, amelyek alkalmasak 13-15 ezer méteres mélységig lehatoló fúrásokra. A román olajkitermelő berendezéseket a világ negyven országába exportálják. • A dél-magyarországi Pécsett működő hőerőmű korszerűsítésének első szakaszában csehszlovák szakemberek is részt vesznek. Eddig sikeresen teljesítik feladataikat és a munkák üteméből arra lehet következtetni, hogy a terveknek megfelelően az év végégig befejezik ezt az igényes rekonstrukciót. Csehszlovák részről a korszerűsítési munkálatokat a Skodaexport külkereskedelmi vállalat végzi, amely megnyerte több külföldi és hazai céget megelőzve a rekonstrukcióra meghirdetett pályázatot. Jelenleg mitegy 160 csehszlovák szakember dolgozik a pécsi hőerőműben. A moszkvai Lenini Komszomol Autógyárban (AZLK) a Moszkvics- típusú személygépkocsik új nemzedékének sorozatgyártására készülnek, s azt tervezik, hogy idén már 2 ezer darabot állítanak elő belőlük. Az új Moszkvics-2141 elsőkerékmeghajtású és a jelenleg futó típusoktól abban tér el, hogy stabilabb, könnyebben kezelhető, tágasabb, s ugyanakkor súlyát tekintve könnyebb. Az új típus sorozatgyártásának a beindításához korszerűsíteni kellett a termelést, amire a szovjet népgazdaság átfogó rekonstrukciós programja keretében került sor. A moszkvai autógyárban új automatikus hegesztő és karosszériaszerelő gépsorokat állítottak fel és beindult az NDK-gépsorokkal ellátott hengerdében is a termelés. Az új típusú Moszkvicsot tizenegy változatban gyártják, s ezek között megtalálhatók a családi gépkocsik, a sportkocsik, taxik és terepjárók is. Felvételünkön a Moszkvics-2141 a próbaút előtt. (CSTK-fel vétele) A prágai Károly téren lévő kis trafik hirdetőtábláján a „jízdenky, kupóny“ feliratok alatt megtalálható a „bérlet“ szó is. A figyelmesség a Miskolci Építőipari Vállalat közelben lakó dolgózóinak szól. Az Októberi forradalom terének közelében a Cseh Műszaki Főiskola épületei sorakoznak. Az épületsor végén új létesítménnyel bővül a diákváros: készül a főiskola új ebédlője, de rendelőintézet, büfé és főiskolai tankönyveket árusító részleg is helyet kap a létesítményben. Radácsi István, a kivitelező vállalat főépítésvezetője kissé szabadkozva fogad. „Nem is tudom, hogy én vagyonk-e, akit keres, hiszen mi, a Miskolci Építőipari Vállalat csak társvállalat vagyunk. A csehszlovák külkereskedelmi vállalatnak, a Strojexportnak, az Industriaex- port a partnere. Persze, ha az építkezés érdekli, az más,“ - teszi hozzá gyorsan. • Kezdjük talán a legelején, esett a választás önökre? Hogyan- Általában a hasonló jellegű külföldi építkezésvállalási pályázatokon két szempont a döntő: a minőség és a határidő. Mi 1984. júniusában kezdtük a munkát és a létesítményt a tervek szerint 1986. július 9-én kell átadnunk. A minőségről nyilatkozzon talán inkább a megrendelő... Csehszlovák partnerekkel már huzamosabb ideje együttműködünk, s immár hagyományosnak mondhatók itteni munkavállalásaink. Tíz éve Agcsemyön (Öierna nad Tisou) szállodát, majd Dubnicában egy áruházat építettünk, és Rimaszombatban (Ri- mavská Sobota) kenyérgyár építésénél segítettünk. Ott voltunk a kassai (Kosice) Vasmű építésénél is. • Csehszlovákián kívül hol dolgoztak már?- Raktárakat építettünk Irakban, Algériában és a hamburgi kikötőben. Ezek között volt 50 ezer négyzetméter alapterületű is.- Én még visszatérnék az előbbi kérdéshez - kapcsolódik a beszélgetésbe Jaroslav Jirák, a beruházó vállalat műszaki ellenőre. Nos, ami pedig azokat a bizonyos feltételeket illeti, azt hiszem, egy vállalat sem lenne hajlandó - akár nálunk, akár Magyarországon - ilyen rövid időn belül és ilyen kiváló minőségű munkát végezni.- Ez teljesen egyértelmű - mondja Tompa Andor föépítésvezetö-helyettes. Az emberek tudatosítják, hogy külföldön országukat kell képviselni. Külföldön ugyan mindenütt mások a feltételek, a normák, más-más anyagokkal kell dolgozni, de egy biztos: a milliméter Határidő és minőség MAGYAR ÉPÍTŐMUNKÁSOK PRÁGÁBAN mindenütt milliméter. Mert ha nem, jön a „szigorú beruházó“ kalapáccsal a kezében - néz mosolyogva Jaroslav Jirákra - és csak úgy hull a nem pontosan két milliméteres hézagokkal fölrakott csempe. Később kiderült, hogy nem is annyira mi voltunk a hibásak, hanem a csempe méreteivel volt baj. Mentségünkre legyen mondva, hogy munkásaink megszokták a nálunk más technológiával gyártott csempéket, amelyek megbízhatóbbak. Abban viszont magam sem voltam biztos, hogy sikerül-e pontosan egymás mellé illesztenünk 63 méter 24 centiméteres szakaszon az ablaktáblákat, s végül nem volt hajszálnyi eltérés sem. Ez viszont a jó minőségű, pontos Ziar nad Hronom-i ablakkereteket dicséri.- Két dolgot szeretnék az elhangzottakhoz hozzáfűzni - vette át a szót Radácsi István. Nehézségek ugyan felmerülnek, de pillanatnyilag nincs megoldhatatlan feladat. A csempe-ügyet is megoldottuk: méretek szerint csoportosítjuk az anyagot és az egyes helyiségekbe csak azonos nagyságúak kerülnek. Másrészt elhangzott itt megjegyzés a „szigorú beruházóra“ utalva. Valóban nagyon pontos munkát igényelnek, de mi is sokat tanultunk a cseh szakemberektől, s úgy hiszem, munkaszervezés és pontosság tekintetében előttünk járnak. Végül is a beruházó szigora tulajdonképpen a mi érdekeinket szolgálja. • A KGST-partnerek jogosan elvárják egymástól a pontos kiváló munkát. Vajon mennyire befolyásolja ezt az anyagi ösztönzés?- Döntő, de nem egyedüli tényezőnek tartom. Mint már egyszer elhangzott, külföldön tulajdonképpen reprezentálunk, de az sem elhanyagolható, hogy a Cseh Műszaki Főiskola Építészeti Karának tőszomszédságában dolgozunk, tehát a jövő építészeinek szeme előtt. Itt igazán illetlenség lenne rossz munkát végezni - bólogat a fóépítésvezető.- Egyetértek magyar kollégámmal, veszi át a szót Jaroslav Jirák. Nem szabad azonban elhanyagolni az emberi tényezőt sem. Sokan azt hiszik, hogy a külföldön dolgozó munkások képletesen szólva, szekéren viszik haza a pénzt. Való igaz, hogy jobb a keresetük, de mindenképpen „többletmunkát“ vállalnak. Ez alatt nem csak azt értem - amint már erről szó volt -, hogy nagyobb intenzitású és pontosabb munkát végeznek, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nyelvileg, szokásaiban idegen környezetben-, a családtól távol élnek. Hazai tapasztalataim alapján elmondhatom: egyeseknél többet ér az emberi megértés, mint másoknál a magasabb órabér. Beszélgetésünkből kiviláglott, hogy mindkét fél az együttműködés során sok érdemes tapasztalatot szerzett. Csehszlovák részről úgy vélték, hogy a prágai létesítmény nem az utolsó, amelyet magyar partnerek építenek fel Csehszlovákiában. GÁL JENŐ ÚJ szú 10 1986. V. 2.
