Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-02 / 18. szám

később ezek a gondjaink megszűn­nek majd.- Ha már a gondoknál tartunk; más természetű probléma, de mindenképpen szót érdemel: dolgozóink nehéz munkát végeznek, közös étkeztetésüket viszont egyelőre mégsem sikerült megoldani. A kürtösi Vendéglátóipari Vállalat bizto­sítja számunkra a főtt ételt, ez azonban költséges és ráadásul a választék, vala­mint a minőség sem kifogástalan. Épül már a szolgáltató ház, melyben többek között modern üzemi étkezde, korszerű­en felszerelt egészségügyi központ és a mosoda is helyet kap. Minden lakásigénylést kielégítenek, az üzemi bölcsőde és óvoda viszont a város hét helyén, bérházak lakásaiban mű­ködik.- Nyolcadikos fiam - búcsúzik az igaz­gató - ősztől szintén az üzem alkalma­iért az úi mezőgazdasági járásnak! • Százmilliós beruházások • Kicsoda is ön, igazgató elvtárs? * A fik* jár • Élmunkások, szocialista brigádok • Nők a termetesbe • A jövő üzeme A második világégést követően bizony még aprócska település volt Nagykürtös (Vel'ky Krtiá). Túl a falucska pérójának innenső utolsó kőházán, a Kürtös patak mentén, ilyentájt, tavasszal gyerekek hancúrcztak. A leánykák a vadvirággal telehintett réten gyermekláncfűből koszo­rút fontak, lakodalmast játszottak. A fiúk persze inkább fociztak, napestig. A to­csogókban vízimadarak tanyáztak. A kör­nyékbeli gazdák kaszálták csak a rét füvét: vitték disznónak, aprójószágnak. Május végén, alkonyattájt, szerelmesek találkoztak errefelé... Azóta sok víz lefolyt a Kürtös patakon, megváltozott, iparosodott a táj. A madár elkerüli, zajos a vidék, máshová, csende­sebb helyre megy költeni. A réten hatal­mas csarnokok terpeszkednek, új, nagy üzem műhelyei, kiszolgáló épületei sora­koznak. .. Közismert tény: 1969-ben, Nagykürtös székhellyel megalakult Szlovákia legif­jabb járása. A mezőgazdasági vidéknek szinte nem létezett ipara. A munkaképes férfiak más járásokba jártak kenyérkere­set után. Új munkahelyek, kereseti lehe­tőségek létesítése vált szükségessé. A LIAZ Jablonec nad Nisou-i vállalata 1970-ben látott hozzá 08-as számú üze­mének a kiépítéséhez. Szűk két esztendő leforgása alatt tétö alá kerültek az első épületek, s a jól képzett szakemberek hozzáláthattak a fiatalok betanításához. A tanműhelyekben százhúszan kezdték a munkát és eleinte csupán kezdetleges szaktudást igénylő alkatrészek készítése, megmunkálása folyt. Pontosan 1972. ja­nuár elseje óta termel folyamatosan a gyár. És természetesen menet közben egy­re nőtt, bővült, terebélyesedett az üzem. Az építkezés első szakaszában, amely mintegy 110 millió koronás beruházást igényelt, korszerű üzemcsarnokok léte­sültek, teherjárművek motoralkatrészeit gyártották a helyben kiképzett szakmun­kások, no meg az időközben Jablonec- ben, valamint a Közép-szlovákiai kerület más szaktanintézeteiben képesítést szerzett lányok és fiúk. Az indulás után öt évvel, 1978-ban már az S-706—RT motortípusok teljes kardántengelyei a nagykürtösi csarno­kokban készültek. Az ütemterv második szakaszának építkezései, holott 1982-ben be kellett volna fejezni, a mai napig tartanak. Talán az idén már végleg lezárul ez a szakasz, melynek beruházási költségei 80 millió koronát tesznek ki.- örömmel jelenthetem - állapítja meg jóleső érzéssel Treáo Pál mérnök, igaz­gató -, hogy munkásaink, szakembere­ink felnőttek a követelményekhez, már bármilyen igényes munkát el tudnak vé­gezni. A tőlünk kikerülő hajtókarokat, hengerfejeket, kardántengelyeket az egész ország LIAZ üzemeiben felhasz­nálják. Sőt, tavalytól a Csehszlovák Gép­járműjavító Vállalat pőtori üzemével kö­zösen autóbuszok menetkész alvázait is gyártjuk. A közös termék Bulgáriába kerül. Hatodik éve van gépipari szakintézete az üzemnek. A fémmegmunkáló és gép­lakatos szakmákba mintegy 60 fiút és leányt vesznek fel évente. A diákok a já­rás falvaiból ingáznak naponta. Kollégi­ummal is rendelkezik az iskola, ám a ta­nulók nem élnek a kínálkozó lehetőség­gel. A folyó ötéves terv végén remélhető­leg már saját épületébe költözhet a szak­tanintézet. Mert bizony jelenleg bérhelyi­ségekben, több helyen folyik az oktatás. Treáo Pál Zsélyben (Zelovce) szüle­tett, Kassán (Koáice), a Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti karán szerzett mérnö­ki oklevelet. Treáo Pál mérnök: „Bárki felkereshet gondjával, örömével“- Alapító tag vagyok - újságolja -, jó ideig a saját bőrömön tapasztaltam a na­pi utazás keserveit, Losoncon (Lucenec) dolgoztam éveken át, ingáztam, élve azonban a lehetőséggel, munkahelyet változtattam. „Haza“ jöttem. Treáo mérnök eleinte a műszaki és termelési részleget vezette, majd igazga­tóhelyettes volt, s ezek után kapta meg a „karmesteri pálcát.“.- Bizony - sóhajt egy jókorát -, a kez­det kezdetén az előirányzott tervek meg­valósítása mindannyiunknak komoly gondot okozott. Szerencsére, mindez már a múlté. Akkortájt 7-8 millió korona volt az évi termelési tervünk, ma viszont ez meghaladja a 340 millió koronát. Ter­vünket a múlt tervidőszak minden eszten­dejében teljesítettük, tavaly példának okáért kereken 8 millióval gyártottunk többet az előirányzott mennyiségnél. Lebonyolít egy telefonbeszélgetést, aztán folytatja a megkezdett gondolat­sort.- öntvényekkel, kovácsolt vassal dol­gozunk, a nyersanyagot más üzemekkel együttvéve tudjuk csak előteremteni. Ezért is nagy gond az anyagbeszerzés. Sok száz tonna fémet kell mozgatnunk, szállítani egyik helyről a másikra évente, azért drágák a termékeink. Remélhetőleg Mindenhol fiatalok zottja lesz. Otthonosan mozog a gépek között, azt mondja, el sem tudná képzelni az életét más munkahelyen. Én min­denesetre örülök elhatározásának.- Essék szó üdülőtáborunkról is. Dol­gozóink átlagkeresete 2900 korona. Hoz­zám bármikor, bárki fordulhat panasszal, osztom örömét, s ha tőlem telik, azon melegében orvoslom gondját-baját is. Csoda hát, ha kedvelik ót az üzem alkalmazottai? Markó Ernővel, a káder- és személy­zeti osztály vezetőjével üzemlátogatásra indulunk. A személyzetis fiatalember, in­nen még a negyvenedik esztendején. Merő sártenger az út, kerülgetjük a ki- sebb-nagyobb tócsákat.- Ha befejeződik az építkezés - veti közbe kísérőm majd parkosítunk, a be­kötő utakat is korszerűsítjük, portalanít- juk. Nagy erre a gépjárműforgalom. Saját gépparkunk járművei és az autóközleke­dési vállalat helyi üzemének gépkocsijai hozzák a nyersanyagot, s viszik el tőlünk a kész termékeket. Ezen túlmenően vo­nattal is utazik a portéka. Pótalkatrésze­ket is gyártunk, amelyek értéke megha­ladja a 100 millió koronát. Ennek a meny- nyiségnek a fele külföldi piacra kerül. Cseriné Petrovszki Valéria: „A gépe­ket mindig kedveltem.“ Az üzemi pártszervezet öt alapszerve­zetében 200 párttag és tagjelölt dolgozik. A párttagok a legutóbbi évzáró taggyűlé­sükön nyíltan szóltak a hiányosságokról is. „A gépek az évek során elhasználód­tak - vetette föl valaki egy hányaduk elavult. Azonban sok esetben a modern masinák, gépsorok kihasználtsági foka sem kielégítő. A közeljövőben a termék- váltást zökkenőmentesebben kell meg­valósítani.“ összesen 28 szocialista brigádja van az üzemnek. „A februári győzelem 32. évfordulója“ nevét viselő 22 tagú kollektí­va vezetője tapasztalt szakember: And- resz Ferenc a neve/- Ezüstjelvényesek vagyunk - újsá­golja -, s ez mindannyiunkat még alapo­sabb, pontosabb munkára sarkall, köte­lez. Általában két műszakban dolgozunk, de ha kell, három műszakban is szer­számgépeink mellé állunk. Magyarorszá­gon születtem, törzsgárdatag vagyok, fe­leségem is itt dolgozik: ugyancsak bri­gádvezető. Andresz Ferenc kollektívájának három nőtagja is van.- Együtt, egymásért dolgozunk- mondja egyikük, a szemrevaló Cseriné Petrovszki Valéria. - A brigádtagok fele párttag, mindig segítenek, jó példával járnak elöl. Valéria alig múlt 18 éves, a múlt év végén ment férjhez. Csinos frizuráját, égő pirosra lakkozott körmeit figyelem.- Szeretek csinosan járni, szépen öl­tözködni, igyekszem mindig jól ápolt len­ni. A gépeket mindig kedveltem. Mintegy 2300 koronát keresek havonta. Most már a nővérem és édesanyám is az üzemben dolgozik. Rudolf Kováöik élvonalbeli újítónál is megállunk. Fiatal ember, 35 éves.- A legújabb csarnok egyik legmoder­nebb gépén dolgozom - említi -, örülök, ha megkönnyíthetem a munkámat egy- egy ötletes újítási javaslattal. Babolcsai József Slovenské Öarmoty- ^-ból ingázik.- Az első ösztöndíjasok közé tartozom- vallja büszkén - nem csalódtam az üzemben. □ Rengeteg a fiatal a csarnokokban. De nem csoda, hiszen fiatal a gyáregység is, jövőre lesz 15 esztendős.- A jövő üzeme vagyunk - hiszi Marko Ernő -, a Nagykürtösi járás legtöbbet termelő ipari üzemének számítunk. ZOLCZER LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 1986. V. 2. Andresz Ferenc brigádvezető (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom