Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 2. szám

FERÓ LIPKA Fehér mese Képzeld el, hogy van a vilá­gon egy fehér ország. Abban az országban minden fehér. A fák és a bokrok is fehérek, mert jégcsapokból vannak mind. Ha fújni kezd a szél, csilingelnek, mint a kék csen­gettyűk, vagy úgy, mint a fe­nyőtobozok nálunk az erdő­ben. És a hegyek, amilyeneket még nem is láttál: hatalmasak, és teljesen jégből vannak, és úsznak a tengeren. Piros csőrú fehér madarak ülnek rajtuk, amelyek a víz fölött repülve vadásznak ezüstös halakra. Az örök hó és jég országa ez, fehér és tiszta, mintha vala­ki állandóan mosná. Minden fehér benne, csak a tengerpar­ton feketéink a pingvinek szár­nya. Felnőtt pingvinek és kicsi­nyek, valamennyiük fehér tol­lazatán fekete kiskabát. A pingvinek madarak, de re­pülni, azt bizony nem tudnak. Csak úszni tanultak meg, és mindig úsznak - talán, mert azt akarják, hogy kabátkáik kifehé- redjenek a fürdőben, így job­ban illenének a fehér or­szághoz. Zöld mese Amikor a nap és a tavaszi szél elolvasztja a havat, a föld­ből kikukucskálnak a hóvirá­gok, zöld leveleik között fehér szemek kacsingatnak, s már suttognak is az apró bokrocs- kák: súsúsú, súsúsú. Megérin­tik a lelket, kívánják a zöld mesét. Miről szól ez a mese? Zöld rétről, fákról, melyek új, zöld színű inget öltöttek, zöld halas­tóról és egy faluról, melvet Zöl­dellőnek hívnak. Nagyon szép mese ez, és aki hallani szeret­né, heveredjen le tavasszal a rétre, hallgassa egy kicsit azt a suttogást. Fekete mese Éjszaka minden fekete, nem látsz semmit. Te is fekete vagy, csupán fehér fogacskáid világítanak. Talán arra gon­dolsz, hogy kéményben vagy, mert csak ott szokott ilyen sö­tét lenni. Ha jobban körülnézel, felfedezel a tetőn két zöld csil­lagot: ezek a fekete macska szemei. Pontosan ilyen csilla- gocskák világítanak a fekete égbolton. És még a félhold, ezüstkifli. , A fekete éjszakát álommal űzöd el. És amikor reggel föl­ébredsz, már sütni fog a nap, és azt a kiflit elfogyasztod reg­gelire. Sárga mese Tudod, milyen színű a szél? Mindenféle színű. A sivatag­ban például sárga. Amikor fúj, felkapja az apró homokszeme­ket, s azok befestik őt sárgára. Pajkos ez a sárga szél a si­vatagban, a homokszemecs- kékból nagy sárga dombokat rak, amelyek aztán mozognak a szélben, mint a tenger hullá­mai. Egy ilyen hullám mögül teve úszik elő sárgás szőrzet­tel. Utána még egy, azután meg egy, ez már kész karaván. A tevék himbálóznak hosszú lábaikon, mint hajók a tenge­ren, ezért is hívják őket a siva­tag hajóinak. Még fehér vitor­lák is feszülnek a szélben, pont úgy, mint a hajókon. Ezek azonban nem valódi hajóvitor­lák, csupán az utazók fehér köpenyei. BODNÁR GYULA fordítása AMI NEHÉZ, AHHOZ KELL EGY KIS IDŐ, A LEHETETLENHEZ VALAMIVEL TÖBB. Nansen A kukta ősapja Denis Papin (1647-1714) Huygensnek, az óra tökéletesítöjé- nek volt a munkatársa; ő találta fel a gőzkazánt, a biztonsági gőzszelepet és a nagynyomású gőzgépet. Akármilyen nagy koponya is volt egyébként, déltájban éppúgy korogni kezdett a gyomra, mint bármely más közönséges halandónak. Egy ízben, amikor hiába várta, hogy felesége asztalhoz szólítsa, kiment a konyhába. Az asszony szorgalmasan rakta a tűzet, a lábas alatt lobogott a láng. Már éppen szabadkozni akart a késés miatt, amikor észrevette, hogy Papin - megfeledkezve az ebédidőről és korgó gyomráról - hipnotizáltan mered a lábasra, predig - legalábbis az asszony szerint - nem volt azon semmi különös néznivaló. A födő, mint máskor is, időnként kissé megemelkedett, a résein kicsapott a gőz, majd a födő visszahuppant a helyére.- Mitől emelkedik és mitől esik vissza? - mormolta Papin. - És mi lenne - folytatta hangosabban ha fonallal odakötnénk a födöt a lábas füléhez? Az asszony azt akarta válaszolni, hogy ez az ő birodalma, ó sem nyúl semmihez az ura laboratóriumában, de aztán legyin­tett:- Bánom is én! Az a csaló mészáros rám sózott valami vén marhát, már két órája fő, és még mindig kőkemény. Mindegy, hogy mit csinál vele! Papin fonalat kerített, lekötötte a födőt és figyelt. Negyedóra telhetett el, amikor a fonal elszakadt, a födő felcsap>ódott, a húslé kifutott. Még a hús is kipenderült. Az asszony villát ragadott, beleszúrta a húsba, és elámult.- Nahát - mondta. - Vajpuha lett. Érthetetlen. Papin azonban hamarosan rájött az összefüggésekre, például arra, hogy ha nagyobb a nyomás, nem száz, hanem magasabb hőfokon forr a víz, és ezekre alapozta a már említett találmányait is. Teknős Péter A trojka Bizonyára hallottatok már az orosz trojkáról vagy láttatok is a televízió képernyőjén, eset­leg filmen trojkát, amelyet ná­lunk a közhiedelem hármasfo­gatú szánnak tart. Ebben van némi tévedés, mert a trojka szán ugyan, de éppúgy szekér is lehet. A lényeg az, hogy hármasfogatú legyen, mert a név a befogott három lóra utal. Érdekes, hogy a középső lovat járomba fogják. A Szovjetunióban még kibit- ka néven is ismerik. Az elneve­zés onnan ered, hogy a cári Oroszországban ezen szokták Szibériába vinni a kegyvesz­tett, száműzetésre ítélt főura­kat. A kibitka igazságszolgálta­tást jelent, innem származik a kifejezés. A trojka elmaradhatatlan kelléke még a lovakra akasz­tott sok csengettyű. Csengety­tyúk nélkül nem trojka a trojka. Egy régi orosz krónika szerint Alekszandr Grigorjev harang- öntő mester 1656-ban haran­got akart önteni a valdaji Tverszkij monostor részére. Mivel a fém, amelyet kiolvasz­tott, kevésnek bizonyult, elha­tározta, hogy harang helyett inkább csengettyűket önt. A csengettyűket aztán rá­akasztotta trojkája lovainak hajlított jármára. S mivel rop­pant tetszett az embereknek a „daloló réz“, innen is, onnan is érkeztek a megrendelések a mesterhez, aki nem is öntött ezután már mást, mint lószer­számra való csengettyűket. Feliratokat is vésett beléjük, mint például; vidám csengety- tyúszó mellett vidám az uta­zás; jó vásári, jó mutatást: akit szeretek, annak csengetek... A pályafutásukat Valdajban kezdő trojkacsengőket később másutt is utánozták. Egész csengettyűöntő dinasztiák ala­kultak ki, apáról fiúra szállt ké­szítésük titka, hogy milyen öt­vözetből készüljön a miniha­rang; milyen vastag legyen a fala; mitől szól ezüstösen, dübörögve, szaggatottan vagy hívogatón. Minden csengőcs­kének más volt a hangja. A csertők százszámra keltek el a vásárokon, és még ma is nagy a kereslet irántuk. Palágyi Lajos BARAK LÁSZLÓ Az útról Csavargó! A világ minden zegzugát bejárja. Igaz, néha elfárad tán‘ a háta, porba, sárba fúl; erdőn, mezőn, hegyeken kanyargón vándor, a legeslegtöbbet ezért az út tudja a világról. Vár, hívogat, elvisz és cipel, attól függ kivel, mivel, miért és hová igyekszel, netán járművel, vagy éppen gyalogszerrel vágsz neki... örök az út, az út örök... Taposson rajta bár: holland, magyar, szláv, német, hottentotta vagy török, valahová min­dig elvezet. Általa ismered meg hazádat, a messzeséget, mint ereken át a vér, rajta lüktet szakadatlan a mindennapi élet... Meséim tündérleánya.„ Meséim tündérleánya: virágot dalol a szája, csodákat gyűjt kötényébe, csillagokat hint az égre. Hogyha félek, csak őt hívom, megszünteti minden kínom. Netán kedvem van repülni? Szelek hátára felülni? Tündérszárnyat tóle kérek, nem félek, hogy utolérnek gaz varázslók, boszorkányok; sárkány ellen is kiállók... Csak! Csak egy baj van - az iskola! Abban nem segít a csoda. Néha kerülget a sírás: számtan, rajz és helyesírás, mind az én nyakamba szakad, még haragudnom se’ szabad, hisz’ meséim tündérlánya soha nem járt iskolába... Bolondos állattan Bandzsa csalogány - kancsalogány Lovas szárcsa - huszárosa Bátyus mókus - cókmókus Bundás kecske - bekecske Nevető haris - haharis Lefogyott elefánt — felefánt Buta bagoly - bambagoly Táborozó pingvin - kempingvin Kis bika - bébika Apró pincér - picincér Kerge sün - süsün Kövér párduc - párduci Dajka daru - dadaru Plédes róka - takaróka Búcsúzó páva - pápává Lépegető hangya - hangyalogos Éneklő pelikán - pelikántor öreg kócsag - kócsagg Kísérteties puli - pulidérc Csökönyös kacsa - makacsa Földöntúli fóka - ufóka Félrelépő sikló - kisikló GONDOLKODOM, TEHÁT... FŐVÁROSOK 1. Ottawa, Toronto vagy Quebec a fővárosa Ka­nadának? 2. Sidney, Canberra vagy Melbourne a fővárosa Ausztráliának? . 3. Lagos vajon Laosz, Nigéria vagy Szudán fővá­rosa? 4. Vietnam, Kambodzsa vagy Laosz fővárosa-e Vientiane? LOGIKAI GYAKORLAT / Y w B Z 8 1/ \f ✓ / 12 3 4 A felső sorban három név olvasható, a negye­dik keretben egy kérdőjel. Az alsó sorból vajon melyik név kerül a kérdőjel helyére? MEGFEJTÉS A december 28-1 számunkban közölt fela­datok megfejtése: BUÉK; 3, 5, 6, 8,10,16, 20. Nyertesek: Sándor Attila, Nádszeg (Trstice); Finster Zsuzsanna, Szalka (Salka); Tanka Adri­án, Teiedikovo; Rákóczi Diana, Komárom (Komárno); Hodosi Katalin, Dunaszerdahely (Dunajská Streda).

Next

/
Oldalképek
Tartalom