Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-18 / 16. szám

HELENA TRUSKOVÁ Ki lesz a király? A gyerekek előszedték a szekrényből az építőkocká­kat s azonnal hozzáláttak az építéshez: házakat, iskolákat, üzleteket építettek. Valameny- nyien munkához láttak, csak Matyi ült le a fotelba, s karba tett kézzel szemlélte a többi­eket.- Úgy ül ott, mint egy király- mutatott rá Marika.- De nincs királyi koronája- mosolygott Lucia.- Majd csinálunk neki- szólt közbe a tanító néni. És néhány percen belül már ott díszlett Matyi fején a papír­ból elkészített királyi korona.- A királynak építsünk várat is - javasolta Lacika.- De hatalmas legyen ám, magas tornyokkal! - jelentette ki szigorúan Matyi, s még ké­nyelmesebben elterpeszkedett a fotelban. A gyerekek pedig hozzálát­tak a vár építéséhez. A vár hamarosan elkészült. Lacika két magas tornyot is SIMON EMIL hozzáépített. Matyinak nagyon megtetszettek a tornyok. 0 is szeretett volna ilyeneket építe­ni. Felemelkedett a fotelból, de a gyerekek azonnal rászóltak:- A király nem dolgozik! Az csak ül a trónján és osztogatja a parancsokat.- Valóban nem piszkíthatod be a királyi kezecskédet- mondta Lacika, miközben a gyerekek hatalmas nevetés­ben törtek ki.- Én már nem akarok király lenni — kiáltott fel hirtelen Matyi.- Akkor választunk újat- vetette közbe a tanító néni.- Gyerekek, ki szeretne ural­kodni? - kérdezte határozottan. Egyikük sem jelentkezett, hiszen egyikük sem akart tétle­nül üldögélni a fotelban. Matyi közben hirtelen levet­te fejéről a királyi koronát. Mily jó dolog építeni - házakat, is­kolákat, várakat és magas tor­nyokat. Susla Béla fordítása A szavazás Erdők, mezők népe szavaz: ki maradjon. Tél vagy Tavasz? December volt jó, vagy most jobb? Nézzük, ki szerez több voksot! Előáll Tél, kacag-hö- rög: - Lásd, mit hagytam ma­gam mögött. Fehér havat, tü­kör jeget, jó friss szelek süvöl­tenek. S hogy az erdő feldúlt katlan? Állatokat elbújtattam. Vadász, ha járt, süppedt hóba, s futhatott a fürge róka. Beta­kartam hegyet, rétet. (Farkas vonít: - Egyetértek!) - Unják már, s nem marad titkon: - Halljuk, hogy a Tavasz mit mond! - kiált mókus, cinke, zerge s vagy száz lepke libben erre. Tavasz előlép szerényen:- Álmodj rólam, s nézz meg ébren. Hoztam rügyet, termő ágat, kopár síkon erdő támadt, ott ezernyi puha fészek. Der­medt patak újra ébredt, méhek szállnak, hal ficánkol, jég sza­kad a nap nyilától. Mit mondjak még? - csak ezt kérdem. - Semmi többet! - s zúg az éljen! Valamennyi mancs, láb, karom azt szavazza: őt aka­rom! Dühös a Tél, ám hiába, rajta rongyos hátizsákja, re­pedt botja, bocskorán lyuk, csak átkozzák, bárhová jut. Er­dők, mezők, kertek pedig mind a Tavaszt ünnepelik. O meg jár-kel, tóba gázol, friss virág hull homlokáról. A TUDOMÁNY NAGY ERŐFESZÍTÉST ÉS HATALMAS SZENVEDÉLYT KÖVETEL AZ EMBERTŐL. Pavlov A néző szerepében in. AHÁNY SZÍNHÁZ, ANNYIFÉLE Ha azt mondjuk, színház, mindenkinek egy kicsit más jut az eszébe - kinek-kinek ter­mészete, kedve, élettapaszta­latai és életkora szerint. Az egyik ember színpompás, fényárban úszó képet lát maga előtt, a másik táncosnőkkel teli színpadot, a harmadik egy hí­res monológot mondó szí­nészt. A tapasztaltabb szín- • házlátogatók fülében opera­muzsika vagy -ária csendül fel. A legkisebbek pedig, példának okáért, valamelyik bábfigurára gondolnak. Mindez a színházi élményeink hatására van így. Mi viszont most nem érjük be ennyivel és kísérletet te­szünk arra, hogy az egyes színjátéktípusok szerint osztá­lyozzuk ezeket az élményeket. A te életkorodban minden bizonnyal még azok az élmé­nyek állnak hozzád legköze­lebb, amelyek bábelőadások­hoz fűződnek. A mese egyike az ember azon mélyen ható élményeinek, amelyek meg­nyitják előtte a művészetek vi­lágába vezető kapukat. Re­méljük, nem lesz ellene kifogá­sod, ha most ezen a kapun át felvonultatjuk a színjátszás egyes fajtáinak varázslatos se­regét. A színjáték minden kétsé­get kizáróan a sor legelején halad. Ö ugyanis nem más, mint a világot jelentő deszkák királynője. Még ha sokszor a kíséreténél szerényebb öltö­zékben jelenik is meg előttünk. A jó királynők igazi bölcsessé­ge ugyanis ebben a szerény­ségben rejlik. A színjáték erényei általá­ban a felszín alatt találhatók. Zene, színes fények és gazdag dekoráció nélkül is képes le­kötni a figyelmünket. Termé­szetesen ezek az ékszerek is megtalálhatók a kincseskam­rájában, de csak alkalmanként használja őket. Legszebb éke az emberi szó. A gondolat. DÉNES GYÖRGY Hívogató Olivér, Ágota, fuss ide, fuss oda, zúg a tölgy­pagoda, lobog a laboda, bogarak, darazsak víg dalra fakadnak, dönögnek, dobognak, pörögnek, forognak, Melinda, Elemér, csacsogva fut a szél, friss mezőn csavarog, porfelhő kavarog, ág roppan valahol, fölreppen a fogoly, a mennybolt halovány, csattog a csalogány. Esti hangulat Felhők fölött buddog a hold, sövényünkre rózsa hajolt, a kert zugán illatozva álmodik a gyalogbodza, hull a harmat, lomb cicázik, álmos tücsök citerázik. Még megfigyelhető a Halley üstökös Mostanában szinte alig múlik el nap, hogy a rádió vagy az újságok ne említenék a nevezetes égi vándort, a Halley üstököst. Különösen azok után, hogy sikeresen zárult az az űrkutatási program, melynek keretében a Szovjetunió a többi szocialista országgal közösen, továbbá Japán és a nyugat-európai országok űrszondái megközelítették ezt az égitestet és sokszáz mérési eredménnyel gazdagították a róla szerzett eddigi ismereteinket. Sajnos, a Halley üstökös, helyzete miatt, az északi félteke lakói számára nem jelentett igazi látványosságot. Ennek ellenére, mikor e sorokat olvassátok, még megpróbálkozhattok a megte­kintésével, akár szabad szemmel is. Április 16-án kezdett emel­kedni újra a mi horizontunk fölé, mint a Naptól egyre távolodó és halványuló égitest. Ettől az időponttól egészen a hónap végéig követhetjük szabad szemmel is, de élvezetesebb látványt akár egy egyszerű színházi látcsőn keresztül nyújt. Este kilenc órától egészen fél tizenegyig látható a keleti, délkeleti égbolton, közel a horizonthoz. A megfigyeléshez olyan helyet válasszatok, ahon­nan a kilátást nem zavarja épület vagy fa, esetleg világító utcai lámpa. Már csupán azért is érdemes időt szentelni az üstökös megpillantására, mert legközelebb 76 év múlva, azaz 2062-ben lesz újra látható. Bödők Zsigmond GONDOLKODOM, TEHÁT. Számos körök Nézd meg figyel­mesen az itt látha­tó köröket és szá­mokat, majd írd be a kérdőjel helyére a logikailag odaillő számjegyet. Játékkockák A játékkockának hat oldala van. Rejtvényünk kockáinak há­rom oldala látható. Kérdésünk: hány pontot rajzolnál be az üre­sen maradt oldallapokra? MEGFEJTÉS Az április 4-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 2, 3, 4; biológia. Nyertesek: Molnár Anikó, Lakszakállas (Sokolce); Szarka Gyula, Palást (Plááfovce); Vámos Roland, Királyhelmec (Kráf. Chlmec); Csápai József, Nagymegyer (Öalovo); Balga Erika, Csáb (Cebovce). A tartalom. A színjáték koroná­ja pedig, amely hordozója e gyöngyszemnek, a cselek­mény. Minden színjáték cse­lekménye, legyen az bár túl­nyomórészt vidám vagy éppen szomorú, megegyezik valami­ben. Mégpedig abban, hogy ez a cselekmény minden esetben drámai. És ennél a kifejezésnél meg is állunk egy kis időre. A „drámai“ vagy a „dráma“ szavunk feltehetően már nem egészen ismeretlenek szá­modra. Ha anyukád valamilyen eset kapcsán megjegyzi, hogy az „kész dráma volt“, talán már sejted, mit ért alatta. Te­hát, hogy valami izgalmas ese­ményről van szó. De nemcsak az élet, a könyvek is tele van­nak érdekfeszítő, drámai hely­zetekkel. Ezzel magyarázható például, hogy már annyi köny­vet dramatizáltak, vagyis írtak át színpadi művé. Tehát szín­játék, azaz dráma született be­lőlük. A dráma azonban mégis mindenekelőtt önálló műalko­tás. A szerző vagy a drámaíró ■'hasonlóképpen, tehát saját gondolatai és képzelöereje se­gítségével hozza létre a művét, akárcsak az író. A dráma kialakulásának és fejlődésének végtelenül bo­nyolult és gazdag története van, amely a színháztudomány vizsgálatának tárgyát képezi. Kis könyvecskénk lehetőségeit messze meghaladja, hogy akár dióhéjban is áttekintsük. Annyit azonban mégis elmon­dunk róla, amennyit minden fiatal színházi nézőnek tudnia kellene mielőtt színházba in­dul. Például azt, hogy a dfáma még időszámításunknál is né­hány évszázaddal korábbi ere­detű. Szülőhazája az ókori Gö­rögország, és minden bizony­nyal a Dionüszosz isten tiszte­letére rendezett ünnepsége­ken jelent meg először. Am talán nem is annyira Dionü­szosz, mint inkább maga a vi­gasságokat kedvelő és képze­letét szabadjára engedő görög nép tekinthető a dráma szelle­mi atyjának. Láthatjuk, igazán ragyogó származással büsz­kélkedhet, amelyet azonban nem lehet egyetlen pontos dá­tummal, sőt még egyetlen év­századdal sem közelebbről meghatározni. Az i. e. 5. szá­zadban viszont már bizonyo­sak lehetünk létezése felől, amit történelmi forrásokkal tá­maszthatunk alá. Ez időben a görög dráma már tragédiára és komédiára osztható és olyan költők - drámaírók mű­velik, akiknek neve máig meg­őrződött. Itt csupán kettőjüket említjük meg: a tragédiaköltő Szophoklészt (szül. i. e. 496/7) és a görög komédia legismer­tebb képviselőjét, Arisztopha- nészt (szül. i. e. 445). A görög tragédiák, amelyeket az iste­nek és az emberek kiismerhe­tetlen sorsa, valamint a bűn és bűnhődés problémája sző át meg át, ma már alig-alig élvez­hetők a fiatal néző számára és meglehetősen távol esnek az ő világától. Sót még a tartalmá­nál fogva elevenebb és népibb eredetű görög komédia sincs e tekintetben sokkal jobb hely­zetben, hiszen egy réges-ré- gen letűnt kor gyarlóságait cé­lozza meg tréfáival. Mindazonáltal számos kor­társ drámaíró nyúl vissza az antik drámák témáihoz és új, elevenebb formába öltöztetve kínálja fel azokat a mai néző­nek. Ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az ókori görögöknek a köztük és köztünk feszülő évszázadok ellenére is bőven van mondanivalójuk a mi szá­munkra is. Az antik drámaírók által ránk hagyományozott örökségnek tekinthető a színjáték szerke­zeti felépítése is. Ami azt jelen­ti, hogy a bevezetéstől egé­szen a végkifejletig a színmű­vet alapjaiban meghatározó felrúghatatlan szabályok ve­zették munkájuk közben a szerzőket. JARMILA ŐERMAKOVÁ I I / I ÚJ szú 1 8 I ► 1986. IV. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom